Miglécnémeti; Migléc (Milhosť)
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassa-medence D-i részén, a Hernád folyó völgyében, Kassától D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 452, ebből 399 (88,3%) magyar, 50 (11,1%) szlovák; [2011] – 379, ebből 223 (58,8%) szlovák, 106 (28,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 186 (49,5%)...megnyit →
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassa-medence D-i részén, a Hernád folyó völgyében, Kassától D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 452, ebből 399 (88,3%) magyar, 50 (11,1%) szlovák; [2011] – 379, ebből 223 (58,8%) szlovák, 106 (28,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 186 (49,5%)...megnyit →
Részletek
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassa-medence D-i részén, a Hernád folyó völgyében, Kassától D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 452, ebből 399 (88,3%) magyar, 50 (11,1%) szlovák; [2011] – 379, ebből 223 (58,8%) szlovák, 106 (28,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 186 (49,5%) szlovák, 141 (37,2%) magyar. V: [2011] – 170 r. k., 128 ref., 13 gör. kat., 1 ev. – Nemesi kúriája a 19. sz. első felében klasszicista, ref. temploma 1887-ben neoklasszicista stílusban épült. A község közúti és vasúti határátkelőhely Mo. felé. – 1964-ben Kenyheccel egyesítették Hraničná pri Hornáde néven, majd 1986-ban Abaújszinához csatolták; 1993 óta ismét önálló község.
Miglész
-> Miglészpataka; Miglész (Gemerský Milhosť)
1964-ben Gömörtapolca (Gemerské Teplice) néven Jolsvatapolcával egyesített község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt között, a Murány-folyó bal partján, Jolsvától DK-re. L: [1921] – 200, ebből 111 (55,5%) szlovák, 89 (44,5%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 183 ev., 8 r. k., 5...megnyit →
1964-ben Gömörtapolca (Gemerské Teplice) néven Jolsvatapolcával egyesített község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt között, a Murány-folyó bal partján, Jolsvától DK-re. L: [1921] – 200, ebből 111 (55,5%) szlovák, 89 (44,5%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 183 ev., 8 r. k., 5...megnyit →
Részletek
1964-ben Gömörtapolca (Gemerské Teplice) néven Jolsvatapolcával egyesített község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt között, a Murány-folyó bal partján, Jolsvától DK-re. L: [1921] – 200, ebből 111 (55,5%) szlovák, 89 (44,5%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 183 ev., 8 r. k., 5 izr., 4 ref. – Ev. temploma 1804-ben klasszicista stílusban épült.
Miglészpataka; Miglész (Gemerský Milhosť)
1964-ben Gömörtapolca (Gemerské Teplice) néven Jolsvatapolcával egyesített község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt között, a Murány-folyó bal partján, Jolsvától DK-re. L: [1921] – 200, ebből 111 (55,5%) szlovák, 89 (44,5%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 183 ev., 8 r. k., 5...megnyit →
1964-ben Gömörtapolca (Gemerské Teplice) néven Jolsvatapolcával egyesített község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt között, a Murány-folyó bal partján, Jolsvától DK-re. L: [1921] – 200, ebből 111 (55,5%) szlovák, 89 (44,5%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 183 ev., 8 r. k., 5...megnyit →
Részletek
1964-ben Gömörtapolca (Gemerské Teplice) néven Jolsvatapolcával egyesített község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt között, a Murány-folyó bal partján, Jolsvától DK-re. L: [1921] – 200, ebből 111 (55,5%) szlovák, 89 (44,5%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 183 ev., 8 r. k., 5 izr., 4 ref. – Ev. temploma 1804-ben klasszicista stílusban épült.
migráció
A népesség különféle okok kiváltotta mozgása. Lehet időszakos is (munkamigráció), de igen gyakran állandó megtelepedés kíséri. A népi kultúra vizsgálata, az egyes kulturális jelenségek terjedése szempontjából rendkívül fontos a különféle ~s folyamatok feltárása. A 19–20. sz. fordulójától jelentős tengerentúlra (amerikások), ill. a két vh....megnyit →
A népesség különféle okok kiváltotta mozgása. Lehet időszakos is (munkamigráció), de igen gyakran állandó megtelepedés kíséri. A népi kultúra vizsgálata, az egyes kulturális jelenségek terjedése szempontjából rendkívül fontos a különféle ~s folyamatok feltárása. A 19–20. sz. fordulójától jelentős tengerentúlra (amerikások), ill. a két vh....megnyit →
Részletek
A népesség különféle okok kiváltotta mozgása. Lehet időszakos is (munkamigráció), de igen gyakran állandó megtelepedés kíséri. A népi kultúra vizsgálata, az egyes kulturális jelenségek terjedése szempontjából rendkívül fontos a különféle ~s folyamatok feltárása. A 19–20. sz. fordulójától jelentős tengerentúlra (amerikások), ill. a két vh. között Franciaországba irányuló (franciások) munkamigráció mutatható ki. Térségünk népi kultúrájának alakulása szempontjából meghatározóak a második vh.-t követő csehszlovák–magyar lakosságcsere-egyezmény következményei. 1989 után megnőtt a Ny-Európa felé irányuló munkamigráció jelentősége az egész dél-szlovákiai térségben.
Mihály Géza
(* 1944. jan. 22. Sőreg) Közgazdász, közíró. Szakképesítést a pozsonyi Közgazdasági Főiskolán szerzett (1967). 1969-től az SZSZK Kormánya Nemzetiségi Tanácsa Titkárságának főelőadója, 1979-től a kormányhivatal szaktanácsadója volt. 1990-től vállalkozó. – 1969-től publikál. – Fm. Dél-Szlovákia gazdasági fejlődése (In: Csanda Sándor szerk.: Közös hazában, 1973);...megnyit →
(* 1944. jan. 22. Sőreg) Közgazdász, közíró. Szakképesítést a pozsonyi Közgazdasági Főiskolán szerzett (1967). 1969-től az SZSZK Kormánya Nemzetiségi Tanácsa Titkárságának főelőadója, 1979-től a kormányhivatal szaktanácsadója volt. 1990-től vállalkozó. – 1969-től publikál. – Fm. Dél-Szlovákia gazdasági fejlődése (In: Csanda Sándor szerk.: Közös hazában, 1973);...megnyit →
Részletek
(* 1944. jan. 22. Sőreg) Közgazdász, közíró. Szakképesítést a pozsonyi Közgazdasági Főiskolán szerzett (1967). 1969-től az SZSZK Kormánya Nemzetiségi Tanácsa Titkárságának főelőadója, 1979-től a kormányhivatal szaktanácsadója volt. 1990-től vállalkozó. – 1969-től publikál. – Fm. Dél-Szlovákia gazdasági fejlődése (In: Csanda Sándor szerk.: Közös hazában, 1973); A társadalmi átalakulás és gazdasági fellendülés hatása a népesedési folyamatok alakulására Dél-Szlovákiában (In: Új Mindenes Gyűjtemény, 1980).
Mihályfa
-> Szentmihályfa; Mihályfa (Michal na Ostrove)
község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 525, ebből 510 (97,1%) magyar, 1 (0,2%) szlovák; [2011] – 915, ebből 692 (75,6%) magyar, 175 (19,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 702 (76,7%) magyar, 129 (14,1%) szlovák. V:...megnyit →
község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 525, ebből 510 (97,1%) magyar, 1 (0,2%) szlovák; [2011] – 915, ebből 692 (75,6%) magyar, 175 (19,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 702 (76,7%) magyar, 129 (14,1%) szlovák. V:...megnyit →
Részletek
község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 525, ebből 510 (97,1%) magyar, 1 (0,2%) szlovák; [2011] – 915, ebből 692 (75,6%) magyar, 175 (19,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 702 (76,7%) magyar, 129 (14,1%) szlovák. V: [2011] – 715 r. k., 47 ref., 15 ev., 3 gör. kat. – R. k. (Szt. Mihály-) temploma a 14. sz. második felében gótikus stílusban épült, 1787-ben klasszicista stílusban alakították át. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – 1940–60 között közigazgatásilag ~hoz tartozott Csécsénypatony. – Ir. Presinszky Lajos: Múltról a jelennek. Fejezetek Szentmihályfa történelméből (2003).
Mihályfalva
-> Gömörmihályfalva; Mihályfalva (Gemerské Michalovce)
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Rima-medence találkozásánál, a Vály (Kálosa)- patak völgyében, Tornaljától Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 154, ebből 154 (100%) magyar; [2011] – 99, ebből 78 (78,8%) magyar, 18 (18,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 74 (74,7%) magyar, 25 (25,2%)...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Rima-medence találkozásánál, a Vály (Kálosa)- patak völgyében, Tornaljától Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 154, ebből 154 (100%) magyar; [2011] – 99, ebből 78 (78,8%) magyar, 18 (18,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 74 (74,7%) magyar, 25 (25,2%)...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Rima-medence találkozásánál, a Vály (Kálosa)- patak völgyében, Tornaljától Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 154, ebből 154 (100%) magyar; [2011] – 99, ebből 78 (78,8%) magyar, 18 (18,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 74 (74,7%) magyar, 25 (25,2%) szlovák. V: [2011] – 68 ref., 21 r. k., 1 gör. kat. – Magyar lakosai mellé a második vh. utáni belső telepítések keretében szlovák családok települtek. Ref. temploma 1772-ben épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. 1971-ben Alsóvállyal és Felsővállyal egyesítették Vály néven, 1990 óta ismét önálló község. – Ir. É. Kovács Judit: Gömörmihályfalva. Fejezetek a község néprajzából (1992).
Mihályi
-> Alsómihályi; Mihályi (Michaľany)
Község a Tőketerebesi járásban, a Zempléni-hegység K-i lábánál, a Ronyva-patak bal partján, Tőketerebestől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 836, ebből 430 (51,4%) szlovák, 312 (37,3%) magyar; [2011] – 1918, ebből 1512 (78,8%) szlovák, 24 (1,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1526 (79,6%)...megnyit →
Község a Tőketerebesi járásban, a Zempléni-hegység K-i lábánál, a Ronyva-patak bal partján, Tőketerebestől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 836, ebből 430 (51,4%) szlovák, 312 (37,3%) magyar; [2011] – 1918, ebből 1512 (78,8%) szlovák, 24 (1,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1526 (79,6%)...megnyit →
Részletek
Község a Tőketerebesi járásban, a Zempléni-hegység K-i lábánál, a Ronyva-patak bal partján, Tőketerebestől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 836, ebből 430 (51,4%) szlovák, 312 (37,3%) magyar; [2011] – 1918, ebből 1512 (78,8%) szlovák, 24 (1,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1526 (79,6%) szlovák, 39 (2,0%) magyar. V: [2011] – 888 r. k., 423 gör. kat., 140 ref., 11 ev. – A 20. sz. első feléig még magyar jellegű falu nagyrészt kétnyelvű lakossága a sz. közepére szlovákká vált. R. k. (Szentháromság-) temploma régebbi alapokon az 1870-es években, ref. temploma 1785-ben, a klasszicista stílusú Nedeczky-kúria a 19. sz. elején épült. Jelentős vasúti csomópont.
Mihályi Molnár László
(* 1953. ápr. 24. Rimaszombat) Tanár, költő, publicista, művelődésszervező, politikus. Rimaszombatban érettségizett (1971), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án pszichológia–magyar szakos tanári oklevelet szerzett (1978). A honismereti kerékpártúrák egyik szervezője volt. 1978–1986 a Tőketerebesi járási Művelődési Központ szakelőadója, 1986–1987-ben a Királyhelmeci Művelődési Központ vezetője volt....megnyit →
(* 1953. ápr. 24. Rimaszombat) Tanár, költő, publicista, művelődésszervező, politikus. Rimaszombatban érettségizett (1971), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án pszichológia–magyar szakos tanári oklevelet szerzett (1978). A honismereti kerékpártúrák egyik szervezője volt. 1978–1986 a Tőketerebesi járási Művelődési Központ szakelőadója, 1986–1987-ben a Királyhelmeci Művelődési Központ vezetője volt....megnyit →
Részletek
Mihályi Molnár László (GJ)
(* 1953. ápr. 24. Rimaszombat) Tanár, költő, publicista, művelődésszervező, politikus. Rimaszombatban érettségizett (1971), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án pszichológia–magyar szakos tanári oklevelet szerzett (1978). A honismereti kerékpártúrák egyik szervezője volt. 1978–1986 a Tőketerebesi járási Művelődési Központ szakelőadója, 1986–1987-ben a Királyhelmeci Művelődési Központ vezetője volt. 1988-tól a szepsi gimnázium tanára, 1990–1995 és 2000–2002 között igazgatója (az alapiskolával együtt). 1990–1992-ben a csehszlovák szövetségi parlament képviselője (Együttélés), 1992-ben az Együttélés Politikai Mozgalom országos alelnöke volt. 2002-től a kassai magyar tanítási nyelvű ipariskola tanára. Verseivel, írásaival az 1970-es évek közepén jelentkezett, szerepelt a Megközelítés (1980) c. antológiában. – Fm. Fohászok virradatért (v., 2000).
Mihályi Ödön; Schwarz
Részletek
Mihályi Ödön (FI)
(* 1899. ápr. 5. Somos, † 1929. júl. 1. Kassa) Költő. 1920-tól a halálát okozó tragikus autóbalesetéig Kassán és Bogdányban élt. Expresszionista szabad verseivel nagy feltűnést keltett, Márai Sándor, Lesznai Anna, Ignotus és Déry Tibor is elismeréssel írt róla. – Fm. Ma itt borongok néhány kétkedéssel (v., 1917); Márciusi tribün (v., 1922); Galambot várok (v., 1928); Felszökő föld (v., elb., 1930); Fekete vihart kívántál (vál. v., 1968); Boltozatok a tavaszban (vál. v., 2004).