Lexicon

Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipolyba ömlő Nagy-patak völgyében, Ipolyságtól K-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 530, ebből 518 (97,7%) magyar, 12 (2,3%) szlovák; [2011] – 480, ebből 442 (92,1%) magyar, 35 (7,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 454 (94,6%) magyar, 24 (5,0%) szlovák. V: [2011] – 474 r. k., 4 ev. – Lakosságának jelentős része ma is méhészkedéssel foglalkozik, a faluban 2000 óta évente megrendezik a mézfesztivált. R. k. (Szt. György-) temploma 1931-ben épült egy középkori templom alapjain. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.

1940- ben Diósförgepatonyhoz csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 292, ebből 285 (97,6%) magyar, 2 (0,7%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 192 r. k., 81 ref., 14 ev., 5 izr.

Község a Lévai járásban, a Kisalföld ÉK-i részén, a Garam folyó bal partján, Lévától DNy-ra. L: [1921] – 552, ebből 527 (95,5%) magyar, 17 (3,1%) szlovák; [2011] – 417, ebből 366 (87,8%) szlovák, 38 (9,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 340 (81,5%) szlovák, 49 (11,8%) magyar. V: [2011] – 143 r. k., 90 ev., 17 ref., 4 gör. kat. – Nagyrészt ref. vallású magyar lakosságának túlnyomó többségét 1947-ben áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. Ref. temploma 1784-ben épült klasszicista stílusban.

1940-ben Gellér néven Felsőgellérrel egyesített község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz K-i részén, Nagymegyertől DK-re. L: [1921] – 416, ebből 414 (99,5%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 372 ref., 36 r. k., 6 izr., 2 ev.

1940-ben Jányok néven Felsőjányokkal és Bústelekkel egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz É-i részén, a Kis-Duna jobb partján, Szenctől D-re. L: [1921] – 239, ebből 234 (97,9%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 239 r. k.

Alsóbodok – r. k. templom (GJ)

Község a Nyitrai járásban, a Zsitvamenti-hátságon, a Nyitra és a Zsitva folyók között, a Zoboralján, Nyitrától K-re. L: [1921] –760, ebből 708 (93,2%) magyar, 44 (5,8%) szlovák; [2011] – 1188, ebből 699 (58,8%) magyar, 452 (38%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 739 (62,2%) magyar, 410 (34,5%) szlovák. V: [2011] – 1108 r. k., 1 ref. – R. k. (Keresztelő Szt. János-) temploma a 12. sz. második felében épült román stílusban, a 18. sz. végén barokk stílusban alakították át. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os vegyes, szlovák–magyar tanítási nyelvű alapiskolával, s 2001-ben alapított magyar tanítási nyelvű magán szakközépiskolával (Zoboraljai Magyar Tanítási nyelvű Vállalkozói Magán Szakközépiskola) rendelkezett. – Ir. Fehér Sándor: Alsóbodok. Monográfia (1997).

Alsóbodok – r. k. templom (GJ)

Alsóbodok − Magán Szakközépiskola (GJ)

Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Dudvág folyó jobb partján, Vágsellyétől DNy-ra. L: [1921] – 2349, ebből 2335 (99,4%) magyar, 12 (0,5%) szlovák; [2011] – 1933, ebből 1383 (71,5%) magyar, 530 (27,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1441 (74,5%) magyar, 464 (24,0%) szlovák. V: [2011] – 828 r. k., 376 ev., 32 ref. – A második vh. után magyar lakosságának közel egyharmadát áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi, nagyrészt tótkomlósi szlovákok települtek. R. k. (Keresztelő Szt. János-) temploma 1875-ben épült eklektikus, ev. temploma 1874–78 között historizáló stílusban. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. Külterületi lakott helyeinek egy részét 1960-ban Alsóhatár néven önálló községgé szervezték. – Ir. Pukkai László (szerk.): Alsószeli község története 1217–2007 (2007); Szarka László – Tóth Károly (szerk.): Alsó- és Felsőszeli a 20. században I. (2010)

Alsószemerédi r. k. templom

Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátságon, az Ipoly jobb oldali mellékvölgyében, Ipolyságtól ÉNy-ra. L: [1921] – 611, ebből 522 (85,4%) magyar, 82 (13,4%) szlovák; [2011] – 542, ebből 264 (48,7%) szlovák, 212 (39,1%) magyar, 65 (12,0%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 230 (42,4%) magyar, 195 (36,0%) roma, 115 (21,2%) szlovák. V: [2011] – 521 r. k., 10 ev., 2 ref. – A 18. sz. első felében épült barokk nemesi kúriáját később az irgalmas nővérek kolostorává alakították át, neoklasszicista stílusú r. k. (Keresztelő Szt. János-) templomát 1884-ben emelték. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. Gazdag régészeti lelőhely, határában 1934-ben két 5. sz.-i népvándorlás kori aranybevonatú ezüstsisakot találtak.

Alsószemeréd − Ivánka kastély (GJ)

1944-ben Terény (Terany) néven Felsőterénnyel (Horné Terany) egyesített község a Korponai járásban, az Ipolymenti-hátságon, a Selmec-patak jobb partján, Ipolyságtól É–ÉNy-ra. L: [1921] – 211, ebből 173 (82,0%) szlovák, 25 (11,8%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 117 ev., 74 r. k., 18 izr. – Ev. temploma régebbi alapokon 1810–11-ben épült klasszicista stílusban.

Nyárasd néven Felsőnyárasddal 1940-ben egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz ÉK-i részén, a Kis-Duna jobb partján, Dunaszerdahelytől K-re. L: [1921] – 1547, ebből 1523 (98,4%) magyar, 5 (0,3%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 1498 r. k., 30 ref., 19 izr. R. k. (Szűz Mária születése) temploma 1307-ben épült gótikus stílusban, 1852-ben késő klasszicista stílusban alakították át.