Lexicon

Mokos Attila (JSZ)

(* 1964. dec. 13. Zselíz) Színész, színházigazgató. Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában végezte, majd egy évig munkásként dolgozott. 1984-től a Magyar Területi Színház kassai Thália Színpadának színésze. 1989–1993 között a pozsonyi Szépművészeti Akadémián tanult, majd a Komáromi Jókai Színház tagja lett, melynek 1995–2001-ben művészeti vezetője, 1996–1997-ben megbízott igazgatója lett. Főiskolásként több rangos nemzetközi színházi fesztiválon szerepelt; vendégszerepelt Győrben, Nyitrán (itt szlovák nyelvű darabban). Több szlovák filmben is szerepelt. – Főbb színházi szerepei: Figaro (Pierre-Augustine Caron deBeumarchais: Figaro házassága); Vladimir (Samuel Beckett: Godot-ra várva); Heródes (Tolcsvay László–Müller Péter–Müller Péter Sziámi: Mária evangéliuma); Percsík (Jerry Bock–Sheldon Harnick–Joseph Stein: Hegedűs a háztetőn); Ficsúr (Molnár Ferenc: Liliom); Ő (Bohumil Hrabal: Őfelsége pincére voltam); Komoróczy (Barta Lajos: Szerelem); Bakter (Rideg Sándor–Tímár Péter: Indul a bakterház); Salieri (Peter Shaffer: Amadeus); Boguslawski (Spiró György: Az imposztor); (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Háztűznéző); Heródes (Michel de Ghelderode: Barrabás); II. József (Szomory Dezső: II. József); Miller (Arthur Miller: Kanyargó időben); Puzsér (Molnár Ferenc: Doktor úr); Ivan (Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Karamazov testvérek); Alan Benett, Lotta fia (Noel Coward: Forgószínpad); Kreón (Szophoklész: Antigoné); Ligurio (Niccolo Machiavelli: Mandragora); Alexandr Ignatyevics Versinyin (Anton Pavlovics Csehov: Három nővér); Férfi (Spiró György: Prah); Bohóc, Olívia szolgája (William Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok); Luka Hlopov, tanintézeti felügyelő (Anton Pavlovics Gogol: Revizor); Apa / Östör király (Faragó Zsuzsa–Laboda Kornél– Zombola Péter: Szegény Dzsoni és Árnika); Lančarič (Ladislav Ballek: A hentessegéd); Hajdók sógor (Móricz Zsigmond: Sári bíró); Petypon (Georges Feydeau: Egy hölgy a Maximból). – Vendégjátékok: Győri Nemzeti Színház – Stendal: Vörös és fekete; Divadlo Andreja Bagara – Ibsen: Hedda Gabler (Löwborg) – Film: (a csak szlovák nyelven feltüntetett műveknek nincs hivatalos műfordításuk); Prípad na vidieku, 1993, r. S. Párnický; Krajinka, 2000, r. M. Šulík; Kruté radosti, 2002, r. J.Nvota; Démoni, 2007, r. R.Šveda; Daľšie dejstvo (Következő felvonás) 2006, r. Prikler M.; Nedodržaný sľub (Megszegett igéret) 2009, r. J. Chlumský; Ďakujem dobre… (Köszönöm jól…), 2009, r. Prikler M.; Pokoj v duši (Lélek nyugalma), 2009, r. V. Balko; Čerešnový chlapec (Cseresznyés fiú), 2010, r. S. Párnický; Dom (A ház). 2011, r. Z. Liová; Čas grimás (Grimaszkor), 2011, r. P. Dimitrov; Marhuľový ostrov (Barack- liget), 2011, r. P. Bebjak; Cigán, 2011, r. M. Šulík. – Díjak, elismerések: Nap a hálóban (Slnko v sieti)-díj (Piargy c. film legjobb férfi színész, a Fehér lovon fekete (Čierne na bielom koni) c. film legjobb férfi mellékszereplő (2023);  Jászai Mari-díj (2023); Magyar Érdemrend lovagkeresztje (2015); Ferenczy Anna-díj; SFZ- A Szlovák Film Szövetség díja (2010); SFTA- Szlovák Film Akadémia díja (2010); Zselíz város Pro urbe díja (2009); Pro probitate díj (2009), V. Moveast Filmfesztivál, Alakítási díj, Pécs (2009); Igric-díj (2007). – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Kulisszák, ünnepi kiadás (2002).

Molnár Erzsébet (csa)

(* 1933. jún. 26. Alistál) Karnagy, tankönyvíró. Alistálon járt alapiskolába (1939−1943). 1943-ban Kőszegen a gimnázium I. osztályába járt. 1945 után magántanuló, vizsgákat tesz Kecskeméten. A pozsonyi Magyar Pedagógiai Gimnáziumban érettségizett (1952). 1952−1956 között a Pozsonyi Pedagógiai Főiskolán végzett ének−zene−földrajz szakon levelezősként. 1952-től 1957-ig Csicsón tanított. 1957−1960 között Apácaszakállason és 1960−1990 között, nyugdíjazásig Dunaszerdahelyen, a mai Szabó Gyula Alapiskolában tanított. Az iskolában gyermekkórust vezetett. 1971−1981 között a dióspatonyi Barátság Kórus karnagya. A Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának alapító tagja, mezzoszoprán énekese, sok sikeres külföldi szereplés, versenyek résztvevője (Finnország, Írország, Nagy-Britannia stb.). 1962-től a Járási Pedagógiai Központ zenei nevelés módszertani csoport vezetője. – Fm. Zenei nevelés tankönyvek (Kovácsné Kállay Zsuzsannával): Zenei nevelés a 2., 3., és 4. osztályok számára (1986, 1987, 1988); Zenei nevelés a 7., és 8. osztályok számára (1992).

Molnár Imre (FI)

(* 1956. nov. 26. Ipolyság) Történész, tanár, diplomata. Ipolyságon érettségizett (1976), a budapesti ELTE BTK-án történelem–szociológia szakot végzett (1986). A történelemtudomány kandidátusa (1998). 2001-től a varsói magyar nagykövetség kulturális tanácsosa. Bár 1986-tól Budapesten él, publikációs tevékenysége szorosan kötődik a szlovákiai magyarság történetéhez, ill. Esterházy János életútjának, munkásságának feltárásához, a politikus tragikus sorsának közismertté tételéhez is. Több összeállítás és válogatás szerkesztője, ill. társszerkesztője (Mint fészkéből kizavart madár…, Tóth Lászlóval közösen, 1990); sajtó alá rendezte Esterházy János írásait (A kisebbségi kérdés, 2000), a politikus húgának naplóját (Esterházy János szenvedéstörténetének dokumentumai Mycielskiné Mária feljegyzései alapján, 2007); 2008-ban lengyelül is jelent meg könyve Esterházyról. 1998-ban Esterházy János-emlékéremmel jutalmazták. – Fm. Esterházy János (mon., 1997); Deáki (falumon., 2002); „Sem gyűlölettel, sem erőszakkal” (mon. Esterházy Jánosról, 2008).