Munkás
Baloldali heti- majd napilap (Kassa, Moravská Ostrava, Pozsony, 1907–1937). Kassai Munkás néven a Felső-Magyarországi Szociáldemokrata Párt lapjaként jelent meg. 1914 aug.-ában háborúellenes közleményei miatt betiltották. 1918 nov.-étől újra megjelent, először ismét hetilapként, majd 1920 febr.-jától napilapként. A CSKP megalakulása után ~ címmel a párt országos...megnyit →
Baloldali heti- majd napilap (Kassa, Moravská Ostrava, Pozsony, 1907–1937). Kassai Munkás néven a Felső-Magyarországi Szociáldemokrata Párt lapjaként jelent meg. 1914 aug.-ában háborúellenes közleményei miatt betiltották. 1918 nov.-étől újra megjelent, először ismét hetilapként, majd 1920 febr.-jától napilapként. A CSKP megalakulása után ~ címmel a párt országos...megnyit →
Részletek
Baloldali heti- majd napilap (Kassa, Moravská Ostrava, Pozsony, 1907–1937). Kassai Munkás néven a Felső-Magyarországi Szociáldemokrata Párt lapjaként jelent meg. 1914 aug.-ában háborúellenes közleményei miatt betiltották. 1918 nov.-étől újra megjelent, először ismét hetilapként, majd 1920 febr.-jától napilapként. A CSKP megalakulása után ~ címmel a párt országos hatáskörű napilapja lett. Szerkesztősége 1927-től Moravská Ostravában, 1929-től Pozsonyban működött. Példányszáma 2500 és 5000 között mozgott. Publikált benne Merényi Gyula és Mihályi Ödön, 1925-től Fábry Zoltán is. Helyet kaptak benne magyarországi és emigráns írók (Balázs Béla, Barta Lajos, Kassák Lajos, Lukács György), közölte a Munkáskönyvtár könyvjegyzékét. 1930-tól ismét hetilappá vált, majd miután 1936-tól megjelent a Magyar Nap, a lap kiadását 1937-ben beszüntették. – Szerk. Surányi Lajos (1907), Drab Sándor (1921), Farkas Gábor (1922), Zamek Ferenc (1925), Moskovics Kálmán (1929).
Munkáslap
Részletek
A Csehszlovák Köztársaság Magyar Szociáldemokrata Munkáspártja lapja (Komárom, 1919 dec.–1921 szept.). Beolvadt a pozsonyi Népszavába. – Szerk. Ébel József; Hegedűs József; Földes Sándor.
Munkásújság
Részletek
A Csehszlovák Köztársaság Magyar Szociáldemokrata Munkáspártja hivatalos hetilapja (Pozsony, 1920–1926). Kárpátaljai testvérlapja a Ruszinszkói Népszava volt. Azzal együtt azért szűnt meg, mert a párt beolvadt a Csehszlovák Szociáldemokrata Munkáspártba, s annak hivatalos magyar lapja a Csehszlovákiai Népszava lett. – Szerk. Mayer Samu, Borovszky Géza.
Musaeum Hungaricum
Évente megrendezett szakmai konferencia (Somorja, 2003). A Mátyusföldi Muzeológiai Társaság, a Fórum Kisebbségkutató Intézet és a Galántai Honismereti Múzeum szervezi. Célja a dél-szlovákiai múzeumok magyar nemzetiségű munkatársainak szakmai képzése, munkájuk összehangolása és szakmai kapcsolatépítése. A szakembereket a Szlovákiai Magyar Múzeumi Kollégium fogja össze. Munkájában tizenegy...megnyit →
Évente megrendezett szakmai konferencia (Somorja, 2003). A Mátyusföldi Muzeológiai Társaság, a Fórum Kisebbségkutató Intézet és a Galántai Honismereti Múzeum szervezi. Célja a dél-szlovákiai múzeumok magyar nemzetiségű munkatársainak szakmai képzése, munkájuk összehangolása és szakmai kapcsolatépítése. A szakembereket a Szlovákiai Magyar Múzeumi Kollégium fogja össze. Munkájában tizenegy...megnyit →
Részletek
Évente megrendezett szakmai konferencia (Somorja, 2003). A Mátyusföldi Muzeológiai Társaság, a Fórum Kisebbségkutató Intézet és a Galántai Honismereti Múzeum szervezi. Célja a dél-szlovákiai múzeumok magyar nemzetiségű munkatársainak szakmai képzése, munkájuk összehangolása és szakmai kapcsolatépítése. A szakembereket a Szlovákiai Magyar Múzeumi Kollégium fogja össze. Munkájában tizenegy múzeum huszonkét szakembere kapcsolódik be. A konferenciák anyagai a Muzeológiai Füzetekben jelennek meg. – Vezető: Danter Izabella (2003).
Művelődési Intézet
-> Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet
A Csemadok Művelődési Intézetének jogutódja (Dunaszerdahely, 2012). A Csemadok Országos Elnöksége alapította. Az intézet alaptevékenysége és célkitűzései közt szerepel a szlovákiai magyarság kultúrájának támogatása, az azzal foglalkozó szervezetek szakmai segítése, a nemzeti tudat megőrzésére irányuló tudományos és egyéb kutatómunka támogatása szakmai műhelyein keresztül (információs,...megnyit →
A Csemadok Művelődési Intézetének jogutódja (Dunaszerdahely, 2012). A Csemadok Országos Elnöksége alapította. Az intézet alaptevékenysége és célkitűzései közt szerepel a szlovákiai magyarság kultúrájának támogatása, az azzal foglalkozó szervezetek szakmai segítése, a nemzeti tudat megőrzésére irányuló tudományos és egyéb kutatómunka támogatása szakmai műhelyein keresztül (információs,...megnyit →
Részletek
A Csemadok Művelődési Intézetének jogutódja (Dunaszerdahely, 2012). A Csemadok Országos Elnöksége alapította. Az intézet alaptevékenysége és célkitűzései közt szerepel a szlovákiai magyarság kultúrájának támogatása, az azzal foglalkozó szervezetek szakmai segítése, a nemzeti tudat megőrzésére irányuló tudományos és egyéb kutatómunka támogatása szakmai műhelyein keresztül (információs, dokumentációs, kommunikációs, kiadói, közösségfejlesztési, képzési, pódium művészeti, népművészeti, folklórdokumentációs műhelyek, valamint a Népzenei és a Szövegfolklór Adattár gondozása). Honlapján szlovákiai magyar közművelődési tudástárat épít, gondoz. További fontos feladatának tekinti a kapcsolattartást a Kárpát-medencei hivatásos és amatőr közművelődési intézményekkel, tagja a Kárpát-medencei Közművelődési Kerekasztalnak. A Csemadok országos rendezvényeit, szakmai képzési programokat, szakmai továbbképzéseket szervez a kultúra és a művészet terén. – Vezető: Huszár László (2012).
ifjúsági táborok 1945 után
A csehszl.-i magyar egyetemisták nyári táborait a II. vh. után a prágai Ady Endre Diákkör kezdeményezésére az egyetemi klubok szervezték újra. 1965–1972 között a Nyári Ifjúsági Tálálkozók elnevezésű rendezvény folytatta a két vh. közti egyetemista cserkésztáborok hagyományát (1966 – Abara; 1967 – Pinc; 1968 –...megnyit →
A csehszl.-i magyar egyetemisták nyári táborait a II. vh. után a prágai Ady Endre Diákkör kezdeményezésére az egyetemi klubok szervezték újra. 1965–1972 között a Nyári Ifjúsági Tálálkozók elnevezésű rendezvény folytatta a két vh. közti egyetemista cserkésztáborok hagyományát (1966 – Abara; 1967 – Pinc; 1968 –...megnyit →
Részletek
A Nyári Ifjúsági Találkozók 1965-ből származó történelmi lobogója Duka-Zólyomi Árpád hagyatékából (FI)
A csehszl.-i magyar egyetemisták nyári táborait a II. vh. után a prágai Ady Endre Diákkör kezdeményezésére az egyetemi klubok szervezték újra. 1965–1972 között a Nyári Ifjúsági Tálálkozók elnevezésű rendezvény folytatta a két vh. közti egyetemista cserkésztáborok hagyományát (1966 – Abara; 1967 – Pinc; 1968 – Keszegfalva; 1969 – Kéménd; 1970 – Kaposkelecsény; 1971 – Körtvélyes; 1972 – Jászó). A táborok szervezése ötéves szünet után 1977-ben, Nyári Ifjúsági és Művelődési Tábor, ill. Honismereti Ifjúsági Tábor néven a klubok szervezésében, a Csemadok védnöksége alatt indult újra és szerveződött meg a rendszerváltásig különböző helyszíneken (1977–79, 1985–86 – Őrsújfalu; 1980–81, 1988 – Somodi; 1982–83 – Ipolyság; 1984 – Gombaszög; 1987 – Jászó). A táborok kezdetben országos rendezvények voltak, majd a nyolcvanas évek második felétől, a központi tábor mellett 1993-ig Járási Művelődési Táborokat is rendeztek (időnként a központ táborral megegyező helyszínen): 1977–88 – Őrsújfalu; 1978–88 – Ghymes; 1980–81, 1983–88 – Somodi; 1981, 1983–87 – Latorca-part; 1986–88 – Abroncsos; 1986–88 – Almágy). A rendszerváltás után ezt a feladatot az újonnan alakult Diákhálózat, ill. az egyetemi klubok vállalták magukra. 1988–1992 – Ősrújfalu; 1993 – Ghymes; 1994 – Kovácspatak; 1998 – Ghymes; 1999 – Köbölkút; 2001–2003 – Gombaszög; 2005-től (2008 kivételével, amikor Ghymes adott helyet a tábornak) minden évben Krasznahorkaváralján tartják a Gombaszögi Nyári Tábort. – Ir. Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944–1992 (2006); Lacza Tihamér: Sziget a szárazföldön. A prágai Ady Endre Diákkör története 1957–2011 (2012).
muzeológia
Egy-egy közösség kultúrájának, a közösség élettere természeti viszonyainak tárgyi emlékeit felhalmozó, azokat dokumentáló és prezentáló, ill. mindezzel elméleti szinten is foglalkozó diszciplína. Ezen belül a hagyományos népi kultúra tárgyi emlékeit gyűjtő, dokumentáló és prezentáló muzeológiai ágazatot néprajzi muzeológiának mondjuk. Utóbbi az anyagát egyrészt klasszikus...megnyit →
Egy-egy közösség kultúrájának, a közösség élettere természeti viszonyainak tárgyi emlékeit felhalmozó, azokat dokumentáló és prezentáló, ill. mindezzel elméleti szinten is foglalkozó diszciplína. Ezen belül a hagyományos népi kultúra tárgyi emlékeit gyűjtő, dokumentáló és prezentáló muzeológiai ágazatot néprajzi muzeológiának mondjuk. Utóbbi az anyagát egyrészt klasszikus...megnyit →
Részletek
Egy-egy közösség kultúrájának, a közösség élettere természeti viszonyainak tárgyi emlékeit felhalmozó, azokat dokumentáló és prezentáló, ill. mindezzel elméleti szinten is foglalkozó diszciplína. Ezen belül a hagyományos népi kultúra tárgyi emlékeit gyűjtő, dokumentáló és prezentáló muzeológiai ágazatot néprajzi muzeológiának mondjuk. Utóbbi az anyagát egyrészt klasszikus tárlatok keretében mutatja be, másrészt a skanzenszerű prezentálás (a hagyományos paraszti kultúra építményeinek egy kiállító helyre való szállítása és összpontosítása), valamint a helyszínen történő bemutatás (tájházak) gyakorlata is elterjedt. A 19. századi magyarországi múzeumalapítási kezdeményezések sorában az akkori Felső-Magyarország (a mai Dél-Szlovákia) vezető szerepet játszott. Pozsonyban (1868), Kassán (1872), Rimaszombatban (1882), Komáromban (1886), továbbá Ipolyságon (1902) és Rozsnyón (1905, 1912) alakultak múzeumok. A két vh. között ezekhez csatlakozott még a lévai Barsi Múzeum (1927), a somorjai Csallóközi Múzeum (1929), továbbá az érsekújvári Városi Múzeum (1935/36). A második vh. után szlovákiai magyar vonatkozásban elsősorban a dél-szlovákiai járási múzeumok (Rozsnyói Bányászati Múzeum ; Barsi Múzeum, Léva; Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely; Gömör-Kishonti Múzeum, Rimaszombat; Galántai Honismereti Múzeum ; Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma, Komárom; Nógrádi Múzeum, Losonc; Thain János Múzeum, Érsekújvár) tevékenysége jelentős. 1989-et követően ezek mellé néhány önkormányzati (Füleki Városi Múzeum ; Honti Múzeum és Galéria ; Párkányi Városi Múzeum), valamint egyházi (Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Tudományos Gyűjteményei, Rimaszombat) múzeum is fölsorakozott. 2002-ben alakult a Szlovák Nemzeti Múzeum pozsonyi székhelyű Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma. 1989 után a korábbi, második vh. előtti múzeumi egyesületek egy része is felújította tevékenységét (pl. Gömör-Kishonti Múzeum Egyesület ).
Muzeológiai Füzetek
A Szlovákiai Magyar Kultúra Dokumentációs Központja kiadványa, amely a Mátyusföldi Muzeológiai Társaság együttműködésével jelent meg 2002-ben. Az 1. szám a Hagyományos gazdálkodás a Kisalföld északi részén a 20. sz. első felében c. tanácskozás előadásait, valamint apróbb közleményeket, híreket közöl. 2003-tól a Musaeum Hungaricum évente megrendezett konferencia...megnyit →
A Szlovákiai Magyar Kultúra Dokumentációs Központja kiadványa, amely a Mátyusföldi Muzeológiai Társaság együttműködésével jelent meg 2002-ben. Az 1. szám a Hagyományos gazdálkodás a Kisalföld északi részén a 20. sz. első felében c. tanácskozás előadásait, valamint apróbb közleményeket, híreket közöl. 2003-tól a Musaeum Hungaricum évente megrendezett konferencia...megnyit →
Részletek
A Szlovákiai Magyar Kultúra Dokumentációs Központja kiadványa, amely a Mátyusföldi Muzeológiai Társaság együttműködésével jelent meg 2002-ben. Az 1. szám a Hagyományos gazdálkodás a Kisalföld északi részén a 20. sz. első felében c. tanácskozás előadásait, valamint apróbb közleményeket, híreket közöl. 2003-tól a Musaeum Hungaricum évente megrendezett konferencia kiadványa. – Szerk. Danter Izabella.
múzeumi évkönyvek
A dél-szlovákiai vidéki múzeumok a hetvenes évek közepétől fokozatosan kezdték megjelentetni évkönyvszerű kiadványsorozataikat, melyekben magyar nyelvű és vonatkozású tanulmányok (is) vannak. Elsőként a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum jelentette meg Csallóközi Múzeum Híradója (Spravodaj múzea) címen előbb (1977–1983) negyedévenként, majd (1984-től) évente magyar és szlovák nyelven...megnyit →
A dél-szlovákiai vidéki múzeumok a hetvenes évek közepétől fokozatosan kezdték megjelentetni évkönyvszerű kiadványsorozataikat, melyekben magyar nyelvű és vonatkozású tanulmányok (is) vannak. Elsőként a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum jelentette meg Csallóközi Múzeum Híradója (Spravodaj múzea) címen előbb (1977–1983) negyedévenként, majd (1984-től) évente magyar és szlovák nyelven...megnyit →
Részletek
A dél-szlovákiai vidéki múzeumok a hetvenes évek közepétől fokozatosan kezdték megjelentetni évkönyvszerű kiadványsorozataikat, melyekben magyar nyelvű és vonatkozású tanulmányok (is) vannak. Elsőként a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum jelentette meg Csallóközi Múzeum Híradója (Spravodaj múzea) címen előbb (1977–1983) negyedévenként, majd (1984-től) évente magyar és szlovák nyelven megjelenő kiadványsorozatát. A komáromi Duna Menti Múzeum 1979-ben indította útjára a Spravodaj Oblastného podunajského múzea (A Duna Menti Múzeum Értesítője) c. kétnyelvű évkönyvét, az 1989/7. számtól Iuxta Danubiam a kiadványsorozat címen. A rimaszombati Gömöri Múzeum a Gömöri Múzeum Híradója címen adott ki egy kétnyelvű, évente 1–2 füzetben megjelenő kiadványsorozatot (1983–1985). Az érsekújvári múzeum Castrum Novum címen adja ki kétnyelvű évkönyvét. Az 1991-ben, a komáromi Duna Menti Múzeum szervezeti keretei közt létrehozott Szlovákiai Magyar Nemzetiségi Osztály Acta Museologica címen jelentetett meg évkönyvet (mindösszesen egy szám látott napvilágot 1994-ben). – Ir. Liszka József: A szlovákiai magyar néprajzi tudományosság publikációs lehetőségei a rendszerváltás után. In: Vándorutak – Múzeumi örökség. Tanulmányok Bodó Sándor tiszteletére, 60. születésnapja alkalmából (2003).
múzeumok
-> muzeológia
Egy-egy közösség kultúrájának, a közösség élettere természeti viszonyainak tárgyi emlékeit felhalmozó, azokat dokumentáló és prezentáló, ill. mindezzel elméleti szinten is foglalkozó diszciplína. Ezen belül a hagyományos népi kultúra tárgyi emlékeit gyűjtő, dokumentáló és prezentáló muzeológiai ágazatot néprajzi muzeológiának mondjuk. Utóbbi az anyagát egyrészt klasszikus...megnyit →
Egy-egy közösség kultúrájának, a közösség élettere természeti viszonyainak tárgyi emlékeit felhalmozó, azokat dokumentáló és prezentáló, ill. mindezzel elméleti szinten is foglalkozó diszciplína. Ezen belül a hagyományos népi kultúra tárgyi emlékeit gyűjtő, dokumentáló és prezentáló muzeológiai ágazatot néprajzi muzeológiának mondjuk. Utóbbi az anyagát egyrészt klasszikus...megnyit →
Részletek
Egy-egy közösség kultúrájának, a közösség élettere természeti viszonyainak tárgyi emlékeit felhalmozó, azokat dokumentáló és prezentáló, ill. mindezzel elméleti szinten is foglalkozó diszciplína. Ezen belül a hagyományos népi kultúra tárgyi emlékeit gyűjtő, dokumentáló és prezentáló muzeológiai ágazatot néprajzi muzeológiának mondjuk. Utóbbi az anyagát egyrészt klasszikus tárlatok keretében mutatja be, másrészt a skanzenszerű prezentálás (a hagyományos paraszti kultúra építményeinek egy kiállító helyre való szállítása és összpontosítása), valamint a helyszínen történő bemutatás (tájházak) gyakorlata is elterjedt. A 19. századi magyarországi múzeumalapítási kezdeményezések sorában az akkori Felső-Magyarország (a mai Dél-Szlovákia) vezető szerepet játszott. Pozsonyban (1868), Kassán (1872), Rimaszombatban (1882), Komáromban (1886), továbbá Ipolyságon (1902) és Rozsnyón (1905, 1912) alakultak múzeumok. A két vh. között ezekhez csatlakozott még a lévai Barsi Múzeum (1927), a somorjai Csallóközi Múzeum (1929), továbbá az érsekújvári Városi Múzeum (1935/36). A második vh. után szlovákiai magyar vonatkozásban elsősorban a dél-szlovákiai járási múzeumok (Rozsnyói Bányászati Múzeum ; Barsi Múzeum, Léva; Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely; Gömör-Kishonti Múzeum, Rimaszombat; Galántai Honismereti Múzeum ; Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma, Komárom; Nógrádi Múzeum, Losonc; Thain János Múzeum, Érsekújvár) tevékenysége jelentős. 1989-et követően ezek mellé néhány önkormányzati (Füleki Városi Múzeum ; Honti Múzeum és Galéria ; Párkányi Városi Múzeum), valamint egyházi (Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Tudományos Gyűjteményei, Rimaszombat) múzeum is fölsorakozott. 2002-ben alakult a Szlovák Nemzeti Múzeum pozsonyi székhelyű Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma. 1989 után a korábbi, második vh. előtti múzeumi egyesületek egy része is felújította tevékenységét (pl. Gömör-Kishonti Múzeum Egyesület ).