Lexicon

1924–39 között, majd 1974-ben Cabajcsápor (Cabaj-Čápor) néven Csáporral (Čápor) egyesített község a Nyitrai járásban, a Nyitrai-hátságon, a Cabaj-patak mentén, Nyitrától DNy-ra. L: [1921] – 1708, ebből 1563 (91,5%) szlovák, 135 (7,9%) magyar; [1970] 2480, ebből 2454 (98,9%) szlovák, 6 (0,2%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 1656 r. k., 39 izr., 12 ev. – R. k. (Szentháromság-) temploma 1750-ben épült barokk stílusban, 1790-ben klasszicista stílusban alakították át. Két klasszicista kastélyát a 18. sz. végén, ill. a 19. sz. elején emelték.

1968-ban Hronovce néven Garamdamásddal és Garamvezekénnyel egyesített község a Lévai járásban, a Kisalföld K-i részén, a Garam folyó jobb partján, Zselíztől D-re. L: [1921] – 800, ebből 734 (91,7%) magyar, 23 (2,9%) szlovák; [1961] 1054, ebből 454 (43,1%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 752 r. k., 26 izr., 16 ref., 4 ev. – Magyar lakosságának egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi és szlovákiai szlovák telepesek érkeztek. A 13. sz. első felében épült román stílusú r. k. (Szt. Margit-) templomát a 18. sz.-ban barokkosították.

Község a Losonci járásban, a Karancs hegység É-i lábánál, a Béna-patak mellékvölgyében, Fülektől D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 816, ebből 572 (70,1%) magyar, 179 (21,9%) szlovák; [2011] – 1111, ebből 871 (78,4%) magyar, 98 (8,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 911 (82%) magyar, 86 (7,7%) szlovák. V: [2011] – 946 r. k., 4 ev., 3 ref. – A korábban ~hoz tartozó Rátka (Ratka) pusztát, amelyre az első vh.-t követő földbirtokreform során, majd a második vh. után szlovák telepesek költöztek, 1955-ben önálló községgé szervezték. R. k. (Szt. Erzsébet-) temploma a 18. sz. második felében épült barokk, kápolnája a 19. sz. elején klasszicista stílusban. A falu határában az 1930-as évekig szenet bányásztak. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.

Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorjától É–ÉK-re. L: [1921] – 353, ebből 339 (96,0%) magyar, 6 (1,7%) szlovák; [2011] – 570, ebből 421 (73,9%) magyar, 121 (21,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 435 (76,3%) magyar, 112 (19,6%) szlovák. V: [2011] – 489 r. k., 9 ref., 2 ev., 2 gör. kat. – Korai barokk stílusú kastélyát Szelepcsényi György esztergomi érsek a 17 sz. második felében építtette, r. k. (Szt. Mihály arkangyal) templomát a 17. sz. végén emelték barokk stílusban, majd 1824-ben klasszicista stílusban alakították át. – A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.

Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Balog-patak bal partján, Rimaszombattól DK-re. L: [1921] – 367, ebből 359 (97,8%) magyar; [2011] – 296, ebből 181 (61,4%) magyar, 82 (27,7%) roma, 6 (2,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 261 (88,2%) magyar, 7 (2,4%) szlovák. V: [2011] – 192 r. k., 33 ref., 1 ev. – Ref. temploma 1922-ben, r. k. (Szűz Mária neve) temploma 1931-ben épült szecessziós stílusban. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.

Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Balog-patak bal partján, Rimaszombattól DK-re. L: [1921] – 367, ebből 359 (97,8%) magyar; [2011] – 296, ebből 181 (61,4%) magyar, 82 (27,7%) roma, 6 (2,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 261 (88,2%) magyar, 7 (2,4%) szlovák. V: [2011] – 192 r. k., 33 ref., 1 ev. – Ref. temploma 1922-ben, r. k. (Szűz Mária neve) temploma 1931-ben épült szecessziós stílusban. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.

Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz K-i részén, Komáromtól ÉNy-ra. L: [1921] – 1514, ebből 1078 (71,2%) magyar, 427 (28,2%) szlovák; [2011] – 1197, ebből 743 (62,1%) magyar, 303 (25,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 821 (68,6%) magyar, 230 (19,2%) szlovák. V: [2011] – 387 r. k., 264 ref., 27 ev., 6 gör. kat. – A ~hez tartozó Hegedűs-, más néven Violinpusztára már 1918 előtt, majd pedig a két vh. közötti földbirtokreform keretében zajló kolonizáció, ill. az 1945 utáni belső telepítések során szlovák telepesek költöztek. Magyar lakosságának mintegy egyharmadát ezzel párhuzamosan a második vh. utáni lakosságcsere során áttelepítették Mo.-ra, akik helyére magyarországi szlovákok települtek. Ref. temploma a 19. sz. elején klasszicista stílusban épült, ev. templomát az 1970-es években emelték. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.

Község a Losonci járásban, a Cseres-hegység É-i részén, a Csoma-patak völgyében, Fülektől K–DK-re. L: [1921] – 571, ebből 560 (98,1%) magyar, 8 (1,4%) szlovák; [2011] – 577, ebből 345 (59,8%) magyar, 146 (25,3%) roma, 74 (12,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 473 (82,0%) magyar, 87 (15,1%) szlovák, 5 (0,9%) roma. V: [2011] – 558 r. k., 1 ref., 1 ev. – A Károlyi–Szeyffert-kastély a 19. sz. első felében, r. k. (Szt. Őrangyalok) temploma 1846-ban épült klasszicista stílusban. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os közös, szlovák–magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. Határában bazaltkövet bányásznak. – Ir. Pócsa Péter: Csoma község történelme. Történelmi olvasókönyv (1995).

1986-ban Lévához csatolt község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság É-i részén, Lévától K–DK-re. L: [1921] – 441, ebből 315 (71,4%) szlovák, 126 (28,6%) magyar; [1980] 370, ebből 360 (97,3%) szlovák, 4 (1,1%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 405 ev., 24 r. k., 9 ref., 3 izr. – A 17–18. sz.-ban szlovákokkal újranépesített falu a 20. sz. első felében még részben magyar lakossága a sz. közepére szlovákká vált. A 14. sz.-ban épült gótikus ev. templomát a 18. sz.-ban barokk, 1930-ban szecessziós stílusban alakították át.