Lexicon

Község a Nagykürtösi járásban, az Ipolymenti-hátságon, az Ipoly folyó jobb partján, Nagykürtöstől K–DK-re, a magyar–szlovák határon. L: [1921] – 772, ebből 730 (94,6%) magyar, 22 (2,8%) szlovák; [2011] – 1451, ebből 813 (56,0%) szlovák, 429 (29,6%) magyar, 112 (7,7) roma nemzetiségű. A: [2011] – 770 (53,1%) szlovák, 535 (36,9%) magyar, 45 (3,1%) roma. V: [2011] – 1219 r. k., 40 ev., 2 ref. – Magyar lakossága mellé a második vh. utáni belső telepítések keretében szlovákokat telepítettek. R. k. (Szt. Demeter-) temploma 1789-ben barokk-klasszicista stílusban épült, a táj népi kultúráját bemutató néprajzi szobája 1975-ben nyílt meg.

Község a Nagykürtösi járásban, az Ipolymenti-hátságon, az Ipoly folyó jobb partján, Nagykürtöstől K–DK-re, a magyar–szlovák határon. L: [1921] – 772, ebből 730 (94,6%) magyar, 22 (2,8%) szlovák; [2011] – 1451, ebből 813 (56,0%) szlovák, 429 (29,6%) magyar, 112 (7,7) roma nemzetiségű. A: [2011] – 770 (53,1%) szlovák, 535 (36,9%) magyar, 45 (3,1%) roma. V: [2011] – 1219 r. k., 40 ev., 2 ref. – Magyar lakossága mellé a második vh. utáni belső telepítések keretében szlovákokat telepítettek. R. k. (Szt. Demeter-) temploma 1789-ben barokk-klasszicista stílusban épült, a táj népi kultúráját bemutató néprajzi szobája 1975-ben nyílt meg.

1940-ben Jányok néven Alsójányokkal és Felsőjányokkal egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz É-i részén, a Kis-Duna jobb partján, Szenctől D-re. L: [1921] – 52, ebből 52 (100%) magyar nemzetiségű. V: [1921]52 r. k.

1940-ben Jányok néven Alsójányokkal és Felsőjányokkal egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz É-i részén, a Kis-Duna jobb partján, Szenctől D-re. L: [1921] – 52, ebből 52 (100%) magyar nemzetiségű. V: [1921]52 r. k.

Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence DNy-i részén, a Cserehát É-i lábánál, az Ida-patak völgyében, Szepsitől DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 938, ebből 866 (92,3%) magyar, 23 (2,4%) szlovák; [2011] – 1195, ebből 628 (52,6%) magyar, 425 (35,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 750 (62,8%) magyar, 312 (26,1%) szlovák. V: [2011] – 907 r. k., 90 ref., 26 gör. kat., 7 ev. – Magyar lakossága mellé a második vh. utáni belső telepítések során közép- és kelet-szlovákiai szlovákok települtek. R. k. (Szt. Kereszt-) temploma 1786–97-ben, ref. temploma 1805-ben épült klasszicista stílusban; a 19. sz.-ban emelt klasszicista Szentimrey-kastély barokk alapokra épült. A Csemadok és a Pódium Színházi Társulás 2000 óta ~n és Szepsiben rendezi meg az Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztivált. A 21. sz. elején közös, szlovák–magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.

1943-ban Sacához, majd 1968-ban Sacával együtt Kassához csatolt község a Kassai-medencében, az Ida-patak völgyében, Kassa belterületétől DNy-ra. L: [1921] – 470, ebből 275 (58,5%) szlovák, 122 (26,0%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 325 r. k., 71 gör. kat., 57 ref., 11 izr., 6 ev. – A 18–19. sz.-ban szlovákokkal újranépesített falu a 20. sz. elején még részben magyar lakossága a sz. közepére szintén szlovákká vált. A Zichy-kastély a 18. sz. végén épült klasszicista stílusban.

Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence DNy-i részén, a Cserehát É-i lábánál, az Ida-patak völgyében, Szepsitől DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 938, ebből 866 (92,3%) magyar, 23 (2,4%) szlovák; [2011] – 1195, ebből 628 (52,6%) magyar, 425 (35,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 750 (62,8%) magyar, 312 (26,1%) szlovák. V: [2011] – 907 r. k., 90 ref., 26 gör. kat., 7 ev. – Magyar lakossága mellé a második vh. utáni belső telepítések során közép- és kelet-szlovákiai szlovákok települtek. R. k. (Szt. Kereszt-) temploma 1786–97-ben, ref. temploma 1805-ben épült klasszicista stílusban; a 19. sz.-ban emelt klasszicista Szentimrey-kastély barokk alapokra épült. A Csemadok és a Pódium Színházi Társulás 2000 óta ~n és Szepsiben rendezi meg az Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztivált. A 21. sz. elején közös, szlovák–magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.

Község a Losonci járásban, a Losonci-medence K-i részén, a Szuha-patak völgyében, Fülektől É–ÉNy-ra. L: [1961] – 587, ebből 70 (11,9%) magyar; [2011] – 526, ebből 450 (85,6%) szlovák, 42 (8,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 443 (84,2%) szlovák, 51 (9,7%) magyar. V: [2011] – 335 r. k., 48 ev., 3 ref., 1 gör. kat. – Perse községhez tartozó puszta volt, amelyre az első vh.-t követő földbirtokreform során 1924-ben – a Coburg család felosztott nagybirtokára – cseh-morva és szlovák kolonisták települtek. 1936-ban önálló községgé szervezték, a magyar közigazgatás alatt 1939-ben visszacsatolták Perséhez, majd 1957-ben újra önállósult. 1961-ben ide helyezték át az 1957-ben alapított losonci Mezőgazdasági Inasiskolát, a jelenlegi Középfokú Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézetet, amelyben magyar nyelvű oktatás is folyik.

Község a Tőketerebesi járásban, az Eperjes–Tokaji-hegység K-i lábánál, a Biste-patak mentén, Tőketerebestől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 232, ebből 178 (76,7%) szlovák, 46 (19,8%) magyar; [2011] – 162, ebből 159 (98,1%) szlovák, 2 (1,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 157 (96,9%) szlovák, 2 (1,2%) magyar. V: [2011] – 53 gör. kel., 39 r. k., 26 ref., 22 gör. kat. – A 20. sz. elején még részben magyar lakosság a sz. közepére beolvadt a 18. sz.-ban betelepült szlovákságba. Ref., valamint gör. kat. (Szt. György-) temploma a 19. sz. végén neoklasszicista stílusban épült, gör. kel. (Szt. György-) templomát 1996-ban emelték. Savanyúvízforrásai mellett fürdő és üdülő működik.

1964-ben Sady nad Torysou néven Izdobával (Zdoba) egyesített község a Kassa-környéki járásban a Kassai-medencében, a Tarca folyó bal partján, Kassától K-re. L: [1921] – 471, ebből 229 (48,6%) magyar, 210 (44,6%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 219 r. k., 178 ref., 64 gör. kat., 7 izr., 3 ev. – A 18. sz.-ban részben szlovákokkal újranépesített falu a 20. sz. elején még nagyrészt magyar ref. lakossága a sz. közepére beolvadt a szlovák lakosságba. Barokk stílusú r. k. (Nepomuki Szt. János-) temploma 1765-ben épült gótikus alapokon, klasszicista stílusú ref. templomát 1827-ben emelték.