Lexicon

Mohi − ref. templom háttérben az atomerőmű (GJ)

Megszűnt község a Lévai járásban, a Garammenti-hátság É-i részén, a Zsitva és a Garam folyók között, Lévától ÉNy-ra. L: [1921] – 712, ebből 699 (98,2%) magyar, 7 (1,0%) szlovák; [1980] 343, ebből 176 (51,3%) szlovák, 165 (48,1%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 633 ref., 72 r. k., 6 izr., 1 ev. Magyar lakosságának egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. A települést atomerőmű építése miatt 1979–81 között felszámolták, lakóit nagyrészt Lévára költöztették, területét pedig 1990-ben Garamkálnához csatolták. Jelenleg is álló ref. temploma 1787-ben barokk-klasszicista stílusban épült.

1943-ban Nyarádkelecsény néven Magyarkelecsénnyel és Ungnyaráddal egyesített község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Latorca folyó jobb parti síkságán, Nagykapostól DK-re. L: [1921] – 284, ebből 252 (88,7%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 168 ref., 74 r. k., 31 gör. kat., 11 izr.

Dunamocs − ref. templom (SzL)

Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Duna partján, Komáromtól K-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1836, ebből 1809 (98,5%) magyar, 15 (0,8%) szlovák; [2011] – 1151, ebből 1057 (91,8%) magyar, 68 (5,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1091 (94,8%) magyar, 37 (3,2%) szlovák. V: [2011] – 754 ref., 307 r. k., 3 gör. kat., 2 ev. – R. k. (Szentháromság-) temploma 1764-ben barokk, ref. temploma 1860-ban késő klasszicista stílusban épült. Lakói neves vízimolnárok voltak. A Dunán a 20. sz. közepéig számos hajómalom működött. A Nehéz Ferenc Emlékbizottság 2003 óta megrendezi a ~i születésű Nehéz Ferenc (1912–78) író emléknapját. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Böszörményi János: Dunamocs évszázadai (1990).

Dunamocs − falumúzeum (SzL)

Dunamocs − háborús emlékmű (SzL)

Dunamocs − r. k. templom (SzL)

Dunamocs − Süttő emlékkapu (SzL)

1943-ban Nyarádkelecsény néven Magyarkelecsénnyel és Ungnyaráddal egyesített község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Latorca folyó jobb parti síkságán, Nagykapostól DK-re. L: [1921] – 284, ebből 252 (88,7%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 168 ref., 74 r. k., 31 gör. kat., 11 izr.

Község a Vágsellyei járásban, a Kisalföldön, a Nyitramenti-hátság DNy-i peremén, Vágsellyétől É–ÉK-re. L: [1921] – 3988, ebből 3508 (88,0%) szlovák, 417 (10,5%) magyar; [2011] – 4283, ebből 4063 (94,9%) szlovák, 48 (1,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 4053 (94,6%) szlovák, 61 (1,4%) magyar, 49 (1,1%) roma. V: [2011] – 3781 r. k., 22 ev., 2 gör. kat. – A 20. sz. elején még részben magyar lakossága a sz. második felére beolvadt a 19. sz.-ban betelepült szlovákságba. Klasszicista kastélyát Palugyay Imre nyitrai püspök építtette 1840–50 között, r. k. (Szt. Kelemen-) temploma 1770 körül késő barokk stílusban épült. – 1975–90 között közigazgatásilag ~hoz tartozott Királyi.

Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság D-i lábánál, Komáromtól K–ÉK-re. L: [1921] – 1937, ebből 1922 (99,2%) magyar, 6 (0,3%) szlovák; [2011] – 1462, ebből 1205 (82,4%) magyar, 121 (8,3%) szlovák, 112 (7,7%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 1325 (90,6%) magyar, 65 (4,4%) roma, 49 (3,4%) szlovák. V: [2011] – 903 ref., 441 r. k., 16 ev., 11 gör. kat. – Az egykor ~hoz tartozó Újpusztát, ahova 1921-ben a két vh. közötti földbirtokreform során, a Pálffy és a Baranyay család felosztott nagybirtokára szlovák kolonisták települtek, előbb 1926–39 között, majd 1951-ben Mudroňovonéven önálló községgé szervezték. A falu magyar lakosságának egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre a lakosságcsere keretében magyarországi, ill. egyéb külföldi szlovák családok települtek. Régebbi alapokon álló ref. temploma a 18. sz. második felében, r. k. (Szűz Mária-) kápolnája 1938-ban épült. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Édes Gergely Magyar Tanítási nyelvű Alapiskola) rendelkezett. – Ir. Nagy Lajos: Madar 1198–1998. Nyolc évszázad történései a mátyusföldi Madar község életében (1998).

1960-ban Kerészmogyorós néven Mokcsakerésszel egyesített község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, az Ung folyó bal partján, Nagykapostól ÉNy-ra. L: [1921] – 390, ebből 296 (75,9%) magyar, 50 (12,8%) zsidó, 36 (9,2%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 216 ref., 77 r. k., 52 izr., 45 gör. kat. Ref. temploma 1907–08-ban szecessziós stílusban épült.