Egyesült Szepesi Hírnök
A szepesi politikai hetilap (Lőcse, Igló, 1920–1938). Az Országos Keresztényszocialista Párt szepességi orgánuma volt, s fennállása idején többször nevet változtatott: Szepesi Lapok (1921–1922); Szepesi Hírlap (1922–1925); Szepesi Híradó – Szepesi Hírlap (1925–1932); Szepesi Híradó (1932–1938). A kisebbségi sérelmek éles elítélése miatt gyakran elkobozták, s 1921....megnyit →
A szepesi politikai hetilap (Lőcse, Igló, 1920–1938). Az Országos Keresztényszocialista Párt szepességi orgánuma volt, s fennállása idején többször nevet változtatott: Szepesi Lapok (1921–1922); Szepesi Hírlap (1922–1925); Szepesi Híradó – Szepesi Hírlap (1925–1932); Szepesi Híradó (1932–1938). A kisebbségi sérelmek éles elítélése miatt gyakran elkobozták, s 1921....megnyit →
Részletek
A szepesi politikai hetilap (Lőcse, Igló, 1920–1938). Az Országos Keresztényszocialista Párt szepességi orgánuma volt, s fennállása idején többször nevet változtatott: Szepesi Lapok (1921–1922); Szepesi Hírlap (1922–1925); Szepesi Híradó – Szepesi Hírlap (1925–1932); Szepesi Híradó (1932–1938). A kisebbségi sérelmek éles elítélése miatt gyakran elkobozták, s 1921. aug. 28-tól 1923. márc. 19-ig be is volt tiltva. 1918 előtt, s néhány hónapig 1938 után is létezett. – Szerk. Kőszeghy Elemér, Talléry Gyula, Polnisch Artúr.
Egyházasbást (Nová Bašta)
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegységben, a Medvesalján, a Básti-völgyben, Fülektől DK-re. L: [1921] – 635, ebből 629 (99,1%) magyar, 1 (0,2%) szlovák; [2011] – 537, ebből 402 (74,9%) magyar, 65 (12,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 465 (86,6%) magyar, 46 (8,6%) szlovák. V:...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegységben, a Medvesalján, a Básti-völgyben, Fülektől DK-re. L: [1921] – 635, ebből 629 (99,1%) magyar, 1 (0,2%) szlovák; [2011] – 537, ebből 402 (74,9%) magyar, 65 (12,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 465 (86,6%) magyar, 46 (8,6%) szlovák. V:...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegységben, a Medvesalján, a Básti-völgyben, Fülektől DK-re. L: [1921] – 635, ebből 629 (99,1%) magyar, 1 (0,2%) szlovák; [2011] – 537, ebből 402 (74,9%) magyar, 65 (12,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 465 (86,6%) magyar, 46 (8,6%) szlovák. V: [2011] – 463 r. k., 6 ref., 2 gör. kat. – R. k. (Szt. Miklós-) temploma 1290 előtt épült román stílusban, később többször átalakították. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. G. Kovács Gyula: Egyházasbást története (2006)
Egyházfa (Kostolná pri Dunaji)
Részletek
Egyházfa − r. k. templom (GJ)
Község a Szenci járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Kis-Duna és a Fekete-víz között, Szenctől DK-re. L: [1921] – 336, ebből 257 (76,5%) magyar, 76 (22,6%) szlovák; [2011] – 508, ebből 265 (52,2%) magyar, 235 (46,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 294 (57,9%) magyar, 206 (40,6%) szlovák. V: [2011] – 431 r. k., 8 gör. kat., 7 ref., 2 ev. – A Kis-Duna bal partján fekvő, és egykor ~hoz tartozó Maholánypusztát, ahova az 1920-as években szlovák és cseh-morva kolonisták települtek, 1956-ban a nagymagyari Szigetmajorral együtt Hurbanova Ves (Hurbanfalva) néven önálló községgé szervezték. R. k. (Szűz Mária, Rózsafüzér Királynője) temploma a 13. sz. közepén késő román stílusban épült, később gótikus és barokk stílusban építették át. A közeli Lincérdombon 1960-ban 10–11. sz.-i köznépi temetőt tártak fel. 1943-ban ~hoz csatolták Pénteksúrt.
Egyházgelle (Kostolná Gala)
1940-ben Gelle néven Beketfával, Csallóközpósfával és Ógellével egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny-ra. L: [1921] – 243, ebből 237 (97,5%) magyar, 2 (0,8%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 193 r. k., 50 izr. – Kéttornyú r. k....megnyit →
1940-ben Gelle néven Beketfával, Csallóközpósfával és Ógellével egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny-ra. L: [1921] – 243, ebből 237 (97,5%) magyar, 2 (0,8%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 193 r. k., 50 izr. – Kéttornyú r. k....megnyit →
Részletek
Egyházgelle − r. k. templom (GJ)
1940-ben Gelle néven Beketfával, Csallóközpósfával és Ógellével egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny-ra. L: [1921] – 243, ebből 237 (97,5%) magyar, 2 (0,8%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 193 r. k., 50 izr. – Kéttornyú r. k. (Szt. Péter és Pál-) temploma a 13. sz. első felében épült késő román stílusban, a 14. sz. végén gótikus, 1633-ban reneszánsz stílusban építették át.
Egyházgelle – világh. emlékmű (GJ)
Egyházkarcsa (Kostolné Kračany)
1940-ben előbb Amadékarcsa, majd 1948-tól ~ néven Amadékarcsával, Göncölkarcsával, Mórockarcsával és Pinkekarcsával egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny–DNy-ra. L: [1921] – 82, ebből 80 (97,6%) magyar; [2011] – 1254, ebből 1111 (88,6%) magyar, 129 (10,3%) szlovák nemzetiségű....megnyit →
1940-ben előbb Amadékarcsa, majd 1948-tól ~ néven Amadékarcsával, Göncölkarcsával, Mórockarcsával és Pinkekarcsával egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny–DNy-ra. L: [1921] – 82, ebből 80 (97,6%) magyar; [2011] – 1254, ebből 1111 (88,6%) magyar, 129 (10,3%) szlovák nemzetiségű....megnyit →
Részletek
1940-ben előbb Amadékarcsa, majd 1948-tól ~ néven Amadékarcsával, Göncölkarcsával, Mórockarcsával és Pinkekarcsával egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny–DNy-ra. L: [1921] – 82, ebből 80 (97,6%) magyar; [2011] – 1254, ebből 1111 (88,6%) magyar, 129 (10,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1161 (92,6%) magyar, 80 (6,4%) szlovák. V: [2011] – 1106 r. k., 40 ref., 6 ev., 4 gör. kat. – Magyar lakossága mellé a második vh. utáni belső telepítések során szlovák családok költöztek. R. k. (Szt. Bertalan-) temploma egy középkori templom helyén 1820-ban klasszicista stílusban épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Somogyi Mátyás: Karcsai olvasókönyv. Fejezetek a csallóközi Karcsa nevű falvak történetéből (1997).
Együttélés Politikai Mozgalom (EPM)
Szlovákiai magyar politikai mozgalom (Pozsony, 1990 márc.–1998). A konzervatív és liberális eszmerendszert egyaránt magáénak valló, nemzeti elkötelezettségű mozgalom. Az 1990-es parlamenti választásokon a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalommal koalícióban vett részt, s öt képviselőt juttatott be a prágai Szövetségi Gyűlésbe (Baculák Veronika, Duray Miklós, Nyitray László,...megnyit →
Szlovákiai magyar politikai mozgalom (Pozsony, 1990 márc.–1998). A konzervatív és liberális eszmerendszert egyaránt magáénak valló, nemzeti elkötelezettségű mozgalom. Az 1990-es parlamenti választásokon a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalommal koalícióban vett részt, s öt képviselőt juttatott be a prágai Szövetségi Gyűlésbe (Baculák Veronika, Duray Miklós, Nyitray László,...megnyit →
Részletek
Az Együttélés Politikai Mozgalom pecsétje (FI)
Szlovákiai magyar politikai mozgalom (Pozsony, 1990 márc.–1998). A konzervatív és liberális eszmerendszert egyaránt magáénak valló, nemzeti elkötelezettségű mozgalom. Az 1990-es parlamenti választásokon a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalommal koalícióban vett részt, s öt képviselőt juttatott be a prágai Szövetségi Gyűlésbe (Baculák Veronika, Duray Miklós, Nyitray László, Gyimesi György, Nieboda Vladilav), hetet pedig a pozsonyi Szlovák Nemzeti Tanácsba (Bauer Edit, Dobos László, Harna István, Hirjak Mikuláš, Mikó Jenő, Szabó Rezső, Rózsa Ernő). 1992-ben a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalommal, ill. a Magyar Néppárttal indult a parlamenti választásokon, s nyolc mandátumhoz jutott a Szövetségi Gyűlésben (Duray Miklós, Bajnok István, Batta István, Boros Zoltán, Pázmány Péter, Andrássy Ferenc, Gawlik Stanislaw, Mihályi Molnár László), kilenchez pedig a Szlovák Nemzeti Tanácsban (Bauer Edit, Dobos László, Duka Zólyomi Árpád, Köteles László, Komlósy Zsolt, Filakovszky János, Fehér Miklós, Harna István, Rózsa Ernő). 1994-től részt vett a Magyar Koalíció munkájában, ennek tagjaként indult a parlamenti választásokon és kilenc mandátumot szerzett (Bauer Edit, Boros Zoltán, Duka Zólyomi Árpád, Duray Miklós, Komlósy Zsolt, Köteles László, Kvarda József, Pásztor István, Rózsa Ernő). 1998-ban a Magyar Koalíció Pártja keretében egyesült a másik két magyar politikai tömörüléssel. – Vezető: Duray Miklós. – Ir. Pogány Erzsébet szerk.: Az Együttélés öt éve. Eseménynaptár és dokumentumgyűjtemény 1990–1995 (?).
Ekecs (Okoč)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz K-i részén, Nagymegyertől ÉK-re. L: [1921] – 1797, ebből 1765 (98,2%) magyar, 21 (1,2%) szlovák; [2011] – 3677, ebből 3366 (91,5%) magyar, 276 (7,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 3470 (94,4%) magyar, 176 (4,8%) szlovák. V:...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz K-i részén, Nagymegyertől ÉK-re. L: [1921] – 1797, ebből 1765 (98,2%) magyar, 21 (1,2%) szlovák; [2011] – 3677, ebből 3366 (91,5%) magyar, 276 (7,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 3470 (94,4%) magyar, 176 (4,8%) szlovák. V:...megnyit →
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz K-i részén, Nagymegyertől ÉK-re. L: [1921] – 1797, ebből 1765 (98,2%) magyar, 21 (1,2%) szlovák; [2011] – 3677, ebből 3366 (91,5%) magyar, 276 (7,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 3470 (94,4%) magyar, 176 (4,8%) szlovák. V: [2011] – 2084 r. k., 1102 ref., 13 ev., 13 gör. kat. – ~re, ill. a hozzá tartozó Aszódpusztára és Túzokpusztára a két vh. közötti kolonizáció, majd az 1945 utáni belső telepítések során szlovák telepesek költöztek. R. k. (Szt. Vendel-) temploma 1789–90-ben barokk-klasszicista, ref. temploma 1822-ben klasszicista stílusban épült. 2003 óta jelenik meg az Ekecsi-Apácaszakállasi Híradó c. önkormányzati lap. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Arany János Alapiskola) rendelkezett. 1976-ban közigazgatásilag hozzácsatolták Apácaszakállast. – Ir. Zsigmond Tibor (összeáll.): Ekecs. Apácaszakállas (1996).
Ekel (Okoličná na Ostrove)
Részletek
Ekel (GJ)
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz K-i részén, Komáromtól Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 1407, ebből 1357 (96,4%) magyar, 16 (1,1%) szlovák; [2011] – 1521, ebből 1247 (82,0%) magyar, 167 (11,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1273 (83,7%) magyar, 140 (9,2%) szlovák. V: [2011] – 741 r. k., 381 ref., 22 ev., 1 gör. kat. – Az ~hez tartozó Margitmajorba (Štúrová) és Eklipusztára (Okánikovo) az 1920-as években szlovák kolonisták, a második vh. után Mo.-ra áttelepített magyar lakosai helyére magyarországi és északnyugat-szlovákiai szlovák telepesek költöztek. Ref. temploma 1801–1804 között, r. k. (Szt. Ágoston-) temploma egy régebbi templom helyén 1816-ban klasszicista, az Erdélyi-kúria az 1860-as években neoklasszicista stílusban épült. Az ~i születésű Hetényi János lelkész, jogtudós emlékére 1997 óta évente megrendezik a Tudós Hetényi János Napokat. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Hetényi János Alapiskola és Óvoda) rendelkezett. Határának nagy része természetvédelmi terület, az 1955-ben létrehozott 9218 ha kiterjedésű túzokrezervátum része.
Élesztős Pál
(* 1948. máj. 6. Kolozsnéma) Gépészmérnök, egyetemi tanár. A Komáromi Gépipari Szakközépiskolában érettségizett (1967). A pozsonyi Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán szerzett oklevelet (1972). Tanulmányai befejeztével az egyetem Kémiai Gépek és Berendezések Tanszékén lett tanársegéd és aspiráns. Kandidátusi disszertációját 1977-ben védte meg. Ekkor az egyetem...megnyit →
(* 1948. máj. 6. Kolozsnéma) Gépészmérnök, egyetemi tanár. A Komáromi Gépipari Szakközépiskolában érettségizett (1967). A pozsonyi Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán szerzett oklevelet (1972). Tanulmányai befejeztével az egyetem Kémiai Gépek és Berendezések Tanszékén lett tanársegéd és aspiráns. Kandidátusi disszertációját 1977-ben védte meg. Ekkor az egyetem...megnyit →
Részletek
Élesztős Pál (csa)
(* 1948. máj. 6. Kolozsnéma) Gépészmérnök, egyetemi tanár. A Komáromi Gépipari Szakközépiskolában érettségizett (1967). A pozsonyi Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán szerzett oklevelet (1972). Tanulmányai befejeztével az egyetem Kémiai Gépek és Berendezések Tanszékén lett tanársegéd és aspiráns. Kandidátusi disszertációját 1977-ben védte meg. Ekkor az egyetem Rugalmasságtani és Szilárdságtani Tanszékének adjunktusa, majd docense (1988) lett. Előadásait a szilárd és az alakítható testek és közegek mechanikájának témakörében tartotta. 1997–2007-ben a gépészmérnöki kar Rugalmasságtani és Szilárdságtani Tanszékének vezetője volt. 2007-ben megvédte egyetemi tanári szakdolgozatát az alkalmazott mechanika témakörében. 2007-től az Alkalmazott Mechanikai és Mechatronikai Intézet helyettes vezetője. A professzori kinevezést 2009-ben kapta meg. Kutatási területe a műszaki és alkalmazott szilárdságtan és a rugalmasságtan, elsősorban a hő hatására az atomerőművekben, a kémiai és a petrokémiai berendezésekben lejátszódó részfolyamatok, ill. feszültségnövekedés vizsgálata. Eddig közel száz tudományos közleményt publikált önállóan vagy másokkal közösen. Ipari vállalatok számára több mint száz jelentős tervezetet készített el és kivitelezett. Számos tudományos projektben közreműködött (VEGA, APVT, CEEPUS stb.), az Atlantis projekt szlovákiai koordinátora. Az MTA köztestületi tagja. Somorján él.
Életünk
Részletek
Családi hetilap (Pozsony, 1995–1998). A Magyar Népi Mozgalom a Megbékélésért és a Jólétért politikai párt sajtóorgánuma. A párt megszűntével a lap is megszűnt, utolsó száma 1998 dec.-ben jelent meg. – Szerk. Szőke József (1995); Szőke Edit (1997).