Bugár Béla 2.
(* 1958. júl. 7. Pozsony) Tervezőmérnök, politikus. A pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán szerzett mérnöki oklevelet (1982). 1982–1990-ben a pozsonyi Nehézgépipari Vállalat tervezőmérnöke, 1990-től aktívan politizál. Az MKDM alapító tagja és parlamenti képviselője a Csehszlovák Szövetségi Gyűlésben (Prága, 1990–1992). 1991–1998-ban az MKDM, 1998–2007-ben...megnyit →
(* 1958. júl. 7. Pozsony) Tervezőmérnök, politikus. A pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán szerzett mérnöki oklevelet (1982). 1982–1990-ben a pozsonyi Nehézgépipari Vállalat tervezőmérnöke, 1990-től aktívan politizál. Az MKDM alapító tagja és parlamenti képviselője a Csehszlovák Szövetségi Gyűlésben (Prága, 1990–1992). 1991–1998-ban az MKDM, 1998–2007-ben...megnyit →
Részletek
Bugár Béla − politikus (GJ)
(* 1958. júl. 7. Pozsony) Tervezőmérnök, politikus. A pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán szerzett mérnöki oklevelet (1982). 1982–1990-ben a pozsonyi Nehézgépipari Vállalat tervezőmérnöke, 1990-től aktívan politizál. Az MKDM alapító tagja és parlamenti képviselője a Csehszlovák Szövetségi Gyűlésben (Prága, 1990–1992). 1991–1998-ban az MKDM, 1998–2007-ben az MKP elnöke. 1992-től a Szlovák Köztársaság Nemzetiségi Tanácsának képviselője (MKDM, majd 1998-tól MKP), 1998–2006-ban a parlament alelnöke, a ciklus végén rövid ideig elnöke volt. 2009-ben kilépett az MKP-ból és társaival Most–Híd néven új pártot alapított, melynek megalapításától az elnöke. – Fm. Olyan országban élek… (Szigeti Lászlóval közösen, 2004)
Bugár Gáspár
(*1932. febr. 25. Pozsonyeperjes, † 2008. ápr. 03. Komárom) Színész. Elemi iskolába szülőfalujában járt. 1952-től az Állami Faluszínház Magyar Tagozata, majd megszűnése után, 1959-től nyugdíjazásáig a Magyar Területi Színház, ill. jogutódja, a Komáromi Jókai Színház színésze (1960–1970 között színházi ügyelő). Gyakran szerepelt hangjátékokban, szilveszteri és...megnyit →
(*1932. febr. 25. Pozsonyeperjes, † 2008. ápr. 03. Komárom) Színész. Elemi iskolába szülőfalujában járt. 1952-től az Állami Faluszínház Magyar Tagozata, majd megszűnése után, 1959-től nyugdíjazásáig a Magyar Területi Színház, ill. jogutódja, a Komáromi Jókai Színház színésze (1960–1970 között színházi ügyelő). Gyakran szerepelt hangjátékokban, szilveszteri és...megnyit →
Részletek
Bugár Gáspár (JSZ)
(*1932. febr. 25. Pozsonyeperjes, † 2008. ápr. 03. Komárom) Színész. Elemi iskolába szülőfalujában járt. 1952-től az Állami Faluszínház Magyar Tagozata, majd megszűnése után, 1959-től nyugdíjazásáig a Magyar Területi Színház, ill. jogutódja, a Komáromi Jókai Színház színésze (1960–1970 között színházi ügyelő). Gyakran szerepelt hangjátékokban, szilveszteri és egyéb műsorokban, műsoros esteken, pódiumműsorokban. – Főbb színházi szerepei: Fleurant gyógyszerész (Jean-Baptiste Molière: A képzelt beteg); Montano (William Shakespeare: Othello); Shallow Róbert (William Shakespeare: A windsori víg nők); Ottavio (Carlo Goldoni: A hazug); Coronato (Carlo Goldoni: A legyező); Csikász (Háy Gyula.: Mohács); Tanfelügyelő (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Revizor); Firsz (Anton Pavlovics Csehov: Cseresznyéskert); Simon bán (Katona József: Bánk bán); Suffenus (CAliguLÓ); Polgár (Csurka István: Házmestersirató); Sárkány (Molnár Ferenc: A doktor úr); Abbé (Georges Feydeau: Osztrigás Mici); Tódorka Szilárd (Csiky Gergely: Nagymama); Vézine (Marc Michael–Eugène Labiche: Olasz szalmakalap); Pál úr, közhuszár (Jókai Mór: A kőszívű ember fiai). – Film: Valahol Magyarországon; Ítélet – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László (Filep Tamás Gusztávval közösen): A (cseh)szlovákiai magyar színjátszás nyolcvan éve 1918–1989 (1999); Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Kulisszák, ünnepi kiadás (2002); Tarics Péter: A tűzkeresztségtől a kereszttűzig 1952–1997. (1997); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).
Bugár Imre
Részletek
Bugár Imre (FI)
(* 1955. ápr. 14. Csallóközkürt) Sportoló, atléta. A férfi diszkoszvetés világbajnoka (Helsinki, 1983), olimpiai ezüstérmes (Moszkva, 1980), Európa-bajnok (Athén, 1982). 1974 óta Prágában él, 1995-ben visszavonult az aktív sportolástól.
Bugyács Sándor
(* 1951. júl. 13. Párkány) Grafikus, festő, illusztrátor. Autodidakta képzőművész. 1976–1981 között a zebegényi szabadiskolát, 1999–2005 között a szőgyéni alkotótábort látogatta. Főleg tollrajzokat készít. Grafikáin, az 1980-as évektől meseszerű, szürrealisztikus álomvilágot jelenít meg. Könyvillusztrációval is foglalkozik (pl. M. Csepész Szilvia: Kicsi, kisebb, legkisebb, 1997; M....megnyit →
(* 1951. júl. 13. Párkány) Grafikus, festő, illusztrátor. Autodidakta képzőművész. 1976–1981 között a zebegényi szabadiskolát, 1999–2005 között a szőgyéni alkotótábort látogatta. Főleg tollrajzokat készít. Grafikáin, az 1980-as évektől meseszerű, szürrealisztikus álomvilágot jelenít meg. Könyvillusztrációval is foglalkozik (pl. M. Csepész Szilvia: Kicsi, kisebb, legkisebb, 1997; M....megnyit →
Részletek
(* 1951. júl. 13. Párkány) Grafikus, festő, illusztrátor. Autodidakta képzőművész. 1976–1981 között a zebegényi szabadiskolát, 1999–2005 között a szőgyéni alkotótábort látogatta. Főleg tollrajzokat készít. Grafikáin, az 1980-as évektől meseszerű, szürrealisztikus álomvilágot jelenít meg. Könyvillusztrációval is foglalkozik (pl. M. Csepész Szilvia: Kicsi, kisebb, legkisebb, 1997; M. Csepész Szilvia: Magház, 1999). Párkányban él. Fm: Vál. e. k.: 1982: Érsekújvár; 1986, 1990, 1993, 1995, 1999, 2001, 2005: Párkány; 1994: Esztergom; 1997: Esztergom, Ipolyság; 2001: Komárom; 2005: Ipolyság. Könyvillusztrációk.
Bugyikfala (Budikovany)
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Balog-patak völgyében, a Meleghegyi-víztározó É-i partján, Rimaszombattól ÉK-re. L: [1921] – 194, ebből 188 (96,9%) szlovák, 6 (3,1%) magyar; [1970] 150, ebből 130 (86,7%) szlovák, 18 (12,0%) magyar; [2011] – 50, ebből 48 (96%) szlovák...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Balog-patak völgyében, a Meleghegyi-víztározó É-i partján, Rimaszombattól ÉK-re. L: [1921] – 194, ebből 188 (96,9%) szlovák, 6 (3,1%) magyar; [1970] 150, ebből 130 (86,7%) szlovák, 18 (12,0%) magyar; [2011] – 50, ebből 48 (96%) szlovák...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Balog-patak völgyében, a Meleghegyi-víztározó É-i partján, Rimaszombattól ÉK-re. L: [1921] – 194, ebből 188 (96,9%) szlovák, 6 (3,1%) magyar; [1970] 150, ebből 130 (86,7%) szlovák, 18 (12,0%) magyar; [2011] – 50, ebből 48 (96%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 49 (98,8%) szlovák. V: [2011] – 21 r. k., 15 ev. – Ev. temploma 1804-ben barokk-klasszicista stílusban épült.
Bujnák Pavel
(* 1882. ápr. 24. Alsókubin – † 1933. nov. 13. Prága) Irodalomtörténész, nyelvész, hungarológus, egyetemi tanár, fordító. Középiskoláit Selmecbányán végezte, 1900-ban éretségizett ugyanitt, tanulmányait 1900−1904 között a pozsonyi evangélikus teológián folytatta. 1906-tól Budapesten, majd 1909-től Korponán káplánkodott. Az első világháború után pedagógiai és filológiai...megnyit →
(* 1882. ápr. 24. Alsókubin – † 1933. nov. 13. Prága) Irodalomtörténész, nyelvész, hungarológus, egyetemi tanár, fordító. Középiskoláit Selmecbányán végezte, 1900-ban éretségizett ugyanitt, tanulmányait 1900−1904 között a pozsonyi evangélikus teológián folytatta. 1906-tól Budapesten, majd 1909-től Korponán káplánkodott. Az első világháború után pedagógiai és filológiai...megnyit →
Részletek
(* 1882. ápr. 24. Alsókubin – † 1933. nov. 13. Prága) Irodalomtörténész, nyelvész, hungarológus, egyetemi tanár, fordító. Középiskoláit Selmecbányán végezte, 1900-ban éretségizett ugyanitt, tanulmányait 1900−1904 között a pozsonyi evangélikus teológián folytatta. 1906-tól Budapesten, majd 1909-től Korponán káplánkodott. Az első világháború után pedagógiai és filológiai végzetséget szerzett, 1924-től a prágai Károly Egyetem kinevezett docenseként a magyar szak oktatója. 1930-ban Prágában professzorrá nevezik ki; ettől kezdve haláláig a prágai és pozsonyi magyar szak előadójaként működött. Fm: Ján Arany v literatúre slovenskej [Arany János a szlovák irodalomban] (Prága 1924); Literatúra maďarská na území ČSR [Magyar irodalom a Csehszlovák Köztársaság területén]. In: Československá ročenka VII., Písemníctví (Prága, 1933). Ir: Pamätník − Pavlovi Bujnákovi ctitelia, priatelia, žiaci. [Emlékkönyv Pavel Bujnák tisztelői, barátai, tanítványai], szerkesztő Alžbeta Gölnerová (Prága, 1933); Csanda Sándor: A Komenský Egyetem Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszékének 50 éve, Zborník Filozofickej Fakulty Univerzity Komenkého (Pozsony, 1980).
Bujnáné Racskó Mária
Részletek
(* 1934 szept. 17. Szenc) Pedagógus. A pozsonyi pedagógiai iskolában érettségizett 1956-ban, Nagyszombatban gyógypedagógiai képesítést szerzett 1976-ban. Jókán, Privigyén volt általános iskolai tanár, 1974-től a jókai kisegítő iskola pedagógusa, 1990-től igazgatója. Kisegítő iskolai tankönyvek és módszertani segédkönyvek szerzője.
Bukoveczky Erzsébet
(* 1943. szept. 30. Pozsony) Kamaraénekes, énektanár. A Pozsonyi Magyar Tannyelvű Tizenegyéves Középiskolában érettségizett (1960), a Pozsonyi Konzervatórium énekszakán Móry-Szakmáry Magdánál (1961−1967), a Zene- és Drámaművészeti Főiskolán Anna Hrušovskánál végzett (1967−1971). A Csehszlovák Rádió zenei szerkesztője (1972−1974), majd a Slovkoncert hangverseny ügynökség kamaraénekese (1974−1983). Énektanár a pozsonyi Konzervatórium...megnyit →
(* 1943. szept. 30. Pozsony) Kamaraénekes, énektanár. A Pozsonyi Magyar Tannyelvű Tizenegyéves Középiskolában érettségizett (1960), a Pozsonyi Konzervatórium énekszakán Móry-Szakmáry Magdánál (1961−1967), a Zene- és Drámaművészeti Főiskolán Anna Hrušovskánál végzett (1967−1971). A Csehszlovák Rádió zenei szerkesztője (1972−1974), majd a Slovkoncert hangverseny ügynökség kamaraénekese (1974−1983). Énektanár a pozsonyi Konzervatórium...megnyit →
Részletek
Bukoveczky Erzsébet (csa)
(* 1943. szept. 30. Pozsony) Kamaraénekes, énektanár. A Pozsonyi Magyar Tannyelvű Tizenegyéves Középiskolában érettségizett (1960), a Pozsonyi Konzervatórium énekszakán Móry-Szakmáry Magdánál (1961−1967), a Zene- és Drámaművészeti Főiskolán Anna Hrušovskánál végzett (1967−1971). A Csehszlovák Rádió zenei szerkesztője (1972−1974), majd a Slovkoncert hangverseny ügynökség kamaraénekese (1974−1983). Énektanár a pozsonyi Konzervatórium ban (1983−), 2001−2014 között az ének szak vezetője, a Zene- és Drámaművészeti Főiskola színészeti karán ének- és hangképző tanár (1978−1989). Tíz évig, kisebb megszakítással Ausztriában tanított (1991−2001). Mesterkurzust tartott Barcelonában és Lleridában (2001). A kilencvenes években a pozsonyi fiúkórus hangképző tanára. Jelenleg is a Konzervatórium tanára. Különböző vizsgáztató bizottságok tagja. A pozsonyi rádió (1971−) és a tévé előadója (1975−). A Szlovákiai Zeneszerzők és Koncertművészek Szövetségének (1976−) és a Szlovákiai Zenei Uniónak a tagja (1990). – Fm. Piesne barokových majstrov (1983).
Bulhary
-> Bolgárom (Bulhary)
Község a Losonci járásban, a Cseres-hegység É-i részén, a Szuha-patak völgyében, Fülektől ÉK-re. L: [1921] – 289, ebből 217 (75,1%) magyar, 55 (19,0%) roma, 5 (1,7%) szlovák; [2011] – 305, ebből 279 (91,5%) magyar, 17 (5,6%) szlovák, 3 (1%) roma nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
Község a Losonci járásban, a Cseres-hegység É-i részén, a Szuha-patak völgyében, Fülektől ÉK-re. L: [1921] – 289, ebből 217 (75,1%) magyar, 55 (19,0%) roma, 5 (1,7%) szlovák; [2011] – 305, ebből 279 (91,5%) magyar, 17 (5,6%) szlovák, 3 (1%) roma nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
Részletek
Község a Losonci járásban, a Cseres-hegység É-i részén, a Szuha-patak völgyében, Fülektől ÉK-re. L: [1921] – 289, ebből 217 (75,1%) magyar, 55 (19,0%) roma, 5 (1,7%) szlovák; [2011] – 305, ebből 279 (91,5%) magyar, 17 (5,6%) szlovák, 3 (1%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 288 (94,4%) magyar, 12 (3,9%) szlovák. V: [2011] – 285 r. k., 5 ref. – R. k. (Mindenszentek-) kápolnája 1849-ben klasszicista stílusban épült, barokk berendezése 18. sz.-i. A falu határában bazaltot bányásznak. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. 1988–92 között közigazgatásilag Fülekhez tartozott.
Burián László
(* 1922. aug. 19. Szenc, † 2014. ápr. 22., Párkány) Kat. pap. Iskolai tanulmányait szülővárosában kezdte, majd a komáromi bencés gimnáziumban folytatta, az érettségit az esztergomi kisszemináriumban tette le, ahol a középiskola utolsó két évét végezte. Az esztergomi nagyszemináriumban készült a papi hivatásra, de...megnyit →
(* 1922. aug. 19. Szenc, † 2014. ápr. 22., Párkány) Kat. pap. Iskolai tanulmányait szülővárosában kezdte, majd a komáromi bencés gimnáziumban folytatta, az érettségit az esztergomi kisszemináriumban tette le, ahol a középiskola utolsó két évét végezte. Az esztergomi nagyszemináriumban készült a papi hivatásra, de...megnyit →
Részletek
Burián László (ST)
(* 1922. aug. 19. Szenc, † 2014. ápr. 22., Párkány) Kat. pap. Iskolai tanulmányait szülővárosában kezdte, majd a komáromi bencés gimnáziumban folytatta, az érettségit az esztergomi kisszemináriumban tette le, ahol a középiskola utolsó két évét végezte. Az esztergomi nagyszemináriumban készült a papi hivatásra, de 1945-ben Mindszenty József hercegprímás kérésére visszatért Csehszl.-ba és 1946-ban a pozsonyi Szent Márton székesegyházban szentelték pappá. Papi pályáját Nyitrakoroson (Krušovce) kezdte, majd 1947-ben úgy határozott, hogy követi a csehországi kényszermunkára hurcolt magyar híveket, és egy éven át lelki vigaszt nyújtott nekik és misézett. A cseh hatóságok azonban tevékenységét nemkívánatosnak minősítették és kiutasították. A kommunista puccsot követően 1951-ben koholt vádak alapján kétévi szabadságvesztésre ítélték, amelyet a lipótvári és az illavai börtönben töltött le. Szabadulását követően évekig nem végezhette lelkipásztori szolgálatát és fizikai munkásként dolgozott Lónyabányán (Lovinobaňa), majd a pozsonyi Gumon gyárban. Életének utolsó évtizedeiben Ebeden, Párkányban, Nánán és Kőhídgyarmaton is misézett. 1990 után több kitüntetést és díjat vehetett át: Pro probitate (2000); Esterházy Emlékérem (2005); Magyar Köztársasági Aranyérdemkereszt (2006); Václav Benda-díj (2011). – Ir. Csicsay Alajos: Hiszek a szeretet végső győzelmében. Lilium Aurum, 2012.