Szlovákiai Magyar Adatbank » Albumok » A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992) A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992) – Oldal 102 – Szlovákiai Magyar Adatbank
Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1 100 101 102 103 104 108
108 találat

1945. szeptember : Miután bizonyossá válik, hogy nem nyílnak meg a magyar iskolák, kezdetét veszi a magyar pedagógusok tömeges átköltözése Magyarországra.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeNagytapolcsány / Topoľčany / Budapest / London / Nagy-Britannia / igazságszolgáltatás / SZNT [Szlovák Nemzeti Tanács]-rendeletek / nyilvánosság - sajtó / határkérdés / egyházak - római katolikus / mezőgazdaság - földreform / egyházak - izraelita / jegyzékek, memorandumok / Husák Gustáv / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / Beneš Edvard / Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) / Szlovákiai Kommunista Pártja (SZLKP) / Šmidke Karol / Demokrata Párt (DP) / Megbízottak Testülete / Kvetko Martin / Lettrich Jozef / Štefánik Ivan / Novomeský Ladislav / Prága / Praha, Csehország / oktatási intézmények - alap- és középiskola / Clementis Vladimír / Külügyminiszterek Tanácsa / Gyöngyösi János / Krno Dalibor M. / Kmeťko Karol / Vámbéry Rusztem / Békéscsaba / Tótkomlós / Teleki Géza / Rosty-Forgách Ferenc / Viktory Július / nőkérdés / lakosságcsere / Peéry Rezső / Szalatnai Rezső / Beneš-dekrétumok / kitelepítés / állampolgárság / nyelvhasználat / Jászi Oszkár / Léva / Pozsony / egyházak / Rimaszombat / Kassa / Komárom / Rozsnyó / Levice / Komárno / Rožňava / Bratislava / Nitra / Šahy / Košice / Rimavská Sobota / Nyitra / Ipolyság / Magyarország
FejezetI. A jogfosztottság időszaka
TelepülésIpolyság [Šahy] / Kassa [Košice] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Léva [Levice] / Nagytapolcsány [Topoľčany] / Nyitrapásztó [Pastuchov] / Pozsony [Bratislava] / Rimaszombat [Rimavská Sobota] / Rozsnyó [Rožňava]
Év1945
Rövid URL
ID227838
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1945. augusztus : A Magyar Végrehajtó Bizottság az SZNT-hez intézett memorandumában javaslatot tesz a magyarság érdekképviseletét ellátni hivatott ún. Magyar Tanács felállítására, amelyet „a demokratikus magyar lakossággal egyetértésben” az SZNT Elnöksége nevezne ki. A Magyar Tanácsnak a magyarságot érintő kérdésekben tanácsadó joga volna minden hatóságnál, s felállításával egyidejűleg felfüggesztenék a magyar lakosságot sújtó rendeletek végrehajtását. (A memorandumot az SZNT válasz nélkül hagyja.)

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeZsolna / Žilina / kisajátítás / igazságszolgáltatás / SZNT [Szlovák Nemzeti Tanács]-rendeletek / nyilvánosság - sajtó / Németország / törvények, törvényhozás / határkérdés / erőszakszervezetek, állambiztonság / egyházak - izraelita / jegyzékek, memorandumok / Husák Gustáv / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / Beneš Edvard / Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) / Szlovákiai Kommunista Pártja (SZLKP) / Šmidke Karol / Demokrata Párt (DP) / Megbízottak Testülete / Novomeský Ladislav / Magyar Végrehajtó Bizottság / Nemzetbiztonsági Testület / egyházak - református / Prága / Praha, Csehország / Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) / Masaryk Jan / Sztálin Joszif Visszárionovics / Potsdam / Clementis Vladimír / Široký Viliam / Külügyminiszterek Tanácsa / egyházak - evangélikus / Magyar Kommunista Párt (MKP) / Rákosi Mátyás / Rimaszombati Járási Népbíróság / Hancsovszky Béla / Tornaljai Járási Közigazgatási Bizottság / Major István / Bašťovanský Štefan / Szlovákiai Menekült Demokrata Magyarok Bizottsága / Dálnoki Miklós Béla / Szlovák Partizánok Szövetsége / Alkotmányozó Nemzetgyűlés / Ideiglenes Nemzetgyűlés 1. (csehszlovák) / Ukrán Nemzeti Tanács / Magyar Tanács / lakosságcsere / Beneš-dekrétumok / kitelepítés / állampolgárság / nyelvhasználat / mezőgazdaság / választások / közigazgatás / autonómia / Holota János / Pozsony / egyházak / Rimaszombat / Érsekújvár / belső telepítés / Nové Zámky / Bratislava / Rimavská Sobota / Tornaľa / Banská Bystrica / Tornalja / Besztercebánya
FejezetI. A jogfosztottság időszaka
TelepülésBesztercebánya [Banská Bystrica] / Érsekújvár [Nové Zámky] / Pozsony [Bratislava] / Rimaszombat [Rimavská Sobota] / Tornalja [Tornaľa] / Zsolnabánfalva [Bánová]
Év1945
Rövid URL
ID227796
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1945. augusztus 25. : Edvard Beneš kiadja 47/1945. sz. alkotmánydekrétumát az Ideiglenes Nemzetgyűlésről, amely kimondja, hogy amíg az általános, egyenlő, közvetlen és titkos választójog alapján nem alakul meg az Alkotmányozó Nemzetgyűlés, a törvényhozó hatalmat a köztársaság egész területén az Ideiglenes Nemzetgyűlés fogja gyakorolni. A Szlovákia alkotmányjogi helyzetével összefüggő ügyekben az Ideiglenes Nemzetgyűlés jelenlevő szlovákiai tagjai többségének egyetértése lesz szükséges. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés megválasztását szabályozó 48/1945. sz. kormányrendelet szerint a képviselőket közvetve, delegátusok útján fogják választani, választók, delegátusok és képviselők azonban kizárólag cseh, szlovák vagy más szláv nemzetiségű csehszlovák állampolgárok lehetnek. Ugyanezek a kitételek szerepelnek a járási és tartományi nemzeti bizottságok megválasztásáról szóló 49/1945. sz. kormányrendeletben is. A belügyminiszter 51/1945. sz. hirdetményével bizonyos feltételek mellett lehetővé teszi a csehszlovák állampolgárság visszaadását a csehszlovák állampolgárságú férjek magyar vagy német nemzetiségű feleségeinek és gyermekeinek.

1945. augusztus 23. : Az SZNT kiadja 99/1945. sz. rendeletét „az állami és közalkalmazottak szolgálati viszonyának rendezéséről”, amely - a május 25-i 44/194.5 sz. SZNT-rendeletet felváltva -július 31-i visszamenőleges hatállyal a munkaviszonyból származó bárminemű jogigény nélkül megszünteti a német és magyar nemzetiségű állami és közalkalmazottak munkaviszonyát és nyugdíjjogosultságát. Az SZNT 104/1945. sz. rendeletével módosítja az SZNT Elnökségének „a németek, magyarok, valamint a szlovák nemzet árulói és ellenségei mezőgazdasági vagyonának elkobzásáról és haladéktalan szétosztásáról” kiadott február 27-i rendeletét. Az új jogszabály a magyar nemzetiségű lakosok esetében továbbra is meghagyja az 50 ha alatti mezőgazdasági ingatlant, elrendeli ugyanakkor azon társaságok és jogi személyek teljes mezőgazdasági vagyonának elkobzását, amelyek részvényeinek többségét magyarok vagy németek birtokolják. A munkatáborok létrehozásáról szóló 105/1945. sz. SZNT-rendelet szerint munkatáborba többek között azokat a személyeket oszthatják be, akiket az SZNT 33/1945. sz. rendelete alapján mint „fasiszta bűnöst”, „megszállót”, „árulót” és „kollaboránst” ítéltekel; az állami aggkori segély ideiglenes szabályozásáról kiadott 107/1945. sz. rendelet pedig kimondja, hogy aggkori segélyre csupán csehszlovák állampolgárok tarthatnak igényt.

1945. augusztus 11-12. : Zsolnán tartja a háború utáni első országos konferenciáját Szlovákia Kommunista Pártja. A konferencia a prágai pártközpont nyomására a szlovák nemzeti felkelésben részt vett szlovák pártvezetők és a volt szociáldemokraták pozícióinak meggyengülését s a pártnak a prágai pártvezetésnek való erőteljesebb alárendelését eredményezi. Az elnöki poszton Karol Šmidkét a Prága által támogatott Viliam Široký váltja fel, Šmidkét elnökhelyettessé, főtitkárrá Štefan Bašťovanskýt választják. Jóváhagyják az SZNT-be és az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe delegálandó kommunista képviselőjelöltek listáját, miközben Major Istvánt, a kommunista párt alapító tagját és egykori szenátorát magyar származása miatt nem választják be a párt Központi Bizottságába, és nem delegálják az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe sem. A konferencia elutasítja a magyar nyelvű pártsajtó engedélyezésének lehetőségét, s megerősíti a pártvezetésnek a magyar lakosság kitelepítésével kapcsolatos korábbi állásfoglalását.

1 100 101 102 103 104 108
108 találat