Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1 9 10 11 12 13 15
430 találat

1926. november 14. : Móricz Zsigmond előadása nyitotta meg Ungváron a Mozaik Kultúregyesület szabadegyetemét. Az író Ungváron Fülöp Árpád otthonában volt vendég, utána Munkácsra és Beregszászba utazott Rácz Pál kíséretében. Móricz nyilatkozata a Ruszinszkói Magyar Hírlapnak (a november 17-i számban): „A szlovenszkói és ruszinszkói irodalmi élet fejlődését egészségesnek találom. Már régebben hirdettem, hogy az irodalom szempontjából a decentralizációnak óriási jelentősége van, s most, hogy Pozsonyban, Kassán, Ungváron és Kolozsváron magyar irodalmi centrumok alakultak, az utódállamok magyar irodalmának kialakulása helyes útra terelődött.” „Nagy, nemes és igazi kultúrhivatást teljesít itt a Mozaik, amely előtt kalapot kell emelni minden kultúrembernek. Bár volna minden magyar városnak olyan kulturált, magas fajsúlyú irodalmi testülete, mint Ungváron a Mozaik!”

1926. szeptember : Ungvár kormánybiztosának rendelete értelmében a városi tisztviselők négy csoportba sorolandók: állandó, szerződéses, szegődtetett és ideiglenes alkalmazottak. – A munkácsi városi kultúrbizottság megbízta elnökét, R. Vozáry Aladárt, hogy hívja össze Ungvár, Beregszász, Munkács, Nagyszőlős és a többi érdekelt település képviselőit, hogy megvitassák a cseh, a magyar és a zsidó színikerületek beosztását. A cél: megalapozni az autonóm jogokkal bíró kárpátaljai színikerület létesítését „kikapcsolva minden politikai és nemzetiségi vonatkozást, – tisztán a különböző nemzetiségek színikultúrájának emelésére, valamint a különböző társulatok gazdasági létének biztosítására fektetve a fősúlyt.” – Több hetes kényszerű szünet után újraindult a Ruszinszkói Színházi Élet című lap.

1926. szeptember 4. : Beregszászban tartották a Magyar Nemzeti Párt kárpátaljai kerületének választmányi ülését. Tárgy: a párton belüli szembenállás tisztázása. A helyszínválasztás oka, hogy a MNP ellenzéke Beregszászban alakult ki. Két elkülönülési kísérlet történt: első alkalommal a legutóbbi parlamenti választásokat megelőző időszakban, amikor a beregszásziak a választási szövetséggel nem értettek egyet; másodszor a nyár folyamán a Kárpátaljai Magyar Gazda, a párt hivatalos sajtóorgánuma körül alakult ki vita. A laptulajdonos Bakó Gábor, a beregszászi pártszervezet elnöke nem fogadta el a választmánynak azt a döntését, hogy a megjelenés helyszínét tegyék át Ungvárra. Erre a kerületi vezetés júliusban kimondta, hogy a lap beleolvad a Ruszinszkói Magyar Hírlapba. Augusztusban ismét megindult Beregszászban a Kárpátaljai Magyar Gazda Kovách Béla szerkesztésében, de ellenzékben Egry Ferenccel, Korláth Endrével, mint akik nem a Szent-Ivány-féle program képviselői. Most, a gyűlés alkalmával a jelen levő Egry és Korláth tényekkel bizonyította, hogy Szent-Iványval a legnagyobb egyetértésben vannak. Ibrányi György kerületi ügyvezető lemondott, Kovách Béla revidiálta korábbi álláspontját, Bakó Gábor betegségre hivatkozva egyéves szabadságot kért, helyette a párt körzeti ügyvezetője Polchy István lett.

1926. augusztus : A görög katolikus egyház polgári peres úton próbálta meg érvényesíteni jogait a pravoszlávokkal szemben. A bíróság most kimondta, hogy a templomok nem a hívek, hanem a görög katolikus egyház tulajdonát képezik, ugyanez vonatkozik minden egyéb egyházi tulajdonra. A döntés értelmében néhány templomot a pravoszlávok visszaadtak, de kérték, hogy továbbra is tarthassanak azokban istentiszteletet. A görög katolikus egyház ezt megtagadta arra hivatkozva, hogy a kánonjog tiltja templomaiban a más felekezetek általi szolgálatot. A vita rendezésére a kormány úgy döntött, hogy szubvenciót biztosít pravoszláv templomok építésére. – Ungváron megkezdődött a cigányiskola építése. Az étkeztetésről a Vöröskereszt kíván majd gondoskodni. ->1926. december 1.– Nagybocskó lakossága kérte a tanügyi referátust, hogy a községben gimnáziumot állítsanak fel. A lakosok ezer ingyenes munkanapot ajánlottak fel az állam javára. Az illetékes minisztérium a kérelmet elutasította.

1926. július : Korláth Endre a parlamentben interpellált „az 1919. évi román betöréssel okozott károk megtérítése” tárgyában. (A régió egy része 1919–1920-ban román megszállás alatt volt.) – Az Országos Keresztényszocialista Párt eperjesi helyi szervezetének ülésén Szüllő Géza országos elnök méltatta annak a politikai fontosságát, hogy a Magyar Nemzeti Párt kivált a kormányt támogató pártok szövetségéből, amely által lehetővé válik, hogy a szlovenszkói és a kárpátaljai ellenzéki pártok egymással szövetségben lépjenek fel a parlamentben. – Polgár Károly lett a kárpátaljai színikerület új igazgatója. ->1932. június. – Munkácson megalakult a Kadima Zsidó Sportklub. Elnökök: Fried Sándor és Halmos Dezső.

1926. február : A szatmári római katolikus püspök Fibiger Sándor ny. gimnáziumi tanár címzetes kanonokot szubvikáriussá (a kárpátaljai püspöki vikárius állandó helyettesévé), Pásztor József tibai római katolikus plébánost „az elszakított részek” egyházmegyei főtanfelügyelőjévé nevezte ki. – Petrigalla Péter polgármester több ízben járt Prágában annak érdekében, hogy Munkácson egyetem nyílhasson. – Ungváron egyesült a Podkarpatszkij Bank és a Ruszkij Narodnij Bank. Új neve: Podkarpatszkij Narodnij Bank. Elnök: Avgusztin Volosin. Ügyvezető igazgató: Hrabár Konstantin. – Prágában hattagú bizottságot („sesztkát”) alakítottak a koalíciós pártok kárpátaljai képviselői azzal a céllal, hogy az minden kárpátaljai vonatkozású törvényjavaslatot előzetesen megtárgyaljon, javaslataival kiegészítve terjessze a minisztertanács elé.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címkegimnázium / Munkács / Uzshorod / határkérdés / Huszt / Beneš Edvard / Prága / Ungvár / Ung / Korláth Endre / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / csehszlovák törvények / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Beregszász / Berehove / Máramaros / Ugocsa / autonómiatervek / csehszlovák, szlovák / Egry Ferenc Baktay / ipar, kereskedelem / Polchy István / Mukacseve / népszavazás / kárpátaljai (szojm) / római katolikus / nyelvkérdés / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / csehszlovák rendeletek / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / posta, távközlés / Petrigalla Péter / Kaminszki József / Országos Magyar Kisgazda-, Földműves és Kisiparos Párt / Szent-Ivány (Szentiványi) József / ünnepek, évfordulók / főiskola, egyetem / magyar pártszövetség / Podkarpatszka Ruszi (Ruszinszkói) Őslakosok Autonóm Pártja (Autonóm Őslakos Párt) / Szatmár / Árky Ákos / Bakó Gábor / Jaross Gyula / Vozáry Aladár R. / Fibiger Sándor / Hrabár Konstantin / Hokky Károly / Kurtyák Iván / Siménfalvy Árpád / Törköly József / Rétyi Gazda Elemér / Bodáky István / Ibrányi György / Lwow, Lemberg / Lwiw / Petridesz János / Tibava / Pásztor József / képzőművészet / közigazgatás / Magyar Nemzeti Párt / Országos Keresztényszocialista Párt / Pozsony / Bratislava / Tiba / emlékhelyek
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 4. a) Az első parlamenti választások (1923. XI. 18.)
TelepülésPozsony [Bratislava] / Tibaváralja [Podhoroď] / Tibaváralja [Podhoroď] / Ungmogyorós [Liesková]
Év1926
Rövid URL
ID239164
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1926. február 2. : A kárpátaljai kisgazdapárt választmányi gyűlését tartották Beregszászban. Korláth Endre képviselő előterjesztette a Szent-Ivány Józseffel és Törköly Józseffel, a szlovenszkói Magyar Nemzeti Párt vezetőivel lefolytatott tárgyalások eredményét a kárpátaljai Magyar Nemzeti Párt megalakítására vonatkozóan. A választmány kimondta, hogy „a ruszinszkói kerület az országos magyar kisgazda, földműves és kisiparos párt programjának, szervezeteinek, címének fenntartása mellett politikai küzdelmét az országos politikában a magyar nemzeti párt lobogója alatt viszi tovább, mint annak ruszinszkói kerülete, mert szükségesnek látja a városi iparosság és kereskedővilág erejének felhasználásával politikai hatalmát nagyobbítani, küzdelmét hatékonyabbá tenni”. A kárpátaljai Magyar Nemzeti Párt vezetősége: Kerületi elnök: Egry Ferenc, ügyvezető: Korláth Endre. Alsóberegi körzeti elnök: Bakó Gábor, ügyvezető: Ibrányi György. Felsőberegi körzeti elnök: Polchy István, ügyvezető: R. Vozáry Aladár. Ugocsai körzeti elnök: Siménfalvy Árpád, ügyvezető: Bodáky István. Ungi körzeti ügyvezető: Jaross Gyula. Máramarosi körzeti elnök: Ács Lajos Sámuel, ügyvezető: Rétyi Gazda Elemér. A gyűlésen megválasztották a kerületi döntőbíróság tagjait, valamint a kulturális, gazdasági, ipari és kereskedelmi, pénzügyi szakosztályok előkészítő bizottságát. A választmány úgy döntött, hogy a Magyar Nemzeti Párt továbbra is együttműködik a keresztényszocialista párttal, fent kívánja tartani az eddigi pártszövetségi keretet, melynek elnöki tisztébe Árky Ákost, az Őslakosok Autonóm Pártjának elnökét javasolja.

1925 folyamán : Korláth Endre képviselő interpellált a parlamentben a csehszlovákiai román kisebbségi jogok megadása ügyében. – Ungváron megalakult az SK Ruszj Sportegyesület (1945-ig állt fenn). Labdarúgócsapata 1929–1934 között ruszinszkói bajnok volt, 1933-ban és 1936-ban a csehszlovák állami ligában szerepelt.) – Ungváron megalakult az orosz irányzatú Podkarpatszka Ruszi Tanító Egyesület. Elnök: Spenik László. Hivatalos lapja 1929–1938 között a &#1085&#1072&#1088&#1086&#1075&#1085&#1072 &#1096&#1082&#1086&#1083&#1072 (Népiskola). – Ungváron hangversenyezett Zathureczky Ede hegedűművész. – Ungváron vendégszerepelt Beregi Oszkár budapesti színművész. – Összevonták a Kárpáti Futár és a Földműves című lapot. Az új cím: Kárpáti Földműves. Főszerkesztő: Lakesz Mihály. – A beregardói római katolikus templomban Egry-harangot szenteltek. – Kárpátalja-szerte Jókai-ünnepségek zajlottak az író születésének 100. évfordulója alkalmából. – Kárpátalján 4046 magyar gyermeket anyakönyveztek (az édesanya nemzetiségi alapján) (35,56%). – Megjelent: Fülöp Árpád: Kapisztrán. Színjáték. Popper ny., Monor Jaczkó Olga: Csendes mederben. Elbeszélések. Földesi ny., Uzshorod; Kallus Hermina: Etelka. Dráma 4 felvonásban. Reform, Munkács–Mukačevo; Nagy Lajos: Vallás nélkül. [Elbeszélés.] [Kersék János: Édesanyám imakönyve.] [Vers.] /A Szeretet Kiskönyvtára, 11./ Kálvin ny., Beregszász; Boross Kálmán: Egyházi évkör. /A Szeretet Kiskönyvtára, 12./ Kálvin ny., Beregszász; Szabó Béla: Vallásunk és egyházunk a múltban rövid időrendi áttekintésben. /A Szeretet Kiskönyvtára, 13./ Kálvin ny., Beregszász; Zsemlye Lajos: A kálvinizmus és a vagyon kérdése. /A Szeretet Kiskönyvtára, 14./ Kálvin ny., Beregszász; Péter Mihály: A magyar református lelkipásztor a történelemben. /A Szeretet Kiskönyvtára, 15./ Kálvin ny., Beregszász; Peleskey Sándor: A viski református egyház története. Viski ref. egyházközség, Beregszász; Roykó Alfréd: A gyümölcsfa. Beregszász. (Szakkönyv gyümölcstermesztőknek.); Az új ipartörvény Szlovenszkó és Podkarpatszka Rusz területére. Kelt 1924. október 10-én, kihirdetve 1924. december 1-jén 259. sz. kormányrendelet az eddigi ipartestületeknek ipartársulatokká való átalakításáról. Košice; Kárpátaljai magyar almanach az 1925. évre. Szerk. és kiadja: Kun István. Lám rt. ny., Užhorod–Ungvár; A szeretet naptára az 1926. évre. A ref. egyházi konvent kiadása. Kálvin ny., Beregszász–Berehovo; A Néplap naptára az 1926. évre. Skolnaja Pomoscs ny., Užhorod–Ungvár.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeÓtátrafüred / Starý Smokovec / Piešťany / gimnázium / Zsolna / Žilina / református / Munkács / Budapest / Uzshorod / Románia / himnusz / Nagy Lajos / határkérdés / Huszt / Sátoraljaújhely / Szabó Lajos / Prága / Bukarest / Jabloniczky János / Ungvár / Szilassy Béla / Flachbarth Ernő / Mécs László / Kiss László / Técső / Tyacsiv / Amerikai Egyesült Államok / Ung / Korláth Endre / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / csehszlovák törvények / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Gáti József / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Papp Antal / Máramarossziget / Sighetu Marmaţiei / Szolyva / Szvaljava / autonómiatervek / hivatkozás: / csehszlovák, szlovák / Rácz Pál / Egry Ferenc Baktay / ipar, kereskedelem / Stefán Avgusztin / Polchy István / Mukacseve / Kisgejőc / Mali Hejivci / Jaczkó Olga N. (Nátolyáné) / Beszkid Anton / katonai irányítás / Gebé Péter / római katolikus / Ungvári (Ungvidéki) / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / nyelvkérdés / Rahó / Rahiv / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / Švehla Antonín / oktatásügy / csehszlovák rendeletek / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / csehszlovák választások / Bittó Dénes / Körmendy-Ékes Lajos / posta, távközlés / Iskola Segély Egyesület (Skolnaja Pomoscs) / Országos Magyar Kisgazda-, Földműves és Kisiparos Párt / Szent-Ivány (Szentiványi) József / nemzetgyűlési, szenátusi / ünnepek, évfordulók / Ruszinszkói Magyar Jogpárt / statisztika / Gagatko Andrij / Beregújfalu, Újfalu / Beregujfalu / Mondok Iván / közlekedés, határforgalom, kishatár / elemi, polgári iskola / szakoktatás / Spenik László / főiskola, egyetem / Miskolc / pravoszláv, görögkeleti / magyar pártszövetség / Záhony / harangszentelés / Mozaik Kultúregyesület / Vatikán / Viskovo / Peleskey Sándor / Ács Lajos Sámuel (Ács Lajos Ács L. Sámuel) / Kerekes István / Paulik János / Podkarpatszka Ruszi (Ruszinszkói) Őslakosok Autonóm Pártja (Autonóm Őslakos Párt) / Nagybereg, Bereg / Berehi / Árky Ákos / Tamás (Tvaroska) Mihály / Bakó Gábor / Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye (Püspökség) / Jaross Gyula / Nagy Kálmán / templomszentelés / Tiszapéterfalva / Petrove / Kavasch Ernő / Vozáry Aladár R. / Lengyelország / Huber Jaroslav / Bertók Béla / Nagymuzsaly, Muzsaly / Muzsijeve / Ungvári Atlétikai Klub (UAC) / Margócsy Aladár / Beregardó, Ardó / Ardiv / Szova (Gmitrov) Péter / Hrabár Konstantin / Castella Pascal / Hokky Károly / Simon Menyhért / Beregi Oszkár / Kun István / Kurtyák Iván / Demjén András / Hetey Bertalan / Meisels László / Ilosva / Irsava / Fülöp Árpád / Duchnovics Alekszandr / községi / Rozsypal Antonín / Péter Mihály / Weisz Mihály (id.) / Nagyidai (Nagyiday) Ferenc / Boross Zsigmond / Földes János / Hatfaludy Sándor / Jaczik Miklós / Szedorják Nikolaj / Nečas Jaromír / Bodnár István / Katrics József (id.) / Hrbek Jan / Nitzsch Andor / érsekújvári egyezmény / Beszkid Biztosító Társaság / Bíró István / Markovic Iván / Krakkó / Kornitzer József / Petrogalli Alap / Munkácsi Szövetkezetek Országos Szövetsége / Országos Szövetkezeti Központ / Ruszinszkói Szövetkezetek Szövetsége / Ungvári Szövetkezeti Egyesület / Egressy Gyula / Papp Ferenc / Vohlidal Antonín / Siménfalvy Árpád / Novek Béla / Beniczky Kálmán / Fábry Tivadar / Fried Sándor / Hunyady István / Mandics József / Palkovich Viktor / Szent Bazil Irodalmi Társaság / Ruszinszkói Vadászati Védegylet / Földes Miksa / Schönborn-Bucheim Ervin / Petrásek Ágoston / Jánoky-Madocsay Gyula / Tarján Ödön / Kazinczy Irodalmi Társaság (Kazinczy Társaság) / Ruszinszkói Gyümölcsfőzők Egyesülete / Spiegel József / Damó Oszkár / Gáborné Rózsa Elza / Schweiger Sámuel / Bencze György / Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület (SZMKE), Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület / Berlin / Kazinczy Társaság Könyvbarátai / Tiszapéterfalvai Magyar Kultúregyesület / Mészáros Ferenc / Prchala Lev / Beregszászi Kereskedelmi Egyesület / Református Irodalmi Társaság / Kersék János / Törköly József / Limbach Emánuel / Vucskómező / Vucskove / Rescsuk Vaszil / Králik Frantisek / Szilvay Sion / Olcsvári Gyula / Steierer Ferdinánd / (II.) Švehla-kormány / Dohánytermelők Szövetsége / Lator István / Kárpátorosz Tanító Egyesület / SK Ruszj Sportegyesület (Ungvár) / Zsemlye Lajos / Roykó Alfréd / Zathureczky Ede / Boross Kálmán / Kallus Hermina / Lakesz Mihály / egyház / Petrogalli Oszkár / színház / mezőgazdaság / sport / Szabó Béla / sajtó / zene / képzőművészet / közigazgatás / Magyar Nemzeti Párt / Szüllő Géza / Országos Keresztényszocialista Párt / Pozsony / Érsekújvár / Kassa / Csehszlovákiai Magyar Népszövetségi Liga / Losonc / Lelley Jenő / Nové Zámky / Bratislava / Košice / Lučenec / Visk / Pöstyén / árvíz / cigányok / Jókai Mór / zsidók / emlékhelyek
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 4. a) Az első parlamenti választások (1923. XI. 18.)
TelepülésEgyházfa [Kostolná pri Dunaji] / Érsekújvár [Nové Zámky] / Kassa [Košice] / Losonc [Lučenec] / Pőstyén [Piešťany] / Pozsony [Bratislava] / Ungmogyorós [Liesková] / Viskó [Vyškovce] / Zsolnabánfalva [Bánová]
Év1925
Rövid URL
ID239110
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1925. október 21-re : a kárpátaljai kisgazdapárt Beregszászba tanácskozásra hívta egybe a magyar pártok vezetőit. Korláth Endre nemzetgyűlési képviselő kifejtette, hogy „az egységes, vállvetett munka érdekében, de meg a választási harc sikeres lefolytatása céljából is, szükséges, hogy a ruszinszkói ellenzéki pártok, a keresztényszocialista párt kivételével, a nemzeti gondolat alapjára helyezkedve Ruszinszkói Magyar Nemzeti Párt név alatt menjenek a választási küzdelembe”, „a keresztényszocialista párttal továbbra is pártszövetséget alkotva haladjon azon cél felé, amely az itt élő magyarság és őslakosság minden irányú érvényesüléséhez vezet.” Az ülésen határozatban mondták ki: „a Szlovenszkói Országos Magyar Nemzeti Párttal és e párthoz csatlakozó más pártokkal közös listán megyen a választásokba és a pártszövetségben levő keresztényszocialistákkal is e közös lista alapján biztosít együttműködést.”

1925. augusztus : A kormányzó eddig 252 kárpátaljai tanító végleges kinevezését írta alá. Még 1048 tanító nincs véglegesítve. – Megalakult a Tiszapéterfalvai Magyar Kultúregyesület. Elnök: Mészáros Ferenc. – Holland tőkével alakult vállalat indított Szlovenszkóban és Kárpátalján autóbuszjáratokat. – Máramarossziget (Románia) és Técső (Csehszlovákia) között a forgalmat autóbusz bonyolítja le. – Az Ung és mellékágainak áradása nagy károkat okozott.

1925. március : Ungváron le kellett bontani Nepomuki Szent János Ung-parti kápolnáját, mert a hídépítési munkálatok érdekében végzett robbantás következtében megrongálódott. ->1925. augusztus 23.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeÓtátrafüred / Starý Smokovec / Munkács / Uzshorod / himnusz / Prága / Jabloniczky János / Ungvár / Szilassy Béla / Técső / Tyacsiv / Korláth Endre / görög katolikus / Praha / Beregszász / Berehove / Szolyva / Szvaljava / autonómiatervek / Egry Ferenc Baktay / Mukacseve / Kisgejőc / Mali Hejivci / Gebé Péter / római katolikus / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Rahó / Rahiv / Bittó Dénes / Országos Magyar Kisgazda-, Földműves és Kisiparos Párt / Szent-Ivány (Szentiványi) József / ünnepek, évfordulók / magyar pártszövetség / Kerekes István / Podkarpatszka Ruszi (Ruszinszkói) Őslakosok Autonóm Pártja (Autonóm Őslakos Párt) / Árky Ákos / Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye (Püspökség) / Nagymuzsaly, Muzsaly / Muzsijeve / Duchnovics Alekszandr / Rozsypal Antonín / Siménfalvy Árpád / Novek Béla / Beniczky Kálmán / Fábry Tivadar / Fried Sándor / Hunyady István / Mandics József / Palkovich Viktor / Szent Bazil Irodalmi Társaság / egyház / Petrogalli Oszkár / sajtó / Országos Keresztényszocialista Párt / Pozsony / Csehszlovákiai Magyar Népszövetségi Liga / Losonc / Bratislava / Lučenec / emlékhelyek
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 4. a) Az első parlamenti választások (1923. XI. 18.)
TelepülésEgyházfa [Kostolná pri Dunaji] / Losonc [Lučenec] / Pozsony [Bratislava]
Év1925
Rövid URL
ID238927
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1925. március 22. : Losoncon hivatalosan megalakult a Csehszlovákiai Magyar Népszövetségi Liga. Elnök: Novek Béla. A kárpátaljai alelnök: Egry Ferenc (Kisgejőc). Az elnökség kárpátaljai tagjai: Kerekes István (Ungvár), Fried Sándor (Munkács), Siménfalvy Árpád (Nagyszőlős), Fábry Tivadar (Beregszász), Beniczky Kálmán (Rahó), Mandics József (Técső), Hunyady István (Muzsaly). – Szolyván létrejött a német evangélikus egyházközség. – A pozsonyi Magyar Újság közölte Árky Ákosnak, az Őslakosok Autonóm Pártja elnökének „Egységes pártot!” című írását. Néhány gondolata: „A Csehszlovák Köztársaság keretében levő ellenzéki politikában és különösen a magyarság táborában, főként két irányzat alakult ki. Az egyik a nemzet, a másik a keresztények tömörítését célozza. Ruszinszkóban e két irányzat fölött áll az Őslakosok Autonóm Pártja, melynek programja az ellenzéki küzdelmet egységes és kizárólag az autonómia alapján álló programra helyezni. - Ez a politika több mint nemzeti és mint keresztény politika. És mert több, alkalmasabb is arra, hogy az őslakosság ellenzéki küzdelmének méltó bázisa legyen.” „Sajnos, nem értünk még el odáig, hogy az egységes országos ellenzéki politika küzdő vonalát kiépíthettük volna. […] A reális élet fogja […] meghozni azt, amit ma sokan lehetetlennek tartanak, hogy keresztényszocialista és magyar kisgazda, szlovák és ruszin, német és román mind mind egy táborba kényszerülten vállvetve dolgozzék azon, hogy az elmúlt 6 esztendőnek a pártokra szakadásból származó minden csorbáját kiküszöbölhesse. […] Parancsoló szükség, hogy addig is, amíg az őslakosság össze nem forr, legalább a magyarság tábora járjon elől saját jól felfogott érdekében […] Kell hogy a keresztényszocialista és a magyar kisgazda pártok vezérfiai megértsék, hogy úgy szolgálják nemzetünk érdekét, ha egységes pártban folytatják tovább a küzdelmet. - Lehet, hogy az egység nem teljesen ideális és nem is örök, de a parancsoló szükség komoly követelése. Ha elértük a közös célt, ha az autonómiánkhoz [Kárpátalja autonómiájához] és ezzel kapcsolatban egyéb jogainkhoz hozzájutottunk, ha segítségünkkel a prágai kormányba oly férfiakat juttattunk, akik ennek a köztársaságnak demokrata berendezését nemcsak frázisként kezelik, de komolyan is veszik, akkor ismét ráérünk azt a luxust űzni, amely a különféle világnézetek és elvek külön kultiválásának gyönyörűségéből áll, mert nem fogja többé se magyar életünket, se gazdasági és kulturális helyzetünket a hatalom elnyomó tendenciája fenyegetni. - Az ellenzéki pártok jelenlegi külön politikáját luxuspolitikának tartom.”

1925. február : Magyarországgal megindult a postai csomagforgalom. – Az ungvári rendőr-igazgatóság új vezetője Vohlidal Antonín lett (elődje Huber Jaroslav volt).

1 9 10 11 12 13 15
430 találat