Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1 5 6 7
190 találat

1945. április 5. : Kassán az új csehszlovák kormány nyilvánosságra hozza programját, az ún. kassai kormányprogramot, amelynek VIII. fejezete a kollektív bűnösség elve alapján - az aktív antifasiszták kivételével - kilátásba helyezi a teljes magyar és német kisebbség megfosztását csehszlovák állampolgárságától, s a háborús bűnösség címén elítéltek és a Magyarország trianoni területéről beköltözöttek kiutasítását az ország területéről. A kormányprogramnak az államigazgatás átszervezéséről szóló V. fejezete megfogalmazza a magyarok és németek kizárását a nemzeti bizottságokból és választójoguk megvonását; a háborús bűnösök felelősségre vonásáról rendelkező IX. fejezet felelősségre vonásukat, internálásukat és megbüntetésüket; a X. fejezet vagyonuk lefoglalását és nemzeti gondnokság alá helyezését; a tervezett földreformmal foglalkozó XI. fejezet mezőgazdasági tulajdonuk elkobzását, s csehek, szlovákok és ukránok közötti szétosztását; az oktatási és kulturális intézményekben végrehajtandó tisztogatásról rendelkező XV. fejezet pedig a német és magyar iskolák bezárását, a német és magyar kultúrához fűződő viszony felülvizsgálását, a művelődéspolitikában pedig a szláv orientáció megerősítését. A kormányprogram többi fejezete a nemzetgyűlési választások előkészítésével, az ország teljes felszabadításában a szovjet hadseregnek nyújtandó segítséggel, a csehszlovák hadsereg szovjet mintára történő átszervezésével és megtisztításával, Csehszlovákia új külpolitikai irányvonalával, vagyis a Szovjetunióval és a többi szláv állammal való szorosabb együttműködésével, a cseh-szlovák államjogi viszonynak az egyenlőség elve alapján történő újrarendezésével, Kárpátalja jövendő sorsával, gazdasági kérdésekkel és az új szociális politikával foglalkozik. A magyar kormány a fegyverszüneti megállapodás betartását ellenőrző Szövetséges Ellenőrző Bizottságnál (SZEB) tiltakozik a szlovákiai magyarság mezőgazdasági vagyonának elkobzását kimondó 1945. február 27-i SZNT-rendelet ellen.

1945. április 4. : Edvard Beneš Kassán a szociáldemokrata Zdeněk Fierlinger miniszterelnökkel az élén kinevezi az új csehszlovák kormányt, az ún. Nemzeti Front kormányát, amelyben a moszkvai megegyezés alapján valamennyi engedélyezett párt (Csehszlovák Néppárt, Csehszlovák Nemzeti Szocialista Párt, Csehszlovák Szociáldemokrata Párt, Csehszlovákia Kommunista Pártja, Szlovákia Kommunista Pártja, Demokrata Párt) 3-3 miniszteri tárcát kap. A fontosabb tárcák többsége a kommunisták és a velük szimpatizáló politikusok kezébe kerül, ráadásul tekintettel a két kommunista párt létezésére, a kommunisták 6 miniszteri hellyel rendelkeznek. A kormány tagjai többek között: Klement Gottwald (CSKP) és Josef David (CSNSZP) miniszterelnök-helyettesek, Jan Masaryk (pártonkívüli) külügyminiszter, Ludvík Svoboda tábornok (pártonkívüli) nemzetvédelmi miniszter, Václav Nosek (CSKP) belügyminiszter, Zdeněk Nejedlý (CSKP) oktatás- és népművelésügyi miniszter, Július Ďuriš (SZLKP) földművelésügyi miniszter, Jaroslav Stránský (CSNSZP) igazságügyi miniszter és Vladimír Clementis (SZLKP) külügyi államtitkár. Alakuló kongresszusát tartja Kassán a Demokrata Párt, amely megerősíti elnöki tisztségében Ján Ursínyt. A szovjet Vörös Hadsereg elfoglalja Pozsonyt. A fővárost már április 30-án elhagyó szlovák kormány és Jozef Tiso köztársasági elnök Holicson keresztül az ausztriai Kremsmünsterbe érkezik.

1945. március : A Belügyi Megbízotti Hivatal - mint „törvényelleneseket” - megkezdi a magyarlakta területeken létrejött nemzeti bizottságok felszámolását. 1945 nyaráig 12 dél-szlovákiai járás: a Somorjai, Dunaszerdahelyi, Ógyallai, Komáromi, Párkányi, Zselizi, Feledi, Tornaljai, Szepsi, Kassa-városi, Királyhelmeci és Nagykaposi járás élére neveznek ki többségükben szlovákokból álló közigazgatási bizottságot vagy szlovák komisszárt.

1945. február 27. : Az SZNT Elnöksége kiadja 4/1945. sz. rendeletét „a németek, magyarok, valamint a szlovák nemzet árulói és ellenségei mezőgazdasági vagyonának elkobzásáról és haladéktalan szétosztásáról”. A rendelet a földreform céljaira azonnali hatállyal és térítés nélkül elkobozza „a szlovák nemzet árulói és ellenségei”, a németek és az 1938. november l-jén csehszlovák állampolgársággal nem rendelkező magyarok összes, valamint az 1938. november l-jén csehszlovák állampolgársággal rendelkező magyarok 50 hektárt meghaladó földtulajdonát. A nemzetiség megállapításának döntő kritériuma a családi érintkezésben használt nyelv, a magyar vagy német pártban való tagság 1938. október 6-a után, valamint az 1930. évi népszámláláskor bevallott nemzetiség. Az elkobzott mezőgazdasági vagyont a Szlovák Földalap kezeli és utalja ki szlovák nemzetiségű igénylőknek. A földjuttatásnál a rendelet szerint figyelembe kell venni a belső telepítés (kolonizáció) szükségleteit is. A (cseh)szlovák hatóságok kiutasítják az országból Madarász István kassai római katolikus püspököt és Tost Barnabás plébánost.

1 5 6 7
190 találat