Magyarmocsár; Mocsár (Močiar)
Részletek
1943-ban Nyarádkelecsény néven Magyarkelecsénnyel és Ungnyaráddal egyesített község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Latorca folyó jobb parti síkságán, Nagykapostól DK-re. L: [1921] – 284, ebből 252 (88,7%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 168 ref., 74 r. k., 31 gör. kat., 11 izr.
Magyarországi Főiskolások Egyesülete Prágában
Prágában egyetemi és főiskolai tanulmányait végző mo.-i fiatalokat képviselő érdekvédelmi diákegyesület (Prága, 1932–1939). A ~ alapító taggyűlése 1932 júniusában zajlott, de ez év végéig nem folytattak aktív tevékenységet, az egyesületi alapszabályokat csak az 1933 januárjában körülbelül 60 tag jelenlétében fogadták el, és megválasztották első...megnyit →
Prágában egyetemi és főiskolai tanulmányait végző mo.-i fiatalokat képviselő érdekvédelmi diákegyesület (Prága, 1932–1939). A ~ alapító taggyűlése 1932 júniusában zajlott, de ez év végéig nem folytattak aktív tevékenységet, az egyesületi alapszabályokat csak az 1933 januárjában körülbelül 60 tag jelenlétében fogadták el, és megválasztották első...megnyit →
Részletek
Prágában egyetemi és főiskolai tanulmányait végző mo.-i fiatalokat képviselő érdekvédelmi diákegyesület (Prága, 1932–1939). A ~ alapító taggyűlése 1932 júniusában zajlott, de ez év végéig nem folytattak aktív tevékenységet, az egyesületi alapszabályokat csak az 1933 januárjában körülbelül 60 tag jelenlétében fogadták el, és megválasztották első elnökként Meczner Lajost, alelnökként Schilinger Jenőt. Amint azt az egyesületi alapszabályokban is kifejtették, fő céljuk a Csehszl.-ban tanuló mo.-i egyetemisták egyesítése, közösségi életük megszervezése. Politikától független tevékenységük (alapszabályuk több pontja megegyezett a Sarló célkitűzéseivel) a következőkre irányult: vitákkal egybekötött előadások megszervezése, közösen eltöltött egyesületi élet megszervezése, magyar könyvek és napilapok terjesztése, magyar menza megalapítása. A ~ 3 szakcsoportot hozott létre: kulturálist, gazdaságit és ún. numero-klausus szakkört, melynek feladata az volt, hogy informálja a ~ tagjait az aktuális mo.-i helyzetről a művelődés és oktatás terén. A ~ 1939-ben szűnt meg, a 97. számú törvénycikk alapján törölték az egyesületi nyilvántartásból. – Vezető: Meczner Lajos. – Ir. Kočišová, S.: Dipl. práce – Kapitoly z dějin maďarské menšiny v Praze ve 20. a 30. letech 20. století [Szakdolgozat – Fejezetek a prágai magyar kisebbség történetéből a 20. sz. 20-as és 30-as éveiben] (Prága, 2004).
Magyarsas; Magyarjesztreb (Zemplínske Jastrabie)
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Zempléni-szigethegység K-i lábánál, Tőketerebestől D–DK-re. L: [1921] – 603, ebből 457 (75,8%) szlovák, 92 (15,3%) magyar; [2011] – 660, ebből 635 (96,2%) szlovák, 5 (0,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 635 (96,2%) szlovák, 7 (1,1%) magyar. V:...megnyit →
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Zempléni-szigethegység K-i lábánál, Tőketerebestől D–DK-re. L: [1921] – 603, ebből 457 (75,8%) szlovák, 92 (15,3%) magyar; [2011] – 660, ebből 635 (96,2%) szlovák, 5 (0,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 635 (96,2%) szlovák, 7 (1,1%) magyar. V:...megnyit →
Részletek
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Zempléni-szigethegység K-i lábánál, Tőketerebestől D–DK-re. L: [1921] – 603, ebből 457 (75,8%) szlovák, 92 (15,3%) magyar; [2011] – 660, ebből 635 (96,2%) szlovák, 5 (0,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 635 (96,2%) szlovák, 7 (1,1%) magyar. V: [2011] – 353 r. k., 201 gör. kat., 52 ref., 3 ev. – A 20. sz. elején még részben magyar lakossága a sz. második felére beolvadt a 18–19. sz.-ban betelepült szlovákságba. Ref. temploma a 13. sz.-ban, szecessziós stílusú gör. kat. (Szűz Mária mennybevétele) temploma 1928-ban, r. k. (Fájdalmas Szűzanya) temploma 1969-ben épült.
Magyarsók (Šok)
Részletek
1947-ben Szelőcéhez csatolt község a Vágsellyei járásban, a Kisalföldön, a Vág folyó bal parti síkságán, Vágsellyétől DK-re. L: [1921] – 2060, ebből 1932 (93,8%) magyar, 72 (3,5%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 1394 r. k., 605 ref., 57 izr., 4 ev. Régebbi alapokon álló ref. temploma 1936-ban épült.
Mai Lap
Független napilap (Pozsony, 1999. jún. 1.–nov. 30.). Indulásakor hetente kétszer, a 30. számtól naponta jelent meg, a Nový Trhák/Trhák magyar nyelvű mutációja. Tiszavirágéletű próbálkozás volt egy bulvárlap magyar nyelvű kiadására. A Horizont Slovakia Értékpapír-forgalmazó Rt. adta ki Somogyi Szilárd igazgatóhelyettes vezetésével. – Szerk. D....megnyit →
Független napilap (Pozsony, 1999. jún. 1.–nov. 30.). Indulásakor hetente kétszer, a 30. számtól naponta jelent meg, a Nový Trhák/Trhák magyar nyelvű mutációja. Tiszavirágéletű próbálkozás volt egy bulvárlap magyar nyelvű kiadására. A Horizont Slovakia Értékpapír-forgalmazó Rt. adta ki Somogyi Szilárd igazgatóhelyettes vezetésével. – Szerk. D....megnyit →
Részletek
A Mai Lap címoldala (FI)
Független napilap (Pozsony, 1999. jún. 1.–nov. 30.). Indulásakor hetente kétszer, a 30. számtól naponta jelent meg, a Nový Trhák/Trhák magyar nyelvű mutációja. Tiszavirágéletű próbálkozás volt egy bulvárlap magyar nyelvű kiadására. A Horizont Slovakia Értékpapír-forgalmazó Rt. adta ki Somogyi Szilárd igazgatóhelyettes vezetésével. – Szerk. D. Kovács József.
Major István
(* 1887. dec. 13. Verebély, † 1963. szept. 19. Pozsony) Politikus. A modori tanítóképző elvégzését követően Nagykéren, Nevigyén, Özdögén és Nagyhinden tanított. Csehszl. megalakulása után kapcsolatba került a munkásmozgalommal: 1920-tól csatlakozott a formálódó kommunista mozgalomhoz. 1921 elején a CSKP által kiadott Népszava c. hetilap...megnyit →
(* 1887. dec. 13. Verebély, † 1963. szept. 19. Pozsony) Politikus. A modori tanítóképző elvégzését követően Nagykéren, Nevigyén, Özdögén és Nagyhinden tanított. Csehszl. megalakulása után kapcsolatba került a munkásmozgalommal: 1920-tól csatlakozott a formálódó kommunista mozgalomhoz. 1921 elején a CSKP által kiadott Népszava c. hetilap...megnyit →
Részletek
Major István (FI)
(* 1887. dec. 13. Verebély, † 1963. szept. 19. Pozsony) Politikus. A modori tanítóképző elvégzését követően Nagykéren, Nevigyén, Özdögén és Nagyhinden tanított. Csehszl. megalakulása után kapcsolatba került a munkásmozgalommal: 1920-tól csatlakozott a formálódó kommunista mozgalomhoz. 1921 elején a CSKP által kiadott Népszava c. hetilap szerkesztője lett, s fokozatosan a szlovákiai kommunista mozgalom egyik meghatározó alakjává vált: különösen a délnyugat-szlovákiai agrárproletariátus körében volt jelentős befolyása. 1923-tól 1925-ig Pozsony képviselő-testületének tagja, 1925-től 1929-ig a CSKP nemzetgyűlési képviselője volt. 1931-től a CSKP KB tagja, 1930-ban a CSKP össz-szlovákiai titkára. 1931-ben a nemeskosúti sortűz kapcsán indított perben 18 havi fogházbüntetésre ítélték, majd a Ľudový dennník (Néplap) c. lapot szerkesztette, később egy időre a Szovjetunióba távozott. 1935-ben újból nemzetgyűlési képviselővé választották, de mandátumáról lemondott. Az 1938 őszén Kassán és Vágtornócon rendezett antifasiszta manifesztációk egyik fő szervezője és szónoka. Miután Szl.-ban 1938 okt.-ében betiltották a CSKP-ot, Moszkvába távozott, ahol a Kommunista Internacionálé apparátusában, később a Moszkvai Rádió szlovák adásának szerkesztőjeként dolgozott. 1945 jún.-ában visszatért Csehszl.-ba, de magyar nemzetisége miatt nem kapott párttisztséget, így a Pravda nyomdaipari vállalat igazgatója lett (1951-ig). 1948-tól 1954-ig nemzetgyűlési képviselő, 1949-tól 1954-ig a CSKP KB tagja, 1950-től 1963-ig pedig SZLKP KB-ának a tagja volt. 1948–1949-ben tagja a SZLKP KB mellett működő Magyar Bizottságnak; 1951-től 1957-es nyugdíjba vonulásáig Csehszl. magyarországi nagykövete. 1955-ben Köztársasági Érdemrendet, 1957-ben pedig Klement Gottwald Érdemrendet kapott. – Ir. Kiss József: Major István (mon., 1978).
Major Tímea
Részletek
(* 1974. okt. 2. Pozsony) Fitneszversenyző. Amatőr világ- és Európa-bajnok (1977). Az Arnold Classic-viadalon (2000) második, a Ms. Olimpián (1999) negyedik helyet szerzett. 2001-ben Hungarian Pro Fitness első helyezett. Jelenleg Santa Monicában (USA) él.
Mák Ildikó
(* 1954. jún. 15. Rozsnyó) Színésznő. Füleken érettségizett 1972-ben. Ezt követően óvónő, majd 1973-tól a Magyar Területi Színház kassaiThália Színpadának, 1979-től pedig komáromi társulatának, ill. a színház jogutódának, a Komáromi Jókai Színháznak a színésze. Számos hangjáték és néhány film szereplője; ismertek Benes Ildikóval közös...megnyit →
(* 1954. jún. 15. Rozsnyó) Színésznő. Füleken érettségizett 1972-ben. Ezt követően óvónő, majd 1973-tól a Magyar Területi Színház kassaiThália Színpadának, 1979-től pedig komáromi társulatának, ill. a színház jogutódának, a Komáromi Jókai Színháznak a színésze. Számos hangjáték és néhány film szereplője; ismertek Benes Ildikóval közös...megnyit →
Részletek
(* 1954. jún. 15. Rozsnyó) Színésznő. Füleken érettségizett 1972-ben. Ezt követően óvónő, majd 1973-tól a Magyar Területi Színház kassaiThália Színpadának, 1979-től pedig komáromi társulatának, ill. a színház jogutódának, a Komáromi Jókai Színháznak a színésze. Számos hangjáték és néhány film szereplője; ismertek Benes Ildikóval közös gyermekműsorai, s fellépett egyéb pódium- és kabaréműsorokban is. Tagja volt a Teátrum Színházi Polgári Társulásnak is.
Makranc (Mokrance)
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence Ny-i részén, a Bódva-patak völgyében, Szepsitől DK-re. L: [1921] – 843, ebből 466 (55,3%) magyar, 359 (42,6%) szlovák; [2011] – 1366, ebből 946 (69,2%) szlovák, 375 (27,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 796 (58,3%) magyar, 491 (35,9%) szlovák....megnyit →
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence Ny-i részén, a Bódva-patak völgyében, Szepsitől DK-re. L: [1921] – 843, ebből 466 (55,3%) magyar, 359 (42,6%) szlovák; [2011] – 1366, ebből 946 (69,2%) szlovák, 375 (27,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 796 (58,3%) magyar, 491 (35,9%) szlovák....megnyit →
Részletek
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence Ny-i részén, a Bódva-patak völgyében, Szepsitől DK-re. L: [1921] – 843, ebből 466 (55,3%) magyar, 359 (42,6%) szlovák; [2011] – 1366, ebből 946 (69,2%) szlovák, 375 (27,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 796 (58,3%) magyar, 491 (35,9%) szlovák. V: [2011] – 1210 r. k., 26 gör. kat., 17 ref., 9 ev. – R. k. (Szt. István-) temploma 1906-ban szecessziós stílusban épült. – 1986–90 között közigazgatásilag Szepsihez tartozott.
Malá Bara
-> Kisbári (Malá Bara)
1960-ban Bári néven Nagybárival egyesített község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Zempléni-szigethegység D-i völgyében, Királyhelmectől Ny-ra. L: [1921] – 155, ebből 119 (76,8%) magyar, 22 (14,2%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 109 ref., 24 r. k., 12 izr., 10 gör. kat. A 13....megnyit →
1960-ban Bári néven Nagybárival egyesített község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Zempléni-szigethegység D-i völgyében, Királyhelmectől Ny-ra. L: [1921] – 155, ebből 119 (76,8%) magyar, 22 (14,2%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 109 ref., 24 r. k., 12 izr., 10 gör. kat. A 13....megnyit →
Részletek
1960-ban Bári néven Nagybárival egyesített község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Zempléni-szigethegység D-i völgyében, Királyhelmectől Ny-ra. L: [1921] – 155, ebből 119 (76,8%) magyar, 22 (14,2%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 109 ref., 24 r. k., 12 izr., 10 gör. kat. A 13. sz. közepén épült román kori ref. templomát a 15. sz.-ban gótikus, a 17. sz. második felében emelt késő reneszánsz Vay-kúriát a 19. sz. első felében klasszicista stílusban építették át.