Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1926. július 26.

A Ruszinszkói Magyar Hírlap írta: „Ruszinszkó legmagyarabb városa Beregszász. Ha pedig a csehek részéről ok nélkül ruszinoknak tartott görög katolikusokat, úgyszintén a hivatalosan zsidó nemzetiségként kezelt izraelitákat is magyaroknak vesszük, aminthogy a tényleges helyzetnek megfelelően azoknak is kell vennünk, egyenesen színmagyar városnak is mondhatjuk, ahol csak a tisztviselők és a katonák nagyobb része tartoznak más nemzetiséghez. A ruszinszkói magyarságnak és a volt magyar kultúrának tehát Beregszász a természetes középpontja. – Beregszász e szép és fontos feladatnak – sajnos – nem tud, helyesebben mondva nem akar megfelelni. Beregszász városa Ruszinszkó magyar kultúréletére nézve ma semmiképpen sem az a név, amely a vérkeringést az egész szervben irányítja, amire pedig fekvésénél és múltjánál fogva tagadhatatlanul hivatva van.”

Hibát talált?

Üzenőfal