Lőrincz János
Részletek
LŐRINCZ JANOS (FI)
(* 1950. Pozsony). Fotóriporter. 1976–1980 között pszichológus. 1986-tól hivatásos fotóriporter: az Új Szó, 1989 után a Verejnosť később a Národná obroda, majd a Práca fényképésze. Ezt követően hét évig szabad foglalkozású fotóriporter. A SITA hírügynökség fotósaként is dolgozott.
Lőrincz Kató
(* 1930. dec. 16. Ungvár) Újságíró, szerkesztő. 1949-ben a nagymihályi gimnáziumban érettségizett. 1949—53 között postahivatalnok. 1953—55 között az Új Szó fordító-szerkesztője. 1957-től nyugdijazásáig (1989) a Csehszlovák Rádió magyar adásának riportere. A csehszlovákiai magyar értelmiség kiváló képviselőivel készített riportokat. Útleírásai, portréi a Csehszlovák Rádió, a...megnyit →
(* 1930. dec. 16. Ungvár) Újságíró, szerkesztő. 1949-ben a nagymihályi gimnáziumban érettségizett. 1949—53 között postahivatalnok. 1953—55 között az Új Szó fordító-szerkesztője. 1957-től nyugdijazásáig (1989) a Csehszlovák Rádió magyar adásának riportere. A csehszlovákiai magyar értelmiség kiváló képviselőivel készített riportokat. Útleírásai, portréi a Csehszlovák Rádió, a...megnyit →
Részletek
LŐRINCZ KATALIN (FI)
(* 1930. dec. 16. Ungvár) Újságíró, szerkesztő. 1949-ben a nagymihályi gimnáziumban érettségizett. 1949—53 között postahivatalnok. 1953—55 között az Új Szó fordító-szerkesztője. 1957-től nyugdijazásáig (1989) a Csehszlovák Rádió magyar adásának riportere. A csehszlovákiai magyar értelmiség kiváló képviselőivel készített riportokat. Útleírásai, portréi a Csehszlovák Rádió, a Hét, a Nő, a Szabad Földműves valamint az Új Szó hasábjain jelentek meg. – Ir. Ki kicsoda Kassától—Prágáig? (1993).
Lőrincz Margit ; Tarics Lőrincz Margit
(* 1933. aug. 21. Komárom - † 2022. febr. 02. Komárom) Színésznő. Tanulmányait szülővárosában végezte. 1950–1952 között egy építőipari vállalat alkalmazottja, majd 1952-től nyugdíjba vonulásáig a komáromi Magyar Területi Színház, ill. jogutódja, a Komáromi Jókai Színház tagja. Pályáját műkedvelő színjátszóként kezdte. Számos hangjátékban, ill....megnyit →
(* 1933. aug. 21. Komárom - † 2022. febr. 02. Komárom) Színésznő. Tanulmányait szülővárosában végezte. 1950–1952 között egy építőipari vállalat alkalmazottja, majd 1952-től nyugdíjba vonulásáig a komáromi Magyar Területi Színház, ill. jogutódja, a Komáromi Jókai Színház tagja. Pályáját műkedvelő színjátszóként kezdte. Számos hangjátékban, ill....megnyit →
Részletek
Lőrincz Margit (JSZ)
(* 1933. aug. 21. Komárom – † 2022. febr. 02. Komárom) Színésznő. Tanulmányait szülővárosában végezte. 1950–1952 között egy építőipari vállalat alkalmazottja, majd 1952-től nyugdíjba vonulásáig a komáromi Magyar Területi Színház, ill. jogutódja, a Komáromi Jókai Színház tagja. Pályáját műkedvelő színjátszóként kezdte. Számos hangjátékban, ill. néhány szlovák és magyar filmben szerepelt. – Főbb színházi szerepei: Tóth Flóra (Bródy Sándor: A tanítónő); Rédei Eszter (Móricz Zsigmond: Úri muri); Lujza (Friedrich Schiller: Ármány és szerelem); Gianna (Heltai Jenő: A néma levente); Csele Judit (Fejes Endre: Rozsdatemető); Kanizsai Dorottya (Háy Gyula: Mohács); Házmesterné (Csurka István: Házmestersirató); Kata (William Shakespeare: A makrancos hölgy); Peach-né (William Shakespeare: A windsori víg nők); Júlia (Hunyadi Sándor: Három sárkány); Colomba (Ben Jonson: Volpone); Baradlayné (Jókai Mór–Kopányi Györg: A kőszívű ember fiai); Carrarné (B. Brecht: Carrar asszony puskái); Kanizsai Dorottya (Háy Gyula: Mohács); Cora Clarke (Noel Coward: Forgószínpad) – Film, TV: „Dedeček automobilu“; Bašťovanský és veje („Bašťovanský a zať“); Két választás Magyarországon – Díjak, elismerések: A Szlovák Irodalmi Alap életműdíja; A Szlovák Köztársaság ezüst plakettje; Pro Cultura Hungarica 2009-től emlékgyűrűt adományoz a Komáromi Jókai Színház legtehetségesebb fiataljainak.
Lőrincz Zsuzsa
(* 1954. jan. 19. Pozsony) Grafikus, illusztrátor. Szülővárosában érettségizett, 1979–1985 között a prágai Képzőművészeti Akadémián tanult. Prágában él. Ismertek grafikai sorozatai; mondandója a természet, a táj mély átérzésében gyökerezik, de fogékony a város sajátos poézisére is. – Albumai: Ladislav Čepelák, Rudolf Hrušinský, John Lennon...megnyit →
(* 1954. jan. 19. Pozsony) Grafikus, illusztrátor. Szülővárosában érettségizett, 1979–1985 között a prágai Képzőművészeti Akadémián tanult. Prágában él. Ismertek grafikai sorozatai; mondandója a természet, a táj mély átérzésében gyökerezik, de fogékony a város sajátos poézisére is. – Albumai: Ladislav Čepelák, Rudolf Hrušinský, John Lennon...megnyit →
Részletek
Lőrincz Zsuzsa (SZM)
(* 1954. jan. 19. Pozsony) Grafikus, illusztrátor. Szülővárosában érettségizett, 1979–1985 között a prágai Képzőművészeti Akadémián tanult. Prágában él. Ismertek grafikai sorozatai; mondandója a természet, a táj mély átérzésében gyökerezik, de fogékony a város sajátos poézisére is. – Albumai: Ladislav Čepelák, Rudolf Hrušinský, John Lennon tiszteletére; Hommage a` Alapy Gáspár; Dráfi Mátyás 60. születésnapjára.
Lóska Lajos
(* 1917. szept. 28. Kassa, † 1987. jan. 16. Losonc) Prózaíró. A gimnáziumot Kassán és Losoncon, a jogot Pécsett, a magyar–történelem szakot a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán végezte el. 1952-től nyugdíjazásáig a füleki gimnáziumban tanított. Már középiskolás korában publikált, s munkatársa volt a rövid életű losonci diáklapnak, az...megnyit →
(* 1917. szept. 28. Kassa, † 1987. jan. 16. Losonc) Prózaíró. A gimnáziumot Kassán és Losoncon, a jogot Pécsett, a magyar–történelem szakot a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán végezte el. 1952-től nyugdíjazásáig a füleki gimnáziumban tanított. Már középiskolás korában publikált, s munkatársa volt a rövid életű losonci diáklapnak, az...megnyit →
Részletek
(* 1917. szept. 28. Kassa, † 1987. jan. 16. Losonc) Prózaíró. A gimnáziumot Kassán és Losoncon, a jogot Pécsett, a magyar–történelem szakot a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán végezte el. 1952-től nyugdíjazásáig a füleki gimnáziumban tanított. Már középiskolás korában publikált, s munkatársa volt a rövid életű losonci diáklapnak, az Indulásnak. Irodalmi munkásságából a katona- és fogolyélményeit feldolgozó regényei emelhetők ki; a szovjet hadifogságot szépítés nélkül bemutató regénye (1971) a műfaj jobb magyar produktumai közé sorolható. – Fm. És mégis felkél a nap (r., 1971); Tábortűz a Vöröskőn (r., 1975); Öt perc az élet (r., 1986). – Ir. Koncsol László: Tizenkét hónap tíz könyvéről (In: Kísérletek és elemzések, 1986); Dusza István: Jelenség vagy véletlen egybeesés? (Irodalmi Szemle, 1987/5); Ardamica Ferenc: Cicero elment (Irodalmi Szemle, 1987/4).
Losonc (Lučenec; Lizenz)
Részletek
Losonc − utcakép, Kubíni tér (SzL)
Város és járási székhely a Losonci-medence Ny-i részén, a Losonc- és a Tugár-patak teraszain, Rimaszombattól Ny–DNy-ra. L: [1921] – 12 417, ebből 5612 (45,2%) szlovák, 5256 (42,3%) magyar, 542 (4,4%) zsidó, 538 (4,3%) német, 36 (0,3%) roma; [2011] – 28 475, ebből 19 895 (69,9%) szlovák, 2660 (9,3%) magyar, 219 (0,8%) ruszin, 114 (0,4%) cseh és morva, 6 (0,02%) német, 2 (0,01%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 19 454 (68,3%) szlovák, 3045 (10,7%) magyar, 131 (0,5%) cseh, 126 (0,4%) roma, 8 (0,03%) német, 3 (0,01%) jiddis. V: [2011] – 12 351 r. k., 3044 ev., 161 ref., 141 baptista, 136 jehovista, 131 metodista, 105 gör. kat., 18 izr. – Egykor bőriparáról híres jelentős kereskedelmi központ volt, a 13. sz.-tól mezővárosi, 1876-tól rendezett tanácsú városi ranggal; 1922-ben elveszített városi címét 1960-ban kapta vissza. 1919–22 között Nógrád vármegye Csehszl.-hoz csatolt részének székhelye volt. Zsidó lakosságát 1944-ben koncentrációs táborokba hurcolták, magyar lakosainak egy részét a második vh. után Mo.-ra telepítették, helyükre magyarországi és szlovákiai szlovákok települtek. – Gótikus alapokon álló r. k. (Sarlós Boldogasszony-) templomát 1783-ban klasszicista, Ybl Miklós tervei alapján épült ref. templomát 1850–53 között neogótikus stílusban emelték. ev. temploma 1859-ben késő klasszicista, zsinagógája 1923–26 között szecessziós, a Vigadó 1816-ban klasszicista, a Városháza 1892-ben eklektikus stílusban épült. Kármán József emlékoszlopát 1896-ban állították fel. – A város a nógrádi magyarság szellemi és kulturális központja, ahol főleg a két vh. között rendkívül gazdag magyar szellemi élet folyt az 1923-ban alapított Madách Kör vezetésével. A csehszlovákiai magyar pártok 1922-ben itt hozták létre a Szövetkezett Ellenzéki Pártok Központi Irodáját, valamint a Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Kultúrreferátusát, s 1923-ban itt alakult meg a Csehszlovák Köztársasági Magyar Népszövetségi Liga. A Csemadok 1956-ban ~on rendezte meg az I. Országos Dal- és Táncünnepélyt, s a helyi születésű Kármán József emlékére 1969 óta itt tartja meg a Kármán József Irodalmi és Kulturális Napokat. ~on élt és alkotott Szabó Gyula grafikus, festőművész, akinek gyűjteményéből hozták létre 1980-ban a Nógrádi Galériát. A két vh. között legjelentősebb lapjai A Mi Lapunk (1921–32) c. cserkész- és diákfolyóirat, a Losonci Hírlap (1918–44) és a Magyar Híradó (1930–38) c. politikai hetilapok voltak. Az 1960-as években Pokrok–Haladás, 1978–90 között Ipeľ–Ipoly címmel jelent meg kétnyelvű járási hetilapja, 1990–94 között Nógrádi Szó címmel magyar nyelvű kétheti lapja. A 17. sz. óta jelentős iskolaváros volt, magyar gimnáziuma azonban csupán 1919-ig, majd 1938–45 között működhetett. 1919–38 között a szlovák nyelvűvé változtatott gimnázium mellett még nyílt magyar tagozat, a második vh. után azonban ezt is megszüntették. 1925–39 között itt működött az első Csehszlovák Köztársaság egyetlen főiskolai jellegű, azonban az állam által el nem ismert magyar tanintézete, a Ref. Teológiai Szeminárium. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Kármán József Alapiskola és Óvoda), magyar nyelven is oktató Pedagógiai és Szociális Akadémiával, Építőipari Középiskolával és Építészeti Szaktanintézettel rendelkezett. A város jelentős közúti és vasúti csomópont, meghatározó iparágai a gép-, építőanyag-, textil-, élelmiszer- és fafeldolgozó ipar. – 1966-ban közigazgatásilag ~hoz csatolták Losoncapátfalvát, 1966–92 között hozzá tartozott Miksi, 1971–90 között Videfalva (Vidiná), 1988–90-ben Pinc. – Ir. Scherer Lajos: Losonc. Egy magyar város rövid története (1943); Vigh Károly (szerk.): Fejezetek Losonc történetéből (2000); Szlovenszkói városképek (2002).
Losonc – ref. templom (GJ)
Losonc – r.k. templom (GJ)
Losonc − Vigadó (SzL)
Losonc − Kármán József emlékműve (SzL)Losoncapátfalva (Opatová)
Részletek
1966-ban Losonchoz csatolt község a Losonci járásban, a Losonci-medence Ny-i részén, a város belterületétől ÉK-re. L: [1921] – 1381, ebből 1078 (78,1%) szlovák, 200 (14,5%) magyar; [1961] 1636, ebből 116 (7,1%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 903 r. k., 428 ev., 18 ref., 18 izr. A Prónay-kastély 1856-ban klasszicista, a Cebrián-, majd Hubay-kastély 1860-ban neogótikus, a Prónay-kúria 1903-ban szecessziós stílusban épült. ~ 1869-ben alapított posztógyárát 1945 után modern textilüzemmé alakították át.
Losonci Hírlap 1.
Részletek
A magyar ellenzéki pártok politikáját támogató politikai és társadalmi hetilap (Kassa, 1918–1944). – Szerk. Kövy Árpád.
Losonci Hírlap 2.
-> Haladás 1.
Járási újság (Losonc, 1961. ápr. 1.–1967. ápr. 15.). A Szlovákia Kommunista Pártja járási bizottsága és a Járási Nemzeti Bizottság adta ki a Pokrok c. hetilap magyar mellékleteként kéthetente, 4 oldalon. – A háború után először Novohradský hlas (1945. márc. 24.–1948. okt. 14.) címmel jelent...megnyit →
Járási újság (Losonc, 1961. ápr. 1.–1967. ápr. 15.). A Szlovákia Kommunista Pártja járási bizottsága és a Járási Nemzeti Bizottság adta ki a Pokrok c. hetilap magyar mellékleteként kéthetente, 4 oldalon. – A háború után először Novohradský hlas (1945. márc. 24.–1948. okt. 14.) címmel jelent...megnyit →
Részletek
Járási újság (Losonc, 1961. ápr. 1.–1967. ápr. 15.). A Szlovákia Kommunista Pártja járási bizottsága és a Járási Nemzeti Bizottság adta ki a Pokrok c. hetilap magyar mellékleteként kéthetente, 4 oldalon. – A háború után először Novohradský hlas (1945. márc. 24.–1948. okt. 14.) címmel jelent meg járási újság a Nemzeti Front kiadásában. Magyar melléklete azonban csak az 1951-ben megjelent Lučenský družstevník c. földművesújságnak volt. Ennek folytatása, a Lučenské zvesti (Losonci Hírlap, 1959–1960) ugyancsak magyar melléklettel jelent meg. A magyar melléklet iránti igényt a területi átszervezés után az is indokolta, hogy a Losonci járáshoz csatolt korábbi Kékkői és Füleki járásnak is volt magyar melléklettel megjelenő földművesújságja. Kékkőn a Nový roľník – Új Földműves (1951–1960), Füleken a Budovateľ – Építő (1952–1960) jelent meg, az előbbi 4 oldalon, az utóbbi 2 oldalon.
Losonci járás
Közigazgatási egység. A járás elődjének számító, 1923-ban létrejött ~ területe a mai járás területi határvonalaitól több helyen eltért, csupán a D-i határvonala, mely egyben országhatárvonal is, maradt változatlan. 1938–1945 között Losonc és a tőle D-re elterülő települések Mo.-hoz tartoztak. 1949-ben visszaállították az 1938 előtti...megnyit →
Közigazgatási egység. A járás elődjének számító, 1923-ban létrejött ~ területe a mai járás területi határvonalaitól több helyen eltért, csupán a D-i határvonala, mely egyben országhatárvonal is, maradt változatlan. 1938–1945 között Losonc és a tőle D-re elterülő települések Mo.-hoz tartoztak. 1949-ben visszaállították az 1938 előtti...megnyit →
Részletek
Közigazgatási egység. A járás elődjének számító, 1923-ban létrejött ~ területe a mai járás területi határvonalaitól több helyen eltért, csupán a D-i határvonala, mely egyben országhatárvonal is, maradt változatlan. 1938–1945 között Losonc és a tőle D-re elterülő települések Mo.-hoz tartoztak. 1949-ben visszaállították az 1938 előtti járás határvonalait, amit azonban 1951-ben újra megváltoztattak – a DK-i részében megalakult a Füleki járás, az ÉK-iben pedig a Poltári járás. 1960-ban a Füleki és Poltári járások megszűntek, területük nagy része ismét visszakerült a ~hoz, mely a Közép-szlovákiai kerületbe kapott besorolást. 1968-ban a ~ jelentős területet vesztett az újonnan létrehozott Nagykürtösi járás miatt. Az 1996-os közigazgatási reform révén az 1990-ig ~hoz tartozó Poltár és térsége önálló járássá vált, s a ~sal egyetemben a Besztercebányai kerülethez sorolták. Központi részét a Dél-szlovákiai-medencéhez tartozó Losonci-medence, É-i részét a Gömör-Szepesi-érchegység Ny-i vonulatai és az Osztrovszki-hegység, déli részét pedig a Cseres-hegység tölti ki. A jan.-i középhőmérséklet –3,4 °C, a júl.-i 20,5 °C. A csapadék évi átlagos mennyisége 629 mm (a legtöbb csapadék júl.-ban – 62 mm, a legkevesebb pedig a téli hónapokban hull le – 39–48 mm). Területe 826,6 km2. Népessége a 2011. évi népszámláláskor 74 861 fő volt, melyből a magyar nemzetiségű lakosok lélekszáma 17 338 fő volt. A népesség korösszetétele az országos átlagtól kedvezőbb a járásban élő jelentős roma kisebbség magas természetes szaporulata miatt. A járáshoz összesen 57 település tartozik, amelyekből városi jogállású Losonc (28 475) és Fülek (10 817). Közlekedési fekvése viszonylag kedvező. A gazdasági szerkezetváltás következtében nagyon kedvezőtlen gazdasági és szociális viszonyok alakultak ki a járásban: a munkanélküliségi ráta az országos átlagtól közel 10%-kal magasabb (2013. júl. 31-én az értéke 22,63% volt), az átlagkeresetek az országos mutatóktól mintegy 30%-kal alacsonyabbak. A régió gazdaságának motora a Losoncon megtelepedett Johnson Controls amerikai nagyvállalat, amely autóülésekben használt poliuretánhab gyártásával foglalkozik. A Johnson Controlson kívül azonban kevés a jelentős gazdasági súllyal bíró vállalkozás, hagyományos tevékenységi területnek az építőanyag-ipar (tűzálló anyagok gyártása, magnezitfeldolgozás), gépipar (tűzhelyek, kádak), textilipar, bútoripar és az élelmiszeripar (a losonci húsfeldolgozás nagy múltra tekint vissza) számítanak. A járásban a mezőgazdasági termelés természeti feltételei kedvezőek. A régió gazdag mind műemlékekben (a bazaltvidék peremhegyeire számos vár épült, mint pl. a Füleki vár, Somoskő vára, Ajnácskő vára), mind természeti értékekben (Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet), az alacsony idegenforgalmi infrastruktúrája miatt azonban a turisztikai bevételei nem számottevőek.