Bucsuháza (Bučuháza)
1940-ben Tejfaluhoz, majd 1976-ban Tejfaluval együtt Somorjához csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorja belterületétől K–ÉK-re. L: [1921] – 206, ebből 203 (98,5%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 154 r. k., 47 ref., 4 ev. – A közigazgatásilag hozzá...megnyit →
1940-ben Tejfaluhoz, majd 1976-ban Tejfaluval együtt Somorjához csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorja belterületétől K–ÉK-re. L: [1921] – 206, ebből 203 (98,5%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 154 r. k., 47 ref., 4 ev. – A közigazgatásilag hozzá...megnyit →
Részletek
1940-ben Tejfaluhoz, majd 1976-ban Tejfaluval együtt Somorjához csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorja belterületétől K–ÉK-re. L: [1921] – 206, ebből 203 (98,5%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 154 r. k., 47 ref., 4 ev. – A közigazgatásilag hozzá tartozott Sámoton található r. k. (Szt. Margit-) templom 1260 körül épült román stílusban.
búcsújárás
A r. k. valláshoz köthető szokás, amely egy adott búcsújáróhely meglátogatásán alapszik. Ezek olyan, igen régi, általános hiedelem szerinti „numinózus” helyeken alakultak ki, ahol az istenség előszeretettel tartózkodott, s az imameghallgatás esélye nagyobb volt. Térségünk kedvelt európai búcsújáróhelyei Róma, Lourdes és Mariazell. Országos jelentőségűek...megnyit →
A r. k. valláshoz köthető szokás, amely egy adott búcsújáróhely meglátogatásán alapszik. Ezek olyan, igen régi, általános hiedelem szerinti „numinózus” helyeken alakultak ki, ahol az istenség előszeretettel tartózkodott, s az imameghallgatás esélye nagyobb volt. Térségünk kedvelt európai búcsújáróhelyei Róma, Lourdes és Mariazell. Országos jelentőségűek...megnyit →
Részletek
A r. k. valláshoz köthető szokás, amely egy adott búcsújáróhely meglátogatásán alapszik. Ezek olyan, igen régi, általános hiedelem szerinti „numinózus” helyeken alakultak ki, ahol az istenség előszeretettel tartózkodott, s az imameghallgatás esélye nagyobb volt. Térségünk kedvelt európai búcsújáróhelyei Róma, Lourdes és Mariazell. Országos jelentőségűek a sasvári, a selmecbányai, a mátraverebélyi és a máriapócsi zarándokhelyek. A bacsfa-szentantali, a pozbai, a bényi, a medveshidegkúti, a hárskúti, a debrődi búcsújáróhelyek regionális jelentőségűek. – Ir. Liszka József: Mariahilf-tisztelet a Kárpát-medence nyugati felében. In: Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (2004).
Bučuháza
-> Bucsuháza (Bučuháza)
1940-ben Tejfaluhoz, majd 1976-ban Tejfaluval együtt Somorjához csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorja belterületétől K–ÉK-re. L: [1921] – 206, ebből 203 (98,5%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 154 r. k., 47 ref., 4 ev. – A közigazgatásilag hozzá...megnyit →
1940-ben Tejfaluhoz, majd 1976-ban Tejfaluval együtt Somorjához csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorja belterületétől K–ÉK-re. L: [1921] – 206, ebből 203 (98,5%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 154 r. k., 47 ref., 4 ev. – A közigazgatásilag hozzá...megnyit →
Részletek
1940-ben Tejfaluhoz, majd 1976-ban Tejfaluval együtt Somorjához csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorja belterületétől K–ÉK-re. L: [1921] – 206, ebből 203 (98,5%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 154 r. k., 47 ref., 4 ev. – A közigazgatásilag hozzá tartozott Sámoton található r. k. (Szt. Margit-) templom 1260 körül épült román stílusban.
Budaháza (Budince)
Részletek
Község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Latorca és az Ung folyók folyása között, Nagykapostól K-re, a szlovák–ukrán határ közelében. L: [1921] – 144, ebből 130 (90,3%) magyar, 9 (6,2%) szlovák; [2011] – 230, ebből 162 (70,4%) magyar, 54 (23,5%) roma, 10 (4,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 214 (93%) magyar, 11 (4,8%) szlovák, 1 (0,4%) roma. V: [2011] – 179 r. k., 24 ref., 17 gör. kat. – 1964–90 között közigazgatásilag Dobóruszkához tartozott.
Budiás Ida
Részletek
(* 1944. jún. 07. Nyárad) Színésznő. Alapiskolába szülőfalujában járt. Tizennyolc éves korában, 1962-ben került a komáromi Magyar Területi Színházhoz, melynek 1968-ig volt színésze. Ettől kezdve Németországban él. Főbb szerepei: Rozika (Móricz Zs.: Úri muri); Curlyné (J. Steinbeck: Egerek és emberek).
Budikovany
-> Bugyikfala (Budikovany)
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Balog-patak völgyében, a Meleghegyi-víztározó É-i partján, Rimaszombattól ÉK-re. L: [1921] – 194, ebből 188 (96,9%) szlovák, 6 (3,1%) magyar; [1970] 150, ebből 130 (86,7%) szlovák, 18 (12,0%) magyar; [2011] – 50, ebből 48 (96%) szlovák...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Balog-patak völgyében, a Meleghegyi-víztározó É-i partján, Rimaszombattól ÉK-re. L: [1921] – 194, ebből 188 (96,9%) szlovák, 6 (3,1%) magyar; [1970] 150, ebből 130 (86,7%) szlovák, 18 (12,0%) magyar; [2011] – 50, ebből 48 (96%) szlovák...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Balog-patak völgyében, a Meleghegyi-víztározó É-i partján, Rimaszombattól ÉK-re. L: [1921] – 194, ebből 188 (96,9%) szlovák, 6 (3,1%) magyar; [1970] 150, ebből 130 (86,7%) szlovák, 18 (12,0%) magyar; [2011] – 50, ebből 48 (96%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 49 (98,8%) szlovák. V: [2011] – 21 r. k., 15 ev. – Ev. temploma 1804-ben barokk-klasszicista stílusban épült.
Budince
-> Budaháza (Budince)
Község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Latorca és az Ung folyók folyása között, Nagykapostól K-re, a szlovák–ukrán határ közelében. L: [1921] – 144, ebből 130 (90,3%) magyar, 9 (6,2%) szlovák; [2011] – 230, ebből 162 (70,4%) magyar, 54 (23,5%) roma, 10 (4,6%) szlovák...megnyit →
Község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Latorca és az Ung folyók folyása között, Nagykapostól K-re, a szlovák–ukrán határ közelében. L: [1921] – 144, ebből 130 (90,3%) magyar, 9 (6,2%) szlovák; [2011] – 230, ebből 162 (70,4%) magyar, 54 (23,5%) roma, 10 (4,6%) szlovák...megnyit →
Részletek
Község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Latorca és az Ung folyók folyása között, Nagykapostól K-re, a szlovák–ukrán határ közelében. L: [1921] – 144, ebből 130 (90,3%) magyar, 9 (6,2%) szlovák; [2011] – 230, ebből 162 (70,4%) magyar, 54 (23,5%) roma, 10 (4,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 214 (93%) magyar, 11 (4,8%) szlovák, 1 (0,4%) roma. V: [2011] – 179 r. k., 24 ref., 17 gör. kat. – 1964–90 között közigazgatásilag Dobóruszkához tartozott.
Budulov
-> Bodoló (Budulov)
1986-ban Szepsihez csatolt község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence DNy-i részén, a Bódva folyó völgyében, Szepsitől D-re. L: [1921] – 589, ebből 542 (92,0%) magyar, 6 (1,0%) szlovák; [1980] 533, ebből 407 (76,4%) magyar, 123 (23,1%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 500 r. k.,...megnyit →
1986-ban Szepsihez csatolt község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence DNy-i részén, a Bódva folyó völgyében, Szepsitől D-re. L: [1921] – 589, ebből 542 (92,0%) magyar, 6 (1,0%) szlovák; [1980] 533, ebből 407 (76,4%) magyar, 123 (23,1%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 500 r. k.,...megnyit →
Részletek
1986-ban Szepsihez csatolt község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence DNy-i részén, a Bódva folyó völgyében, Szepsitől D-re. L: [1921] – 589, ebből 542 (92,0%) magyar, 6 (1,0%) szlovák; [1980] 533, ebből 407 (76,4%) magyar, 123 (23,1%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 500 r. k., 48 gör. kat., 20 ref., 16 izr., 5 ev. R. k. temploma 1990–95 között épült a második vh. végén, 1944-ben megrongálódott 1740-ben épült barokk templom helyén.
Buga László; Bukovszky
(*1906. febr. 7., Ebed, †1988. jan. 8., Budapest [Mo.]) Orvos, szakíró, rádiós ismeretterjesztő. Édesapja néptanító volt. Iskolai tanulmányait szülőfalujában kezdte, majd Komáromban és Újpesten járt gimnáziumba. 1938-ban a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen szerzett általános orvosi oklevelet. 1938–1945-ben a szülőfalujához közeli Muzslán volt körorvos. A...megnyit →
(*1906. febr. 7., Ebed, †1988. jan. 8., Budapest [Mo.]) Orvos, szakíró, rádiós ismeretterjesztő. Édesapja néptanító volt. Iskolai tanulmányait szülőfalujában kezdte, majd Komáromban és Újpesten járt gimnáziumba. 1938-ban a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen szerzett általános orvosi oklevelet. 1938–1945-ben a szülőfalujához közeli Muzslán volt körorvos. A...megnyit →
Részletek
(*1906. febr. 7., Ebed, †1988. jan. 8., Budapest [Mo.]) Orvos, szakíró, rádiós ismeretterjesztő. Édesapja néptanító volt. Iskolai tanulmányait szülőfalujában kezdte, majd Komáromban és Újpesten járt gimnáziumba. 1938-ban a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen szerzett általános orvosi oklevelet. 1938–1945-ben a szülőfalujához közeli Muzslán volt körorvos. A 2. vh. után végleg Mo.-n telepedett le. 1945 és 1969 között Mo.-n orvosként dolgozott és különféle tisztségeket töltött be. Pályája kezdetén verseket és elbeszéléseket írt. Később orvosi népszerűsítő cikkeket, könyveket jelentetett meg, 1945 után mintegy 30 éven át jellegzetes tájszólásában Orvosi tanácsok címmel ismeretterjesztő előadásokat tartott a Magyar Rádióban. 1948-tól a Szabad Föld c. hetilap munkatársa, 1966-tól orvosi üzenetek rovatának vezetője volt. 1962–1965 között az Élővilág c. lap rovatvezetője, 1966–1969 között az Egészség c. folyóirat főszerkesztője volt. Több alkalommal Bukovszky-Buga László néven jegyezte a könyveit. – Fm. Tavaszi ünnep. Bukovszky László versei, Érsekújvár, 1925; Fekete akkordok. Bukovszky László versei, Párkány, 1928; Első tíz év. A Foederatio Emericana szegedi corporatioinak története, Szeged, 1936; Dalol az orvos, mesél a kórház (versek), Szeged, 1941; Receptírás után. Egy falusi orvos emlékei, Esztergom, 1942; Riadalom (elbeszélések), 1943; Egészségügyi tennivalók a mezőgazdasági munkák idején, 1952; Engedd megszületni gyermeked!, 1952; Orvosi almárium. Apró írások az egészségről, 1955; Gazdasszonyok könyve (Hegyháti Judittal), 1957; Jó egészséget falun, tanyán, 1957; Beteg a háznál (A jó egészséget falun, tanyán c. munka 2. kötete), 1959; Korszerű háziápolás, 1960; A jó egészség könyve, 1961; A cukorbetegek diétája (Csongor Istvánnal), 1963; Egészség az esztendőben. Buga doktor válogatott orvosi tanácsai a falu népének a Magyar Rádióban. 1952–1964, 1964; Házi betegápolás I-II. (szerk.), 1966; Gyógyító szó. Buga doktor válogatott orvosi tanácsai a Magyar Rádióban. 1965-1968., 1969; Hygieia barátsága, 1969; Buga doktor könyve, 1971; Orvosnaplóm. Betakarítás egészségtarlón. Vál. írások és visszaemlékezések, 1976; Orvosnaplóm még mindig írom, 1983.
Bugár Béla 1.
(* 1931. ápr. 18. Pozsonyeperjes, † 2011. máj. 20.) Színész. Pályáját műkedvelő színjátszóként kezdte. 1952-től tagja az Állami Faluszínház magyar tagozatának, majd 1959-ben, a társulat megszűnése után került át Komáromba a Magyar Területi Színházhoz, melynek nyugdíjba vonulásáig színésze maradt (2008-ban a színháztól Örökös Tag...megnyit →
(* 1931. ápr. 18. Pozsonyeperjes, † 2011. máj. 20.) Színész. Pályáját műkedvelő színjátszóként kezdte. 1952-től tagja az Állami Faluszínház magyar tagozatának, majd 1959-ben, a társulat megszűnése után került át Komáromba a Magyar Területi Színházhoz, melynek nyugdíjba vonulásáig színésze maradt (2008-ban a színháztól Örökös Tag...megnyit →
Részletek
Bugár Béla − színész (JSZA)
(* 1931. ápr. 18. Pozsonyeperjes, † 2011. máj. 20.) Színész. Pályáját műkedvelő színjátszóként kezdte. 1952-től tagja az Állami Faluszínház magyar tagozatának, majd 1959-ben, a társulat megszűnése után került át Komáromba a Magyar Területi Színházhoz, melynek nyugdíjba vonulásáig színésze maradt (2008-ban a színháztól Örökös Tag címet kapott). Számos hangjátékban, s több szlovák filmben is szerepelt. – Főbb színházi szerepei: Lucentio (William Shakespeare: A makrancos hölgy); George (John Steinbeck: Egerek és emberek); Liliom (Molnár Ferenc: Liliom); Eddie Carbone (Arthur Miller: Pillantás a hídról); Ferdinánd (Friedrich Schiller: Ármány és szerelem); Tardiveau (Marc Michael–Eugène Labiche: Olasz szalmakalap); Kanyar (Ján Solovič: S.O.S); rudolf (Blanka Jirásková: Zűrzavar); Illér (Kmeczkó Mihály: Harc a kutyafejűekkel), Cominius, szenátor (Háy Gyula: CAliguLÓ); Jégapó, Menelaos (Weöres Sándor: Holdbéli csónakos); Szász (Csurka István: Házmestersirató); Mátyás (Bertolt Brecht: Koldusopera); Fischl (Ivan Bukovčan: Mielőtt a kakas megszólal); Moracchio (Carlo Goldoni: A legyező); Bakics vajda (Háy Gyula: Mohács); Berci bácsi (Móricz Zsigmond: Rokonok); Pázmár (Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival); Apa (Osvald Záhradník: Tűzijáték); Klitty-klatty (Kőszeghy F. László: Lusta királyság); Fleuron, nyugalmazott altábornagy (Eisemann Mihály–Somogyi Gyula–Zágon István: Fekete Péter); Ireneus, a kovács (Márai Sándor: Kassai polgárok); Varga lehel, Asztalos (Kertész Ákos: Névnap); Szenátor (William Shakespeare: Coriolanus); Boros (Osvald Záhradník: Utóirat); Földrajztanár (Molnár Ferenc: Doktor úr); A bonc (Bertolt Brecht: A szecsuáni jólélek); Igazságügy-miniszter (Percs Zejtuncjan: Egy szabad ember); Mikhál bán (Katona József: Bánk bán); Canty (Mark Twain: Koldus és királyfi); Sauveral alprefektus (Georges Feydeau: Osztrigás Mici); Linzman (Molnár Ferenc: Liliom); Bodó Tóni (Lovicsek Béla: Végállomás); Örkényi báró (Csiky Gergely: A nagymama); Csendőr (Joseph Stein–Sólem Aléchem: Hegedűs a háztetőn); Az inkvizíció századosa (Dale Wasserman: La Mancha lovagja); Fater (Szép Ernő: Vőlegény); Brigádvezető, rendőr (Schwajda György: Segítség). – Film: Valahol Magyarországon – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László (Filep Tamás Gusztávval közösen): A (cseh)szlovákiai magyar színjátszás nyolcvan éve 1918–1989 (1999); Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Kulisszák, ünnepi kiadás (2002); Tarics Péter: A tűzkeresztségtől a kereszttűzig 1952–1997 (1997); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).