Magyar Végrehajtó Bizottság
Illegális szervezkedés a második vh. utáni magyarüldözések idején (1945. ápr. 13.–1948 tavasza). Tagjai a Szlovenszkói Magyar Párt volt vezetői (letartóztatása előtt még részt vett a ~ munkájában a később a Szovjetunióba hurcolt Esterházy János és Neumann Tibor is), és más demokratikus gondolkodású szlovákiai magyar...megnyit →
Illegális szervezkedés a második vh. utáni magyarüldözések idején (1945. ápr. 13.–1948 tavasza). Tagjai a Szlovenszkói Magyar Párt volt vezetői (letartóztatása előtt még részt vett a ~ munkájában a később a Szovjetunióba hurcolt Esterházy János és Neumann Tibor is), és más demokratikus gondolkodású szlovákiai magyar...megnyit →
Részletek
Illegális szervezkedés a második vh. utáni magyarüldözések idején (1945. ápr. 13.–1948 tavasza). Tagjai a Szlovenszkói Magyar Párt volt vezetői (letartóztatása előtt még részt vett a ~ munkájában a később a Szovjetunióba hurcolt Esterházy János és Neumann Tibor is), és más demokratikus gondolkodású szlovákiai magyar közéleti személyiségek: publicisták, írók (Szalatnai Rezső, Peéry Rezső, Stelzer Lajos) voltak. Tevékenységének gerincét a magyarokat ért üldözések elleni tiltakozás és az üldözöttek segítése alkotta. Céljaik érdekében több memorandumot intéztek a Szlovák Nemzeti Tanácshoz is. A ~ és a Szlovákiai Magyar Antifasiszták Szövetségének egyesülésével jött létre 1947 ápr.-ában a Csehszlovákiai Magyarok Végrehajtó Bizottsága, amely azonban csak rövid ideig fejtett ki tevékenységet. 1948 tavaszán fejezte be működését.
Magyar Vidék
Részletek
Regionális kulturális és közéleti hetilap (Pozsony, 1932. dec. 31.–1933. ápr. 15.). 15 száma jelent meg. Alcíme szerint „Nyugat- és Dél-Szlovenszkó magyar lakossága részére” készült. – Szerk. Császár István.
Magyarad
-> Hévmagyarád; Magyarad (Malinovec)
1964-ben Szántóhoz csatolt község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátságon, a Búr-patak bal partján, Lévától DK-re. L: [1921] – 331, ebből 274 (82,8%) szlovák, 55 (16,6%) magyar; [1961] 467, ebből 30 (6,4%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 291 r. k., 21 ev., 11 ref., 8...megnyit →
1964-ben Szántóhoz csatolt község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátságon, a Búr-patak bal partján, Lévától DK-re. L: [1921] – 331, ebből 274 (82,8%) szlovák, 55 (16,6%) magyar; [1961] 467, ebből 30 (6,4%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 291 r. k., 21 ev., 11 ref., 8...megnyit →
Részletek
1964-ben Szántóhoz csatolt község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátságon, a Búr-patak bal partján, Lévától DK-re. L: [1921] – 331, ebből 274 (82,8%) szlovák, 55 (16,6%) magyar; [1961] 467, ebből 30 (6,4%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 291 r. k., 21 ev., 11 ref., 8 izr. – A 20. sz. első felében még részben magyar lakossága a sz. második felére nagyrészt beolvadt a 19. sz.-ban betelepült szlovák lakosságba. R. k. (Szűz Mária mennybevétele) kápolnája 1741-ben barokk, a Nyáry-kastély a 19. sz. első felében klasszicista stílusban épült. ~ a korai bronzkorban induló, de a középső bronzkorra is kiterjedő ún. magyarádi kultúra névadó lelőhelye. A mésztufadombokból fakadó hévizét a 19. sz. eleje óta gyógyfürdőként hasznosítják, mozgásszervi bántalmak gyógyítására használják.
Magyarbél (Veľký Biel)
Részletek
Magyarbél − Csáky-kastély (GJ)
Község a Szenci járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Fekete-víz bal parti síkságán, Szenctől Ny-ra. L: [1921] – 1328, ebből 1162 (87,5%) magyar, 132 (9,9%) szlovák; [2011] – 2304, ebből 1515 (65,8%) szlovák, 702 (30,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1460 (63,4%) szlovák, 744 (32,3%) magyar nemzetiségű. V: [2011] – 1690 r. k., 69 ev., 16 ref., 10 gör. kat. – Kastélyát, amely a mai Szl. egyik legnagyobb méretű barokk kastélya, Csáky Imre kalocsai érsek építtette 1722–25 között; r. k. (Szt. Kereszt felmagasztalása) temploma 1728-ban barokk stílusban épült. – 1960-ban közigazgatásilag hozzácsatolták Németbélt.
Magyarbél − Csáky-kastély (GJ)Magyarbőd (Bidovce)
Részletek
Magyarbőd – ref. templom (GJ)
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence K-i peremén, az Ósva-patak bal partján, Kassától K-re, L: [1921] – 670, ebből 489 (73,0%) szlovák, 156 (23,3%) magyar; [2011] – 1371, ebből 984 (71,8%) szlovák, 299 (21,8%) roma, 26 (1,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 945 (68,9%) szlovák, 306 (22,3%) roma, 47 (3,4%) magyar. V: [2011] – 590 ref., 408 r. k., 109 ev., 59 gör. kat. – A magyar nyelvterület legészakibb fekvésű faluja volt, amelynek eredetileg magyar lakossága a 20. sz. folyamán nagyrészt szlovákká vált. Ref. temploma 1793-ban klasszicista stílusban épült. Temetőjében 19. sz.-i fejfák és kopjafák találhatók, valamint az 1848. dec. 11-i budaméri csatában elesett, s itt eltemetett magyar honvédek 1991-ben állított emlékoszlopa.
Református templom, MagyarbődMagyardiószeg (Veľký Diosek)
Részletek
1943- ban Diószeg néven Németdiószeggel egyesített község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Dudvág folyó jobb partján, Galántától Ny-ra. L: [1921] – 3279, ebből 2732 (83,3%) magyar, 347 (10,6%) szlovák, 102 (3,1%) német nemzetiségű. V: [1921] – 3005 r. k., 182 izr., 67 ev., 18 ref.
Magyargurab; Németgurab (Veľký Grob)
Részletek
Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Vistuk-patak bal partján, Szenctől ÉK-re. L: [1921] – 1400, ebből 730 (52,1%) szlovák, 638 (45,6%) magyar; [2011] – 1253, ebből 1155 (92,2%) szlovák, 41 (3,3%) magyar, 23 (1,8%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 1172 (93,5%) szlovák, 44 (3,5%) magyar. V: [2011] – 568 r. k., 384 ev., 14 ref., 6 gör. kat. – Német alapítású település volt, amelynek lakossága a 18. sz. végére nagyrészt magyarrá, majd a 20. sz.-ban szlovákká vált. A Pálffy-kastély a 17. sz. második felében késő reneszánsz stílusban épült. Eredetileg barokk stílusú r. k. (Szt. Anna-) templomát a 19. sz. elején klasszicista stílusban alakították át, ev. templomát 1934-ben emelték a 18. sz. végi barokk-klasszicista templom átépítésével. Határa gazdag neolitikum, bronz-, vas- és népvándorlás kori régészeti lelőhely.
Magyarhegymeg (Dolné Zahorany)
Község a Rimaszombati járásban, a Losonci- és a Rima-medence érintkezésénél, a Szuha-patak mellékvölgyében, Rimaszombattól Ny–DNy-ra. L: [1921] – 263, ebből 254 (96,6%) magyar, 8 (3,0%) szlovák; [2011] – 196, ebből 167 (85,2%) magyar, 21 (10,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 178 (90,8%) magyar, 10...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Losonci- és a Rima-medence érintkezésénél, a Szuha-patak mellékvölgyében, Rimaszombattól Ny–DNy-ra. L: [1921] – 263, ebből 254 (96,6%) magyar, 8 (3,0%) szlovák; [2011] – 196, ebből 167 (85,2%) magyar, 21 (10,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 178 (90,8%) magyar, 10...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Losonci- és a Rima-medence érintkezésénél, a Szuha-patak mellékvölgyében, Rimaszombattól Ny–DNy-ra. L: [1921] – 263, ebből 254 (96,6%) magyar, 8 (3,0%) szlovák; [2011] – 196, ebből 167 (85,2%) magyar, 21 (10,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 178 (90,8%) magyar, 10 (5,1%) szlovák. V: [2011] – 186 r. k., 1 ev., 1 ref. – R. k. (Szt. Mihály arkangyal) temploma 1884–85-ben késő klasszicista stílusban épült.
Magyarjesztreb
-> Magyarsas; Magyarjesztreb (Zemplínske Jastrabie)
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Zempléni-szigethegység K-i lábánál, Tőketerebestől D–DK-re. L: [1921] – 603, ebből 457 (75,8%) szlovák, 92 (15,3%) magyar; [2011] – 660, ebből 635 (96,2%) szlovák, 5 (0,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 635 (96,2%) szlovák, 7 (1,1%) magyar. V:...megnyit →
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Zempléni-szigethegység K-i lábánál, Tőketerebestől D–DK-re. L: [1921] – 603, ebből 457 (75,8%) szlovák, 92 (15,3%) magyar; [2011] – 660, ebből 635 (96,2%) szlovák, 5 (0,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 635 (96,2%) szlovák, 7 (1,1%) magyar. V:...megnyit →
Részletek
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Zempléni-szigethegység K-i lábánál, Tőketerebestől D–DK-re. L: [1921] – 603, ebből 457 (75,8%) szlovák, 92 (15,3%) magyar; [2011] – 660, ebből 635 (96,2%) szlovák, 5 (0,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 635 (96,2%) szlovák, 7 (1,1%) magyar. V: [2011] – 353 r. k., 201 gör. kat., 52 ref., 3 ev. – A 20. sz. elején még részben magyar lakossága a sz. második felére beolvadt a 18–19. sz.-ban betelepült szlovákságba. Ref. temploma a 13. sz.-ban, szecessziós stílusú gör. kat. (Szűz Mária mennybevétele) temploma 1928-ban, r. k. (Fájdalmas Szűzanya) temploma 1969-ben épült.
Magyarkelecsény; Kelecsény (Kľačany)
1943-ban Nyarádkelecsény néven Magyarmocsárral és Ungnyaráddal egyesített község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Latorca folyó jobb parti síkságán, Nagykapostól DK-re. L: [1921] – 329, ebből 311 (94,5%) magyar, 8 (2,4%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 142 r. k., 104 ref., 76 gör. kat.,...megnyit →
1943-ban Nyarádkelecsény néven Magyarmocsárral és Ungnyaráddal egyesített község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Latorca folyó jobb parti síkságán, Nagykapostól DK-re. L: [1921] – 329, ebből 311 (94,5%) magyar, 8 (2,4%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 142 r. k., 104 ref., 76 gör. kat.,...megnyit →
Részletek
1943-ban Nyarádkelecsény néven Magyarmocsárral és Ungnyaráddal egyesített község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Latorca folyó jobb parti síkságán, Nagykapostól DK-re. L: [1921] – 329, ebből 311 (94,5%) magyar, 8 (2,4%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 142 r. k., 104 ref., 76 gör. kat., 7 izr. R. k. temploma 1970-ben épült archaizáló stílusban.