Napos-tó
D-Szl. egyik legjelentősebb idegenforgalmi központja Szenc mellett, melyet egy-egy nyári időszakban közel egymillió turista keres fel. A vízfelület öt kavicsbánya összekapcsolásából alakult ki (a kavicsbányászat története egészen 1845-ig nyúlik vissza, ugyanis a Magyar Államvasutak részben innen biztosították a kavicsot a Pozsony-Galánta vasútvonal építéséhez), területe...megnyit →
D-Szl. egyik legjelentősebb idegenforgalmi központja Szenc mellett, melyet egy-egy nyári időszakban közel egymillió turista keres fel. A vízfelület öt kavicsbánya összekapcsolásából alakult ki (a kavicsbányászat története egészen 1845-ig nyúlik vissza, ugyanis a Magyar Államvasutak részben innen biztosították a kavicsot a Pozsony-Galánta vasútvonal építéséhez), területe...megnyit →
Részletek
D-Szl. egyik legjelentősebb idegenforgalmi központja Szenc mellett, melyet egy-egy nyári időszakban közel egymillió turista keres fel. A vízfelület öt kavicsbánya összekapcsolásából alakult ki (a kavicsbányászat története egészen 1845-ig nyúlik vissza, ugyanis a Magyar Államvasutak részben innen biztosították a kavicsot a Pozsony-Galánta vasútvonal építéséhez), területe több mint száz hektár, hossza mintegy 2200 m, átlagos szélessége 400 m. Idegenforgalmi célállomásként az 1930-as években vált ismertté, a ~ megnevezést 1960-ban kapta (mivel e régióban az évi napos órák száma az egyik legmagasabb az országban). A ~ idegenforgalmi kínálatának bővítéseként a tavak északi partján 2004-ben egy egész éven át látogatható melegvizes aquaparkot helyeztek üzembe.
Naprágy (Neporadza)
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence K-i peremén, a Sajó folyó bal oldali mellékvölgyében, Tornaljától D–DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 483, ebből 451 (93,4%) magyar, 10 (2,1%) szlovák; [2011] – 277, ebből 201 (72,6%) magyar, 47 (17,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence K-i peremén, a Sajó folyó bal oldali mellékvölgyében, Tornaljától D–DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 483, ebből 451 (93,4%) magyar, 10 (2,1%) szlovák; [2011] – 277, ebből 201 (72,6%) magyar, 47 (17,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence K-i peremén, a Sajó folyó bal oldali mellékvölgyében, Tornaljától D–DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 483, ebből 451 (93,4%) magyar, 10 (2,1%) szlovák; [2011] – 277, ebből 201 (72,6%) magyar, 47 (17,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 210 (75,8%) magyar, 39 (14,1%) szlovák. V: [2011] – 126 r. k., 110 ref., 13 ev. – Magyar lakossága mellé a második vh. utáni belső telepítések során szlovák családokat telepítettek. Klasszicista stílusú ref. temploma 1839-ben épült reneszánsz alapokon. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Napsugár
Részletek
Képes gyermeklap (Komárom, 1927). Összesen 20 száma jelent meg. – Szerk. Seidl Sándor.
Napsugár Néptáncegyüttes
Néptánc együttes (Érsekújvár, 1966). A Csemadok helyi szervezetének 1952-től működő csoportjára épült rá, melyet Szigotszky Kornélia, utána Plichta Tibor vezetett. A csoport gyakran eljutott az országos rendezvényekre is. 1966-ban Klein Otokárné Szombath Marianna vette át a vezető koreográfusi posztot – ekkor vette fel a csoport...megnyit →
Néptánc együttes (Érsekújvár, 1966). A Csemadok helyi szervezetének 1952-től működő csoportjára épült rá, melyet Szigotszky Kornélia, utána Plichta Tibor vezetett. A csoport gyakran eljutott az országos rendezvényekre is. 1966-ban Klein Otokárné Szombath Marianna vette át a vezető koreográfusi posztot – ekkor vette fel a csoport...megnyit →
Részletek
Néptánc együttes (Érsekújvár, 1966). A Csemadok helyi szervezetének 1952-től működő csoportjára épült rá, melyet Szigotszky Kornélia, utána Plichta Tibor vezetett. A csoport gyakran eljutott az országos rendezvényekre is. 1966-ban Klein Otokárné Szombath Marianna vette át a vezető koreográfusi posztot – ekkor vette fel a csoport a Napsugár nevet is –, aki országos színvonalra emelte az együttest. Ebben az időben az együttes több alkalommal képviselte a felvidéki magyar tánckultúrát a lengyel, az ukrán nemzetiségi, a szl.-i országos és kerületi fesztiválokon, valamint Mo.-n. – Vezető: Szombath Marianna (1966).
naptárak, évkönyvek 1945 után
Részletek
Az első nem időszaki jellegű kiadványok közé tartozó Népnaptár 1949 végén jelent meg (az 1950-es évre). A Pravda, később a Magyar Könyvtár, majd a Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó, ill. a Pravda Kiadó jelentette meg. 1973-ban a Pravda lemondott a kiadásáról, s a Madách Könyv- és Lapkiadó vette át; 1994-től a Madách-Posonium Könyv- és Lapkiadó adja ki. 1971-től Naptár, 1974-től Naptár–Madách, 1977-től Madách Naptár címen jelenik meg. – Évkönyvek: Hét magazin (1967), az Új Szó évkönyve (1968), a kassai Batsányi Kör évkönyve (1970), a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége – Csemadok 25 évét (1974), a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara(1975) és az Ifjú Szivek Magyar Táncegyüttes(1975) évkönyve. Egyes iskolák (a pozsonyi és a komáromi gimnázium) rendszeresen, mások (nagymegyeri, szenci, somorjai gimnázium stb.) alkalomszerűen adtak és adnak ki évkönyvet. Évkönyv jellegű irodalmi magazin a Szivárvány (1968). – A tudományos évkönyvek sorában az Új Mindenes Gyűjtemény (1980–1993) jelent meg a Madách Könyv- és Lapkiadó gondozásában, a rendszerváltás után a Nemzetiségi Dokumentációs Centrum kiadványa, a Magyarok Szlovákiában (1993) fontos kísérlet volt a szlovákiai magyarok helyzetének bemutatására. A Fórum Kisebbségkutató Intézet Etnológiai Központja évente megjelenteti az Acta Ethnologica Danubiana c. évkönyvét (1999-től), illetve az intézet kiadásában jelent meg a Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában c. évkönyv (2004–2009). – Új kiadványok: Az én Naptáram (iskolások részére; 1992–, Lilium Aurum), Vidám kalendárium (1994 óta csaknem minden évben folyamatosan, AB-ART, 1997-ben a Lilium Aurummal), A család évkönyve (1995, 1997, 1998, AB-ART), Sulinaptár (1997–2001, Lilium Aurum). – 1989 után megnőtt a magyar nyelvű világi és egyházi kalendáriumok száma, ezeken kívül számos társulás és szövetség is jelentet meg naptárt vagy évkönyvet. – Az újabb, országosan terjesztett naptárak közül egyedül a Nap Kiadó által 2002 óta gondozott A család kalendáriuma. Szívderítő NAPtár jelenik meg folyamatosan.
Napunk
Független magyar hírportál a Denník N szlovák napilapon belül (annak testvérlapja), mely 2022 elején alakult közadakozásból, elérhetősége: napunk.sk (hivatalosan: dennikn.napunk.sk). A lap elindítását közadakozás előzte meg: mintegy 1100-an támogatták létrejöttét, csaknem százezer eurónyi összeggel. Azóta az előfizetői tartják el. Naponta legalább két saját cikket...megnyit →
Független magyar hírportál a Denník N szlovák napilapon belül (annak testvérlapja), mely 2022 elején alakult közadakozásból, elérhetősége: napunk.sk (hivatalosan: dennikn.napunk.sk). A lap elindítását közadakozás előzte meg: mintegy 1100-an támogatták létrejöttét, csaknem százezer eurónyi összeggel. Azóta az előfizetői tartják el. Naponta legalább két saját cikket...megnyit →
Részletek
Független magyar hírportál a Denník N szlovák napilapon belül (annak testvérlapja), mely 2022 elején alakult közadakozásból, elérhetősége: napunk.sk (hivatalosan: dennikn.napunk.sk). A lap elindítását közadakozás előzte meg: mintegy 1100-an támogatták létrejöttét, csaknem százezer eurónyi összeggel. Azóta az előfizetői tartják el. Naponta legalább két saját cikket közöl, emellett fordításban olvashatók a Denník N legfontosabb írásai. Minden este napi hírösszefoglalóval jelentkezik, percről percre rovata pedig ügyeletes hírszerkesztői által több tucatnyi rövidhírt közöl. Vezető szerkesztője Szalay Zoltán, ő 2019 óta szerzője a Denník N-nek, 2020 óta szerkesztőségének is a tagja. A Napunk két szerkesztője Beke Zsolt és Sánta Szilárd, ezenkívül négy újságírója van: Finta Márk, Ibos Emese, Kacsinecz Krisztián és Renczes Ágoston, három hírszerkesztője: Bilás Zsuzsanna, Hegedűs Norbert és Papp Attila, fordítója Dobry Judit. A portál alkalmanként pár oldalas nyomtatott tájékoztató kivonatot is megjelentet magáról és írásairól. (csg)
Ňárad
-> Csiliznyárad (Ňárad)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz csilizközi D-i részén, a Duna partján, Nagymegyertől Ny–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 732, ebből 664 (90,7%) magyar, 45 (6,1%) szlovák; [2011] – 651, ebből 602 (92,5%) magyar, 38 (5,8%) szlovák. A: [2011] – 604...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz csilizközi D-i részén, a Duna partján, Nagymegyertől Ny–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 732, ebből 664 (90,7%) magyar, 45 (6,1%) szlovák; [2011] – 651, ebből 602 (92,5%) magyar, 38 (5,8%) szlovák. A: [2011] – 604...megnyit →
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz csilizközi D-i részén, a Duna partján, Nagymegyertől Ny–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 732, ebből 664 (90,7%) magyar, 45 (6,1%) szlovák; [2011] – 651, ebből 602 (92,5%) magyar, 38 (5,8%) szlovák. A: [2011] – 604 (92,8%) magyar, 34 (5,2%) szlovák. V: [2011] – 529 r. k., 57 ref., 9 gör. kat., 3 ev. –R. k. (Szűz Mária születése) temploma 1929–39 között épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Végh Ferenc: Csiliznyárad (1997).
Ňarád
-> Ungnyarád; Nyarád (Ňarád)
1943-ban Nyarádkelecsény néven Magyarkelecsénnyel és Magyarmocsárral egyesített község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Latorca folyó jobb parti síkságán, Nagykapostól DK-re. L: [1921] – 197, ebből 145 (73,6%) magyar, 29 (14,7%) zsidó, 7 (3,5%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 134 ref., 35 izr., 20...megnyit →
1943-ban Nyarádkelecsény néven Magyarkelecsénnyel és Magyarmocsárral egyesített község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Latorca folyó jobb parti síkságán, Nagykapostól DK-re. L: [1921] – 197, ebből 145 (73,6%) magyar, 29 (14,7%) zsidó, 7 (3,5%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 134 ref., 35 izr., 20...megnyit →
Részletek
1943-ban Nyarádkelecsény néven Magyarkelecsénnyel és Magyarmocsárral egyesített község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Latorca folyó jobb parti síkságán, Nagykapostól DK-re. L: [1921] – 197, ebből 145 (73,6%) magyar, 29 (14,7%) zsidó, 7 (3,5%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 134 ref., 35 izr., 20 r. k.., 1 gör. kat. Ref. temploma 1834-ben épült klasszicista stílusban, neogótikus tornyát 1930-ban emelték.
Narancsik Imre
(* 1904. jan. 28. Csallóközaranyos, † 1948. szovjet fogság) Ref. lelkész, lapszerkesztő, történész. Komáromban érettségizett (1922), Losoncon és Halléban végzett teológiát (1928). 1930–1946-ban a Kárpátalján, Nagymuzsalyon lelkész. 1928–1934- ben többedmagával szerkesztette a Baráti Szó és a Református Élet c. folyóiratokat. 1937–1938-ban a losonci Református...megnyit →
(* 1904. jan. 28. Csallóközaranyos, † 1948. szovjet fogság) Ref. lelkész, lapszerkesztő, történész. Komáromban érettségizett (1922), Losoncon és Halléban végzett teológiát (1928). 1930–1946-ban a Kárpátalján, Nagymuzsalyon lelkész. 1928–1934- ben többedmagával szerkesztette a Baráti Szó és a Református Élet c. folyóiratokat. 1937–1938-ban a losonci Református...megnyit →
Részletek
(* 1904. jan. 28. Csallóközaranyos, † 1948. szovjet fogság) Ref. lelkész, lapszerkesztő, történész. Komáromban érettségizett (1922), Losoncon és Halléban végzett teológiát (1928). 1930–1946-ban a Kárpátalján, Nagymuzsalyon lelkész. 1928–1934- ben többedmagával szerkesztette a Baráti Szó és a Református Élet c. folyóiratokat. 1937–1938-ban a losonci Református Theológiai Szemináriumban tanított. Szociográfiai és egyháztörténeti kutatásainak eredményeit elismert szaklapokban publikálta. Aktívan részt vett az akkori kárpátaljai magyar közéletben. 1946-ban letartóztatták, és elítélték. Egy irkutszki szovjet fogolytáborban halt meg. Jelentősek a kisebbségi tudományos élet kérdéseiről írt tanulmányai.
Nasztraj
-> Gömörnánás; Nasztraj (Nováčany)
1964-ben Gömörliget néven Mikolcsánnyal egyesített község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt között, a Murány-patak völgyében, Jolsvától DK-re. L: [1921] – 228, ebből 181 (79,4%) magyar, 44 (19,3%) szlovák; [1961] 181, ebből 150 (82,9%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 161 ref., 44...megnyit →
1964-ben Gömörliget néven Mikolcsánnyal egyesített község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt között, a Murány-patak völgyében, Jolsvától DK-re. L: [1921] – 228, ebből 181 (79,4%) magyar, 44 (19,3%) szlovák; [1961] 181, ebből 150 (82,9%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 161 ref., 44...megnyit →
Részletek
1964-ben Gömörliget néven Mikolcsánnyal egyesített község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt között, a Murány-patak völgyében, Jolsvától DK-re. L: [1921] – 228, ebből 181 (79,4%) magyar, 44 (19,3%) szlovák; [1961] 181, ebből 150 (82,9%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 161 ref., 44 ev., 20 r. k., 3 izr. – Ref. temploma 1787-ben, tornya a 20. sz. elején épült. A község a közelmúltig fazekasiparáról volt híres.
