Érsek-Újvár
Részletek
Katolikus, politikai. társadalmi és közgazdasági heti újság (Érsekújvár, 1932–1938). 1933. aug. 27-től Érsekújvár és Magyar Vidék c. jelent meg. Az Érsekújvár és Vidéke ellenlábasaként indult, s 1939-től ismét jelent meg. – Szerk. Horváth István, Schneider Ede.
Érsekkéty; Kéty (Keť)
Részletek
Érsekkéty − Szt. István szobra (GJ)
Község a Lévai járásban, a Kisalföld K-i részén, a Garamba torkolló Kétyi-víz mentén, Zselíztől DNy-ra. L: [1921] – 1245, ebből 1222 (98,1%) magyar, 7 (0,6%) szlovák; [2011] – 662, ebből 580 (87,6%) magyar, 69 (10,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 596 (90,0%) magyar, 53 (8,0%) szlovák. V: [2011] – 335 ref., 287 r. kat., 3 ev. – 1775-ben épült ref. és 1884–87-ben épült r. k. temploma a második vh. végén megsemmisült, helyükön az 1960-as években új templomokat emeltek. 1999-től magyar tanítási nyelvű ref. egyházi alapiskolával rendelkezik.
Érsekújvár bombázása
A második vh. során a szlovákiai magyarlakta városok közül Érsekújvár szenvedte a legnagyobb háborús károkat. 1944-ben két ízben, okt. 7-én és 14-én amerikai repülőgépek több hullámban bombázták a várost. A fő célpont a vasútállomás volt. A harmadik, a legsúlyosabb bombázásra 1945. márc. 14-én került...megnyit →
A második vh. során a szlovákiai magyarlakta városok közül Érsekújvár szenvedte a legnagyobb háborús károkat. 1944-ben két ízben, okt. 7-én és 14-én amerikai repülőgépek több hullámban bombázták a várost. A fő célpont a vasútállomás volt. A harmadik, a legsúlyosabb bombázásra 1945. márc. 14-én került...megnyit →
Részletek
Érsekújvár bombázása − Főtér (SS)
A második vh. során a szlovákiai magyarlakta városok közül Érsekújvár szenvedte a legnagyobb háborús károkat. 1944-ben két ízben, okt. 7-én és 14-én amerikai repülőgépek több hullámban bombázták a várost. A fő célpont a vasútállomás volt. A harmadik, a legsúlyosabb bombázásra 1945. márc. 14-én került sor. A bombázások során a városra összesen 1900 robbanófejes bombát dobtak le. A bombázásoknak megközelítőleg 2000 polgári áldozata volt, a város épületeinek több mint a fele megsérült, 546 teljesen elpusztult, 807 lakhatatlanná vált. – Ir. Ladislav Kočiš: Nové Zámky v minulosti a súčasnosti. 1967., Štefan Zupko: Bombardovanie Nových Zámkov 7. a 14. októbra 1944 a 14. marca 1945. 2007
Érsekújvár bombázása − Komáromi utca (SS)
Érsekújvár bobázása (SS)
Érsekújvár és Vidéke 1.
Politikai és társadalmi hetilap (Érsekújvár, 1920–1938). Már 1918 előtt is létezett. Színvonalas hetilapjaink közé tartozott. Szorosan együttműködött a Magyar Nemzeti Párttal, melynek helyi reprezentánsa az érsekújvári születésű Holota János polgármester és parlamenti képviselő volt. A lap 1939 és 1944 között is megjelent, akkor Kovács Endre...megnyit →
Politikai és társadalmi hetilap (Érsekújvár, 1920–1938). Már 1918 előtt is létezett. Színvonalas hetilapjaink közé tartozott. Szorosan együttműködött a Magyar Nemzeti Párttal, melynek helyi reprezentánsa az érsekújvári születésű Holota János polgármester és parlamenti képviselő volt. A lap 1939 és 1944 között is megjelent, akkor Kovács Endre...megnyit →
Részletek
Politikai és társadalmi hetilap (Érsekújvár, 1920–1938). Már 1918 előtt is létezett. Színvonalas hetilapjaink közé tartozott. Szorosan együttműködött a Magyar Nemzeti Párttal, melynek helyi reprezentánsa az érsekújvári születésű Holota János polgármester és parlamenti képviselő volt. A lap 1939 és 1944 között is megjelent, akkor Kovács Endre volt a felelős szerkesztője. – Szerk. Vadász Ferenc, Sándor Dezső.
Érsekújvár és Vidéke Jótékonysági Alap
-> Rákóczi Szövetség 2.
Mo.-i társadalmi szervezet, amely a csehországi, szl.-i és kárpátaljai magyarság érdekeit képviseli, ill. a Mo.-ra elszármazott felvidéki magyarok és leszármazottaik összefogását segíti (Budapest, 1989–). A ~ Szl.-ban, Kárpátalján és Mo.-n számos helyen hozott létre helyi alapszervezetet. Szl.-i tevékenységének jelentős részét a D-Szl. 25 régiójában...megnyit →
Mo.-i társadalmi szervezet, amely a csehországi, szl.-i és kárpátaljai magyarság érdekeit képviseli, ill. a Mo.-ra elszármazott felvidéki magyarok és leszármazottaik összefogását segíti (Budapest, 1989–). A ~ Szl.-ban, Kárpátalján és Mo.-n számos helyen hozott létre helyi alapszervezetet. Szl.-i tevékenységének jelentős részét a D-Szl. 25 régiójában...megnyit →
Részletek
Rákóczi Szövetség (FI)
Mo.-i társadalmi szervezet, amely a csehországi, szl.-i és kárpátaljai magyarság érdekeit képviseli, ill. a Mo.-ra elszármazott felvidéki magyarok és leszármazottaik összefogását segíti (Budapest, 1989–). A ~ Szl.-ban, Kárpátalján és Mo.-n számos helyen hozott létre helyi alapszervezetet. Szl.-i tevékenységének jelentős részét a D-Szl. 25 régiójában létrehozott ún. célalaphálózat végzi. A ~ céljai hatékonyabb elérése és anyagi hátterének biztosítása érdekében hozta létre 1990-ben a Csehországi és Szlovákiai Magyar Kultúráért Alapítványt (korábban a Csehszlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvány), mely 2000-től kiemelten közhasznú szervezetként támogatja a csehországi, szlovákiai és kárpátaljai magyarság társadalmi, gazdasági és kulturális életét. Az alapítvány a célalapokon keresztül juttatja el anyagi támogatását az adott régiókba. 2000-től az Alapítvány a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségével együtt szervezője a Felvidéken folyó iskolai beiratkozási programnak. Ennek célja, hogy sokrétű szervezőmunkával elérje a magyar iskolába beiratkozó diákok számarányának növelését. Ez a kezdeményezés azóta beiskolázási támogatásként beépült a Magyar Országgyűlés által elfogadott kedvezménytörvénybe is. – Vezető: Dobossy László (1989), Halzl József (1990).
Érsekújvár; Újvár (Nové Zámky; Neuhäusel)
Részletek
Érsekújvár − Széchényi György esztergomi érsek szobra (GJ)
Város és járási székhely a Kisalföldön, a Nyitra-folyó jobb partján, Nyitrától D-re. L: [1921] – 19 023, ebből 9378 (49,3%) magyar, 7686 (40,4%) szlovák, 1455 (7,6%) zsidó, 235 (1,2%) német; [2011] – 39 646, ebből 25 618 (64,6%) szlovák, 8863 (22,4%) magyar, 226 (0,6%) cseh-morva, 46 (0,1%) roma, 27 (0,1%) zsidó, 18 (0,05%) német nemzetiségű. A: [2011] – 24 089 (60,8%) szlovák, 10 128 (25,5%) magyar, 228 (0,6%) cseh, 111 (0,3%) roma, 28 (0,01%) német, 3 (0,01%) jiddis. V: [2011] – 23 385 r. k., 1011 ev., 880 ref., 190 jehovista, 74 gör. kat., 59 izr. – Várát Esztergom eleste után, 1545–46-ban Várday Pál esztergomi érsek építtette a török elleni védekezésül. 1663–85 között török kézen volt, majd a Rákóczi-szabadságharc után felrobbantották. Az erődítményen kívül kialakult település 1691-ben mezővárosi, 1876-ban rendezett tanácsú városi rangot kapott, 1922-ben elveszített városi címét 1960-ban kapta vissza. 1938–45 között, amikor ismét Mo.-hoz tartozott, Nyitra-Pozsony vármegye székhelye volt. A második vh. végén, 1944. okt.-ben és 1945. márc.-ban stratégiai fontosságú vasútállomása miatt három súlyos légitámadás érte, amelyek elpusztították épületeinek kétharmadát és mintegy 2 ezer lakosát. Zsidó lakosságát 1944-ben koncentrációs táborokba hurcolták, magyar lakosainak jelentős részét pedig a második vh. után Mo.-ra telepítették, akik helyére magyarországi szlovákok települtek. – A főterén álló r. k. (Szt. Kereszt-) plébániatemplom, valamint a ferencesek (Assisi Szt. Ferenc-) temploma és kolostora a 17. sz.-ban barokk, r. k. kápolnája 1722-ben szintén barokk stílusban épült; zsinagógáját a 19. sz. második felében, ev. templomát 1905-ben, ref. templomát 1924-ben emelték. A vár egyetlen megmaradt bástyájára 1779-ben barokk stílusú kálváriát építettek. Anton Bernolák szlovák nyelvész, ~i r. k. plébános szobrát 1937-ben, Czuczor Gergely szobrát 1966-ban, a helyi születésű Kassák Lajos szobrát 1989-ben, az ~t városi rangra emelő Széchényi György esztergomi érsek szobrát 2005-ben emelték. Jelentős régészeti lelőhely: területén 1956–62 között 526 síros késő avar kori, 1969–70-ben 211 síros 10–12. sz.-i magyar köznépi temetőt tártak fel. – A város a kisalföldi magyarság egyik szellemi és kulturális központja. 1936-ban ~ott mondták ki az Országos Keresztényszocialista Párt és a Magyar Nemzeti Párt fúzióját és az Egyesült Magyar Párt létrejöttét. A Csemadok 1960-ban itt rendezte meg az V. Országos Dal- és Táncünnepélyt, 1969 óta évente itt rendezi meg a Czuczor Gergely Irodalmi és Kulturális Napokat, 1971 óta pedig háromévente a szlovákiai magyar gyermek- és ifjúsági énekkarok országos fesztiválját, a Csengő Énekszót. 1983-ban ~ban indult útjára a csehszlovákiai magyar pályakezdő irodalmárok Iródia mozgalma, s 1987-ben itt alakult meg a Stúdió erté művészeti műhely, amely évente megrendezi az alternatív művészet nemzetközi fesztiválját. – A két vh. között legjelentősebb lapjai az Érsekújvár és Vidéke, az Érsekújvár és Magyar Vidék, az Újvári Újság c. politikai és társadalmi hetilapok, valamint a Világosság c. r. k. oktatási folyóirat voltak. Az 1950-es években Rozorané medze – Felszántott Barázdák, 1960–67-ben Naša cesta – Mi Utunk, 1968–69-ben Novozámocké noviny – Érsekújvári Újság, később 1991-ig Heti Hírlap címmel jelent meg járási hetilapja. A városi hivatal 1991 óta jelenteti meg a Castrum Novum c. kétnyelvű havi-, majd hetilapot. Első múzeumát, az Érsekújvári Városi Múzeumot 1935-ben hozták létre, ez azonban 1945-ben a légitámadás áldozatául esett; a jelenlegi Járási Honismereti Múzeum 1956-ban létesült. – Önálló magyar tanítási nyelvű gimnáziummal 1925-ig, 1938–45 között, majd 2004 óta (Pázmány Péter Magyar tanítási nyelvű Gimnázium) rendelkezik; 1925–38 és 1952–2004 között a szlovák gimnázium melletti magyar tagozata volt. A gimnázium mellett a 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolája (Czuczor Gergely Alapiskola),s vegyes, szlovák–magyar tanítási nyelvű Egészségépiskolája, Jedlik Ányos Elektrotechnikai Ipari Középiskolája és Kereskedelmi Akadémiája volt. – A város a Budapest-Bécs vasútvonal (1850) és az ahhoz csatlakozó Komárom-Nyitra vasútvonal megépítése óta jelentős vasúti csomópont, ami számos ipari üzem létrejöttét eredményezte. Jelenlegi legfontosabb iparágai az elektrotechnikai és az élelmiszeripar. – Ir. Haiczl Kálmán: Érsekújvár múltjából (1932); Blaskovics József: Érsekújvár és vidéke a török hódoltság korában (1989); Nové Zámky – Érsekújvár – Neuhäusel 1897–1997 (1997); Szlovenszkói városképek (2002); Strba Sándor – Lang Tamás: Az érsekújvári zsidóság története (2004); Strba Katalin – Strba Sándor: Érsekújvár az irodalom tükrében (2006).
Érsekújvár – Ocskay László kivégzésének helye (GJ)
Érsekújvár − r. k. templom (GJ)
Érsekújvár − Kassák Lajos szobra (GJ)
Érsekújvári Honismereti Múzeum
-> Thain János Múzeum
Járási múzeum (Érsekújvár, 1956–). A múzeum feladata az Érsekújvári járás életének, történelmének, kultúrájának, társadalomtörténetének kutatása és dokumentálása. Szakosodási területe a török elleni harcok kora, az interetnikus kapcsolatok, valamint Anton Bernolák élete és munkássága. Neve és székhelye többször változott. A múzeum mintegy 19 000 darabszámú...megnyit →
Járási múzeum (Érsekújvár, 1956–). A múzeum feladata az Érsekújvári járás életének, történelmének, kultúrájának, társadalomtörténetének kutatása és dokumentálása. Szakosodási területe a török elleni harcok kora, az interetnikus kapcsolatok, valamint Anton Bernolák élete és munkássága. Neve és székhelye többször változott. A múzeum mintegy 19 000 darabszámú...megnyit →
Részletek
Thain János Múzeum (FI)
Járási múzeum (Érsekújvár, 1956–). A múzeum feladata az Érsekújvári járás életének, történelmének, kultúrájának, társadalomtörténetének kutatása és dokumentálása. Szakosodási területe a török elleni harcok kora, az interetnikus kapcsolatok, valamint Anton Bernolák élete és munkássága. Neve és székhelye többször változott. A múzeum mintegy 19 000 darabszámú gyűjteményt kezel, ebből legjelentősebb a régészeti, a néprajzi, a numizmatikai és a történelmi gyűjtemény. Állandó tárlatok: Anton Bernolák élete és műve, Czuczor Gergely élete és műve, Válogatás az Érsekújvári járás népi kultúrájából. A ~ gyűjtő-, kutató-, gyűjteménykezelő- és kiállító tevékenysége mellett nagy súlyt fektet a kulturális és közművelődési munkára, előadásokat, speciális tanítási órákat és városnéző sétákat szervez. – Vezető: Helena Gudmanová.
Érsekújvári járás
A járás területi kiterjedése megközelítőleg azonos az első Csehszlovák Köztársaság megalakulását követően 1923-ban megalakult ~ és Párkányi járás területével. Az első bécsi döntést követően egy északi községet leszámítva a terület Mo.-hoz tartozott 1938–1945 között. A járás határai 1949-ben változtak jelentősebben, ekkor az ÉK-i részén...megnyit →
A járás területi kiterjedése megközelítőleg azonos az első Csehszlovák Köztársaság megalakulását követően 1923-ban megalakult ~ és Párkányi járás területével. Az első bécsi döntést követően egy északi községet leszámítva a terület Mo.-hoz tartozott 1938–1945 között. A járás határai 1949-ben változtak jelentősebben, ekkor az ÉK-i részén...megnyit →
Részletek
Az Érsekújvári járás térképe (CsT)
A járás területi kiterjedése megközelítőleg azonos az első Csehszlovák Köztársaság megalakulását követően 1923-ban megalakult ~ és Párkányi járás területével. Az első bécsi döntést követően egy északi községet leszámítva a terület Mo.-hoz tartozott 1938–1945 között. A járás határai 1949-ben változtak jelentősebben, ekkor az ÉK-i részén kialakításra került a Nagysurányi járás, viszont az Ógyallai járástól területet nyert. 1960-ban az ~hoz csatolták a Nagysurányi járást, a Verebélyi járás néhány községét, valamint négy település kivételével a Párkányi járást. A terület 1960-tól 1990-ig a Nyugat-szlovákiai, 1996-tól a Nyitrai kerülethez tartozik. A Kisalföld ÉK-i részén terül el, a Dunamenti-dombvidék határán. Az alföldi jellegtől eltérő tájjeleget mindössze a DK-i szegletében kiemelkedő andezitsalak-kőből és tufából álló Helembai-hegység mutat, melyet az Ipoly választ el a Börzsönytől. Jan.-i középhőmérséklete –1,9 °C, a júl.-i 20,6 °C. A csapadék évi átlagos mennyisége 556 mm (a legtöbb csapadék jún.-ban – 65 mm, a legkevesebb jan.-ban hull le – 32 mm). Területe 1347,1 km2. Népessége 2011-ben 144 417 fő volt, ebből a magyar nemzetiségű lakosok száma 48 483 fő volt. A népesség korösszetétele kedvezőtlenebb az országos átlagnál, a fiatalok aránya fokozatosan csökken, a 0–14 évesek részaránya 17% alatt van. A települések száma 62, melyek közt 3 város található, Érsekújvár (39 646), Párkány (10 919) és Nagysurány (10 177). A magyar nemzetiség részaránya 36 településen haladja meg a 10%-ot. Az átlagkeresetek az országos mutatóktól 15–20%-kal alacsonyabbak, míg a munkanélküliségi ráta mintegy 1%-kal magasabb az országos átlagnál (2013. júl. 31-én a munkanélküliségi rátája 14,42% volt). A járás közlekedési fekvése kedvező. Az elmúlt 20 évben a gazdasági szerkezetváltás során a korábban jelentős élelmiszeripari termelés nagymértékben leépült (napjainkra már csak az érsekújvári NOVOFRUCT SK konzervipari vállalat valósít meg számottevő élelmiszeripari termelést). A járás gazdasága mindenekelőtt az elektrotechnikai termelésen (a legjelentősebb az Osram vállalat Érsekújvárott, mely villanyégőket és egyéb fényforrásokat gyárt), a műanyag-feldolgozáson (ajtók és ablakok gyártása) és a szolgáltatásokon alapul. A járásban a mezőgazdasági termelés feltételei kitűnőek (a szántók részaránya magasan meghaladja az országos átlagot), számottevő a szőlészet és borászat a régió dombvidéki felében. A járás társadalmi és gazdasági életében jelentős ugrás volt a Párkányt Esztergommal összekötő Mária Valéria híd újraépítése 2001-ben, ami nagy lendületet adott a járás déli felének – gyors fejlődésnek indult a szolgáltatási szektor (köszönhetően Párkány kedvező közlekedésföldrajzi és idegenforgalmi adottságainak), valamint a járás munkaerejének foglalkoztatásában jelentős szerephez jutottak a határ déli oldalán (Esztergomban, Vácott és Dorogon) található ipari üzemek. A járási székhely fontos vasúti közlekedési csomópont. A leglátogatottabb turisztikai célpontoknak a gazdag kulturális élettel rendelkező Érsekújvár és Párkány mellett a termálfürdők számítanak – Párkányban (párkányi termálfürdő), Érsekújvárban, Szencsén (Svätuša). A régió turisztikai vonzerejében jelentős még a gyönyörű természeti környezet (a Kovácspataki-dombok, a Duna, a Garam és az Ipoly folyók).
Az Érsekújvári járás etnikai térképe (2011) (HK)
Érsekújvári Újság
Járási hetilap (Érsekújvár, 1968 nov.–1991 jún.). Szlovákia Kommunista Pártja járási bizottsága és a járási nemzeti bizottság adta ki, kezdetben a szlovák lappal (Novozámocké noviny) együtt, majd 1969. márc. 4-től önállóan. 1969. jún. 3-tól a szlovák lap Naše novosti, a magyar Heti Hírlapunk, később (1983-tól) Heti...megnyit →
Járási hetilap (Érsekújvár, 1968 nov.–1991 jún.). Szlovákia Kommunista Pártja járási bizottsága és a járási nemzeti bizottság adta ki, kezdetben a szlovák lappal (Novozámocké noviny) együtt, majd 1969. márc. 4-től önállóan. 1969. jún. 3-tól a szlovák lap Naše novosti, a magyar Heti Hírlapunk, később (1983-tól) Heti...megnyit →
Részletek
Járási hetilap (Érsekújvár, 1968 nov.–1991 jún.). Szlovákia Kommunista Pártja járási bizottsága és a járási nemzeti bizottság adta ki, kezdetben a szlovák lappal (Novozámocké noviny) együtt, majd 1969. márc. 4-től önállóan. 1969. jún. 3-tól a szlovák lap Naše novosti, a magyar Heti Hírlapunk, később (1983-tól) Heti Hírlap címmel jelent meg 4 oldalon.
Érsekújvári Városi Múzeum
-> Thain János Múzeum
Járási múzeum (Érsekújvár, 1956–). A múzeum feladata az Érsekújvári járás életének, történelmének, kultúrájának, társadalomtörténetének kutatása és dokumentálása. Szakosodási területe a török elleni harcok kora, az interetnikus kapcsolatok, valamint Anton Bernolák élete és munkássága. Neve és székhelye többször változott. A múzeum mintegy 19 000 darabszámú...megnyit →
Járási múzeum (Érsekújvár, 1956–). A múzeum feladata az Érsekújvári járás életének, történelmének, kultúrájának, társadalomtörténetének kutatása és dokumentálása. Szakosodási területe a török elleni harcok kora, az interetnikus kapcsolatok, valamint Anton Bernolák élete és munkássága. Neve és székhelye többször változott. A múzeum mintegy 19 000 darabszámú...megnyit →
Részletek
Thain János Múzeum (FI)
Járási múzeum (Érsekújvár, 1956–). A múzeum feladata az Érsekújvári járás életének, történelmének, kultúrájának, társadalomtörténetének kutatása és dokumentálása. Szakosodási területe a török elleni harcok kora, az interetnikus kapcsolatok, valamint Anton Bernolák élete és munkássága. Neve és székhelye többször változott. A múzeum mintegy 19 000 darabszámú gyűjteményt kezel, ebből legjelentősebb a régészeti, a néprajzi, a numizmatikai és a történelmi gyűjtemény. Állandó tárlatok: Anton Bernolák élete és műve, Czuczor Gergely élete és műve, Válogatás az Érsekújvári járás népi kultúrájából. A ~ gyűjtő-, kutató-, gyűjteménykezelő- és kiállító tevékenysége mellett nagy súlyt fektet a kulturális és közművelődési munkára, előadásokat, speciális tanítási órákat és városnéző sétákat szervez. – Vezető: Helena Gudmanová.