Lexicon

Község a Lévai járásban, a Garammenti-hátság K-i lejtőin, a Garam jobb oldali mellékvölgyében, Zselíztől Ny-ra. L: [1921] – 702, ebből 638 (90,9%) magyar, 56 (8,0%) szlovák; [2011] – 493, ebből 302 (61,3%) szlovák, 180 (36,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 281 (57,0%) szlovák, 198 (40,2%) magyar. V: [2011] – 387 r. k., 19 ev., 12 ref., 6 gör. kat. – Részben szlovák származású lakossága mellé a második vh. utáni belső telepítések során újabb szlovák családokat telepítettek. Kastélya a 19. sz. elején klasszicista, nemesi kúriája a 19. sz. közepén késő klasszicista, gótikus alapokon álló r. k. temploma 1907-ben neogótikus stílusban épült.

1960-ban Dunaszerdahelyhez csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahely központjától É–ÉNy-ra. L: [1921] – 873, ebből 849 (97,2%) magyar, 7 (0,8%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 749 r. k., 85 ref., 21 izr., 17 ev. Magyar lakosainak egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre északnyugat-szlovákiai szlovák telepesek költöztek.

1960-ban Herestény (Chrašťany) néven Nagyheresténnyel egyesített, majd 1975-ben Béládhoz csatolt község az Aranyosmaróti járásban, a Zsitvamenti-hátság É-i részén, a Dervence-patak völgyében, Aranyosmaróttól DNy-ra. L: [1921] – 142, ebből 116 (81,7%) szlovák, 22 (15,5%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 138 r. k., 4 izr. R. k. (Szt. Kereszt-) temetőkápolnája 1854-ben neogótikus stílusban épült.

Község a Nyitrai járásban, a Zsitvamenti-hátságon, a Zsitva folyó völgyében, Verebélytől É–ÉNy-ra. L: [1921] – 444, ebből 360 (81,1%) szlovák, 60 (13,5%) magyar; [2011] – 380, ebből 371 (97,6%) szlovák, 2 (0,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 371 (97,6%) szlovák, 3 (0,8%) magyar. V: [2011] – 332 r. k. – R. k. (Szt. István-) kápolnája a 18. sz.-ban épült késő barokk stílusban. 1976-ban Nagyhinddel egyesítették Hind (Chyndice) néven, 1992 óta ismét önálló község.

Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, Dunaszerdahelytől ÉK-re. L: [1921] – 465, ebből 465 (100%) magyar; [2011] – 1038, ebből 920 (88,6%) magyar, 113 (10,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 936 (90,2%) magyar, 89 (8,6%) szlovák. V: [2011] – 873 r. k., 69 ref., 7 ev., 3 gör. kat. – A faluba a második vh. utáni belső telepítések során közép-szlovákiai szlovák családokat telepítettek. R. k. temploma 1953–54-ben épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvűalapiskolával rendelkezett. 1960-ban Nagyudvarnokkal egyesítették Udvarnok (Dvorníky na Ostrove) néven, 1990 óta ismét önálló község.

Község az Érsekújvári járásban, az Ipolymenti-hátság K-i lábánál, az Ipoly folyó jobb partján, Párkánytól É–ÉK-re. L: [1921] – 574, ebből 556 (96,9%) magyar, 17 (3,0%) szlovák; [2011] – 386, ebből 357 (92,5%) magyar, 26 (6,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 374 (96,9%) magyar, 9 (2,3%) szlovák. V: [2011] – 353 r. k., 7 ref. – R. k. (Szt. Mihály-) templomának alapja egy 12. sz.-i román stílusú rotunda, amelyet 1800 körül kibővítettek és egybeépítettek az addig különálló román kori harangtoronnyal. Határában kő-, réz- és bronzkori leleteket, 10–11. sz.-i magyar köznépi temetőt és 12–13. sz.-i földvárat tártak fel.

Község a Lévai járásban, a Selmeci-hegység DNy-i lábánál, a Garam folyó jobb partján, Lévától ÉNy-ra. L: [1921] – 572, ebből 528 (92,3%) magyar, 37 (6,5%) szlovák; [2011] – 391, ebből 350 (89,5%) szlovák, 30 (7,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 340 (87,0%) szlovák, 34 (8,7%) magyar. V: [2011] – 228 r. k., 42 ref., 41 ev., 1 gör. kat. – Az 1930-as években ref. árvaháza működött. A második vh. után, 1947-ben magyar lakosságának több mint egynegyedét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. A Migazzi-kastély a 18. sz. elején klasszicista, r. k. (Szentolvasó Királynője) temploma 1927-ben szecessziós stílusban épült. 1986–95 között közigazgatásilag Garamtolmácshoztartozott.

1960-ban Kereskény (Krškany) néven Nagykereskénnyel egyesített község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátságon, a Szikince-patak jobb partján, Lévától K-re. L: [1921] – 232, ebből 161 (69,4%) szlovák, 71 (30,6%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 170 r. k., 56 ev., 6 ref. A 18. sz.-ban szlovákokkal újranépesített ~ 20. sz. elején részben magyar lakossága a sz. közepére szlovákká vált. A Mailáth-kastély a 19. sz. első felében épült klasszicista stílusban.

Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság Ny-i peremén, a Szikince-patak bal partján, Zselíztől D–DK-re. L: [1921] – 456, ebből 455 (99,8%) magyar, 1 (0,2%) szlovák; [2011] – 183, ebből 148 (80,9%) magyar, 26 (14,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 159 (86,9%) magyar, 15 (8,2%) szlovák. V: [2011] – 129 ref., 32 r. k., 4 ev. – Magyar lakosainak egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovák családok települtek. Ref. temploma 1780–89 között épült klasszicista stílusban.

Község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Laborc folyó jobb parti síkságán, Nagykapostól Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 312, ebből 260 (83,3%) magyar, 20 (6,4%) szlovák; [2011] – 246, ebből 136 ( 55,3%) szlovák, 98 (39,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 126 (51,2%) magyar, 108 (43,9%) szlovák. V: [2011] – 129 ref., 74 r. k., 23 gör. kat. – Klasszicista stílusú ref. temploma 1830–38 között, r. k. (Urunk mennybemenetele) temploma 1969-ben épült, hagyományőrző tájháza 2005-ben létesült.