Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1944. november 26.

Királyhelmecen a szovjet csapatok megérkezése után magyar nemzeti járási tanács alakul, amely eleinte a járás magyar megyeközpontjával, Sátoraljaújhellyel tartja a kapcsolatot. (Annak ellenére, hogy az SZNT a magyarlakta vidékek falvait és városait megfosztotta a nemzeti bizottságok alakításának jogától, a front átvonulása utáni zavaros közjogi helyzetben az 1938 őszén Magyarországhoz csatolt magyarlakta területen számos helyen spontánul létrejönnek helyi, illetve járási nemzeti bizottságok [tanácsok]).

Munkácson Kárpátontúli Ukrajna népbizottságainak első kongresszusa kiáltványt fogad el a terület Szovjet-Ukrajnával való „újraegyesüléséről”, megválasztja Kárpátontúli Ukrajna Néptanácsát, s határozatot hoz a nagybirtokok és az egyházi földek felosztásáról.

Hibát talált?

Üzenőfal