Mužla
-> Muzsla (Mužla)
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Duna bal partján, Párkánytól Ny-ra. L: [1921]– 3088, ebből 2999 (97,1%) magyar, 64 (2,1%) szlovák; [2011] – 1923, ebből 1427 (74,2%) magyar, 380 (19,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1581 (82,2%) magyar, 241 (12,5%) szlovák. V: [2011]...megnyit →
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Duna bal partján, Párkánytól Ny-ra. L: [1921]– 3088, ebből 2999 (97,1%) magyar, 64 (2,1%) szlovák; [2011] – 1923, ebből 1427 (74,2%) magyar, 380 (19,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1581 (82,2%) magyar, 241 (12,5%) szlovák. V: [2011]...megnyit →
Részletek
Muzsla látképe (GJ)
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Duna bal partján, Párkánytól Ny-ra. L: [1921]– 3088, ebből 2999 (97,1%) magyar, 64 (2,1%) szlovák; [2011] – 1923, ebből 1427 (74,2%) magyar, 380 (19,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1581 (82,2%) magyar, 241 (12,5%) szlovák. V: [2011] – 1536 r. k., 32 ref., 3 ev., 1 gör. kat. – Magyar lakosainak egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi és a belső telepítések keretében szlovákiai szlovák családok települtek. R. k. (Szűz Mária születése) temploma 1817-ben klasszicista stílusban épült. Határában bronzkori hamvasztásos sírokat, újkőkori, rézkori és 9–10. sz.-i település, valamint korai Árpád-kori település maradványait és 10–11. sz.-i földsáncok nyomait tárták fel. A közeli Csenkei-erdő és Csenkei-erdősztyepp melegkedvelő sztyeppi növényzetét 1951-ben, ill. 1965-ben természetvédelmi területté nyilvánították. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Endrődy János Alapiskola és Óvoda) rendelkezett. – Ir. Ivan Kuzma–Molnár Erzsébet–Erdélyi Szabolcs: Muzsla. A kezdetektől 1920-ig (1997).
Muzsla − az Endrődy János alapiskola (UZs)Muzsla (Mužla)
Részletek
Muzsla látképe (GJ)
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Duna bal partján, Párkánytól Ny-ra. L: [1921]– 3088, ebből 2999 (97,1%) magyar, 64 (2,1%) szlovák; [2011] – 1923, ebből 1427 (74,2%) magyar, 380 (19,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1581 (82,2%) magyar, 241 (12,5%) szlovák. V: [2011] – 1536 r. k., 32 ref., 3 ev., 1 gör. kat. – Magyar lakosainak egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi és a belső telepítések keretében szlovákiai szlovák családok települtek. R. k. (Szűz Mária születése) temploma 1817-ben klasszicista stílusban épült. Határában bronzkori hamvasztásos sírokat, újkőkori, rézkori és 9–10. sz.-i település, valamint korai Árpád-kori település maradványait és 10–11. sz.-i földsáncok nyomait tárták fel. A közeli Csenkei-erdő és Csenkei-erdősztyepp melegkedvelő sztyeppi növényzetét 1951-ben, ill. 1965-ben természetvédelmi területté nyilvánították. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Endrődy János Alapiskola és Óvoda) rendelkezett. – Ir. Ivan Kuzma–Molnár Erzsébet–Erdélyi Szabolcs: Muzsla. A kezdetektől 1920-ig (1997).
Muzsla − az Endrődy János alapiskola (UZs)
Mýtne Ludany
-> Vámosladány (Mýtne Ludany)
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság Ny-i lábánál, a Szikince patak jobb partján, Lévától DK-re. L: [1921] – 1295, ebből 1222 (94,4%) magyar, 56 (4,3%) szlovák; [2011] – 973, ebből 590 (60,6%) szlovák, 360 (37,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 532 (54,7%) szlovák, 420...megnyit →
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság Ny-i lábánál, a Szikince patak jobb partján, Lévától DK-re. L: [1921] – 1295, ebből 1222 (94,4%) magyar, 56 (4,3%) szlovák; [2011] – 973, ebből 590 (60,6%) szlovák, 360 (37,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 532 (54,7%) szlovák, 420...megnyit →
Részletek
Vámosladány – r. k. (Mindenszentek-) templom (GJ)
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság Ny-i lábánál, a Szikince patak jobb partján, Lévától DK-re. L: [1921] – 1295, ebből 1222 (94,4%) magyar, 56 (4,3%) szlovák; [2011] – 973, ebből 590 (60,6%) szlovák, 360 (37,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 532 (54,7%) szlovák, 420 (43,2%) magyar. V: [2011] – 540 r. k., 208 ref., 75 ev., 3 gör. kat. – A második vh. után nagyrészt ref. vallású magyar lakosságának egy részét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. R. k. (Mindenszentek-) temploma 1494-ben késő gótikus stílusban épült, 1570-ben reneszánsz, 1770-ben barokk stílusban alakították át. Barokk-klasszicista stílusú ref. templomát 1785-ben emelték. A közeli Siklós-hegy a gyurgyalag védett fészkelőhelye.
Vámosladány – vízimalom (GJ)
N. Jaczkó Olga
(* 1895. jan. 20. Tarna (Trnava pri Laborci), † 1970. nov. 4. Nagykovácsi [Mo.]) Író. Ungvárott végezte a polgári iskolát. 1945 után Mo.-n telepedett le második férjével Gömöri Jenő Tamással, de ez után már nem publikált többet. – Fm. Csendes mederben (elb., 1925); Virágzó cseresznyék (elb.,...megnyit →
(* 1895. jan. 20. Tarna (Trnava pri Laborci), † 1970. nov. 4. Nagykovácsi [Mo.]) Író. Ungvárott végezte a polgári iskolát. 1945 után Mo.-n telepedett le második férjével Gömöri Jenő Tamással, de ez után már nem publikált többet. – Fm. Csendes mederben (elb., 1925); Virágzó cseresznyék (elb.,...megnyit →
Részletek
(* 1895. jan. 20. Tarna (Trnava pri Laborci), † 1970. nov. 4. Nagykovácsi [Mo.]) Író. Ungvárott végezte a polgári iskolát. 1945 után Mo.-n telepedett le második férjével Gömöri Jenő Tamással, de ez után már nem publikált többet. – Fm. Csendes mederben (elb., 1925); Virágzó cseresznyék (elb., 1928); Ispilángi rózsa (r., 1928); Ítéletidő (r., Gömöri Jenő Tamással, 1936).
N. Tóth Anikó
(* 1967. jún. 5. Zselíz) Író, irodalomtörténész, színműíró, tanár. Nagyölveden nőtt fel. A gimnáziumot Zselízen kezdte, Selmecbányán érettségizett 1985-ben. A budapesti ELTE BTK-án szerzett magyar–könyvtár szakos oklevelet (1990). 1991-től a palásti, majd az ipolysági alapiskola, 1995-től az ipolysági gimnázium tanára, 2006-tól a nyitrai Konstantin...megnyit →
(* 1967. jún. 5. Zselíz) Író, irodalomtörténész, színműíró, tanár. Nagyölveden nőtt fel. A gimnáziumot Zselízen kezdte, Selmecbányán érettségizett 1985-ben. A budapesti ELTE BTK-án szerzett magyar–könyvtár szakos oklevelet (1990). 1991-től a palásti, majd az ipolysági alapiskola, 1995-től az ipolysági gimnázium tanára, 2006-tól a nyitrai Konstantin...megnyit →
Részletek
N. Tóth Anikó (FI)
(* 1967. jún. 5. Zselíz) Író, irodalomtörténész, színműíró, tanár. Nagyölveden nőtt fel. A gimnáziumot Zselízen kezdte, Selmecbányán érettségizett 1985-ben. A budapesti ELTE BTK-án szerzett magyar–könyvtár szakos oklevelet (1990). 1991-től a palásti, majd az ipolysági alapiskola, 1995-től az ipolysági gimnázium tanára, 2006-tól a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének oktatója. Az 1980-as évek első felétől publikál. Hangjátékokat és mesejátékokat is ír. – Főbb díjak: Madách-díj (2023); Arany Opus Díj (2015); Talamon Alfonz-díj (2009); Madách Imre-díj (2006); Posonium Irodalmi Díj Fődíja (2006); – Fm. Tamarindusz (mesék, 1994); Kísérlet megszólalásra és elnémulásra (tan., 1999); Alacindruska (1999); Dülle és Kandika (mesejátékok, 2002); Fényszilánkok (r., 2005); Szövegvándor (tan., 2006); Tükörkönyv (meser., 2007); A varietas öröme (interjúk, 2011).
Nadabula
-> Sajóháza (Nadabula)
1960-ban Rozsnyóhoz csatolt község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i peremén, a Sajó folyó jobb partján, Rozsnyótól ÉNy-ra. L: [1921] – 618, ebből 460 (74,4%) magyar, 142 (23,0%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 395 r. k., 196 ev., 24 ref., 3 izr. Évszázadokon keresztül...megnyit →
1960-ban Rozsnyóhoz csatolt község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i peremén, a Sajó folyó jobb partján, Rozsnyótól ÉNy-ra. L: [1921] – 618, ebből 460 (74,4%) magyar, 142 (23,0%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 395 r. k., 196 ev., 24 ref., 3 izr. Évszázadokon keresztül...megnyit →
Részletek
1960-ban Rozsnyóhoz csatolt község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i peremén, a Sajó folyó jobb partján, Rozsnyótól ÉNy-ra. L: [1921] – 618, ebből 460 (74,4%) magyar, 142 (23,0%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 395 r. k., 196 ev., 24 ref., 3 izr. Évszázadokon keresztül híres bányászfalu volt, határában a 20. sz. végéig vasércet bányásztak. R. k. harangtornya a 18. sz. végén klasszicista stílusban épült.
Nádasd
-> Csallóköznádasd; Nádasd (Trstená na Ostrove)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz D-i részén, a Duna partján, Dunaszerdahelytől DNy-ra, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 440, ebből 437 (99,3%) magyar; [2011] – 547, ebből 473 (86,5%) magyar, 72 (13,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 497 (90,9%) magyar,...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz D-i részén, a Duna partján, Dunaszerdahelytől DNy-ra, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 440, ebből 437 (99,3%) magyar; [2011] – 547, ebből 473 (86,5%) magyar, 72 (13,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 497 (90,9%) magyar,...megnyit →
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz D-i részén, a Duna partján, Dunaszerdahelytől DNy-ra, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 440, ebből 437 (99,3%) magyar; [2011] – 547, ebből 473 (86,5%) magyar, 72 (13,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 497 (90,9%) magyar, 45 (8,2%) szlovák. V: [2011] – 504 r. k., 5 ref., 1 ev. – R. k. (Fájdalmas Szűzanya) temploma 2004-ben épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Nádasdi Péter
(* 1977. szept. 25. Királyhelmec) Színész. Az általános iskolába és gimnáziumba Királyhelmecen járt. Tanulmányait Pozsonyban a Színművészeti Főiskola színész tagozatán folytatta, ahol 1998-ban oklevelet szerzett. 1999–2003 között a Kassai Thália Színház társulatának tagja. 2003-tól a királyhelmeci kultúrház vezetője. Alapítója a Waterfall (később Semi Holsen)...megnyit →
(* 1977. szept. 25. Királyhelmec) Színész. Az általános iskolába és gimnáziumba Királyhelmecen járt. Tanulmányait Pozsonyban a Színművészeti Főiskola színész tagozatán folytatta, ahol 1998-ban oklevelet szerzett. 1999–2003 között a Kassai Thália Színház társulatának tagja. 2003-tól a királyhelmeci kultúrház vezetője. Alapítója a Waterfall (később Semi Holsen)...megnyit →
Részletek
Nádasdi Péter (TSZA)
(* 1977. szept. 25. Királyhelmec) Színész. Az általános iskolába és gimnáziumba Királyhelmecen járt. Tanulmányait Pozsonyban a Színművészeti Főiskola színész tagozatán folytatta, ahol 1998-ban oklevelet szerzett. 1999–2003 között a Kassai Thália Színház társulatának tagja. 2003-tól a királyhelmeci kultúrház vezetője. Alapítója a Waterfall (később Semi Holsen) zenekarnak. 2011-től újból a Kassai Thália Színház tagja. – Főbb színházi szerepei: Fiú (Móricz Zsigmond: Csibe); Tonio (Alfonso Paso: Papa és mama bonyodalmai); Vas (Eisemann Mihály–Szilágyi László: Én és a kisöcsém); Mereira és I. költő (Albert Camus:Caligula); Márai I. (Hernádi Gyula: Márai Sándor); Gar O ́Donell belső énje (Brian Friel: Philadelphia, nincs más út!); Csihua turbóharcos (Böszörményi Gyula–Lakatos–Müller Péter Sziámi: Gergő és az álomfogók); Lajos, házmester (Mészöly Miklós: Az ablakmosó); Yvan (Yasmina Reza: Művészet – Kumšt); Per, a meg nem értett művész (Benght Ahlfors: Színházkomédia). – Film: Marhuľový ostrov (Barackliget), 2011, r. Peter Bebjak. – Díjak, elismerések: A Magyar Színházak XXIV. Kisvárdai Fesztiválja, A közönség zsűri egyéni díja (2012). – Ir. Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Színházi évkönyvek (Budapest); Divadlá na Slovensku [Szlovákiai színházak] (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).
Nádszeg (Trstice)
Részletek
Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Kis-Duna és a Fekete-víz között, Vágsellyétől D–DNy-ra. L: [1921] – 2524, ebből 2501 (99,1%) magyar, 2 (0,1%) szlovák; [2011] – 3805, ebből 3414 (89,7%) magyar, 351 (9,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 3565 (93,7%) magyar, 212 (5,6%) szlovák. V: [2011] – 3551 r. k., 38 ref., 19 ev., 6 gör. kat. – Az 1950-es évekig ~hez (ma Királyrévhez) tartozó Porbókapusztára a két vh. közötti földbirtokreform során szlovák kolonisták, 1945 után Mo.-ra telepített magyar lakosai helyére magyarországi szlovákok települtek. Szentháromság-szobra 1825-ben klasszicista, nemesi kúriája a 19. sz. közepén késő klasszicista, régebbi alapokon álló r. k. (Szt. István-) temploma 1903–08 között neogótikus stílusban épült. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Novák Veronika (szerk.): Nádszeg (2000); Bartakovics István: Ártatlanul bűnhödtek (2007).
Nagy Attila
(* 1975. máj. 14. Tokaj) Szerkesztő, tördelőszerkesztő, helytörténész. A tokaji gimnáziumban érettségizett (1993), a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán történelem–földrajz szakos tanári oklevelet szerzett (1997), majd elvégezte a Budapest Média Intézet és a Petit Press Nyomtatott sajtó tanfolyamát (2001). Dunaszerdahelyen él. 1999–2009 között a...megnyit →
(* 1975. máj. 14. Tokaj) Szerkesztő, tördelőszerkesztő, helytörténész. A tokaji gimnáziumban érettségizett (1993), a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán történelem–földrajz szakos tanári oklevelet szerzett (1997), majd elvégezte a Budapest Média Intézet és a Petit Press Nyomtatott sajtó tanfolyamát (2001). Dunaszerdahelyen él. 1999–2009 között a...megnyit →
Részletek
(* 1975. máj. 14. Tokaj) Szerkesztő, tördelőszerkesztő, helytörténész. A tokaji gimnáziumban érettségizett (1993), a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán történelem–földrajz szakos tanári oklevelet szerzett (1997), majd elvégezte a Budapest Média Intézet és a Petit Press Nyomtatott sajtó tanfolyamát (2001). Dunaszerdahelyen él. 1999–2009 között a Katedra szerkesztője, ezután magánvállalkozó. Alapító szerkesztője az Apostol című dunaszerdahelyi katolikus lapnak. F. m.: Dunaszerdahely : Dunajská Streda (2019); Császári és királyi hadifogolytáborok a Csallóközben. (2015, társszerzőkkel); Dunaszerdahely emlékhelyei és személyiségei (2015); Szerdahelyi séta régi képeslapokon. (2012, társszerzővel); Nyugat őrei. (2012); Szerdahely szíve. (2012); Dunaszerdahely.(2012, társszerzőkkel); A csallóközkürti Szent István vértanú templom. (2012); A bősi Antiochiai Szent Margit-templom. (2011); A nagyabonyi Szentháromság-templom. (2011); Lakóhelyismeret – Dunaszerdahely. (2011); A dunaszerdahelyi szent György-templom. (2010).