Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1 3 4 5 6 7 35
1050 találat

1942. február : Három megüresedett helyre a következőket hívták be Kárpátaljáról a képviselőházba: Riskó Béla, Buday István, Kökényesy Péter. – Kormányrendelet mondta ki, hogy „azok, akik a visszacsatolt kárpátaljai területen a csehszlovák rendelkezések alapján lefoglalt földekből szereztek ingatlant, kötelesek azt 1942. március 15-ig bejelenteni”. – Ungváron a rendőrség 50 rádiót foglalt le, mert a tulajdonos az „ellenséges rádióállomásokat” hallgatta. – Az ungvári tanítóképzőben iskolaszövetkezet alakult. – Munkácson kiállítás nyílt a város képzőművészei – Borbélyné Pajor Márta, Berecz Vilmos, Dobos Endre, Erdélyi János, Hevkán János, Ivánka László, Kelemen József, Kondor Jenő, Karus Mihály, Vrbata József, Lábas Zoltán – alkotásaiból.

1941 folyamán : A kárpátaljai iskolák közül az aknaszlatinai és a técsői Máramaros, a nagyszőlősi és a királyházai Ugocsa vármegyéhez, azaz a Szatmárnémeti tankerülethez került. – Pénzintézetek Kárpátalján: Munkácsi Kereskedelmi Bank, Ungvári Kereskedelmi Bank, Tiszaháti Magyar Bank (Ungvár), Ugocsai Bankegyesület (Nagyszőlős), Ung-völgyi Bank (Nagyberezna). – A Kárpátaljai Mezőgazdasági Kamara kimutatása szerint Kárpátalja területe 11 583 km2, lakossága 621 916 fo, a lakóházak száma 119 904, a települések: 433 kisközség, 11 nagyközség, 1 koronaváros (Huszt), 103 körjegyzőség, a népsűrűség 55,1, családonként 4,1 gyermek születik, 2,93 marad életben, a népszaporodás 1930–1941 között 17,6% (a trianoni Magyarországon 7,5%). – Megjelent: A Kárpátaljai Tudományos Társaság alapszabályai. KTT ny., Ungvár; Ungvár törvényhatósági jogú város címtára. Viktória ny., Ungvár; Művészeti Hetek. Ungvár, 1941. május 17.–június 8.Országos Irodalmi és Művészeti Tanács. Athenaeum, Budapest; Fenczik István: A kárpátaljai autonómia és a kisebbségi kérdés. Egyetemi Kisebbségi Intézet, Pécs; Magyar irodalmi ismeretek. Magyar irodalomtörténeti segédkönyv különös tekintettel az érettségi tételekre. Összeáll. a munkácsi m. kir. állami „Árpád fejedelem” gimnázium VIII. osztálya. Sajtó alá rendezte: Oláh Miklós. Kárpáti ny., Munkács; Reggeli és esti közös imádság. A bazilita internátus növendékei részére. [Ungvár.] KTT ny., Ungvár; Dékány András: Végig Kárpátalján. Stádium, Budapest; Urbányi Jenő: Gyümölcsfavédelem Kárpátalján. Stephaneum ny., Budapest; Az Ungvári Athletikai Club alapszabályai. Viktoria ny., Ungvár.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeZemplén / gimnázium / Koroleve / Munkács / Budapest / Uzshorod / Erdély / Horthy Miklós / Csap / magyar / Moszkva / Németország / határkérdés / Huszt / Szambor / Debrecen / Tiszaásvány / nőkérdés / Ravasz László / Varsó / egészségügy / Ungvár / Győr / Pécs / Flachbarth Ernő / Madách Imre / Rákóczi Ferenc II. / Mécs László / Szabó Sándor / Técső / Tyacsiv / Ung / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Szabó Zoltán / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Máramaros / Kőrösmező / Jaszinya / Máramarossziget / Sighetu Marmaţiei / Szolyva / Szvaljava / Abaúj, Abaúj-Torna / Bereg / Ugocsa / autonómiatervek / ipar, kereskedelem / Polchy István / Uzsok [Uzsoki-hágó] / Mukacseve / magyarországi törvények / Fenczik István (Fencik Sztepan) / Bukovina / Galícia / Rahói / magyarországi rendeletek / római katolikus / Técsői, Taracvölgyi / Csop / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Királyháza / nyelvkérdés / Rahó / Rahiv / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / oktatásügy / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / posta, távközlés / ünnepek, évfordulók / statisztika / Demkó Mihály / Tárczy Károly / közlekedés, határforgalom, kishatár / elemi, polgári iskola / szakoktatás / Perecseny / Perecsin / Spenik László / főiskola, egyetem / Miskolc / pravoszláv, görögkeleti / Talaborfalva / Tereblja / Nyíregyháza / borászat, szőlészet / Mezőkaszony, Kaszony / Nagyberezna / Velikij Bereznij / Hodinka Antal / Ökörmezői / Teleki Pál / Nagylucska / Veliki Lucski / Bátyu / Batyove / Lengyelország / Aknaszlatina, Szlatina / Szolotvina / Antal Miklós / Szerednye / Radvánc / Radvanka / Alsóverecke [Vereckei-hágó] / Nyizsnyi Vorota / Kurtyák Iván / Nagydobrony / Velika Dobrony / Eszeny / Siménfalvy Árpád / Kolozsvár / Cluj-Napoca / Egán Ede / Husztbaranya / Boronyava / Lavocsne / Lawoczne / Harsányi Zsolt / Kozma Miklós / Peltsárszky Imre / Szatmárnémeti / Satu Mare / Ilniczky Sándor / Hóman Bálint / Dudinszky Béla / Erdmannsdorff Otto / Bartha Károly / Váralja / Varga József / Fodor István / Misztice / Imszticseve / Szalay Károly / Inke Rezső / Szálasi Ferenc / Doroszlay Mihály / Kiseszeny / Petrivka / Gaál János / Hajdúdorog / Roskovics Emánuel / Nazimov Borisz / Bárdossy László / Popoff Mihály / Székesfehérvár / Szabó László Cs. / Várkonyi Zoltán / Ungváry László / Lukács Margit / Major Tamás / Nagybakos / Szvoboda / Bulecza Viktor / Környei Molnár György / Molotov V. / Ortutay Pál / S(z)iánki / Sztrij / Munkácsy Mihály / Ajtay Gábor / Kolomea / Bánffy Dániel / Harajda Ivan (Harajda János) / Újdávidháza / Nove Davidkove / Boksay Gyula / Malinics Ernő / Szabó Aladár / Krausz József / Bártfai László / Pataky Lajos / Geletey D. Ervin / Petenyko István / Tóth Ernő / Oláh Miklós / Urbányi Jenő / Dékány András / Tóth László / népszámlálás / színház / mezőgazdaság / sport / sajtó / zene / képzőművészet / mozi / Kassa / Košice / Baracska / árvíz / zsidók / emlékhelyek / turisztika
FejezetIV. A Kárpátaljai Kormányzóság időszaka 1939. III. 20–1944. X. 19. - 3. Kozma Miklós hivatali időszaka (1940. IX. 12.)
TelepülésBeregszeg [Šulekovo] / Bukovina [Bukovina] / Csápor [Čápor] / Györkeháza [Ďurčiná] / Kassa [Košice] / Magyarbél [Veľký Biel] / Pécsújfalu [Pečovská Nová Ves] / Perecsényszabadi [Prečínska Lehota] / Ungmogyorós [Liesková] / Zemplénpálhegy [Pakostov]
Év1941
Rövid URL
ID243667
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1941. október : Erdélyi menekültek érkeztek a területre. – A Mezőkaszony és Bátyu melletti „volt cseh telepeken” megkezdték az ONCSA-házak építését. (Az Országos Nép- és Családvédelmi Alap természetbeni kölcsönöket nyújt családi házak építésére, földhöz, kishaszonbérlethez való juttatás és telepítés, állatjuttatás céljából, háziipari eszközök, feldolgozandó nyersanyag beszerzésére, kisipari és kereskedelmi kölcsönt, házassági kölcsönt ad, támogatja az ár- és belvizek károsultjait.) – Bezárt az ungvári városi könyvtár, mert a könyvtáros bevonult, s nem találtak a helyére alkalmas személyt. – A határvidéki rendőrség eljárást indított a Jehova Tanúi szekta ellen. Többeket internáltak. – Huszton megalakult a Baross Szövetség helyi fiókja. Elnök: Krausz József. Ondrejovits főszolgabíró beszédéből: „szükség van az őslakók és az anyaországból odatelepedtek összetartására.” – Széchenyi-emlékünnepet rendeztek Munkácson, Beregszászban, Ungváron, Szolyván. Ez utóbbi helyen Egán Edéről is megemlékeztek, aki a ruszin ínségakció szervezője volt a századfordulón.

1941. szeptember : Az Országos Színművészeti Kamara döntése értelmében Munkácson az Inke Rezső–Szalay Károly-féle társulat fog játszani. – A munkácsi ruszin gimnáziumban leányosztályokat is nyitottak.

1941. augusztus : Ortutay Pál kamarai elnök jelentése Kárpátalja háziiparáról: 5 kosárfonó, 2 szőnyegszövő, 1 nyírfaseprű-készítő, 1 hímző és 1 vászonszövő telep működik. – A Kárpátaljai Tudományos Társaság tulajdonába került Ungváron az állami nyomda és a Proszvita Társaság székháza. – A hatóságok lefoglalták a beregszászi kommunista székházat, és árverésen értékesítették. Az épületet Beregszász városa vette meg, és itt helyezte el a Nemzeti Munkaközpontot. – A vallás- és közoktatásügyi minisztérium elrendelte, hogy „a visszacsatolt területeken” az idegenül hangzó családi neveket magyar hangzásnak megfelelően kell átírni, az utónév esetében a magyar megfelelőt kell feltüntetni.

1941. augusztus 11. : A Kárpáti Magyar Hírlap írta: augusztus 9–10-én „az ungvári vármegye környékét ellepték a csendőrök által behozott környékbeli kiutasított zsidók és családtagjaik. - Ugyancsak összeszedték a kétes állampolgárságú kárpátaljai zsidókat Munkács és Nagyszőlős vidékéről is. - Mintegy 1200 kiutasítottat útnak indítottak Kőrösmező felé, hogy az ottani táborból Galíciába irányítsák őket. - Tegnap váratlan intézkedés történt a kiutasítottak ügyében. - A belügyminisztérium értesítette az illetékes kárpátaljai hatóságokat, hogy a kiutasítások felfüggesztendők és a Galíciába irányított transzport hazaengedhető. - Ügyüket a helyi közigazgatási hatóságok felülvizsgálják és irataik beszerzésére határidőt kapnak. - Azokat a kárpátaljai zsidókat, akik a volt Galícia területén már elhelyezést találtak, az új rendelkezés nem érinti.”

1941. július : A kormányzói biztos előterjesztésére rendelet született arról, hogy „a kárpátaljai állami tisztviselők, tanítók és hasonló állású közalkalmazottak ellen szükségessé váló fegyelmi eljárások elrendelése ezentúl a kormányzói biztos hatáskörébe tartozik”. – A Kárpátaljai Mezőgazdasági Kamara jelentése szerint Kárpátalján a kincstári birtokok: erdő 153 456 kh, havasi legelő 60 000 kh, rét 22 000 kh, szántó 2800 kh, kert 700 kh, földadó alá nem eső terület 5511 kh. – VKM-rendeletre a kárpátaljai tanítók nem hagyhatják el állomáshelyeiket, hogy „igénybe vehetők” legyenek a mezőgazdasági munkák ellenőrzésére. – A földművelésügyi minisztérium a háborús viszonyokra való tekintettel „kettős termesztésre” hívta fel a kárpátaljai gazdákat. – Kárpátaljai ruszin fiatalokat irányítottak Szegedre, hogy szakmát tanuljanak. – Az Ungvárról kiutasítottak száma erre az időre meghaladta a 250-et.

1 3 4 5 6 7 35
1050 találat