Szlovákiai Magyar Adatbank » Lexicon Lexicon – Oldal 86 – Szlovákiai Magyar Adatbank

Lexicon

1 … 84 85 86 87 88 … 460
460 találat

Dolný Vinodol

Részletek

1960- ban Szőlős néven Felsőszőlőssel (Horný Vinodol) egyesített község a Nyitrai járásban, a Kisalföldön, a Nyitra folyó bal partján, Verebélytől DNy-ra. L: [1921] – 770, ebből 535 (69,5%) szlovák, 220 (28,6%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 615 r. k., 124 ref., 31 izr. – A 20. sz. első felében még magyar ref. lakossága a sz. második felére nagyrészt beolvadt a helyi szlovák lakosságba. Ref. temploma 1790-ben épült klasszicista stílusban.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
TelepülésAlsószőlős [Dolný Vinodol]
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID370695
Módosítás dátuma2024. október 28.

Domaša

Részletek

1968-ban Hronovce néven Garamvezekénnyel és Lekérrel egyesített község a Lévai járásban, a Kisalföld K-i részén, a Garam folyó jobb partján, Zselíztől D-re. L: [1921] – 661, ebből 630 (95,3%) magyar, 14 (2,1%) szlovák; [1961] 688, ebből 321 (46,7%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 632 r. k., 15 izr., 12 ref., 2 ev. – Határának Ny-i részébe, a ~i pusztára az első vh.-t követőföldbirtokreform során 1927-ben szlovák és cseh-morva kolonisták, a második vh. után Mo.-ra telepített magyar lakossága helyére magyarországi szlovákok települtek.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
TelepülésGaramdamásd [Domaša]
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID373434
Módosítás dátuma2024. október 28.

Dombrovskyné Sósik Júlia

Részletek

(* 1919. nov. 4. Losonc) Pedagógus, tankönyvíró. Tanulmányait a losonci, a győri, ill. a budapesti tanítóképzőben kezdte 1935–1940 között; 1952–1956-ban a pozsonyi Felső Pedagógiai Iskolán történelem szakos tanári oklevelet szerzett. 1941-től előbb egészségügyi nővérként dolgozott, majd különböző helyeken tanított; 1951-től 1978-ig, nyugdíjazásáig a losonci magyar tannyelvű alapiskolában tanítója volt. Módszertani munkacsoportok tagjaként főleg a szlovák nyelv tanításának módszertanával foglalkozott. Számos szakcikk, illetve alapiskolai tankönyv, munkafüzet, nyelvtani feladatgyűjtemény, módszertani kézikönyv szerzője, társszerzője.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
FejezetSzemélyiségek
TelepülésLosonc [Lučenec]
SzerzőHI - Hornyák István
Rövid URL
ID372543
Módosítás dátuma2024. október 28.

Domica-cseppkőbarlang

Részletek

A Szilicei-fennsík déli részén található, közel azállamhatárhoz. A barlang létezése közismert volt emberemlékezet óta, tudományos átkutatására azonban csak az 1920-as években került sor, majd azt követően 1932-ben nyitották meg a turisták előtt. A gyönyörű cseppkődíszleten kívül a barlang hírnevét fokozzák az ott talált kőkorszaki régészeti leletek. A ~ a magyarországi oldalon található Baradla-barlanggal együtt egy 25 km hosszú barlangrendszert képez, amelyből a szlovákiai oldalra mintegy 5,3 km esik (a turisták a szlovákiai oldalon 1315 m hosszú folyosórendszert látogathatnak, ebből 140 m-t csónakkal lehet megtenni). A barlangrendszert az UNESCO 1995-ben a természeti világörökség részévé nyilvánította.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Egyéb
SzerzőLG - Lelkes Gábor
Rövid URL
ID372546
Módosítás dátuma2024. október 28.

Dömötör Teréz; Szabó Juliska

Részletek

(* 1904. szept. 28. Somorja, † 1980. jan. 25. Budapest) Autodidakta munkásíró. Az elemi iskola elvégzése után cselédlányként, majd gyári munkásként dolgozott. Riportjai és dokumentumértékű tárcái, novellái kommunista lapokban (Munkás, Az Út, Korunk) jelentek meg. A Turczel Lajos összeállította Az éhség legendája (1975) c. hagyományantológiában 3 novellával és egy kisregénnyel szerepel.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésSomorja [Šamorín]
SzerzőTK - Tóth Károly
Rövid URL
ID495721
Módosítás dátuma2024. október 28.

Donner Pál; Árva Pál

Részletek

(* ?, † 1939. márc. ? Prága) Újságíró, rádiószerkesztő, műfordító. Egy ideig a Prágai Magyar Hírlapnál dolgozott, aztán az aktivista Magyar Újság prágai szerkesztője lett. A 30-as években aktivistaként jelentős pozíciókba jutott: a prágai rádió magyar osztályának vezetője s a minisztertanács mellett működő kisebbségi osztály munkatársa volt. Az 1934 és 1938 között működő Prager Könykiadónak szinte mindenese: fordító, lektor, sorozatszerkesztő és rádiós népszerűsítő. Fordítóként öt Čapek-művet s a csehszl. államférfiak (Masaryk, Beneš, Ivan Dérer, Milan Hodža) egy-egy művét fordította magyarra. 1939 márc.-ban, a németek prágai bevonulásakor öngyilkos lett.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
SzerzőTuL - Turczel Lajos
Rövid URL
ID495719
Módosítás dátuma2024. október 28.

dőrejárás

Részletek

dőrejárás
Dőrejárás Csölösztőn (GyGy)

A farsangi szokások egyik, maszkos-alakoskodó adománygyűjtéssel egybekötött regionális variánsa. A 20. sz. elején még szinte mindegyik felső-csallóközi településen gyakorolták, majd fokozatosan visszaszorult. Napjainkban főleg Tejfaluban és szűkebb környékén (Bacsfa, Csölösztő, Doborgaz, Felbár, Éberhard, Gomba, Gútor, Olgya, Vajka stb.) él, nagyobbrészt felújított formájában. Az egész felvonulás, amely a második vh. utáni évektől a húshagyókedd előtti szombaton vagy vasárnapon, korábban húshagyókedden zajlott, Tejfaluban egy tréfás lakodalmi menetet jelenített meg. A fölvonulók házról házra haladtak, ahol étellel (főleg farsangi fánkkal) és itallal kínálták meg őket, ők meg némán táncoltak, bolondoztak. Az utcán is mókájukkal szórakoztatták a bámészkodókat. A fölvonulás után az adományokból (tojás, szalonna, kolbász stb.) mulatságot rendeztek. Khín Antal első (1935), majd Marczell Béla leírása óta (1975) a tejfalui dőrejárást több alkalommal is felújították, jelenleg idegenforgalmi látványosságként is szolgál. – Ir. Liszka József: Kimerevített hagyomány. Gondolatok a kisalföldi farsang némely megnyilvánulási formáiról. In: Liszka József: Bevezetés a néprajzba. A magyar néprajz / európai etnológia alapjai (2006); Gyökeres György – Ozogány Ernő: Tejfalusi dőrejárás (mon., 2013).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Néprajz
SzerzőLJ - Liszka József
Rövid URL
ID372549
Módosítás dátuma2024. október 28.

Dósa Zsuzsa

Részletek

Dósa Zsuzsa
Dósa Zsuzsa (TSZA)

(* 1967. máj. 11. Rimaszombat) Színésznő. 1987-től a Magyar Területi Színház kassai Thália Színpadának a tagja, 1989–1993 között színművészeti főiskolás Pozsonyban. Ezt követően a Komáromi Jókai Színház, majd a győri színház tagja. Szlovák nyelvű színielődásokban is szerepel (Szarvason). Győrben színitanodát nyitott. – Főbb színházi szerepei: Mariska (Szigligeti Ede: Liliomfi); Juliska (Békés József–Madarász Iván: Sándor, József, Benedek); Sophie (Friedrich Schiller: Ármány és szerelem); Lisaura (Carlo Goldoni–Hofmeister Rudolf Richard–Ježek Jaroslav: Kávéház Velencében); Zsuzsika (Pierre-Augustin Caron de Beaumarchais: Figaro házassága avagy egy őrült nap); Kata (William Shakespeare: A makrancos hölgy); Stella (Tennessee Williams: A vágy villamosa); Suzanne (Pierre-Augustin Caron de Beaumarchais: Figaro házassága); Eszter (Déry Tibor–Presser Gábor: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról); Beatrice (Carlo Goldoni: Két úr szolgája); Margarita (Michail Bulgakov: A Mester és Margarita); Madárka (Angelo Beolco Ruzante: Csapodár madárka); Éva (Madách Imre: Az ember tragédiája); Colette (Eisemann Mihály–Zágon István–Somogyi Gyula: Fekete Péter); Vaszilisza (Maxim Gorkij: Éjjeli menedékhely); Vladimír (Samuel Beckett: Godotra várva); Augustias (Federico García Lorca: Bernarda Alba háza). – Díjak, elismerések: Nemzetiségi Fesztivál, A legjobb női alakítás díja, Sepsiszentgyörgy, 1991; Hatán Túli Magyar Színházak IV. Fesztiválja, Különdíj, Kisvárda, 1992; Kisfaludy-díj (2002); Domján Edit-díj (2005) – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Darvay Nagy Adrienne: Színek Kisvárdán (1998); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésRimaszombat [Rimavská Sobota]
SzerzőTL - Tóth László
Rövid URL
ID372552
Módosítás dátuma2024. október 28.

Dráfi Mátyás

Részletek

Dráfi Mátyás
Dráfi Mátyás (FI)

(* 1942. nov. 17. Galánta, † 2025. okt. 20. Komárom) Színész, színházigazgató, rendező. Pozsonyi középiskolai érettségije után került a komáromi Magyar Területi Színházhoz 1959-ben. 1960–1965 között színészdiplomát szerzett a pozsonyi Szépművészeti Akadémián, majd visszatért színházához; 1969–1971 között annak igazgatója is volt. 1980-tól 1982-ig népművelő, azután – nyugdíjba vonulásáig – újból a Magyar Területi Színház, ill. jogutódja, a Komáromi Jókai Színház művésze. Az 1980-as évektől a pozsonyi Színművészeti Főiskola oktatójaként is működött. Hangjátékok, vers- és egyéb rádiós műsorok állandó közreműködője, kulturális műsorok műsorvezetője. Előadóművészként is népszerű. Több énekes, verses hanghordozója is megjelent (Dalok, sanzonok; Hazai csokor stb.). Tucatnyi szlovák és magyar filmben szerepelt. – Főbb színházi szerepei: Gyurko (Peter Karvaš: Éjféli mise); Karl Moor (Friedrich Schiller: Haramiák); Godun (Boris Lavrenyov: Leszámolás); Matyi (Fazekas Mihály: Lúdas Matyi); Benvolio (William Shakespeare: Rómeó és Júlia); John Proctor (Arthur Miller: A Salemi boszorkányok); Hus János (Háy Gyula: Isten, császár, paraszt); Platon krecset (Olekszandr Evdokimovics Kornejcsuk: A nagy műtét); Madách Imre (Felkai Ferenc: Madách); Švejk (Jaroslav Hašek: Švejk); Lucifer (Madách Imre: Az ember tragédiája); Othello (William Shakespeare: Othello); kreon (Szophoklesz: Antigoné); Lestyák Mátyás (Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös); Polgármester (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Revizor); Kolhaas Mihály (Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja); Nikosz Kenotafiosz (Ivan Bukovčan: Fatamorgana); Peachun (Bertolt Brecht: Koldusopera); Fekete (Vaszilij Suksin: Energikus emberek); Coriolanus (William Shakespeare: Coriolanus); Professzor (Oldřich Daněk: Jelentés N. város sebészetéről); Tiborc (Katona Józef: Bánk bán); Ádám (Sütő András: Káin és Ábel); Dr. szekeres (Márai Sándor: Kaland); Egnatius (Háy Gyula: CaliguLÓ); Báthory István (Háy Gyula: Mohács); Tevje (Joseph Stein–Jerry Bock: Hegedűs a háztetőn); Szellemfi (Szigligeti Ede: Liliomfi); szalay (Barta Lajos: Szerelem); Tallérosy Zebulon (Jókai Mór: A kőszívű ember fiai); alfred dolittle (Frederick Loewe: My fair lady); Miller (Friedrich Schiller: Ármány és szerelem); Rettegi Fridolin (Horváth Jenő –Szenes Iván–Kellér Dezső–Franz Schönthan–Paul Schönthan: A szabin nők elrablása). – Vendégjátékok: Kisfaludy Színház, Győr. Vígszínház, Budapest. Thália Színház, Kassa. Bárka Színház, Budapest. – Film: Ezeréves méh. A víz íze. A skanzen gondnoka. A szívroham. Átkelő a Dunán. Én népem. – Díjak, elismerések: Érdemes művész (1985); Jászai Mari-díj (2001); Egressy-díj (2003); Nyitott Európáért Díj (1998); A Szlovák Köztársaság Ezüstplakettje; Pribina-kereszt harmadik fokozata (2006); Határon Túli Magyar Színházak V. Fesztiválja, A legjobb férfi alakítás díja (1993); Határon Túli Magyar Színházak X. Fesztiválja, Életműdíj (1998); Szlovák Írószövetség Színházi Szekciója, Életműdíj (2005); Pro Probitate – helytállásért díj (2014); Kulcsár Tibor-díj (2015); Magyar Érdemrend Lovagkeresztje (2017); Kossuth-díj (2023). – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László (Filep Tamás Gusztávval közösen): A (cseh)szlovákiai magyar színjátszás nyolcvan éve 1918–1989 (1999); Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Kulisszák, ünnepi kiadás (2002); Tarics Péter: A tűzkeresztségtől a kereszttűzig 1952–1997 (1997); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71- es évadtól 2010/11-ig); Darvay Nagy Adrienne: Színek Kisvárdán (1998); Darvay Nagy Adrienne: A kisvárdai fesztivál (2008).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésGalánta [Galanta] / Komárom [Komárno]
SzerzőTL - Tóth László
Rövid URL
ID372555
Módosítás dátuma2025. október 21.

Drahňov

Részletek

Drahňov
Deregnyő. Lónyay-kastély (GJ)
Deregnyő − az új ref. központ (GJ)

Deregnyő − az új ref. központ (GJ)

Község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Laborc folyó jobb partján, az Ung folyó torkolatával szemben, Nagykapostól ÉNy-ra. L: [1921] – 982, ebből 495 (50,4%) magyar, 279 (28,4%) szlovák, 57 (5,8%) zsidó, 37 (3,8%) roma; [2011] – 1352, ebből 627 (46,4%) roma, 299 (22,1%) magyar, 284 (21,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 947 (70,0%) magyar, 248 (18,3%) szlovák, 10 (0,7%) roma. V: [2011] – 441 ref., 299 r. k., 105 gör. kat., 4 ev. – A Lónyay-kastély 1812-ben, ref. temploma 1836-ban épült klasszicista stílusban, r. k. (Urunk átváltozása) templomát 1990–91-ben emelték. 1991-ben ~n jött létre az Ungi ref. Egyházmegye Tanulmányi Központja, 1994 óta Református Újság címmel ref. havilapja jelenik meg. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os vegyes, szlovák–magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
TelepülésDeregnyő [Drahňov]
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID372381
Módosítás dátuma2024. október 28.

1 … 84 85 86 87 88 … 460
460 találat