Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1926. augusztus 1.

Beszkid Sándor, a kárpátaljai közigazgatási hivatal kultúrreferense nyilatkozott a Ruszinszkói Magyar Hírlapnak a munkácsi zsidó hitközségen belüli viszállyal kapcsolatos hivatalos álláspontról: „a harcban álló zsidó pártok között elvi ellentétek nincsenek, csak kimondottak személyi ellentétek. A belzi párt éppúgy ragaszkodik a hagyományokhoz, a vallási szabályok legaprólékosabb betartásához, mint a munkácsi rabbié. […] a munkácsi hitközség viszálya nem lokális jellegű harc, hanem tűzfészke a zsidóságnak, amely károsan, sőt rombolóan hat az egész ruszinszkói zsidóság érdekeire s megakadályozza fejlődésében. […] a hitközség kettéválasztása nem megoldás.” – Ungváron megalakult a Kisiparosok és Kiskereskedők Gazdasági és Kulturális Egyesülete. Elnök: Behun István.

Hibát talált?

Üzenőfal