Milhosť
-> Miglécnémeti; Migléc (Milhosť)
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassa-medence D-i részén, a Hernád folyó völgyében, Kassától D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 452, ebből 399 (88,3%) magyar, 50 (11,1%) szlovák; [2011] – 379, ebből 223 (58,8%) szlovák, 106 (28,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 186 (49,5%)...megnyit →
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassa-medence D-i részén, a Hernád folyó völgyében, Kassától D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 452, ebből 399 (88,3%) magyar, 50 (11,1%) szlovák; [2011] – 379, ebből 223 (58,8%) szlovák, 106 (28,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 186 (49,5%)...megnyit →
Részletek
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassa-medence D-i részén, a Hernád folyó völgyében, Kassától D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 452, ebből 399 (88,3%) magyar, 50 (11,1%) szlovák; [2011] – 379, ebből 223 (58,8%) szlovák, 106 (28,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 186 (49,5%) szlovák, 141 (37,2%) magyar. V: [2011] – 170 r. k., 128 ref., 13 gör. kat., 1 ev. – Nemesi kúriája a 19. sz. első felében klasszicista, ref. temploma 1887-ben neoklasszicista stílusban épült. A község közúti és vasúti határátkelőhely Mo. felé. – 1964-ben Kenyheccel egyesítették Hraničná pri Hornáde néven, majd 1986-ban Abaújszinához csatolták; 1993 óta ismét önálló község.
Misad Katalin
(* 1961. jan. 19., Dunaszerdahely) Nyelvész, egyetemi oktató, tanszékvezető. Általános és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte (1980). A pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet (1985). 1986–1992-ben a Dióspatonyi Magyar Tannyelvű Alapiskolában tanított, 1992-től a Comenius Egyetem Magyar nyelv és irodalom tanszékének adjunktusa, 2011-től...megnyit →
(* 1961. jan. 19., Dunaszerdahely) Nyelvész, egyetemi oktató, tanszékvezető. Általános és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte (1980). A pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet (1985). 1986–1992-ben a Dióspatonyi Magyar Tannyelvű Alapiskolában tanított, 1992-től a Comenius Egyetem Magyar nyelv és irodalom tanszékének adjunktusa, 2011-től...megnyit →
Részletek
Misad Katalin (FI)
(* 1961. jan. 19., Dunaszerdahely) Nyelvész, egyetemi oktató, tanszékvezető. Általános és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte (1980). A pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet (1985). 1986–1992-ben a Dióspatonyi Magyar Tannyelvű Alapiskolában tanított, 1992-től a Comenius Egyetem Magyar nyelv és irodalom tanszékének adjunktusa, 2011-től tanszékvezetője. Elsősorban leíró nyelvészeti tárgyakat és konfrontatív nyelvészetet oktat. Doktori értekezését magyar–szlovák összehasonlító nyelvészetből írta. 2001-től a dunaszerdahelyi Gramma Nyelvi Iroda belső munkatársa. Fő kutatási területe a szlovák–magyar konfrontatív nyelvészet és a nyelvi tervezés, a magyar nyelv idegen nyelvként történő oktatásának elméleti és módszertani vonatkozásai, de nyelvpolitikai, oktatási és helyesírási kérdésekkel is foglalkozik. 2006-tól az MTA köztestületének a tagja. Külső munkatársa az Országos Pedagógiai Intézetnek, módszertani tanácsadója a Kazinczy-verseny országos döntőjének. Tankönyvet is ír. 2010-ben megkapta a Posonium Irodalmi és Művészeti Díj Különdíját. – Fm. Nyelvi kontaktusok (2009).
Misérd (Nové Košariská; Mischdorf)
Részletek
1974-ben Dunajská Lužná néven Dénesddel és Torccsal egyesített község a Szenci járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorjától ÉNy-ra. L: [1921] – 612, ebből 434 (70,9%) német, 156 (25,5%) magyar, 8 (1,3%) szlovák; [1970] 887, ebből 836 (94,2%) szlovák, 41 (4,6%) magyar, 1 (0,1%) német nemzetiségű. V: [1921] – 347 ev., 260 r. k., 2 ref. A középkortól fogva túlnyomórészt német lakosságú falu német lakosait a második vh. után kitelepítették Németországba, helyükre Miava környéki szlovák telepesek költöztek. Eredetileg román kori r. k. (Szt. Márton-) templomát 1730-ban barokkosították, ev. temploma 1814-ben klasszicista stílusban épült.
Mitteilungen aus der Vergangenheit der Zips
-> Közlemények Szepes Vármegye Múltjából
Történettudományi folyóirat, ill. évkönyv (Lőcse, 1909–1934). A Szepesmegyei Történelmi Társulat közlönyeként indult, de 1914-től már csak évkönyvként jelent meg, az államfordulat után 1919-ben, 1921-ben, 1923-ban, 1926-ban, 1932-ben és 1934-ben (1926-tól Közlemények a Szepesség Múltjából c.); ebben az időben Förster Rezső, Hajnóczy R. József és Kőszeghy...megnyit →
Történettudományi folyóirat, ill. évkönyv (Lőcse, 1909–1934). A Szepesmegyei Történelmi Társulat közlönyeként indult, de 1914-től már csak évkönyvként jelent meg, az államfordulat után 1919-ben, 1921-ben, 1923-ban, 1926-ban, 1932-ben és 1934-ben (1926-tól Közlemények a Szepesség Múltjából c.); ebben az időben Förster Rezső, Hajnóczy R. József és Kőszeghy...megnyit →
Részletek
Történettudományi folyóirat, ill. évkönyv (Lőcse, 1909–1934). A Szepesmegyei Történelmi Társulat közlönyeként indult, de 1914-től már csak évkönyvként jelent meg, az államfordulat után 1919-ben, 1921-ben, 1923-ban, 1926-ban, 1932-ben és 1934-ben (1926-tól Közlemények a Szepesség Múltjából c.); ebben az időben Förster Rezső, Hajnóczy R. József és Kőszeghy Elemér szerkesztették. 1921-től német és szlovák címe is volt, s 1923-ban és 1926-ban német és szlovák szövegek is szerepeltek benne. Az 1932-es magyar és német szövegeket tartalmazott, az 1934-es viszont már teljesen német szövegű és című volt (Mitteilungen aus der Vergangenheit der Zips). – Ir. Szalatnai Rezső: A Szepesmegyei Történelmi Társulat ötvenéves (Magyar Figyelő, 1934/1–2).
Mizser Attila
(* 1975. jan. 26. Losonc, † 2025. aug. 25. Fülek) Író, költő szerkesztő. A Miskolci Egyetemen szerzett magyar szakos tanári oklevelet (2001). 2008-2016 között a Salgótarjánban megjelenő Palócföld folyóirat főszerkesztője volt. 2016-2024 között az Irodalmi Szemle főszerkesztője. – Fm. Hab nélkül (v., 2000), Szakmai...megnyit →
(* 1975. jan. 26. Losonc, † 2025. aug. 25. Fülek) Író, költő szerkesztő. A Miskolci Egyetemen szerzett magyar szakos tanári oklevelet (2001). 2008-2016 között a Salgótarjánban megjelenő Palócföld folyóirat főszerkesztője volt. 2016-2024 között az Irodalmi Szemle főszerkesztője. – Fm. Hab nélkül (v., 2000), Szakmai...megnyit →
Részletek
Mizser Attila (ST)
(* 1975. jan. 26. Losonc, † 2025. aug. 25. Fülek) Író, költő szerkesztő. A Miskolci Egyetemen szerzett magyar szakos tanári oklevelet (2001). 2008-2016 között a Salgótarjánban megjelenő Palócföld folyóirat főszerkesztője volt. 2016-2024 között az Irodalmi Szemle főszerkesztője. – Fm. Hab nélkül (v., 2000), Szakmai gyakorlat külföldön (v., 2003), Szöktetés egy zsúfolt területre (r., 2005, olaszul: 2009); Ami marad (publicisztika, 2007); Köz (v., 2008); Lapos vidék (tan., 2012); Apokalipszis poszt (tan., 2013).
Mliečany
Részletek
1960-ban Dunaszerdahelyhez csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől D–DNy-ra. L: [1921] – 139, ebből 132 (95,0%) magyar, 5 (3,6%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 139 r. k.
Mliečno
-> Tejfalu (Mliečno)
1976-ban Somorjához csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, a Duna partján, Somorjától DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 597, ebből 580 (97,2%) magyar; [1970] 1155, ebből 1012 (87,6%) magyar, 135 (11,7%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 550 r....megnyit →
1976-ban Somorjához csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, a Duna partján, Somorjától DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 597, ebből 580 (97,2%) magyar; [1970] 1155, ebből 1012 (87,6%) magyar, 135 (11,7%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 550 r....megnyit →
Részletek
1976-ban Somorjához csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, a Duna partján, Somorjától DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 597, ebből 580 (97,2%) magyar; [1970] 1155, ebből 1012 (87,6%) magyar, 135 (11,7%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 550 r. k., 35 izr., 9 ref., 3 ev. A második vh. után magyar lakosságának egy részét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. R. k. kápolnája a 19. sz.-ban épült, a közeli Pipagyújtogató csárdánál lezajlott 1849. máj. 12-i összecsapásban elesett magyar honvédek emlékoszlopát 1861-ben állították fel. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – 1940-ben közigazgatásilag hozzácsatolták Bucsuházát és Királyfiát. – Ir. Csiba László–Presinszky Lajos: Fejezetek Tejfalu történetéből (1993).
Mlynica
-> Malompatak (Mlynica; Mühlenbach)
Község a Poprádi járásban, a Szepesi-medencében, a Magas-Tátra DK-i lábánál, a Poprád-folyó völgyében, Poprádtól É-ra. L: [1921] – 669, ebből 400 (59,8%) német, 107 (16,0%) magyar, 88 (13,1%) szlovák; [2011] – 445, ebből 437 (98,2%) szlovák, 1 (0,2%) német nemzetiségű. A: [2011] – 440...megnyit →
Község a Poprádi járásban, a Szepesi-medencében, a Magas-Tátra DK-i lábánál, a Poprád-folyó völgyében, Poprádtól É-ra. L: [1921] – 669, ebből 400 (59,8%) német, 107 (16,0%) magyar, 88 (13,1%) szlovák; [2011] – 445, ebből 437 (98,2%) szlovák, 1 (0,2%) német nemzetiségű. A: [2011] – 440...megnyit →
Részletek
Község a Poprádi járásban, a Szepesi-medencében, a Magas-Tátra DK-i lábánál, a Poprád-folyó völgyében, Poprádtól É-ra. L: [1921] – 669, ebből 400 (59,8%) német, 107 (16,0%) magyar, 88 (13,1%) szlovák; [2011] – 445, ebből 437 (98,2%) szlovák, 1 (0,2%) német nemzetiségű. A: [2011] – 440 (98,9%) szlovák, 1 (0,2%) német. V: [2011] – 386 r. k., 7 ev., 6 gör. kat. – Német (szász) hospesek alapították a 13. sz.-ban, egyike volt a szepesi szász városoknak. A második vh. után kitelepített német lakossága helyére szepességi és lengyelországi szlovák telepesek költöztek. R. k. (Szt. Margit-) temploma a 13. sz. közepén román stílusban épült, 1425–34 között gótikus stílusban alakították át; ev. temploma 1830-ban emelt klasszicista építmény.
Moča
-> Dunamocs; Mocs (Moča)
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Duna partján, Komáromtól K-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1836, ebből 1809 (98,5%) magyar, 15 (0,8%) szlovák; [2011] – 1151, ebből 1057 (91,8%) magyar, 68 (5,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1091 (94,8%) magyar, 37 (3,2%)...megnyit →
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Duna partján, Komáromtól K-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1836, ebből 1809 (98,5%) magyar, 15 (0,8%) szlovák; [2011] – 1151, ebből 1057 (91,8%) magyar, 68 (5,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1091 (94,8%) magyar, 37 (3,2%)...megnyit →
Részletek
Dunamocs − ref. templom (SzL)
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Duna partján, Komáromtól K-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1836, ebből 1809 (98,5%) magyar, 15 (0,8%) szlovák; [2011] – 1151, ebből 1057 (91,8%) magyar, 68 (5,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1091 (94,8%) magyar, 37 (3,2%) szlovák. V: [2011] – 754 ref., 307 r. k., 3 gör. kat., 2 ev. – R. k. (Szentháromság-) temploma 1764-ben barokk, ref. temploma 1860-ban késő klasszicista stílusban épült. Lakói neves vízimolnárok voltak. A Dunán a 20. sz. közepéig számos hajómalom működött. A Nehéz Ferenc Emlékbizottság 2003 óta megrendezi a ~i születésű Nehéz Ferenc (1912–78) író emléknapját. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Böszörményi János: Dunamocs évszázadai (1990).
Dunamocs − falumúzeum (SzL)
Dunamocs − háborús emlékmű (SzL)
Dunamocs − r. k. templom (SzL)
Dunamocs − Süttő emlékkapu (SzL)
Močenok
-> Mocsonok (Močenok)
Község a Vágsellyei járásban, a Kisalföldön, a Nyitramenti-hátság DNy-i peremén, Vágsellyétől É–ÉK-re. L: [1921] – 3988, ebből 3508 (88,0%) szlovák, 417 (10,5%) magyar; [2011] – 4283, ebből 4063 (94,9%) szlovák, 48 (1,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 4053 (94,6%) szlovák, 61 (1,4%) magyar, 49...megnyit →
Község a Vágsellyei járásban, a Kisalföldön, a Nyitramenti-hátság DNy-i peremén, Vágsellyétől É–ÉK-re. L: [1921] – 3988, ebből 3508 (88,0%) szlovák, 417 (10,5%) magyar; [2011] – 4283, ebből 4063 (94,9%) szlovák, 48 (1,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 4053 (94,6%) szlovák, 61 (1,4%) magyar, 49...megnyit →
Részletek
Község a Vágsellyei járásban, a Kisalföldön, a Nyitramenti-hátság DNy-i peremén, Vágsellyétől É–ÉK-re. L: [1921] – 3988, ebből 3508 (88,0%) szlovák, 417 (10,5%) magyar; [2011] – 4283, ebből 4063 (94,9%) szlovák, 48 (1,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 4053 (94,6%) szlovák, 61 (1,4%) magyar, 49 (1,1%) roma. V: [2011] – 3781 r. k., 22 ev., 2 gör. kat. – A 20. sz. elején még részben magyar lakossága a sz. második felére beolvadt a 19. sz.-ban betelepült szlovákságba. Klasszicista kastélyát Palugyay Imre nyitrai püspök építtette 1840–50 között, r. k. (Szt. Kelemen-) temploma 1770 körül késő barokk stílusban épült. – 1975–90 között közigazgatásilag ~hoz tartozott Királyi.