Németh István László; Németh–Šamorínsky
(* 1896. szept. 9. Somorja, † 1975. jan. 31. Pozsony) Zeneszerző, orgonaművész, zenepedagógus. Előbb Budapesten, a Zeneművészeti Főiskolán tanult zongorázni, hegedülni, ill. zeneszerzést, majd Bécsben végzett zongora- és orgonaszakot (1923), Budapesten tanári oklevelet szerzett (1924). 1921–1942-ben a pozsonyi Városi Zeneiskola tanára, 1921–1953-ban a Szt....megnyit →
(* 1896. szept. 9. Somorja, † 1975. jan. 31. Pozsony) Zeneszerző, orgonaművész, zenepedagógus. Előbb Budapesten, a Zeneművészeti Főiskolán tanult zongorázni, hegedülni, ill. zeneszerzést, majd Bécsben végzett zongora- és orgonaszakot (1923), Budapesten tanári oklevelet szerzett (1924). 1921–1942-ben a pozsonyi Városi Zeneiskola tanára, 1921–1953-ban a Szt....megnyit →
Részletek
(* 1896. szept. 9. Somorja, † 1975. jan. 31. Pozsony) Zeneszerző, orgonaművész, zenepedagógus. Előbb Budapesten, a Zeneművészeti Főiskolán tanult zongorázni, hegedülni, ill. zeneszerzést, majd Bécsben végzett zongora- és orgonaszakot (1923), Budapesten tanári oklevelet szerzett (1924). 1921–1942-ben a pozsonyi Városi Zeneiskola tanára, 1921–1953-ban a Szt. Márton-dóm orgonistája. A második vh. után a pozsonyi Zeneművészeti Főiskola oktatója, docense (1953). A két vh. között tevékenyen részt vett a szlovákiai magyar zenei életben, karnagya volt a Toldy Kör férfikarának, majd a Bartók Béla Dalegyesületnek. Zeneszerzőként száznál több egyházi, ill. vokális, szóló- és kórusművet írt. Az 1950-es évektől különböző szlovákiai magyar együttesek (Népes, Ifjú Szivek, Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara) számára is komponált. – Fm. A szlovákiai magyar zenekultúra mérlege (tan., 1941).
Németh Pál
(* 1939. aug. 21. Bélvata, † 2026. febr. 1.) Kézilabdaedző. Komáromban érettségizett (1955), a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerzett tanítói oklevelet (1959), majd elvégezte a kézilabda edzői szakot (1981). 1959–1981-ben a nyárasdi alapiskola tanítója. 1972-től tevékenykedik kézilabdaedzőként. A nyárasdi női kézilabdacsapattal többször nyert csehszlovák kupagyőzelmet...megnyit →
(* 1939. aug. 21. Bélvata, † 2026. febr. 1.) Kézilabdaedző. Komáromban érettségizett (1955), a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerzett tanítói oklevelet (1959), majd elvégezte a kézilabda edzői szakot (1981). 1959–1981-ben a nyárasdi alapiskola tanítója. 1972-től tevékenykedik kézilabdaedzőként. A nyárasdi női kézilabdacsapattal többször nyert csehszlovák kupagyőzelmet...megnyit →
Részletek
(* 1939. aug. 21. Bélvata, † 2026. febr. 1.) Kézilabdaedző. Komáromban érettségizett (1955), a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerzett tanítói oklevelet (1959), majd elvégezte a kézilabda edzői szakot (1981). 1959–1981-ben a nyárasdi alapiskola tanítója. 1972-től tevékenykedik kézilabdaedzőként. A nyárasdi női kézilabdacsapattal többször nyert csehszlovák kupagyőzelmet vagy végzett második helyen. – Fm. Kézilabda szívközelből (visszaemlékezés, 2001).
Németh Szilárd
(* 1977. aug. 8. Komárom) Labdarúgó. A pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett (1995). Pályafutását a pozsonyi Slovanban kezdte, majd az FC Košice, a Sparta Praha, az Inter Bratislava, az FC Middlesbrough és a Racing Strassburg csapatához szerződött. Végül az Alemania Aachen játékosa lett. A szlovák...megnyit →
(* 1977. aug. 8. Komárom) Labdarúgó. A pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett (1995). Pályafutását a pozsonyi Slovanban kezdte, majd az FC Košice, a Sparta Praha, az Inter Bratislava, az FC Middlesbrough és a Racing Strassburg csapatához szerződött. Végül az Alemania Aachen játékosa lett. A szlovák...megnyit →
Részletek
(* 1977. aug. 8. Komárom) Labdarúgó. A pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett (1995). Pályafutását a pozsonyi Slovanban kezdte, majd az FC Košice, a Sparta Praha, az Inter Bratislava, az FC Middlesbrough és a Racing Strassburg csapatához szerződött. Végül az Alemania Aachen játékosa lett. A szlovák válogatottban 59 alkalommal szerepelt, és 22 gólt szerzett. 1999-ben Szl.-ban az év játékosává választották.
Németh Zoltán
(* 1970. jún. 26. Érsekújvár) Költő, műfordító, irodalomkritikus, szerkesztő, egyetemi oktató. Zselízen érettségizett 1988-ban, s a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–történelem szakán szerzett tanári oklevelet (1993). Ezt követően Ipolybalogon kezdett tanítani; jelenleg a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem Filológiai Kara Hungarisztika Tanszékének adjunktusa. Szerkesztette az...megnyit →
(* 1970. jún. 26. Érsekújvár) Költő, műfordító, irodalomkritikus, szerkesztő, egyetemi oktató. Zselízen érettségizett 1988-ban, s a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–történelem szakán szerzett tanári oklevelet (1993). Ezt követően Ipolybalogon kezdett tanítani; jelenleg a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem Filológiai Kara Hungarisztika Tanszékének adjunktusa. Szerkesztette az...megnyit →
Részletek
Németh Zoltán (GJ)
(* 1970. jún. 26. Érsekújvár) Költő, műfordító, irodalomkritikus, szerkesztő, egyetemi oktató. Zselízen érettségizett 1988-ban, s a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–történelem szakán szerzett tanári oklevelet (1993). Ezt követően Ipolybalogon kezdett tanítani; jelenleg a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem Filológiai Kara Hungarisztika Tanszékének adjunktusa. Szerkesztette az Irodalmi Szemlét, a Kalligramot (2007-ben a lap főszerkesztője is volt), a tatabányai Új Forrást. 1991-től publikál. – Főbb díjak: Bázis-díj (2022); Madách Imre-díj (2000), (2022); Arany Opus Díj (2016); Forbáth Imre-díj (2008), (2017). – Fm. A kapus öröme a tizenegyesnél (tan., 1999); A szem folyékony teste (v., 2000); Olvasáserotika (tan., 2000); Talamon Alfonz (mon., 2001); Németh Zoltán vírusszövegei, idiótameséi és egyéb mutáns történetei (2002); A perverzió méltósága (v., 2002); A széttartás alakzatai (tan., 2004); A bevégezhetetlen feladat (tan., 2005); A haláljáték leküzdhetetlen vágya (v., 2005); Parti Nagy Lajos (mon., 2006); Állati nyelvek, állati versek (2007).
Nemzeti Áldozatkészség Pajzsa
A nemzeti áldozatkészség szobrai közé tartozó, adománygyűjtés céljából 1915-ben Komáromban készült, fából faragott objektum. Felavatásának időpontja és készítője is ismeretlen, azonban a korabeli sajtóhírből annyi tudható, hogy dec. elején már megvolt. A r. k. plébánia épületében, a Leányegyesület boltjában helyezték el, ott lehetett megvásárolni...megnyit →
A nemzeti áldozatkészség szobrai közé tartozó, adománygyűjtés céljából 1915-ben Komáromban készült, fából faragott objektum. Felavatásának időpontja és készítője is ismeretlen, azonban a korabeli sajtóhírből annyi tudható, hogy dec. elején már megvolt. A r. k. plébánia épületében, a Leányegyesület boltjában helyezték el, ott lehetett megvásárolni...megnyit →
Részletek
A nemzeti áldozatkészség szobrai közé tartozó, adománygyűjtés céljából 1915-ben Komáromban készült, fából faragott objektum. Felavatásának időpontja és készítője is ismeretlen, azonban a korabeli sajtóhírből annyi tudható, hogy dec. elején már megvolt. A r. k. plébánia épületében, a Leányegyesület boltjában helyezték el, ott lehetett megvásárolni és beverni is a szögeket. A fekete szögek ára 40, a fehér színűeké pedig 20 fillér volt. Első vh. utáni sorsa ismeretlen. – Ir. L. Juhász Ilona: Vaskatona, vaskorona, vasturul. A nemzeti áldozatkészség szobrai az első világháborúban. Acta Ethnologica Danubiana 12 (2010), 26-29. p.
Nemzeti áldozatkészség szobrai
Az első vh. idején adománygyűjtés és háborús propaganda céljából készült objektumok. E szobortípus állítását Theodor Hartig osztrák gróf kezdeményezte, aki számára az alapötletet a középkorban Európa-szerte elterjedt „Vastuskó” adta. A nevesebb városokban egy fába vagy faoszlopba az arra járó mesterlegények szöget vertek be annak...megnyit →
Az első vh. idején adománygyűjtés és háborús propaganda céljából készült objektumok. E szobortípus állítását Theodor Hartig osztrák gróf kezdeményezte, aki számára az alapötletet a középkorban Európa-szerte elterjedt „Vastuskó” adta. A nevesebb városokban egy fába vagy faoszlopba az arra járó mesterlegények szöget vertek be annak...megnyit →
Részletek
Az első vh. idején adománygyűjtés és háborús propaganda céljából készült objektumok. E szobortípus állítását Theodor Hartig osztrák gróf kezdeményezte, aki számára az alapötletet a középkorban Európa-szerte elterjedt „Vastuskó” adta. A nevesebb városokban egy fába vagy faoszlopba az arra járó mesterlegények szöget vertek be annak emlékére, hogy megfordultak ott. A nemzeti áldozatkészség első szobrát Bécsben állították fel egy középkori vaskatona (Wehrmann im Eisen) formájában 1915. márc. 6-án. A nevével ellentétben nem fémből, hanem fából készült, amelybe a bizonyos összegért megvásárolt szögeket, vagy lemezeket („pikkelyeket”) mindenki saját kezűleg verhette be, s a tervek szerint ezáltal kellett volna fokozatosan vassá válnia. Mo. területén elsőként a pozsonyi vashonvédet avatták fel 1915. máj. 23-án. Budapesten később, 1915. szept. 15-én, a Deák-téren állítottak egy hatalmas Mátyás korabeli lovas szobrot. Az erre kerülő pikkelyekre Mo. különböző megyéiből is küldtek pénzadományokat. A szoborhoz kapcsolódóan ugyancsak adománygyűjtés céljából jelvényeket, a szobor miniatűr másolatát, emléklapot készítettek. Ez általános gyakorlatnak számított az ebbe a kategóriába tartozó többi szobornál is. Az eddigi kutatások alapján a mai Szl. területén a pozsonyin kívül Pöstyénben (Vaskorona), Nyitrán (Vasturul), Losoncon (Nógrádi Vitéz), és Komáromban (Nemzeti Áldozatkészség Pajzsa) állítottak ilyen objektumokat. Trencsénben is terveztek egy szobrot, azonban nincs tudomásunk róla, hogy elkészült volna. A Komáromban tervezett Vaskatona felállítására sem került sor a háború idején, csupán egy, már a háború befejezése után rendezett kiállításról szóló hír kapcsán említik egy fakatona szobrának felavatását. Szl.-ban a felsorolt objektumok közül ma már egyik sem létezik, valószínűleg valamennyi az első vh. után semmisülhetett meg, miután a cseh legionáriusok bevonultak erre a területre, és amely a megalakult Csehszlovák Köztársaság részévé vált. – Ir. L. Juhász Ilona: Vaskatona, vaskorona, vasturul. A nemzeti áldozatkészség szobrai az első világháborúban. Acta Ethnologica Danubiana 12 (2010), 11–38. p.
Nemzeti Bizottságok; Közigazgatás
A Belügyi Megbízotti Hivatal folyóirata a népi közigazgatás számára (Pozsony, 1952–1993). 1952–1972-ben a Národné výbory magyar melléklete volt, 1972-től önálló havilap. 1970-től az SZSZK kormánya adta ki. 1990-től Közigazgatás címmel kéthetente a Verejná správa magyar nyelvű mutációjaként jelent meg az államigazgatásban és az önkormányzatokban...megnyit →
A Belügyi Megbízotti Hivatal folyóirata a népi közigazgatás számára (Pozsony, 1952–1993). 1952–1972-ben a Národné výbory magyar melléklete volt, 1972-től önálló havilap. 1970-től az SZSZK kormánya adta ki. 1990-től Közigazgatás címmel kéthetente a Verejná správa magyar nyelvű mutációjaként jelent meg az államigazgatásban és az önkormányzatokban...megnyit →
Részletek
A Belügyi Megbízotti Hivatal folyóirata a népi közigazgatás számára (Pozsony, 1952–1993). 1952–1972-ben a Národné výbory magyar melléklete volt, 1972-től önálló havilap. 1970-től az SZSZK kormánya adta ki. 1990-től Közigazgatás címmel kéthetente a Verejná správa magyar nyelvű mutációjaként jelent meg az államigazgatásban és az önkormányzatokban dolgozók számára.
Nemzeti Kisebbségek
Kisebbségpolitikai és irodalmi folyóirat (Pozsony, 1922). 4 száma jelent meg. Kisebbségi viszonylatban tekintélyes terjedelmű (55-60 oldalas) számai voltak, s néhány jelentős írás németül is megjelent benne. A szerkesztő a csehszl. állam iránti lojalitást össze tudta egyeztetni a kirívó kisebbségi sérelmek ostorozásával. Könyvszemle c. rovatát...megnyit →
Kisebbségpolitikai és irodalmi folyóirat (Pozsony, 1922). 4 száma jelent meg. Kisebbségi viszonylatban tekintélyes terjedelmű (55-60 oldalas) számai voltak, s néhány jelentős írás németül is megjelent benne. A szerkesztő a csehszl. állam iránti lojalitást össze tudta egyeztetni a kirívó kisebbségi sérelmek ostorozásával. Könyvszemle c. rovatát...megnyit →
Részletek
Kisebbségpolitikai és irodalmi folyóirat (Pozsony, 1922). 4 száma jelent meg. Kisebbségi viszonylatban tekintélyes terjedelmű (55-60 oldalas) számai voltak, s néhány jelentős írás németül is megjelent benne. A szerkesztő a csehszl. állam iránti lojalitást össze tudta egyeztetni a kirívó kisebbségi sérelmek ostorozásával. Könyvszemle c. rovatát Gaál Gábor vezette, aki tanulmányokat és recenziókat írt Walt Whitmanről, Kassák Lajosról, Kosztolányi Dezsőről, Tóth Árpádról, Hatvany Lajosról. – Szerk. Antal Sándor.
Nemzeti Kultúra 1.
Részletek
nemzeti kultura
Tudományos folyóirat (Komárom, 1933-–1935). A Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület kiadásában kéthavonta jelent meg. Legtöbbet közlő munkatársai Alapy Gyula, Ethey Gyula, Follajtár Ernő, Magyar Győző, Haiczl Kálmán és Wick Béla voltak. A tudományos dolgozatok mellett nagy teret adott a könyvismertetéseknek is. – Szerk. Alapy Gyula.
Nemzeti Kultúra 2.
Tudományos, szépirodalmi, művészeti és társadalmi folyóirat (1938). Mindössze egy száma jelent meg. Az 1936-ban alakult Csehszlovákiai Magyar Irodalmi Szövetség indította kéthavi lapként. Az ellenzéki Egyesült Magyar Párt támogatásával létrejött lap eszmei célkitűzése a kisebbségi szellemi egység kialakítása volt. A szokatlanul testes első szám főleg...megnyit →
Tudományos, szépirodalmi, művészeti és társadalmi folyóirat (1938). Mindössze egy száma jelent meg. Az 1936-ban alakult Csehszlovákiai Magyar Irodalmi Szövetség indította kéthavi lapként. Az ellenzéki Egyesült Magyar Párt támogatásával létrejött lap eszmei célkitűzése a kisebbségi szellemi egység kialakítása volt. A szokatlanul testes első szám főleg...megnyit →
Részletek
Tudományos, szépirodalmi, művészeti és társadalmi folyóirat (1938). Mindössze egy száma jelent meg. Az 1936-ban alakult Csehszlovákiai Magyar Irodalmi Szövetség indította kéthavi lapként. Az ellenzéki Egyesült Magyar Párt támogatásával létrejött lap eszmei célkitűzése a kisebbségi szellemi egység kialakítása volt. A szokatlanul testes első szám főleg kisebbségtudományi írásokat tartalmazott. – Szerk. Duka Zólyomi Norbert.