Dobfenek; Dobfenék (Dubno)
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegységben, a Gortva-patak völgyében, Rimaszombattól D-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 213, ebből 209 (98,1%) magyar; [2011] – 153, ebből 135 (88,2%) magyar, 13 (8,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 133 (86,9%) magyar, 19 (12,4%) szlovák. V:...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegységben, a Gortva-patak völgyében, Rimaszombattól D-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 213, ebből 209 (98,1%) magyar; [2011] – 153, ebből 135 (88,2%) magyar, 13 (8,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 133 (86,9%) magyar, 19 (12,4%) szlovák. V:...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegységben, a Gortva-patak völgyében, Rimaszombattól D-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 213, ebből 209 (98,1%) magyar; [2011] – 153, ebből 135 (88,2%) magyar, 13 (8,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 133 (86,9%) magyar, 19 (12,4%) szlovák. V: [2011] – 145 r. k., 3 ref., 2 gör. kat., 1 ev. – A csehországi deportálást leginkább megsínylő falu, ahonnan 1946–47 telén a magyar lakosság közel kétharmadát áttelepítették Cseh- és Morvaországba. R. k. (Szűz Mária mennybevétele) temploma 1782-ben épült, 1927-ben szecessziós stílusban építették át. A közeli, Fenek nevű mocsaras völgyet jellegzetes növény- és állatvilága miatt 1993-ban 9,7 ha-on tájvédelmi körzetté nyilvánították.
Dobi Géza
(* 1937. márc. 26. Gúta) Zeneszerző, zenepedagógus. Pilzenben zenepedagógusi, később, 1967-ben Pozsonyban hegedű szakot végzett. 1959- től nyugdíjba vonulásáig Komáromban hegedűtanár, ill. zeneiskolai igazgató. Szlovákiai magyar költők (gyermek-)verseit zenésítette meg; ismertek saját gyűjtésű népdalfeldolgozásai, az Ifjú Szivek Dal- és Táncegyüttes számára komponált zenedarabjai, továbbá...megnyit →
(* 1937. márc. 26. Gúta) Zeneszerző, zenepedagógus. Pilzenben zenepedagógusi, később, 1967-ben Pozsonyban hegedű szakot végzett. 1959- től nyugdíjba vonulásáig Komáromban hegedűtanár, ill. zeneiskolai igazgató. Szlovákiai magyar költők (gyermek-)verseit zenésítette meg; ismertek saját gyűjtésű népdalfeldolgozásai, az Ifjú Szivek Dal- és Táncegyüttes számára komponált zenedarabjai, továbbá...megnyit →
Részletek
Dobi Géza (csa)
(* 1937. márc. 26. Gúta) Zeneszerző, zenepedagógus. Pilzenben zenepedagógusi, később, 1967-ben Pozsonyban hegedű szakot végzett. 1959- től nyugdíjba vonulásáig Komáromban hegedűtanár, ill. zeneiskolai igazgató. Szlovákiai magyar költők (gyermek-)verseit zenésítette meg; ismertek saját gyűjtésű népdalfeldolgozásai, az Ifjú Szivek Dal- és Táncegyüttes számára komponált zenedarabjai, továbbá a komáromi Magyar Területi Színháznak és a kassai Thália Színpadnak írt színpadi zenéi, valamint hangszeres művei is; a Komáromi Kamaratrióval tizenhat miniatűrjét adta ki CD-n. – Fm. Fűben tücsök muzsikál (csehszlovákiai magyar költők megzenésített versei, 1983); Szélhívogató (csehszlovákiai magyar költők megzenésített versei, 1999); Martosi népdalok (2001); Mikor engem besoroztak (katonanóták, 2001); Magyar zeneszerzők lexikona tanulók számára (2003).
Dobis Márta
(* 1954. febr. 1. Komárom) Textilmuvész, jelmeztervezo. Autodidakta. Színpadi jelmez-, ill. látványterveit kezdetben a komáromi Petofi Irodalmi Színpad számára készítette az 1980-as években; 1990-tol színházi jelmeztervezoként dolgozik (a komáromi Jókai Színház és a veszprémi Petofi Színház számára), készít jelmezeket a magyarországi Forrás Színház számára...megnyit →
(* 1954. febr. 1. Komárom) Textilmuvész, jelmeztervezo. Autodidakta. Színpadi jelmez-, ill. látványterveit kezdetben a komáromi Petofi Irodalmi Színpad számára készítette az 1980-as években; 1990-tol színházi jelmeztervezoként dolgozik (a komáromi Jókai Színház és a veszprémi Petofi Színház számára), készít jelmezeket a magyarországi Forrás Színház számára...megnyit →
Részletek
(* 1954. febr. 1. Komárom) Textilmuvész, jelmeztervezo. Autodidakta. Színpadi jelmez-, ill. látványterveit kezdetben a komáromi Petofi Irodalmi Színpad számára készítette az 1980-as években; 1990-tol színházi jelmeztervezoként dolgozik (a komáromi Jókai Színház és a veszprémi Petofi Színház számára), készít jelmezeket a magyarországi Forrás Színház számára is. A textilmuvészet és a jelmeztervezés mellett grafikai feldolgozásokkal és viselettörténettel is foglalkozik. Komáromban él.
Dobóca (Dubovec)
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence D-i részén, a Rima-folyó bal parti teraszán, Rimaszombattól DK-re. L: [1921] – 692, ebből 528 (76,3%) magyar, 148 (21,4%) szlovák; [2011] – 555, ebből 347 (62,5%) magyar, 78 (14,1%) szlovák, 63 (11,4%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 466 (84,0%) magyar, 42 (7,6%) szlovák. V: [2011] – 386 r. k., 44 ref., 11 ev., 2 gör. kat. – A ~hoz tartozó Leánymező és Gernyő pusztákat, amelyeken a Coburg család felosztott nagybirtokára az első vh.-t követő földbirtokreform során 1921-ben szlovák és cseh-morva kolonisták települtek, 1926-ban Bottovo néven önálló községgé szervezték. A kolóniát a magyar közigazgatás idején, 1939-ben visszacsatolták ~hoz, 1951-ben azonban újból önállósították. R. k. (Szt. László-) temploma a 14. sz.-ban gótikus stílusban épült, 1782-ben barokkosították. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Doborgaz (Dobrohošť)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, az Öreg-Duna és az üzemvízcsatorna közötti szigeten, Somorjától DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 669, ebből 642 (96,0%) magyar, 14 (2,1%) szlovák; [2011] – 428, ebből 299 (69,9%) magyar, 109 (25,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011]...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, az Öreg-Duna és az üzemvízcsatorna közötti szigeten, Somorjától DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 669, ebből 642 (96,0%) magyar, 14 (2,1%) szlovák; [2011] – 428, ebből 299 (69,9%) magyar, 109 (25,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011]...megnyit →
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, az Öreg-Duna és az üzemvízcsatorna közötti szigeten, Somorjától DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 669, ebből 642 (96,0%) magyar, 14 (2,1%) szlovák; [2011] – 428, ebből 299 (69,9%) magyar, 109 (25,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 315 (73,6%) magyar, 94 (22%) szlovák. V: [2011] – 330 r. k., 4 ev., 1 ref. – A trianoni békeszerződést követően Mo.-nál maradt Duna jobb parti határrésze Doborgazsziget néven önálló községgé alakult (1921). A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Dobóruszka (Ruská)
Részletek
Dobóruszka − Dobó István sírja (SzL)
Község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Latorca folyó jobb parti síkságán, Nagykapostól DK-re, a szlovák-ukrán határon. L: [1921] – 617, ebből 583 (94,5%) magyar, 16 (2,6%) szlovák; [2011] – 610, ebből 477 (78,2%) magyar, 67 (11,0%) roma, 60 (9,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 566 (92,8%) magyar, 40 (6,6%) szlovák. V: [2011] – 403 r. k., 66 ref., 48 gör. kat., 1 ev. – R. k. (Szt. Kereszt-) temploma a 16. sz. elején épült késő gótikus stílusban, 1914–22 között kibővítették; kriptájában nyugszik a helyi születésű Dobó István egri várkapitány. 1964–90 között közigazgatásilag ~hoz tartozott Budaháza.
Dobos László
(* 1930. okt. 28. Királyhelmec, † 2014. júl. 24. Pozsonypüspöki) Író, szerkesztő, politikus. Tanulmányait Sárospatakon (1945–1949), ill., 1951–1955 között a pozsonyi Pedagógiai Főiskola magyar–történelem–polgári nevelés szakán végezte. Ezután 1960-ig a Pedagógiai Főiskola oktatója volt, 1958–1968 között a Szlovák Írószövetség magyar osztályának titkáraként jelentős szerepe...megnyit →
(* 1930. okt. 28. Királyhelmec, † 2014. júl. 24. Pozsonypüspöki) Író, szerkesztő, politikus. Tanulmányait Sárospatakon (1945–1949), ill., 1951–1955 között a pozsonyi Pedagógiai Főiskola magyar–történelem–polgári nevelés szakán végezte. Ezután 1960-ig a Pedagógiai Főiskola oktatója volt, 1958–1968 között a Szlovák Írószövetség magyar osztályának titkáraként jelentős szerepe...megnyit →
Részletek
Dobos László (GJ)
(* 1930. okt. 28. Királyhelmec, † 2014. júl. 24. Pozsonypüspöki) Író, szerkesztő, politikus. Tanulmányait Sárospatakon (1945–1949), ill., 1951–1955 között a pozsonyi Pedagógiai Főiskola magyar–történelem–polgári nevelés szakán végezte. Ezután 1960-ig a Pedagógiai Főiskola oktatója volt, 1958–1968 között a Szlovák Írószövetség magyar osztályának titkáraként jelentős szerepe volt az Irodalmi Szemle megalapításában, annak főszerkesztője lett, 1961–1968 között a Tatran Könyvkiadó magyar üzemét vezette, 1968–1971-ben a Csemadok KB elnöke, 1969–1972 között a Madách Könyv- és Lapkiadó igazgatója, 1969–1970-ben a Szlovák Szocialista Köztársaság nemzetiségi ügyekért felelős tárca nélküli minisztere és Nemzetiségi Tanácsának elnöke, 1972–1989 között pedig a Madách Könyv- és Lapkiadó műszaki osztályának vezetője volt. 1990-től újból a Madách Könyv- és Lapkiadó, ill. 1994-től a Madách-Posonium Könyv- és Lapkiadó igazgatója. 1968–1971-ben és 1990–1992-ben parlamenti képviselő. 1989–2000 között a Magyarok Világszövetségének társelnöke, később egyik alelnöke, majd régióelnöke volt. Irodalmi és közéleti tevékenységéért számos díjban részesült (Madách-díj, 1964; Nemzetiségi Díj, 1968; A Magyar Művészetért-díj, 1988; Magyar Köztársaság Aranykoszorúval Díszített Csillagrendje, 1990; Bethlen Gábor-díj, 1991; Kossuth-díj, 1994; Posonium Irodalmi Díj Életműdíja, 2002; Pribina-kereszt III. fokozata, 2004; Pro Probitate – Helytállásért díj, 2010). 2003-ban megkapta a Köztársaság Elnökének Érdemérme kitüntetést. 2007-től a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja volt. Politikusként, közéleti emberként elsősorban a szlovákiai magyarság jogainak és intézményrendszerének bővítését szorgalmazta. – Fm. Messze voltak a csillagok (r., 1963); Földönfutók (r., 1967); Egy szál ingben (r., 1976); Hólepedő (r., 1979); Gondok könyve (esszék, 1982); Sodrásban (r., 1984); Teremtő küzdelem (esszék, interjúk, 2000); Évgyűrűk hatalma I–II. (esszék, interjúk, publicisztika, 2005, 2006). – Ir. Kovács Győző: Dobos László (mon., 2005).
Dobossy Imre
(* 1908. aug. 12. Cobolyfalu, † 1981. jan. 21. Budapest) Publicista. A középiskolát Érsekújvárott, jogi tanulmányait Brünnben végezte. A Sarló alapító és vezető tagjaként főleg ifjúságmozgalmi és kisebbségpolitikai kérdésekkel foglalkozott (A magyar jogi fakultás kérdéséhez, 1931; Néhány szempont a nemzetiségi kérdés problematikájához, 1932). 1934 és 1944...megnyit →
(* 1908. aug. 12. Cobolyfalu, † 1981. jan. 21. Budapest) Publicista. A középiskolát Érsekújvárott, jogi tanulmányait Brünnben végezte. A Sarló alapító és vezető tagjaként főleg ifjúságmozgalmi és kisebbségpolitikai kérdésekkel foglalkozott (A magyar jogi fakultás kérdéséhez, 1931; Néhány szempont a nemzetiségi kérdés problematikájához, 1932). 1934 és 1944...megnyit →
Részletek
(* 1908. aug. 12. Cobolyfalu, † 1981. jan. 21. Budapest) Publicista. A középiskolát Érsekújvárott, jogi tanulmányait Brünnben végezte. A Sarló alapító és vezető tagjaként főleg ifjúságmozgalmi és kisebbségpolitikai kérdésekkel foglalkozott (A magyar jogi fakultás kérdéséhez, 1931; Néhány szempont a nemzetiségi kérdés problematikájához, 1932). 1934 és 1944 között Érsekújvárott volt ügyvéd, 1945 után Budapestre költözött. 1946–1948-ban a szlovákiai áttelepítettek újságjánál, az Új Otthonnál dolgozott, 1948-tól nyugdíjazásáig az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda lektora, majd igazgatóhelyettese volt. Ebben az időszakban vezetéstudományi kérdésekkel foglalkozott.
Dobossy László
(* 1910. aug. 9. Vágfarkasd, † 1999. jan. 27. Budapest [Mo.]) Irodalomtörténész, műfordító, szótáríró. Az érsekújvári gimnáziumban érettségizett (1928), majd a párizsi Sorbonne és a prágai Károly Egyetem hallgatója, francia–magyar szakos tanári diplomát szerzett. Egyik alapítója a Sarló mozgalomnak. 1936–1939-ben a kassai magyar gimnázium...megnyit →
(* 1910. aug. 9. Vágfarkasd, † 1999. jan. 27. Budapest [Mo.]) Irodalomtörténész, műfordító, szótáríró. Az érsekújvári gimnáziumban érettségizett (1928), majd a párizsi Sorbonne és a prágai Károly Egyetem hallgatója, francia–magyar szakos tanári diplomát szerzett. Egyik alapítója a Sarló mozgalomnak. 1936–1939-ben a kassai magyar gimnázium...megnyit →
Részletek
(* 1910. aug. 9. Vágfarkasd, † 1999. jan. 27. Budapest [Mo.]) Irodalomtörténész, műfordító, szótáríró. Az érsekújvári gimnáziumban érettségizett (1928), majd a párizsi Sorbonne és a prágai Károly Egyetem hallgatója, francia–magyar szakos tanári diplomát szerzett. Egyik alapítója a Sarló mozgalomnak. 1936–1939-ben a kassai magyar gimnázium tanára, 1939-től Párizsban élt és részt vett a francia ellenállási mozgalomban. 1945–1950 között a párizsi Magyar Intézet tudományos munkatársa, majd igazgatója. 1950-től 1980-ig egyetemi oktató Budapesten. Irodalomtörténészként főleg a cseh–magyar kapcsolatokkal, később a francia irodalommal foglalkozott. – Fm. Cseh–magyar szótár I–II. (1960); A francia irodalom története I–II. (1963); A közép-európai ember (tan., 1973); Két haza között (tan., 1981); Előítéletek ellen (1985).
Dobra
-> Kisdobra; Dobra (Dobrá)
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Tisza jobb parti síkságán, Királyhelmectől K–DK-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 475, ebből 452 (95,2%) magyar; [2011] – 432, ebből 336 (77,8%) magyar, 83 (19,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 364 (84,3%) magyar,...megnyit →
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Tisza jobb parti síkságán, Királyhelmectől K–DK-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 475, ebből 452 (95,2%) magyar; [2011] – 432, ebből 336 (77,8%) magyar, 83 (19,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 364 (84,3%) magyar,...megnyit →
Részletek
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Tisza jobb parti síkságán, Királyhelmectől K–DK-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 475, ebből 452 (95,2%) magyar; [2011] – 432, ebből 336 (77,8%) magyar, 83 (19,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 364 (84,3%) magyar, 49 (11,3%) szlovák. V: [2011] – 231 gör. kat., 88 r. k., 55 ref., 3 ev. – Magyar lakossága mellé a második vh. utáni belső telepítések során szlovák családokat telepítettek. Gör. kat. (Urunk mennybemenetele) temploma a 18. sz. végén klasszicista stílusban épült. Határában honfoglalás kori sírokat tártak fel.