Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1945. február 28-március 1.

A háború utáni első munkaértekezletét tartja Kassán az SZLKP. Gustáv Husák, a párt ügyvezető elnöke pártja időszerű feladatairól szólva sürgeti többek között a magyarlakta területek szlovákokkal való betelepítését, magának a pártnak a megtisztítását a magyaroktól, s a németek és magyarok mezőgazdasági vagyonának elkobzása után egyéb vagyonuk lefoglalását is, hangsúlyozva, hogy „a németek, magyarok és árulók tulajdonának lefoglalását nem osztály-, hanem nemzeti szempontból követeljük”. Az értekezleten elfogadott programnyilatkozat -miközben síkra száll a Szlovákiában élő „ukránok, oroszok és más szláv nemzethez tartozók testvéri együttéléséért” – Husák beszámolójával összhangban kilátásba helyezi a németek és magyarok összes vagyonának elkobzását, s megfogalmazza a németek és magyarok felelősségre vonásának és a magyarlakta területek szlovákokkal való benépesítésének szükségességét is.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
Címkekisajátítás / Husák Gustáv / Kassa / belső telepítés / Košice
FejezetI. A jogfosztottság időszaka
TelepülésKassa [Košice]
Év1945
Rövid URL
ID227508
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

Hibát talált?

Üzenőfal