Ény (Iňa)
Község a Lévai járásban, a Garammenti-hátság ÉK-i részén, a Zsitva bal oldali mellékpatakjának völgyében, Lévától Ny–DNy-ra. L: [1921] – 315, ebből 231 (73,3%) magyar, 70 (22,2%) szlovák; [2011] – 200, ebből 193 (96,5%) szlovák, 7 (3,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 190 (95,0%) szlovák,...megnyit →
Község a Lévai járásban, a Garammenti-hátság ÉK-i részén, a Zsitva bal oldali mellékpatakjának völgyében, Lévától Ny–DNy-ra. L: [1921] – 315, ebből 231 (73,3%) magyar, 70 (22,2%) szlovák; [2011] – 200, ebből 193 (96,5%) szlovák, 7 (3,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 190 (95,0%) szlovák,...megnyit →
Részletek
Község a Lévai járásban, a Garammenti-hátság ÉK-i részén, a Zsitva bal oldali mellékpatakjának völgyében, Lévától Ny–DNy-ra. L: [1921] – 315, ebből 231 (73,3%) magyar, 70 (22,2%) szlovák; [2011] – 200, ebből 193 (96,5%) szlovák, 7 (3,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 190 (95,0%) szlovák, 8 (4,0%) magyar. V: [2011] – 167 r. k., 6 ev., 5 ref. – A 18. sz.-ban részben szlovákokkal újranépesített falu a 20. sz. első felében magát még nagyrészt magyarnak valló kétnyelvű lakossága a sz. második felére szlovákká vált. R. k. (Szűz Mária, Rózsafüzér Királynője) temploma 1866-ban épült.
Enyicke (Haniska)
Részletek
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence D-i részén, a Hernád jobb parti teraszán, Kassától D-re. L: [1921] – 977, ebből 840 (86,0%) szlovák, 118 (12,1%) magyar; [2011] – 1451, ebből 1304 (89,9%) szlovák, 1 (0,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1296 (89,3%) szlovák, 3 (0,2%) magyar. V: [2011] – 1217 r. k., 25 gör. kat., 7 ref., 6 ev. – A 18. sz.-ban nagyrészt szlovákokkal újranépesített falu kétnyelvű lakossága a 20. sz. közepére szlovákká vált. R. k. (Nepomuki Szt. János-) temploma 1656-ban épült barokk stílusban. A Wesselényi Ferenc nádor által 1658-ban késő reneszánsz stílusban építtetett, 1880–90 között historizáló stílusban átépített kastély a második vh. végén súlyosan megrongálódott, azóta romokban áll.
Eötvös Kör
Magyar egyetemi hallgatók polgári demokratikus szellemiségű egyesülete (Pozsony, 1937). Vezetőségi tagjai Csukás István, Komjáthy István, Lederer Frigyes, Mészáros Zsolt, Rácz Olivér, Szőke Béla és Vígh Károly voltak. 1938-ban Forrás címen folyóiratot indítottak, melynek csak 2 száma jelent meg. – Vezető: Madarász László. – Ir. Az Eötvös Kör...megnyit →
Magyar egyetemi hallgatók polgári demokratikus szellemiségű egyesülete (Pozsony, 1937). Vezetőségi tagjai Csukás István, Komjáthy István, Lederer Frigyes, Mészáros Zsolt, Rácz Olivér, Szőke Béla és Vígh Károly voltak. 1938-ban Forrás címen folyóiratot indítottak, melynek csak 2 száma jelent meg. – Vezető: Madarász László. – Ir. Az Eötvös Kör...megnyit →
Részletek
Magyar egyetemi hallgatók polgári demokratikus szellemiségű egyesülete (Pozsony, 1937). Vezetőségi tagjai Csukás István, Komjáthy István, Lederer Frigyes, Mészáros Zsolt, Rácz Olivér, Szőke Béla és Vígh Károly voltak. 1938-ban Forrás címen folyóiratot indítottak, melynek csak 2 száma jelent meg. – Vezető: Madarász László. – Ir. Az Eötvös Kör a független kriticizmus szellemében működik (Magyar Nemzet, 1937. dec. 2.); Vígh Károly: Az Eötvös Kör és a Sarló (Forrás, 1979/10).
Eperjes 1. (Prešov; Eperies [Preschau])
![Eperjes 1. (Prešov; Eperies [Preschau])](https://wp-adatbank-forum.s3.eu-central-1.amazonaws.com/wp-content/uploads/2004/07/21162754/Eperjes-Szent-Mikl%C3%B3s-templom-150x150.jpg "Eperjes − Szent Miklós templom (Görföl Jenő)")
Részletek
![Eperjes 1. (Prešov; Eperies [Preschau])](https://wp-adatbank-forum.s3.eu-central-1.amazonaws.com/wp-content/uploads/2004/07/21162754/Eperjes-Szent-Mikl%C3%B3s-templom-300x200.jpg "Eperjes − Szent Miklós templom (Görföl Jenő)")
Eperjes − Szent Miklós templom (GJ)
Város, járási és kerületi székhely a Kassai-medence É-i részén, a Tarca folyó völgyében, Kassától É-ra. L: [1921] – 17 577, ebből 12 126 (69,0%) szlovák, 1948 (11,1%) magyar, 1893 (10,8%) zsidó, 817 (4,6%) német, 328 (1,9%) ruszin, 59 (0,3%) roma; [2011] – 91 782, ebből 74 469 (81,1%) szlovák, 1562 (1,7%) roma; 2093 (2,3%) ruszin és ukrán, 128 (0,1%) magyar, 41 (0,04%) német, 16 (0,02%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 73 908 (80,5%) szlovák, 2198 (2,4%) ruszin és ukrán, 1479 (1,6%) roma, 505 (0,5%) cseh, 225 (0,2%) magyar, 39 (0,04%) német, 6 (0,01%) jiddis. V: [2011] – 50 799 r. k., 7477 gör. kat., 3717 ev., 1387 gör. kel., 225 testvéregyházbeli, 180 jehovista, 138 ref. – Német hospesek letelepítésével a 12. sz.-ban alapított kereskedőváros, a Lengyelország felé irányuló kereskedelem egyik központja volt. A 18. sz.-ban megfogyatkozott német és magyar polgársága nagyrészt beolvadt a betelepülő szlovák lakosságba. A 18. sz.-tól jelentős számú zsidó közösség is lakta, amelyet a második vh. idején koncentrációs táborokba deportáltak. A 20. sz. második felére a sz. elején még számottevő magyar lakosságát is elveszítette. 1374-től szabad királyi város, 1876-tól rendezett tanácsú város volt, 1922-ben elveszített városi rangját 1954-ben kapta vissza. A 18. sz. végétől 1922-ig Sáros vármegye, 1940–45 között a Sáros-zempléni zsupa, 1949–60 között és 1996 óta az ~i kerület székhelye. – A „Tarca-parti Athénnak” is nevezett ~ a történelmi Mo. egyik leghíresebb iskolavárosa volt: 1667-ben alapított ev. Kollégiuma a 20. sz. elején jogakadémiát, ev. teológiai akadémiát és főgimnáziumot foglalt magában. Csehszl. megalakulása után, 1919-ben a jogakadémia Miskolcra, a teológia előbb Budapestre, majd Sopronba költözött, a gimnáziumban 1926-ig folyhatott magyar nyelvű oktatás. 1919. jún. 16-án a városba bevonuló magyar Vörös Hadsereg támogatásával ~en kiáltották ki a Szlovák Tanácsköztársaságot. A két vh. között Új Világ (1920–40) és Sáros (1926–28) címmel jelentek meg magyar nyelvű lapjai. – A város történelmi városmagja védett műemlékegyüttes. Legjelentősebb műemlékei az orsó alakú főtere közepén álló 1330-ban épült gótikus r. k. (Szt. Miklós-) plébániatemplom, az 1642-ben emelt késő reneszánsz ev. templom, az 1666-ban épült egykori ev. kollégium (melynek sarkán található emlékmű Caraffa generális 1687. évi vérengzése áladozatainak állít emléket), az 1754-ben emelt barokk stílusú gör. kat. püspöki székesegyház, a ferencesek 17. sz.-ban épült reneszánsz stílusú temploma és rendháza. A Rákóczi-ház, amely jelenleg a Sárosi Múzeumnak ad otthont, a 16. sz. végén reneszánsz, a régi Vármegyeháza 1783-ban barokk, a várostól DNy-ra lévő Kálvária-dombon álló r. k. (Szt. Kereszt-) templom 1721–59 között barokk stílusban épült. Petőfi Sándor, Tompa Mihály és Kerényi Frigyes 1845. évi költői versenyének az ~től D-re fekvő Vílec-dombon található emlékoszlopát 1883-ban emelték. – A város közúti és vasúti csomópont, K-Szl. egyik kulturális és gazdasági központja. Színházát, a Jonáš Záborský Színházat 1944-ben, egyetemét, az eperjesi Šafárik Egyetemet 1996-ban alapították. Gör. kat. és gör. kel. püspöki székhely, a szlovákiai ruszin (ukrán) kisebbség egyik szellemi központjagör. kat. és gör. kel teológiával és ukrán-ruszin nyelvű színházzal (Alexander Duchnovič Színház, alapítva 1946-ban). Gazdaságát főként a gép-, elektrotechnikai, élelmiszer-, fa- és nyomdaipar képviseli. – Az 1970-es években ~hez csatoltak számos környező települést. – Ir. Gömöry János: Eperjes és az evangélikus kollégium története (1994); Szlovenszkói városképek (2002).
![Eperjes 1. (Prešov; Eperies [Preschau])](https://adatbank.sk/tmp-lexicon/1-490154-large.jpg "Eperjes − Caraffa áld. emléke (Görföl Jenő)"){kind=small}
Eperjes − Caraffa áld. emléke (GJ)![Eperjes 1. (Prešov; Eperies [Preschau])](https://adatbank.sk/tmp-lexicon/1-490153-large.jpg "Eperjes − Szent Miklós templom (Görföl Jenő)"){kind=small}
Eperjes − Szent Miklós templom (GJ)![Eperjes 1. (Prešov; Eperies [Preschau])](https://adatbank.sk/tmp-lexicon/1-489051-large.jpg "Eperjes − Rákóczi-ház (Szeder László)"){kind=small}
Eperjes − Rákóczi-ház (SzL)![Eperjes 1. (Prešov; Eperies [Preschau])](https://adatbank.sk/tmp-lexicon/1-489050-large.jpg "Eperjes − Szent Miklós templom (Görföl Jenő)"){kind=small}
Eperjes − Szent Miklós templom (GJ)
Eperjes 2.
-> Pozsonyeperjes; Eperjes (Jahodná)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Kis-Duna bal partján, Dunaszerdahelytől ÉK-re. L: [1921] – 1146, ebből 1132 (98,8%) magyar; [2011] – 1477, ebből 1250 (84,6%) magyar, 182 (12,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1311 (88,8%) magyar, 126 (8,5%) szlovák. V: [2011]...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Kis-Duna bal partján, Dunaszerdahelytől ÉK-re. L: [1921] – 1146, ebből 1132 (98,8%) magyar; [2011] – 1477, ebből 1250 (84,6%) magyar, 182 (12,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1311 (88,8%) magyar, 126 (8,5%) szlovák. V: [2011]...megnyit →
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Kis-Duna bal partján, Dunaszerdahelytől ÉK-re. L: [1921] – 1146, ebből 1132 (98,8%) magyar; [2011] – 1477, ebből 1250 (84,6%) magyar, 182 (12,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1311 (88,8%) magyar, 126 (8,5%) szlovák. V: [2011] – 1274 r. k., 21 ref., 7 ev., 5 gör. kat. – Lakói neves vízimolnárok voltak, a Kis-Dunán, amelyen még a 20. sz. első felében is több hajómalma működött, felújított kerekes vízimalom található. R. k. (Szt. Péter és Pál-) temploma 1747–50-ben késő barokk stílusban épült. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – 1960–90 között közigazgatásilag hozzá tartozott Dunatőkés.
Eperjesi Lapok
Részletek
Regionális politikai, társadalmi, közgazdasági, közművelődési és szépirodalmi hetilap (Eperjes, 1919). 1919 előtt is létezett. – Szerk. Koós Ernő.
Építő
-> Haladás 1.
Járási újság (Losonc, 1961. ápr. 1.–1967. ápr. 15.). A Szlovákia Kommunista Pártja járási bizottsága és a Járási Nemzeti Bizottság adta ki a Pokrok c. hetilap magyar mellékleteként kéthetente, 4 oldalon. – A háború után először Novohradský hlas (1945. márc. 24.–1948. okt. 14.) címmel jelent...megnyit →
Járási újság (Losonc, 1961. ápr. 1.–1967. ápr. 15.). A Szlovákia Kommunista Pártja járási bizottsága és a Járási Nemzeti Bizottság adta ki a Pokrok c. hetilap magyar mellékleteként kéthetente, 4 oldalon. – A háború után először Novohradský hlas (1945. márc. 24.–1948. okt. 14.) címmel jelent...megnyit →
Részletek
Járási újság (Losonc, 1961. ápr. 1.–1967. ápr. 15.). A Szlovákia Kommunista Pártja járási bizottsága és a Járási Nemzeti Bizottság adta ki a Pokrok c. hetilap magyar mellékleteként kéthetente, 4 oldalon. – A háború után először Novohradský hlas (1945. márc. 24.–1948. okt. 14.) címmel jelent meg járási újság a Nemzeti Front kiadásában. Magyar melléklete azonban csak az 1951-ben megjelent Lučenský družstevník c. földművesújságnak volt. Ennek folytatása, a Lučenské zvesti (Losonci Hírlap, 1959–1960) ugyancsak magyar melléklettel jelent meg. A magyar melléklet iránti igényt a területi átszervezés után az is indokolta, hogy a Losonci járáshoz csatolt korábbi Kékkői és Füleki járásnak is volt magyar melléklettel megjelenő földművesújságja. Kékkőn a Nový roľník – Új Földműves (1951–1960), Füleken a Budovateľ – Építő (1952–1960) jelent meg, az előbbi 4 oldalon, az utóbbi 2 oldalon.
Érdekes Újság
Részletek
Független szlovákiai újság (Pozsony, 1991. jan. 4.–1991. jún. 17.). Megjelent a Partner Kiadó gondozásában. Alapítói: Kalita Gábor, Tóth Gyula.
Erdélyi Géza
(* 1937. ápr. 2. Abara, † 2025. dec. 4. Rimaszombat) Ref. lelkész, tanár, építészettörténész. Teológiai tanulmányait Prágában végezte (1958), 1975-ben a prágai Cseh Műegyetemen művészettörténészi oklevelet is szerzett. A teológia doktora (1988). Ref. lelkészként Szalócon, Rozsnyón, Hanván, Rimaszombatban működött. 1996–2009 között a Szlovákiai Ref....megnyit →
(* 1937. ápr. 2. Abara, † 2025. dec. 4. Rimaszombat) Ref. lelkész, tanár, építészettörténész. Teológiai tanulmányait Prágában végezte (1958), 1975-ben a prágai Cseh Műegyetemen művészettörténészi oklevelet is szerzett. A teológia doktora (1988). Ref. lelkészként Szalócon, Rozsnyón, Hanván, Rimaszombatban működött. 1996–2009 között a Szlovákiai Ref....megnyit →
Részletek
Erdélyi Géza (GJ)
(* 1937. ápr. 2. Abara, † 2025. dec. 4. Rimaszombat) Ref. lelkész, tanár, építészettörténész. Teológiai tanulmányait Prágában végezte (1958), 1975-ben a prágai Cseh Műegyetemen művészettörténészi oklevelet is szerzett. A teológia doktora (1988). Ref. lelkészként Szalócon, Rozsnyón, Hanván, Rimaszombatban működött. 1996–2009 között a Szlovákiai Ref. Keresztyén Egyház püspöke, 2001-től a Magyar Ref. Egyházak Konzultatív Zsinatának elnöke. 1971–1985 között a betléri és a krasznahorkai történeti Andrássy-könyvtár köteteit rendezte. Művészettörténeti kutatásai is jelentősek. Esterházy János Emlékplakettet kapott (2003). – Fm. Gömör vármegye klasszicista építészete (1996, 2005).
Erdélyi Margit
-> L. Erdélyi Margit
(* 1945. ápr. 29. Hontfüzesgyarmat) Irodalomtörténész, egyetemi oktató. Zselízen érettségizett (1962), a nyitrai Pedagógiai Főiskolán magyar–szlovák szakot végzett (1967). 1980-ban a pozsonyi Comenius Egyetemen középiskolai tanári képesítést szerzett, 1995-től az irodalomtudományok kandidátusa. 1967–1987-ben Fegyverneken, Nagyölveden, majd Nagysallón tanított. 1987-től a nyitrai Pedagógiai Főiskola adjunktusa,...megnyit →
(* 1945. ápr. 29. Hontfüzesgyarmat) Irodalomtörténész, egyetemi oktató. Zselízen érettségizett (1962), a nyitrai Pedagógiai Főiskolán magyar–szlovák szakot végzett (1967). 1980-ban a pozsonyi Comenius Egyetemen középiskolai tanári képesítést szerzett, 1995-től az irodalomtudományok kandidátusa. 1967–1987-ben Fegyverneken, Nagyölveden, majd Nagysallón tanított. 1987-től a nyitrai Pedagógiai Főiskola adjunktusa,...megnyit →
Részletek
L. Erdélyi Margit (GJ)
(* 1945. ápr. 29. Hontfüzesgyarmat) Irodalomtörténész, egyetemi oktató. Zselízen érettségizett (1962), a nyitrai Pedagógiai Főiskolán magyar–szlovák szakot végzett (1967). 1980-ban a pozsonyi Comenius Egyetemen középiskolai tanári képesítést szerzett, 1995-től az irodalomtudományok kandidátusa. 1967–1987-ben Fegyverneken, Nagyölveden, majd Nagysallón tanított. 1987-től a nyitrai Pedagógiai Főiskola adjunktusa, később a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem BTK-a Hungarisztikai Tanszékének vezetője. 1998–2004-ben a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem Hungarisztikai Tanszékének docense, 2004-től a komáromi Selye János Egyetem Tanárképző Karának tanszékvezetője 2009-ig, később dékánja. Kutatási területe a dráma- és irodalomelmélet, összehasonlító irodalomtudomány, oktatáselmélet. Tankönyveket is ír. 2003-ban Katedra-díjjal tüntették ki. – Fm. A groteszk vizsgálata (tan., 1994); Örkény-drámák elemzése (1996); Iskolai gond(olat)ok (tan., 2000); Az irodalom vetületei (tan., 2002); Értékek párbeszéde (tan., 2003); Bevezetés az irodalomesztétikába (tanulmány, Komárom, 2005).