magyar pártok
A szl.-i magyarok több mint kilenc évtizedes története politikatörténeti szempontból öt nagyobb korszakra osztható. – Az 1918-tól 1938-ig terjedő első korszakban a csehszl. parlamentarizmus megfelelő kereteket biztosított a szl.-i magyar kisebbség valós politikai képviseletének kialakulásához. Az 1918 végén és 1919 elején lezajlott államfordulatot (Csehszlovákia...megnyit →
A szl.-i magyarok több mint kilenc évtizedes története politikatörténeti szempontból öt nagyobb korszakra osztható. – Az 1918-tól 1938-ig terjedő első korszakban a csehszl. parlamentarizmus megfelelő kereteket biztosított a szl.-i magyar kisebbség valós politikai képviseletének kialakulásához. Az 1918 végén és 1919 elején lezajlott államfordulatot (Csehszlovákia...megnyit →
Részletek
A szl.-i magyarok több mint kilenc évtizedes története politikatörténeti szempontból öt nagyobb korszakra osztható. – Az 1918-tól 1938-ig terjedő első korszakban a csehszl. parlamentarizmus megfelelő kereteket biztosított a szl.-i magyar kisebbség valós politikai képviseletének kialakulásához. Az 1918 végén és 1919 elején lezajlott államfordulatot (Csehszlovákia megalakulása) követően a szlovákiai magyarok politikai élete csak lassan indult meg. Ennek okait elsősorban az államhatárok (államhatár) bizonytalan voltában és a Szl. területén érvényben lévő katonai diktatúrában kell keresni. Így a ~ csupán az első parlamenti választások előtt, 1920 elején kezdtek formálódni. Ebben a korszakban a szl.-i magyarok szavazatai három nagy irányzat: a sérelmi politika, az aktivizmus és a kommunista párt által képviselt baloldal között oszlottak meg. A korabeli szlovákiai magyar politika meghatározó irányvonalát a sérelmi ellenzéki magatartás jellemezte. Az Országos Keresztényszocialista Párt, a Magyar Nemzeti Párt, a Szlovenszkói Magyar Jogpárt stb., majd az ezek egyesüléséből létrejött Egyesült Magyar Párt (EMP) a szl.-i magyarság szempontjából csupán átmenetinek tekintették a Csehszl.-hoz való tartozást, s a magyar kisebbség problémáinak végleges megoldását egy békés határrevíziótól várták. A kormánypárti aktivizmus csekély támogatottsággal bírt, s leginkább az országos csehszl. pártok keretén belül realizálódott. Az aktivizmus szimpatizánsainál jóval nagyobb bázisa volt a szl.-i magyarok körében a baloldali pártoknak, különösen a CSKP-nek, amely országos viszonylatban épp a magyarok által lakott településeken szerezte a legtöbb szavazatot. – A második korszakot megnyitó első bécsi döntés után a mind az anyaországhoz visszakerült, mind pedig a Szl.-ban rekedt magyarság kevésbé demokratikus viszonyok közé került az első Csehszlovák Köztársasághoz képest. Az anyaországhoz visszacsatolt többségnek a háborús Mo. többpárti, ám erősen tekintélyelvű politikai keretei között csak behatároltak voltak a lehetőségei érdekeinek érvényesítésére. Az EMP egy ideig még működött, a visszacsatolt területek reintegrációja azonban feleslegessé tette külön politikai érdekképviselet fenntartását. A fasiszta diktatúrát építő Szl.-ban etnikai elvű egypártrendszer működött, amely alapján az állampárti jellegű Hlinka-féle Szlovák Néppárt mellett a német és a magyar kisebbség is rendelkezhetett saját politikai érdekképviselettel. Ezért 1939 és 1945 között a magyarság érdekeit a csupán korlátozott tevékenységet kifejthető Szlovenszkói Magyar Párt képviselte. Bár ebben az időszakban néhányan nemzetiszocialista jellegű magyar párt létrehozására is kísérletet tettek, ez a kezdeményezés a szl.-i magyarok körében elutasításra talált. A második vh. befejezése és a trianoni államhatárok felújítása a szl.-i magyarság számára hosszú évtizedekre felszámolta a valós politikai képviselet lehetőségét. – Az 1945 és 1948 közötti időszakban a szlovákiai magyarság jogfosztottá vált, nem vehetett részt a politikai életben, és nem hozhatott létre sem politikai, sem társadalmi szervezeteket. – Az 1948-as kommunista hatalomátvétel ismét új korszakot nyitott. Az egypárti diktatúra keretei között az ország többi lakosához hasonlón a szl.-i magyarok is csak a Nemzeti Front és annak meghatározó szervezete, a kommunista párt keretén belül politizálhattak. A szocialista rendszer – az 1968-as évet kivéve, amikor a Csemadok igyekezett politikai szerepet is vállalni – nem nyújtott lehetőséget valós politikai képviseletre és bármiféle autonóm politikai megnyilvánulásra. – Az 1989-ben bekövetkezett rendszerváltás újból megteremtette a politikai többpártrendszer lehetőségét. A szl.-i magyar kisebbség érdekképviseletét több párt is felvállalta, amelyek közül a Magyar Polgári Párt, az Együttélés Politikai Mozgalom, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és a Magyar Néppárt voltak a jelentősek. Ezek egyesüléséből jött létre 1998-ban a Magyar Koalíció Pártja. A rendszerváltás utáni években további magyar pártok is alakultak (Magyar Szocialista Párt, a Magyar Szocialisták Pártja, Magyar Népi Mozgalom a Megbékélésért és Jólétért, Magyar Föderalista Párt és a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség), ám ezek számottevő választói támogatás hiányában nem tudták átlépni a parlamentbe való bejutás küszöbét.
Szövetkezett Ellenzéki Pártok Kultúrreferátusa
Az ellenzéki pártok Központi Irodája mellett létesült 1922-ben, de a Központi Iroda megszűnése után is tovább élt. Arra törekedett, hogy döntő befolyást szerezzen a kisebbségi magyarság kulturális szervezkedésében. Vezetője, Sziklay Ferenc már 1922-ben részletes munkaprogramot dolgozott ki, mely kiterjedt a magyar egyházakra, iskolákra, irodalomra,...megnyit →
Az ellenzéki pártok Központi Irodája mellett létesült 1922-ben, de a Központi Iroda megszűnése után is tovább élt. Arra törekedett, hogy döntő befolyást szerezzen a kisebbségi magyarság kulturális szervezkedésében. Vezetője, Sziklay Ferenc már 1922-ben részletes munkaprogramot dolgozott ki, mely kiterjedt a magyar egyházakra, iskolákra, irodalomra,...megnyit →
Részletek
Az ellenzéki pártok Központi Irodája mellett létesült 1922-ben, de a Központi Iroda megszűnése után is tovább élt. Arra törekedett, hogy döntő befolyást szerezzen a kisebbségi magyarság kulturális szervezkedésében. Vezetője, Sziklay Ferenc már 1922-ben részletes munkaprogramot dolgozott ki, mely kiterjedt a magyar egyházakra, iskolákra, irodalomra, kulturális és társadalmi egyesületekre, kaszinókra, dal- és zeneegyesületekre, tornaegyletekre, népművelési intézményekre, könyvtárakra, folyóiratokra, képzőművészetre, hivatásos és műkedvelő színészetre. A ~ által kezdeményezett és létrehozott intézmények közé tartoztak a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület (SZMKE), a Kazinczy Könyvbarátok Társasága, a Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Szövetkezet, a Szlovenszkói Magyar Színpártoló Egyesület, a Csehszlovákiai Magyar Dalosszövetség stb. – Ir. Sziklay Ferenc: Kulturális szervezkedésünk története (In: Magyarok Csehszlovákiában 1918–1938, 1938); Gömöry János: Emlékeim egy letűnt világról (1964); Turczel Lajos: A csehszlovákiai magyar közművelődés alakulása 1918-tól 1945-ig (In: Fejezetek a csehszlovákiai magyarság történetéből, 1994).
Magyar Polgári Párt (MPP)
Szlovákiai magyar politikai párt (Pozsony, 1989–1998). Független Magyar Kezdeményezés (FMK) néven mint illegális polgári és politikai szerveződés 1989. nov. 18-án alakult Vágsellyén. Első szóvivői A. Nagy László és Tóth Károly voltak. Az FMK aktívan részt vett a rendszerváltásban. A bársonyos forradalom idején a pozsonyi...megnyit →
Szlovákiai magyar politikai párt (Pozsony, 1989–1998). Független Magyar Kezdeményezés (FMK) néven mint illegális polgári és politikai szerveződés 1989. nov. 18-án alakult Vágsellyén. Első szóvivői A. Nagy László és Tóth Károly voltak. Az FMK aktívan részt vett a rendszerváltásban. A bársonyos forradalom idején a pozsonyi...megnyit →
Részletek
Magyar Polgári Párt logója (FI)
Szlovákiai magyar politikai párt (Pozsony, 1989–1998). Független Magyar Kezdeményezés (FMK) néven mint illegális polgári és politikai szerveződés 1989. nov. 18-án alakult Vágsellyén. Első szóvivői A. Nagy László és Tóth Károly voltak. Az FMK aktívan részt vett a rendszerváltásban. A bársonyos forradalom idején a pozsonyi tüntetések egyik szervezője volt. Reflex néven Komárom egy közéleti hetilapot, ill. Pozsonyban Szabad Kapacitás c. tájékoztatót adott ki. Az FMK volt a második vh. utáni első független szlovákiai magyar (napi)lap, a Nap alapítója, ill. az első szlovákiai magyar alapítvány létrehozója (Márai Sándor Alapítvány). 1990 jan.-jában parlamenti képviselőket kooptált a prágai Szövetségi Gyűlésbe (Duray Miklós, Gémesi Károly, Németh Zsuzsanna, Popély Gyula, Sándor Eleonóra, Világi Oszkár), ill. a pozsonyi Szlovák Nemzeti Tanácsba (Csekes Erika, Grendel Lajos, Kovács László, A. Nagy László, Pirovits László, Zászlós Gábor). Zászlós Gábor a szlovák parlament, Varga Sándor a szlovák kormány alelnöke, Hunčík Péter pedig Václav Havel köztársasági elnök nemzetiségi tanácsadója lett. Az 1990-es első szabad választáson a Nyilvánosság az Erőszak Ellen (VPN) szlovák politikai tömörüléssel koalícióban indult, és tagjai kerültek be a Szövetségi Gyűlésbe (Gémesi Károly, Sándor Eleonóra, Szöllős Ilona, Világi Oszkár) és a Szlovák Nemzeti Tanácsba (Berényi József, Markotán Péter, A. Nagy László, Pirovits László, Zászlós Gábor, Varga Sándor). Ezt követően mind a prágai szövetségi, mind pedig a pozsonyi szlovák kormány tagja lett. Zászlós Gábor a szlovák kormánynak, A. Nagy László a szlovák parlamentnek, Világi Oszkár a Szövetségi Gyűlés Nemzetek Kamarájának lett az alelnöke, Gémesi Károly pedig a Szövetségi Gyűlés emberjogi és nemzetiségi bizottságának a kezdeményezője és az elnöke. 1992 jan.-jában az FMK liberális politikai párttá alakult ~ néven, programját Szabadság és Felelősség címmel jelentette meg. Elnöke A. Nagy László lett. 1992–1994 között parlamenten kívüli pártként működött, majd 1994-ben a Magyar Koalíció részeként újra parlamenti párttá vált (egy képviselője szerzett mandátumot, Mészáros Lajos, aki később az Alkotmánybíróság tagja lett). 1998-ban Magyar Koalíció Pártja néven egyesült a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalommal és az Együttélés Politikai Mozgalommal. – Tagja volt a Liberális Internacionálénak és az Európai Liberális Pártnak. – Vezető: Tóth Károly (1989); A. Nagy László (1991).
Magyar Protestáns Baráti Kör
Prágai ref. és ev. egyetemisták alapították (Prága, 1933–1934). 1934-ben beleolvadt a hasonló célkitűzéssel alakuló Széchenyi Reformmozgalomba. Mindkét szervezetben aktív szerepet vállalt Ónodi Zoltán orvostanhallgató, aki a bécsi döntés után könyvet írt a csehszl. magyar protestáns ifj. mozgalomról. – Ir. Stefáni Lajos: A csehszlovákiai magyar...megnyit →
Prágai ref. és ev. egyetemisták alapították (Prága, 1933–1934). 1934-ben beleolvadt a hasonló célkitűzéssel alakuló Széchenyi Reformmozgalomba. Mindkét szervezetben aktív szerepet vállalt Ónodi Zoltán orvostanhallgató, aki a bécsi döntés után könyvet írt a csehszl. magyar protestáns ifj. mozgalomról. – Ir. Stefáni Lajos: A csehszlovákiai magyar...megnyit →
Részletek
Prágai ref. és ev. egyetemisták alapították (Prága, 1933–1934). 1934-ben beleolvadt a hasonló célkitűzéssel alakuló Széchenyi Reformmozgalomba. Mindkét szervezetben aktív szerepet vállalt Ónodi Zoltán orvostanhallgató, aki a bécsi döntés után könyvet írt a csehszl. magyar protestáns ifj. mozgalomról. – Ir. Stefáni Lajos: A csehszlovákiai magyar főiskolás mozgalomról (Magyar Írás, 1935/4); Ónodi Zoltán: Kelt Prága, 1938… (1939).
magyar sajtó 1918–1945
Az államfordulatot követő első években Szl.-ban az addigi magyar sajtó nagyobb részét, főleg a magyarosításban részt vett lapokat megszüntették, de 1921–1922-től az új lapok alapítása már nagyobb nehézségek nélkül történt. 7–8 év elteltével a polgári demokráciákra jellemző differenciált sajtóstruktúra a kisebbségi társadalomban is kialakult....megnyit →
Az államfordulatot követő első években Szl.-ban az addigi magyar sajtó nagyobb részét, főleg a magyarosításban részt vett lapokat megszüntették, de 1921–1922-től az új lapok alapítása már nagyobb nehézségek nélkül történt. 7–8 év elteltével a polgári demokráciákra jellemző differenciált sajtóstruktúra a kisebbségi társadalomban is kialakult....megnyit →
Részletek
Az államfordulatot követő első években Szl.-ban az addigi magyar sajtó nagyobb részét, főleg a magyarosításban részt vett lapokat megszüntették, de 1921–1922-től az új lapok alapítása már nagyobb nehézségek nélkül történt. 7–8 év elteltével a polgári demokráciákra jellemző differenciált sajtóstruktúra a kisebbségi társadalomban is kialakult. 1918 és 1938 között – a kárpátaljai magyar sajtót is beleszámítva – csaknem 700 volt a regisztrált lapok száma. Nagyobb részük az anyagi ellátatlanság és a szakértelem hiánya miatt rövid életű volt, s a magasabb színvonalú tudományos szaklapok nemcsak a természettudomány, hanem a humán tudományszakok viszonylatában is mindvégig hiányoztak. A hatóságok a kisebbségi sajtót diszkriminatív módon cenzúrázták, s gyakori volt az elkobzás és lapbetiltás. Az első köztársaság és az első Szlovák Köztársaság jelentősebb magyar lapjai a továbbiakban jellegük szerinti csoportosításban szerepelnek. – Az 1918 és 1938 közötti sajtó egyik alapvető rétegét a politikai lapok alkották. A napilapok száma meghaladta a húszat, s a 20-as évek első felében előfordult, hogy egyszerre 7–8 is megjelent. A magyar lakosság pártpolitikai megoszlásának megfelelően jöttek létre: a) a szövetkezett ellenzéki pártok (Országos Keresztényszocialista Párt, Magyar Nemzeti Párt) napilapjai: Esti Újság (Kassa), Híradó, Prágai Magyar Hírlap, Új Hírek; b) a kommunista lapok: Kassai Munkás, Munkás, Magyar Nap; c) kormánypárti (aktivista) lapok: A Reggel, Magyar Ujság (1933–1938), Nap, Déli Hírlap, Magyar Hírlap (Kassa), Szabadság, Prágai Szemle; d) független napilapok: Magyar Ujság (1919–1928), Kassai Hírlap, Kassai Napló, Kassai Újság, Esti Újság (Pozsony 1935–1938). A politikai hetilapok közül országos jellegű volt az ellenzéki Barázda, a Magyar Néplap, A Nép, a Népakarat; a csehszlovák agrárpárti Népújság, a Földműves, a Köztársasági Magyar Földműves, a Magyarság. Több, tájhoz vagy városhoz és környékéhez kötődő hetilap is megjelent. – Katolikus, református és zsidó lapok is megjelentek, pl. Ifjúságunk, Katholikus Lelkipásztor, Református Élet, Zsidó Hírlap stb. – Az ifjúsági lapok és az egyetemista mozgalmak lapjai: Egyetemes Úton, Forrás, A Jövő, Jövőnk, Kéve, Magyar Diákszemle, Új Élet, Vetés. Középiskolás- és cserkészlapok: Indulás, Juventus, A Mi Lapunk, Szülőföldünk, Tábortűz, Turul. Gyermeklapok: Az Én Lapom, Gyermek Világ, Jó barátom, Szivárvány. Kommunista ifjúsági lapok: Dolgozó Fiatalság, Harc, Ifjú Előre, Az Ifjú Gárda, Ifjú Harcos, Kommunista Ifjúság. Ezenkívül voltak magyar nyelvű, gazdasággal foglalkozó lapok, érdekvédelmi lapok (Magyar Tanító, Magyar Tanügy), irodalmi lapok (Irodalmi Szemle, Képes Hét, Tátra, Tűz, Új Auróra stb.), a képzőművészeti és színházi élettel foglalkozó lapok, tudományos és tudományos ismeretterjesztő lapok, vicclapok, sportújságok valamint többnyelvű kiadványok. – Az első Szlovák Köztársaságban (1939–1944) a magyar nyelvű sajtó erősen megfogyatkozott; ennek oka egyrészt és főleg a magyar lakosság számának 70 ezer alá esése, másrészt a sajtószabadság megszüntetése és az irányított sajtórendszer bevezetése volt. 1939 márc.-ától kezdve csak – a viszonossági elv alapján állandó zaklatásoknak és átmeneti beszüntetéseknek kitett – két napilap jelent meg: az Esti Újság és az Új Hírek. Ezeket aztán 1941 dec.-ében megszüntették, s valamivel konszolidáltabb körülmények között egy új napilap (Magyar Hírlap) és egy felújított hetilap (Magyar Néplap) lépett a helyükbe. Létezett még 1940-től egy szabálytalan időközökben megjelenő, s 10 számot megért almanachszerű folyóirat, a Dallos Sándor alapította Magyar Album. 1944 végén Esterházy János beszüntette a Magyar Hírlapot és a Magyar Néplapot. – Ir. Szvatkó Pál: A sajtó. In: Magyarok Csehszlovákiában 1918–1938 (1938); Somos Elemér:A szlovákiai magyar s: A szlovákiai magyarság élete 1938–1942 (1942); Turczel Lajos: Két kor mezsgyéjén (1967); Turczel Lajos: Hiányzó fejezetek (1982); Turczel Lajos: Visszatekintések… (1995); Mária Kipsová a kolektív: Bibliografia slovenských a inorečových novín a časopisov z rokov 1919–1938 (1968); Szénássy Árpád: A komáromi hírlapírás kétszáz éves története 1789–1989 (1994).
magyar sajtó 1945 után
A politikai és társadalmi feltételek a csehszlovákiai magyarság jogfosztottsága miatt csak 1948 végén teremtődtek meg a magyar sajtó kiadására, majd fokozatosan a kisebbségi sajtórendszer kiépítésére. A kisebbségi sajtó kiadásában a politikai szerveket nem a nagyvonalúság vezette, hanem a korlátozás szándéka. – A jogfosztottság éveiben...megnyit →
A politikai és társadalmi feltételek a csehszlovákiai magyarság jogfosztottsága miatt csak 1948 végén teremtődtek meg a magyar sajtó kiadására, majd fokozatosan a kisebbségi sajtórendszer kiépítésére. A kisebbségi sajtó kiadásában a politikai szerveket nem a nagyvonalúság vezette, hanem a korlátozás szándéka. – A jogfosztottság éveiben...megnyit →
Részletek
Az Új Szó fejléce – 1949 (FI)
A politikai és társadalmi feltételek a csehszlovákiai magyarság jogfosztottsága miatt csak 1948 végén teremtődtek meg a magyar sajtó kiadására, majd fokozatosan a kisebbségi sajtórendszer kiépítésére. A kisebbségi sajtó kiadásában a politikai szerveket nem a nagyvonalúság vezette, hanem a korlátozás szándéka. – A jogfosztottság éveiben (1945–1948) a magyarság tragédiájának megszólaltatói az illegális sajtótermékek (Gyepü Hangja, Észak Szava) és a magyarországi újságok voltak. A hatóságok elsőként a Jó Barát c. hetilap (1948. júl. 28.–1949. ápr. 10.) kiadását engedélyezték. A hetilap részint emberbaráti segítséget kívánt nyújtani a szülőföldjükről elüldözötteknek, akiket a Szudéta-vidékre és Morvaországba telepítettek, másrészt a politikai agitáció eszközeivel azt sugallta az olvasóknak, béküljenek meg az új helyzettel, s kényszerű letelepedési helyüket tekintsék otthonuknak. – Az első magyar sajtótermék, mely a magyarkérdés politikai rendezése alapján látott napvilágot, az Uj Szó volt. 1950-től fokozatosan enyhült a politikai nyomás, s lehetőség nyílt új lapok kiadására. 1950 márc.-ától a Szabad Földműves jelent meg (1990-ig). A műsorfüzet szerepét töltötte be az Alkotó Ifjúság, amely 1950 végétől 1953 közepéig előbb kéthavonként, majd havonként jelent meg. A gyermek- és ifjúsági lapok sorát a Pionírok Lapja (1950) nyitotta meg (1968-tól Tábortűz címen jelent meg). Ezt követte az Új Ifjúság (1952. jan. 16.), a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség hetilapja; megszűnése után 1990-től Ifi, Heti Ifi, majd ismét Ifi címmel (1996-tól havonta) jelent meg 2005-ig. 1952 jan.-jától adták ki a Kis Építőt (1991-től Tücsök). Ifjúsági havilapként jelent meg a Tudomány és Technika (1954. jan.–1963. dec.) is, melyet a sokáig csak mutációban kiadott Természet és Társadalom (1961. jan.–1990. jún.) váltott fel. – 1951 okt.-ében indult a Fáklya, a Csemadok kulturális folyóirata, mely 1945 után először vállalta fel az irodalmi és kulturális élet szervezését. Megszűnése (1956) után A Hét (később Hét) c. hetilap vette át a szerepét: ez 1995-ben szűnt meg. Az Irodalmi Szemle megjelenésével (1958) a sokáig egyetlen csehszlovákiai magyar irodalmi folyóirat indult útjára; előbb negyedévenként, később évente tízszer, 1990-től havonta jelenik meg. – 1990 óta jelenik meg a Vasárnap (elődje az 1968-ban alapított Vasárnapi Új Szó, az Új Szó hétvégi melléklete) mint önálló hetilap. – A Szabad Újság 1991 óta jelenik meg (elődje a Szabad Földműves), eleinte napi-, 1993 óta napilap formátumú hetilapként. – A rendszerváltás után további irodalmi (irodalmi-kritikai és képzőművészeti, valamint elméleti) folyóiratokkal is bővült a kínálat. Előbb a Kalligram c. folyóirat jelent meg (1992-től), majd a Szőrös Kő (1996-tól), végül az irodalomtudományi Partitúra (2006-tól), illetve a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának irodalmi folyóirata, az Opus (2009). – A társadalomtudományi folyóiratok sorában elsőként a Fórum Kisebbségkutató Intézet negyedéves tudományos folyóirata, a Fórum Társadalomtudományi Szemle (1999), majd a Selye János Egyetem Tanárképző Karának folyóirata, az Eruditio – Educatio (2006) jelent meg. A negyedéves helytörténeti-kulturális folyóirat, a Gömörország 2000-től lát napvilagot. – A családi jellegű lapok sorát a Dolgozó Nő (később Nő) nyitotta meg 1952 márc.-ában. A szlovákiai nőmozgalom folyóirataként jelent meg, később kéthetente, majd hetente (1966); családi jellegű hetilappá a 70-es évek végén próbált alakulni; megszűnése után az Új Nő (1992-től) vállalta a szerepét, havilapként jelenik meg. A Barátnő kezdetben a Nő szerkesztőségének vállalkozása volt, s a lányok, asszonyok havi magazinjaként jelent meg; 1998-ban szűnt meg. – A kulturális, népművelő munka támogatására adták ki a módszertani jellegű Népművelés (1954. szept.–1990. dec.) c. folyóiratot. A Csehszlovák–Szovjet Baráti Szövetség képes havilapja a Szovjetbarát (1977. jan.–1989. jún.) volt. 1956 jan.-jától jelent meg a Szocialista Nevelés (később Nevelés) c. módszertani folyóirat, mely 1990 jún.-ában szűnt meg és helyét a Katedra c. folyóirat tölti be, ez havilapként jelenik meg 1994 óta a szlovákiai magyar oktatásügy fórumaként. Az egészségügyi ismeretterjesztés igényével készült a Népegészség (1960. jan.–1989. dec.), melynek előzménye a Vöröskeresztes Híradó (1953–1959) volt; 1989 után Egészség címmel adták ki, 1994-ben megszűnt. A közigazgatási és jogi ismeretek terjesztését vállalta a Nemzeti Bizottságok (1952–1990) c. kiadvány, mely 1991 jan.-jától Közigazgatás címmel jelent meg (1993-ban szűnt meg); előzménye, a Népbíró (1951–1967), ill. a Szocialista Bíráskodás a bíróságok népi ülnökei számára készült. A szakszervezetek magyar nyelvű lapja, a Szakszervezeti Közlöny (1950-től heti-, 1955–1990-ben havilap), a szlovák kiadvány mutációja volt. Pártpolitikai igényeket elégített ki a Pártélet (1951–1989), a Propagandista (1951–1954), a Népnevelő Szava (1952–1954) és a Népnevelő Napló (1957). – Az egyházi sajtót a Kálvinista Szemle (1951-től) és a Remény (1990-től) katolikus hetilap képviselik. 1992–1996 között Csillagfény címmel katolikus folyóirat is megjelent. – A Jó Gazda 1991-től látja el a kistermelők szakmai tájékoztatásának feladatát. A fogyasztási szövetkezetek hetilapja a Družstevné noviny melléklete, a Szövetkezeti Újság (1969–1989) volt, mely később Boltos címmel önállósult, s havonta jelent meg (1993–1996). A (cseh)szlovák tűzvédelem lapja 1965-től a havonta megjelenő Tűzoltó. – A rendszerváltozást követő sajtótermékek élén a Független Magyar Kezdeményezés (FMK) és a Verejnosť proti násiliu (Nyilvánosság az Erőszak Ellen) pártok közös kiadásában megjelent Nap állt. Első száma 1989. dec. 15-én jelent meg; a hetilap 1995 aug.-ában szűnt meg. Az FMK komáromi szervezete Reflex (1990) címmel adott ki hetilapot. Baloldali hetilap volt a néhány hónap után megszűnt Új Út (1990). 1990 után indult a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség lapja, a Cserkész. A korábban megjelent Csehszlovákiai Sport (1953) helyét a Hajrá! vette át (1993–1996). A Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság tájékoztatója a Hírharang (1990), a Szlovákiai Magyar Írók Társaságáé pedig a Tájékoztató (1990). 1990–1995-ben Kassán jelent meg a Keleti Napló c. társadalmi és kulturális havilap. – A járási újságok többsége kétnyelvű, esetenként (főleg az 50-es, 60-es években) a szlovák nyelvű újság magyar változata. Jórészt a propaganda érdekeit szolgálták, a jobb feltételek közt dolgozó szerkesztőségek azonban tudósításaikkal, riportjaikkal népszerűvé tudták tenni a lapot. A Lévai járás újsága a Garamvölgye, a Rimaszombatié a Gömöri Hírlap, az Érsekújvárié az Érsekújvári Újság, a Galántaié a Győzelmes Út, a Tőketerebesié a Dél-zempléni Élet, a Losoncié a Haladás, a Kassaié a Keleti Hajnal, Pozsony-vidékié az Új Élet, a Dunaszerdahelyié a Csallóköz, a Komáromié a Dunatáj címmel jelent meg – közülük a Dunatáj és a Csallóköz ma is jelentős regionális hetilapok. Regionális lap a Komáromi Lapok (1991) c. hetilap, az Új Komáromi Lapok (1991) c. kétnyelvű járási újság s az Ipolyságon megjelenő Régiónk c. független havilap. – Ir. Melánia Balúnová a kol. szerk.: Bibliografia novín a časopisov vychádzajúcich na Slovensku v r. 1945–1960; Marta Jan szerk.: Bibliografia novín a časopisov na Slovensku 1961–1965 (1971); Emília Zámborská szerk.: Katalóg slovenských a na Slovensku vychádzajúcich novín a časopisov v r. 1945–1971, I–III. (1974); Zoznam slovenských časopisov dochádzajúcich v r. 1994 a 1995 do UK ako povinný výtlačok (1995); Tušer, Andrej–Šefčák, Ľuboš: Okresné noviny na Slovensku (1986); Lacza Tihamér: A magyar sajtó Szlovákiában 1945 után. In: Filep Tamás Guztáv–Tóth László (szerk.): A (cseh)szlovákiai magyar művelődés története 1918–1998. II. Oktatásügy, közművelődés, sajtó (1998); Végh László (szerk.): A Bibliotheca Hungarica (cseh)szlovákiai magyar folyóiratgyűjteményének katalógusa 1918–2002 (2002).
Magyar Segélybizottság
Illegális érdekvédelmi szervezet a második vh. utáni magyarüldözések idején. A jogfosztó intézkedések idején a magyarságuk miatt az állásukból elbocsátott közalkalmazottak, a nyugdíjuktól megfosztott idős emberek, az otthonukból kirakott magyarok segélyezését végezte. Hatásköre az egész országra kiterjedt, s a rászorultakat elsősorban készpénzzel, ruhaneművel, élelmiszerrel, gyógyszerrel...megnyit →
Illegális érdekvédelmi szervezet a második vh. utáni magyarüldözések idején. A jogfosztó intézkedések idején a magyarságuk miatt az állásukból elbocsátott közalkalmazottak, a nyugdíjuktól megfosztott idős emberek, az otthonukból kirakott magyarok segélyezését végezte. Hatásköre az egész országra kiterjedt, s a rászorultakat elsősorban készpénzzel, ruhaneművel, élelmiszerrel, gyógyszerrel...megnyit →
Részletek
Illegális érdekvédelmi szervezet a második vh. utáni magyarüldözések idején. A jogfosztó intézkedések idején a magyarságuk miatt az állásukból elbocsátott közalkalmazottak, a nyugdíjuktól megfosztott idős emberek, az otthonukból kirakott magyarok segélyezését végezte. Hatásköre az egész országra kiterjedt, s a rászorultakat elsősorban készpénzzel, ruhaneművel, élelmiszerrel, gyógyszerrel támogatta. A segélyalap működéséhez szükséges anyagi eszközöket gyűjtésből, a Vöröskereszt adományaiból és a Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság által kiutalt összegekből fedezte. – Vezető: Szalatnai Rezső, Szabó Béla, Simai Béla.
Magyar Szellemi Társaság
Polgári baloldali és szocialista írók, publicisták és művészek népfrontos jellegű kulturális egyesülete. Alakuló közgyűlését 1935. febr. 10-én tartotta Pozsonyban: alapszabálya értelmében a magyar kultúra ápolása és a magyar-szlovák-cseh kulturális kapcsolatok elmélyítése volt a fő célja. Kezdeményezője Barta Lajos emigráns író volt, aki azonban csehszlovák...megnyit →
Polgári baloldali és szocialista írók, publicisták és művészek népfrontos jellegű kulturális egyesülete. Alakuló közgyűlését 1935. febr. 10-én tartotta Pozsonyban: alapszabálya értelmében a magyar kultúra ápolása és a magyar-szlovák-cseh kulturális kapcsolatok elmélyítése volt a fő célja. Kezdeményezője Barta Lajos emigráns író volt, aki azonban csehszlovák...megnyit →
Részletek
Polgári baloldali és szocialista írók, publicisták és művészek népfrontos jellegű kulturális egyesülete. Alakuló közgyűlését 1935. febr. 10-én tartotta Pozsonyban: alapszabálya értelmében a magyar kultúra ápolása és a magyar-szlovák-cseh kulturális kapcsolatok elmélyítése volt a fő célja. Kezdeményezője Barta Lajos emigráns író volt, aki azonban csehszlovák állampolgárság hiányában nem lehetett az egyesület tisztségviselője. Az egyesület létrehozását a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság elnöksége aktívan támogatta, de később – a szociáldemokrata sajtóval együtt – politikai egyoldalúsággal, „bolsevista szellemmel” vádolta a vezetőséget. Az intrikák következtében és egy másik egyesület a Csehszlovákiai Magyar Kisebbségi Társaság megalakulása miatt csakhamar feloszlott.
Magyar Színház
Részletek
Illusztrált színházi újság (Komárom, 1920. júl. 24.). Egyetlen száma jelent meg. – Szerk. Pajzs Imre.
Magyar Színházi Napok
Képes műsorfüzet (Pozsony, 1941, 1942). Egy-egy száma jelent meg a júl. első felében tartott pozsonyi magyar műkedvelő színi szezon alkalmából. A 44, ill. 88 oldalas kiadvány a műsor részletes ismertetésén kívül a színházzal kapcsolatos cikkeket, emlékezéseket, interjúkat, anekdotákat, verseket és képeket közölt. – Szerk. Rehorovszky...megnyit →
Képes műsorfüzet (Pozsony, 1941, 1942). Egy-egy száma jelent meg a júl. első felében tartott pozsonyi magyar műkedvelő színi szezon alkalmából. A 44, ill. 88 oldalas kiadvány a műsor részletes ismertetésén kívül a színházzal kapcsolatos cikkeket, emlékezéseket, interjúkat, anekdotákat, verseket és képeket közölt. – Szerk. Rehorovszky...megnyit →
Részletek
Képes műsorfüzet (Pozsony, 1941, 1942). Egy-egy száma jelent meg a júl. első felében tartott pozsonyi magyar műkedvelő színi szezon alkalmából. A 44, ill. 88 oldalas kiadvány a műsor részletes ismertetésén kívül a színházzal kapcsolatos cikkeket, emlékezéseket, interjúkat, anekdotákat, verseket és képeket közölt. – Szerk. Rehorovszky Jenő.