Lexicon

Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Nyitra folyó bal partján, Érsekújvártól D–DNy-ra. L: [1921] – 4581, ebből 4364 (95,3%) magyar, 139 (3,0%) szlovák, 42 (0,9%) roma; [2011] – 5068, ebből 2717 (53,6%) magyar, 1809 (35,7%) szlovák, 334 (6,6%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 2965 (58,5%) magyar, 1457 (28,7%) szlovák, 402 (7,9%) roma. V: [2011] – 3617 r. k., 334 ev., 177 baptista, 58 ref., 49 apostoli egyházbeli, 7 gör. kat. – A második vh. után magyar lakosságának több mint felét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi és romániai szlovákok települtek. 1710–26 között emelt r. k. (Szt. József-) templomát 1781-ben klasszicista stílusban alakították át, ev. temploma 1950–51-ben, baptista temploma 1955–57 között, az apostoli egyház imaháza 1991–92-ben épült. Határában neolitikum, bronz-, vas- és római kori leleteket, valamint több, lovassírokat is tartalmazó honfoglalás kori magyar temetőt tártak fel. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – A korábban ~hoz tartozó Csörgőpusztát 1968-ban az újonnan létrehozott Vágfüzes községhez csatolták. – Ir. Kálmán Béla: Naszvad, Imely és Martos élete a népmozgalmi adatok tükrében (1943); Dobosi József: Naszvad (2002).

1960-ban Galántához csatolt község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Dudvág és a Vág folyása között, Galántától É-ra. L: [1921] – 459, ebből 286 (62,3%) szlovák, 154 (33,5%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 443 r. k., 9 ref., 4 izr., 3 ev. A 18. sz.-ban szlovákokkal újranépesített falu 20. sz. elején részben még magyar lakossága a sz. második felére szlovákká vált. Neogótikus stílusú r. k. (Szűz Mária mennybevétele) kápolnája 1900 körül épült, egy reneszánsz erősség alapjain a 18. sz. közepén épült barokk kastélya ma romokban áll.

1960-ban Galántához csatolt község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Dudvág és a Vág folyása között, Galántától É-ra. L: [1921] – 459, ebből 286 (62,3%) szlovák, 154 (33,5%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 443 r. k., 9 ref., 4 izr., 3 ev. A 18. sz.-ban szlovákokkal újranépesített falu 20. sz. elején részben még magyar lakossága a sz. második felére szlovákká vált. Neogótikus stílusú r. k. (Szűz Mária mennybevétele) kápolnája 1900 körül épült, egy reneszánsz erősség alapjain a 18. sz. közepén épült barokk kastélya ma romokban áll.

Negyed – 1848-as sírok a r. k. temetőben (GJ)

Község a Vágsellyei járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Vág folyó jobb partján, Vágsellyétől D–DK-re. L: [1921] – 4424, ebből 4239 (95,8%) magyar, 108 (2,4%) zsidó, 55 (1,2%) szlovák; [2011] – 3301, ebből 1820 (55,1%) magyar, 1241 (37,6%) szlovák, 103 (3,1%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 1895 (57,4%) magyar, 1101 (33,4%) szlovák, 169 (5,1%) roma. V: [2011] – 1656 r. k., 730 ref., 293 ev., 20 gör. kat., 1 izr. – A második vh. után magyar lakosságának több mint egyharmadát áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. Klasszicista stílusú r. k. (Szt. Mihály-) temploma 1780-ban, régebbi alapokon álló ref. temploma 1937-ben, baptista imaháza az 1910-es években, ev. temploma 1972-ben épült. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Pongrátz Ágoston Alapiskola) rendelkezett. – Ir. Danter Izabella (szerk.): Hagyományos gazdálkodás a Kisalföld északi részén. Farkasd, Negyed (2005); Izsák Lajos (szerk.): Negyed története (2011).

1940-ben Nyékvárkony néven Várkonnyal egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz középső részén, Dunaszerdahelytől D-re. L: [1921] – 680, ebből 663 (97,5%) magyar, 3 (0,4%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 664 r. k., 14 izr.

Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 1021, ebből 1003 (98,2%) magyar, 4 (0,4%) szlovák; [2011] – 1448, ebből 1071 (74,0%) magyar, 307 (21,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1184 (81,8%) magyar, 206 (14,2%) szlovák. V: [2011] – 1013 r. k., 193 ref., 28 ev., 4 gör. kat. – Magyar lakosságának egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre északnyugat-szlovákiai szlovák telepesek költöztek. R. k. (Szentháromság-) temploma 1761-ben barokk, a templom melletti kápolna a 19. sz. végén neoklasszicista, kastélya 1760–65 között rokokó stílusban épült. A helyi születésű Bihari János cigányprímás, zeneszerző emlékére 1964 óta megrendezik a Bihari János Napokat. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.

1975- ben Verebélyhez csatolt község a Nyitrai járásban, a Kisalföldön, a Zsitva folyó völgyében, Verebélytől DNy-ra. L: [1921] – 455, ebből 291 (64,0%) magyar, 147 (32,3%) szlovák; [1970] 598, ebből 577 (96,5%) szlovák, 15 (2,5%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 442 r. k., 7 izr., 6 ref. A 18. sz.-ban részben szlovákokkal újranépesített falu 20. sz. első felében magát még nagyrészt magyarnak valló kétnyelvű lakossága a sz. második felére szlovákká vált. R. k. (Szűz Mária születése) temploma a 18. sz. második felében épült barokk-klasszicista stílusban.