Lexicon

Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől ÉNy-ra. L: [1921] – 1062, ebből 1046 (98,5%) magyar, 1 (0,1%) szlovák; [2011] – 1456, ebből 1203 (82,6%) magyar, 220 (15,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1272 (87,4%) magyar, 163 (11,2%) szlovák. V: [2011] – 846 r. k., 364 ref., 20 ev., 2 gör. kat. – A második vh. után magyar lakosságának egy részét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi és északnyugat-szlovákiai szlovák telepesek költöztek. Ref. temploma 1786-ban, tornya a 19. sz.-ban épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.

Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Dudvág folyó jobb partján, Diószegtől D–DK-re. L: [1921] – 1141, ebből 1088 (95,3%) magyar, 21 (1,8%) szlovák; [2011] – 1556, ebből 739 (47,5%) magyar, 712 (45,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 761 (48,9%) magyar, 688 (44,2%) szlovák. V: [2011] – 1121 r. k., 47 ev., 15 ref., 4 gör. kat. – A két vh. közötti földbirtokreform során, 1925-ben, a határában felosztott nagybirtokokra szlovák kolonisták, majd az 1945 után Mo.-ra telepített magyar lakosai helyére magyarországi és észak-szlovákiai szlovák telepesek költöztek. R. k. (Szt. Flórián-) temploma 1849–51 között neoromán, temetőkápolnája a 18. sz. közepén barokk, nemesi kúriája a 19. sz. közepén klasszicista, kastélya 1898-ban neoklasszicista stílusban épült. A három halálos áldozatot követelő 1931. máj. 25-i ~i agrártüntetés (→kosúti sortűz) emlékművét 1966-ban állították. A Remetedombon 1951-ben 10–11. sz.-i magyar köznépi temetőt tártak fel. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.

Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence D-i részén, a Rima folyó bal partján, Rimaszombattól DK-re. L: [1921] – 256, ebből 245 (95,7%) magyar, 6 (2,3%) szlovák; [2011] – 230, ebből 127 (55,2%) magyar, 48 (20,9%) roma, 40 (17,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 183 (79,6%) magyar, 27 (11,8%) szlovák, 5 (2,2%) roma. V: [2011] – 83 r. k., 39 ref., 2 ev. – Ref. temploma 1760-ban barokk-klasszicista stílusban épült. A falutól É-ra, a Tehány-patakon épült ~i víztározó értékes vízi és mocsári állatvilágát 1988-ban védetté nyilvánították.

1960-ban Galántához csatolt község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Dudvág és a Vág folyása között, Galántától É-ra. L: [1921] – 459, ebből 286 (62,3%) szlovák, 154 (33,5%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 443 r. k., 9 ref., 4 izr., 3 ev. A 18. sz.-ban szlovákokkal újranépesített falu 20. sz. elején részben még magyar lakossága a sz. második felére szlovákká vált. Neogótikus stílusú r. k. (Szűz Mária mennybevétele) kápolnája 1900 körül épült, egy reneszánsz erősség alapjain a 18. sz. közepén épült barokk kastélya ma romokban áll.

Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz DK-i részén, Komáromtól Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 1895, ebből 1861 (98,2%) magyar, 21 (1,1%) szlovák; [2011] – 2462, ebből 2014 (81,8%) magyar, 372 (15,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 2181 (88,6%) magyar, 204 (8,3%) szlovák. V: [2011] – 1038 ref., 811 r. k., 52 ev., 10 gör. kat. – A két vh. közötti földbirtokreform során a falu határában felosztott nagybirtokra 1926-ban szlovák és cseh-morva kolonisták települtek, az Okánikovo néven létrehozott kolóniát a 20. sz. második felében közigazgatásilag Nagykeszihez csatolták. ~ magyar lakosságának egy részét 1945 után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi és szlovákiai szlovák telepesek költöztek. Klasszicista stílusú ref. temploma 1791-ben, r. k. kápolnája a 19. sz.-ban épült. Belterületén 10. sz.-i honfoglalás kori magyar sírokat tártak fel. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Móra Ferenc Alapiskola) rendelkezett.

Község a Lévai járásban, a Kisalföld ÉK-i részén, a Szikince-patak jobb partján, Zselíztől É–ÉK-re. L: [1921] – 869, ebből 849 (97,7%) magyar, 17 (2,0%) szlovák; [2011] – 626, ebből 447 (71,4%) szlovák, 162 (25,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 435 (69,5%) szlovák, 175 (28,0%) magyar. V: [2011] – 458 r. k., 81 ev., 22 ref., 1 gör. kat. – A második vh. után magyar lakosságának közel felét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi és szlovákiai szlovákok települtek. R. k. (Szűz Mária mennybevétele) temploma 1775-ben barokk-klasszicista, ref. temploma 1786-ban klasszicista, a Kazy-kúria a 18. sz. végén ugyancsak klasszicista stílusban épült. – 1962-ben közigazgatásilag hozzácsatolták Kispeszeket.

Község a Nyitrai járásban, a Zsitvamenti-hátság D-i részén, a Nyitra- és a Zsitva folyók között, Verebélytől Ny-ra. L: [1921] – 792, ebből 501 (63,3%) magyar, 281 (35,5%) szlovák; [2011] – 347, ebből 315 (90,8%) szlovák, 15 (4,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 308 (88,8%) szlovák, 23 (6,6%) magyar. V: [2011] – 290 r. k., 1 ref. – A 18. sz.-ban részben szlovákokkal újranépesített ~ 20. sz. l. felében még túlnyomórészt magyar lakossága a sz. második felében szlovákká vált. R. k. (Mindenszentek-) temploma 1722-ben épült barokk stílusban.