Erdélyi Pál
(* 1864. febr. 12. Sárospatak, † 1936. máj. 5. Budapest) Irodalomtörténész. (Erdélyi János fia.) A budapesti egyetemen tanult, előbb a kolozsvári egyetemi könyvtár igazgatója, 1911-től uo. egyetemi oktató volt. 1920–1929-ben Komáromban, ill. környékén élt, tevékenyen bekapcsolódott a Jókai Egyesület munkájába, publikált a helyi lapokban és az...megnyit →
(* 1864. febr. 12. Sárospatak, † 1936. máj. 5. Budapest) Irodalomtörténész. (Erdélyi János fia.) A budapesti egyetemen tanult, előbb a kolozsvári egyetemi könyvtár igazgatója, 1911-től uo. egyetemi oktató volt. 1920–1929-ben Komáromban, ill. környékén élt, tevékenyen bekapcsolódott a Jókai Egyesület munkájába, publikált a helyi lapokban és az...megnyit →
Részletek
(* 1864. febr. 12. Sárospatak, † 1936. máj. 5. Budapest) Irodalomtörténész. (Erdélyi János fia.) A budapesti egyetemen tanult, előbb a kolozsvári egyetemi könyvtár igazgatója, 1911-től uo. egyetemi oktató volt. 1920–1929-ben Komáromban, ill. környékén élt, tevékenyen bekapcsolódott a Jókai Egyesület munkájába, publikált a helyi lapokban és az egyesület kiadványaiban. A régi magyar irodalom kutatásában tűnt ki; Komáromban főként Jókai életművével foglalkozott. – Fm. Bódiss Jusztin (1923); Jókai útja Rév-Komáromtól Pestig, a bölcsőtől a babérig (1939). – Ir. Fülöp Zsigmond: A Jókai Egyesület huszonöt éve (1937).
Erdődy Kálmán
(* 1907. febr. 16. Vágújhely, † 1988. ápr. 25. Budapest [Mo.]) Színész, rendező. Budapesten, az Országos Színészegyesület színiiskolájában tanult. 1928-ban a budapesti Városi Színháznál kezdte pályáját, majd különböző vidéki társulatoknál dolgozott. 1929-ben Földes Dezső társulatának táncrendezője-szólótáncosa volt, 1938-ban Jakabffy Dezső társulatával járta a Felvidék...megnyit →
(* 1907. febr. 16. Vágújhely, † 1988. ápr. 25. Budapest [Mo.]) Színész, rendező. Budapesten, az Országos Színészegyesület színiiskolájában tanult. 1928-ban a budapesti Városi Színháznál kezdte pályáját, majd különböző vidéki társulatoknál dolgozott. 1929-ben Földes Dezső társulatának táncrendezője-szólótáncosa volt, 1938-ban Jakabffy Dezső társulatával járta a Felvidék...megnyit →
Részletek
(* 1907. febr. 16. Vágújhely, † 1988. ápr. 25. Budapest [Mo.]) Színész, rendező. Budapesten, az Országos Színészegyesület színiiskolájában tanult. 1928-ban a budapesti Városi Színháznál kezdte pályáját, majd különböző vidéki társulatoknál dolgozott. 1929-ben Földes Dezső társulatának táncrendezője-szólótáncosa volt, 1938-ban Jakabffy Dezső társulatával járta a Felvidék városait. 1945-től különböző pesti, ill. vidéki színházak tagja. Vidéken rendezéseket is vállalt. A kabaréműfaj egyik kiemelkedő alakja volt.
Erdőhát 1.
Részletek
– a Sajó és Rima folyóktól délre, a Gortva és a Hangony patakok közötti dombos, erdős táj.
Erdőhát 2.
Részletek
A Kis-Kárpátoktól nyugatra, a Morva folyóig elterülő sík vidék. Eredeti magyar neve Burmező. Kora középkori magyar lakossága, mely részben székely eredetű volt, a középkor folyamán felszívódott a morva és szlovák lakosságban. Emléküket több földrajzi név őrzi.
Erdőhátkarcsa (Lesné Kračany)
1940- ben Királyfiakarcsához csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny-ra. L: [1921] – 193, ebből 181 (93,8%) magyar, 7 (3,6%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 182 r. k., 7 ev., 2 izr. – A Bartal-kastély 1830-ban klasszicista stílusban...megnyit →
1940- ben Királyfiakarcsához csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny-ra. L: [1921] – 193, ebből 181 (93,8%) magyar, 7 (3,6%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 182 r. k., 7 ev., 2 izr. – A Bartal-kastély 1830-ban klasszicista stílusban...megnyit →
Részletek
1940- ben Királyfiakarcsához csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny-ra. L: [1921] – 193, ebből 181 (93,8%) magyar, 7 (3,6%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 182 r. k., 7 ev., 2 izr. – A Bartal-kastély 1830-ban klasszicista stílusban épült.
Erdőházi Hugó
Részletek
(* 1908. Komárom, † 1982. London [Nagy-Britannia]) Költő, író. Prágában jogot végzett, az 1930-as évektől Komáromban polgári iskolai tanár. 1945-ben Budapestre, 1956-ban Londonba költözött. – Fm. Jóspercekben (v., 1928); Térkép (v., 1931); Legyen szüret (v., 1932); Életkének életről (v., 1934); Leánypolgári (naplóregény, 1937).
Erdős Miklós
(* 1934. júl. 2. Rozsnyó) Építészmérnök, barlangász. Prágában a Cseh Műszaki Egyetemen építészmérnöki, a brünni Purkyně Egyetemen (ma: Masaryk Egyetem) muzeológusi oklevelet szerzett (1972). 1966–1969-ben a kassai Kelet-szlovákiai Múzeum barlangkutatási osztályának vezetője. 1970–1981-ben és 1990-től a liptószentmiklósi Szlovák Karszt Múzeuma, 1981–1990 között a liptószentmiklósi...megnyit →
(* 1934. júl. 2. Rozsnyó) Építészmérnök, barlangász. Prágában a Cseh Műszaki Egyetemen építészmérnöki, a brünni Purkyně Egyetemen (ma: Masaryk Egyetem) muzeológusi oklevelet szerzett (1972). 1966–1969-ben a kassai Kelet-szlovákiai Múzeum barlangkutatási osztályának vezetője. 1970–1981-ben és 1990-től a liptószentmiklósi Szlovák Karszt Múzeuma, 1981–1990 között a liptószentmiklósi...megnyit →
Részletek
(* 1934. júl. 2. Rozsnyó) Építészmérnök, barlangász. Prágában a Cseh Műszaki Egyetemen építészmérnöki, a brünni Purkyně Egyetemen (ma: Masaryk Egyetem) muzeológusi oklevelet szerzett (1972). 1966–1969-ben a kassai Kelet-szlovákiai Múzeum barlangkutatási osztályának vezetője. 1970–1981-ben és 1990-től a liptószentmiklósi Szlovák Karszt Múzeuma, 1981–1990 között a liptószentmiklósi Állami Természetvédelmi Központ kassai munkatársa. A Gömör–Tornai-Karszt barlangjainak kutatója; szakcikkei különböző szlovákiai lapokban jelennek meg.
Erdőszelestény (Záhorce)
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medence K-i részén, az Ipoly folyó jobb partján, a Kürtös-patak torkolatánál, Nagykürtöstől D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 883, ebből 705 (79,8%) szlovák, 90 (10,2%) magyar; [2011] – 677, ebből 631 (93,2%) szlovák, 30 (4,4%) magyar nemzetiségű. A:...megnyit →
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medence K-i részén, az Ipoly folyó jobb partján, a Kürtös-patak torkolatánál, Nagykürtöstől D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 883, ebből 705 (79,8%) szlovák, 90 (10,2%) magyar; [2011] – 677, ebből 631 (93,2%) szlovák, 30 (4,4%) magyar nemzetiségű. A:...megnyit →
Részletek
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medence K-i részén, az Ipoly folyó jobb partján, a Kürtös-patak torkolatánál, Nagykürtöstől D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 883, ebből 705 (79,8%) szlovák, 90 (10,2%) magyar; [2011] – 677, ebből 631 (93,2%) szlovák, 30 (4,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 622 (91,9%) szlovák, 35 (5,2%) magyar. V: [2011] – 307 r. k., 303 ev., 4. gör. kat., 4 ref. – A 20. sz. elején Erdőmeg és Szelestény egyesülésével hozták létre. Klasszicista stílusú ev. temploma a 18. sz. végén, r. k. (Hétfájdalmú Szűzanya) temploma 2000-ben épült.
Érsek Árpád
(* 1958. jún. 22., Pozsony) Vívóedző, politikus, miniszter. Születése óta Somorján lakik, itt végezte 1964–1977 között alapiskolai és gimnáziumi tanulmányait. A pozsonyi Comenius Egyetem Testnevelési Karán szerzett testnevelői tanári oklevelet és 1984-ben pedagógiai doktori címet. Fiatal korától vívott, később a szlovák vívóválogatott edzője lett. 2009-ben...megnyit →
(* 1958. jún. 22., Pozsony) Vívóedző, politikus, miniszter. Születése óta Somorján lakik, itt végezte 1964–1977 között alapiskolai és gimnáziumi tanulmányait. A pozsonyi Comenius Egyetem Testnevelési Karán szerzett testnevelői tanári oklevelet és 1984-ben pedagógiai doktori címet. Fiatal korától vívott, később a szlovák vívóválogatott edzője lett. 2009-ben...megnyit →
Részletek
(* 1958. jún. 22., Pozsony) Vívóedző, politikus, miniszter. Születése óta Somorján lakik, itt végezte 1964–1977 között alapiskolai és gimnáziumi tanulmányait. A pozsonyi Comenius Egyetem Testnevelési Karán szerzett testnevelői tanári oklevelet és 1984-ben pedagógiai doktori címet. Fiatal korától vívott, később a szlovák vívóválogatott edzője lett. 2009-ben kezdett politizálni és 2010-ben a MOST-HÍD párt jelöltjeként a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának képviselője lett. A 2012-ben és 2016-ban tartott parlamenti választások során is képviselői mandátumot szerzett. 2010 novemberében a közlekedési minisztérium államtitkárává nevezték ki, a közúti és a vasúti forgalommal, valamint a közlekedési beruházásokkal kapcsolatok ügyek felelőse volt. 2016 augusztusától a közlekedésügyi, építésügyi és a régiófejlesztési tárca vezetője. Somorján él.
Érsek György
(* 1936. aug. 3. Dunaszerdahely) Színész. Alapiskolába, ill. gimnáziumba szülővárosában járt; 1953-ban érettségizett. 1961-től, miután elvégezte a nyitrai tanítóképzőt, pedagógus volt. Közben műkedvelő színjátszólént is működött. Megalakulásától, 1969-től nyugdíjazásáig a Magyar Területi Színház kassai Thália Színpada, ill. a Kassai Thália Színház színésze, egy időben ügyelője. Szlovák...megnyit →
(* 1936. aug. 3. Dunaszerdahely) Színész. Alapiskolába, ill. gimnáziumba szülővárosában járt; 1953-ban érettségizett. 1961-től, miután elvégezte a nyitrai tanítóképzőt, pedagógus volt. Közben műkedvelő színjátszólént is működött. Megalakulásától, 1969-től nyugdíjazásáig a Magyar Területi Színház kassai Thália Színpada, ill. a Kassai Thália Színház színésze, egy időben ügyelője. Szlovák...megnyit →
Részletek
Érsek György (TSZA)
(* 1936. aug. 3. Dunaszerdahely) Színész. Alapiskolába, ill. gimnáziumba szülővárosában járt; 1953-ban érettségizett. 1961-től, miután elvégezte a nyitrai tanítóképzőt, pedagógus volt. Közben műkedvelő színjátszólént is működött. Megalakulásától, 1969-től nyugdíjazásáig a Magyar Területi Színház kassai Thália Színpada, ill. a Kassai Thália Színház színésze, egy időben ügyelője. Szlovák színműveket fordított magyarrra. – Főbb színházi szerepei: Brighella (Carlo Goldoni: Két úr szolgája); Mr. Worthing (Oscar Wilde: Hazudj igazat); Larry (Thomas Brandon–Halász Rudolf–Nádas György: Szerelmem, Donna Rita); Plébános (Tamási Áron: Énekes madár); Fabrizio (Carlo Goldoni: Mirandolina); Sztyepan (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Leánynéző); Arlecchino (Alekszej Tolsztoj: Aranykulcsocska); Sheriff (N. Richard Nash: Az esőcsináló); Orvos (Csurka István: Döglött aknák); Crooks (John Steinbeck: Egerek és emberek); Júdás (Székely János: Caligula helytartója); Dottore (Karel Čapek–Josef Čapek: Szerelem végzetes játéka); Ladius (Jean-Baptiste Molière: Tudós nők); Curtis (William Shakespeare: A makrancos hölgy); Stone hadnagy (Aaron Sorkin: Semmi és végtelen); Dr. Spivey (Dale Wassermann: Kakukkfészek); Arnold (Márai Sándor: Kassai polgárok). A Kassai Thália Színpad produkcióinak zenei összeállításaiból: Klimits Lajos: Névtelen komédia. Henrik Ibsen: Babaotthon. Emil Braginszkij–Eldan Rjazonov: A bagoly. Mészáros László: Egy tanú idézése. Angelo Beolco Ruzante: Csapodár madárka. Karinthy Ferenc: Gellérthegyi álmok. John Boynton Priestley: Váratlan vedég. Leonyid Zorin: Házasságtörés. Szlovák színműveket fordított magyar nyelvre. – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).