Lögérpatony (Horná Potôň)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 528, ebből 515 (97,5%) magyar, 6 (1,1%) szlovák; [2011] – 1961, ebből 1531 (78,1%) magyar, 398 (20,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1607 (81,9%) magyar, 323 (16,5%) szlovák. V:...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 528, ebből 515 (97,5%) magyar, 6 (1,1%) szlovák; [2011] – 1961, ebből 1531 (78,1%) magyar, 398 (20,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1607 (81,9%) magyar, 323 (16,5%) szlovák. V:...megnyit →
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 528, ebből 515 (97,5%) magyar, 6 (1,1%) szlovák; [2011] – 1961, ebből 1531 (78,1%) magyar, 398 (20,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1607 (81,9%) magyar, 323 (16,5%) szlovák. V: [2011] – 1488 r. k., 171 ref., 16 ev., 11 gör. kat. – Magyar lakosainak egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre külföldi és szlovákiai szlovák családok települtek. Ref. temploma 1816-ban klasszicista stílusban épült. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – 1940-ben közigazgatásilag hozzácsatolták Benkepatonyt, 1960-ban Csécsénypatonyt; határának ÉK-i részét 2002-ben Patonyrét néven önálló községgé szervezték.
Lök
-> Garamlök; Lök (Lok)
Község a Lévai járásban, a Garammenti-hátság K-i lejtőin, a Garam jobb parti teraszán,Lévától Ny–DNy-ra. L: [1921] – 1201, ebből 1176 (97,9%) magyar, 14 (1,2%) szlovák; [2011] – 1022, ebből 851 (83,3%) szlovák, 131 (12,8%) magyar, 7 (0,7%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 755 (73,9%)...megnyit →
Község a Lévai járásban, a Garammenti-hátság K-i lejtőin, a Garam jobb parti teraszán,Lévától Ny–DNy-ra. L: [1921] – 1201, ebből 1176 (97,9%) magyar, 14 (1,2%) szlovák; [2011] – 1022, ebből 851 (83,3%) szlovák, 131 (12,8%) magyar, 7 (0,7%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 755 (73,9%)...megnyit →
Részletek
Község a Lévai járásban, a Garammenti-hátság K-i lejtőin, a Garam jobb parti teraszán,Lévától Ny–DNy-ra. L: [1921] – 1201, ebből 1176 (97,9%) magyar, 14 (1,2%) szlovák; [2011] – 1022, ebből 851 (83,3%) szlovák, 131 (12,8%) magyar, 7 (0,7%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 755 (73,9%) szlovák, 126 (12,3%) magyar, 102 (10,0%) roma. V: [2011] – 640 r. k., 94 ev., 65 ref., 5 gör. kat. – A második vh. után magyar lakosságának egy részét, többségében a falu lakosságának közel felét kitevő ref.-okat áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok és szlovákiai telepesek érkeztek. Ref. temploma 1783-ban, r. k. (Mindenszentek-) temploma a 18. sz.-ban épült klasszicista stílusban.
Lok
-> Garamlök; Lök (Lok)
Község a Lévai járásban, a Garammenti-hátság K-i lejtőin, a Garam jobb parti teraszán,Lévától Ny–DNy-ra. L: [1921] – 1201, ebből 1176 (97,9%) magyar, 14 (1,2%) szlovák; [2011] – 1022, ebből 851 (83,3%) szlovák, 131 (12,8%) magyar, 7 (0,7%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 755 (73,9%)...megnyit →
Község a Lévai járásban, a Garammenti-hátság K-i lejtőin, a Garam jobb parti teraszán,Lévától Ny–DNy-ra. L: [1921] – 1201, ebből 1176 (97,9%) magyar, 14 (1,2%) szlovák; [2011] – 1022, ebből 851 (83,3%) szlovák, 131 (12,8%) magyar, 7 (0,7%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 755 (73,9%)...megnyit →
Részletek
Község a Lévai járásban, a Garammenti-hátság K-i lejtőin, a Garam jobb parti teraszán,Lévától Ny–DNy-ra. L: [1921] – 1201, ebből 1176 (97,9%) magyar, 14 (1,2%) szlovák; [2011] – 1022, ebből 851 (83,3%) szlovák, 131 (12,8%) magyar, 7 (0,7%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 755 (73,9%) szlovák, 126 (12,3%) magyar, 102 (10,0%) roma. V: [2011] – 640 r. k., 94 ev., 65 ref., 5 gör. kat. – A második vh. után magyar lakosságának egy részét, többségében a falu lakosságának közel felét kitevő ref.-okat áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok és szlovákiai telepesek érkeztek. Ref. temploma 1783-ban, r. k. (Mindenszentek-) temploma a 18. sz.-ban épült klasszicista stílusban.
Lőkös; Lökösháza (Levkuška)
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lejtőin, a Túróc-patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [1921] – 260, ebből 260 (100%) magyar; [2011] – 251, ebből 188 (74,9%) magyar, 25 (10,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 217 (86,5%) magyar, 17 (6,8%) szlovák. V: [2011] –...megnyit →
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lejtőin, a Túróc-patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [1921] – 260, ebből 260 (100%) magyar; [2011] – 251, ebből 188 (74,9%) magyar, 25 (10,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 217 (86,5%) magyar, 17 (6,8%) szlovák. V: [2011] –...megnyit →
Részletek
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lejtőin, a Túróc-patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [1921] – 260, ebből 260 (100%) magyar; [2011] – 251, ebből 188 (74,9%) magyar, 25 (10,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 217 (86,5%) magyar, 17 (6,8%) szlovák. V: [2011] – 102 r. k., 52 ref., 37 ev. – Ev. temploma 1804-ben épült klasszicista stílusban.
Lökösháza
-> Lőkös; Lökösháza (Levkuška)
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lejtőin, a Túróc-patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [1921] – 260, ebből 260 (100%) magyar; [2011] – 251, ebből 188 (74,9%) magyar, 25 (10,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 217 (86,5%) magyar, 17 (6,8%) szlovák. V: [2011] –...megnyit →
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lejtőin, a Túróc-patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [1921] – 260, ebből 260 (100%) magyar; [2011] – 251, ebből 188 (74,9%) magyar, 25 (10,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 217 (86,5%) magyar, 17 (6,8%) szlovák. V: [2011] –...megnyit →
Részletek
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lejtőin, a Túróc-patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [1921] – 260, ebből 260 (100%) magyar; [2011] – 251, ebből 188 (74,9%) magyar, 25 (10,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 217 (86,5%) magyar, 17 (6,8%) szlovák. V: [2011] – 102 r. k., 52 ref., 37 ev. – Ev. temploma 1804-ben épült klasszicista stílusban.
Loksáné Rácz Katalin
Részletek
(* 1950. okt. 3. Kassa) Vívó, sportdiplomata. Három olimpián (1972, 1976, 1980) képviselte Csehszl.-t; az 1978-as hamburgi világbajnokságon ezüstérmet szerzett. Pályafutása végeztével a Szlovák Olimpiai Bizottságban kezdett dolgozni. Jelenleg a Szlovák Olimpiai Bizottság Fair Play Klubjának elnöke.
Lontó (Lontov)
Részletek
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság DK-i peremén, az Ipolyba torkolló Lontó-patak völgyében, Zselíztől K-re. L: [1921] – 803, ebből 716 (89,2%) magyar, 64 (8,0%) szlovák; [2011] – 702, ebből 378 (53,8%) magyar, 283 (40,3%) szlovák, 17 (2,4%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 398 (56,7%) magyar, 195 (27,8%) szlovák, 84 (12,0%) roma. V: [2011] – 605 r. k., 19 ref., 12 ev. – A faluba a két vh. közötti földbirtokreform keretében zajló kolonizáció, majd az 1945 utáni belső telepítések során szlovák családokat telepítettek. R. k. (Szt. Anna-) temploma a 18. sz. első felében barokk, a Jekelfalussy-kastély a 19. sz. közepén késő klasszicista stílusban épült.
Lontov
-> Lontó (Lontov)
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság DK-i peremén, az Ipolyba torkolló Lontó-patak völgyében, Zselíztől K-re. L: [1921] – 803, ebből 716 (89,2%) magyar, 64 (8,0%) szlovák; [2011] – 702, ebből 378 (53,8%) magyar, 283 (40,3%) szlovák, 17 (2,4%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 398...megnyit →
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság DK-i peremén, az Ipolyba torkolló Lontó-patak völgyében, Zselíztől K-re. L: [1921] – 803, ebből 716 (89,2%) magyar, 64 (8,0%) szlovák; [2011] – 702, ebből 378 (53,8%) magyar, 283 (40,3%) szlovák, 17 (2,4%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 398...megnyit →
Részletek
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság DK-i peremén, az Ipolyba torkolló Lontó-patak völgyében, Zselíztől K-re. L: [1921] – 803, ebből 716 (89,2%) magyar, 64 (8,0%) szlovák; [2011] – 702, ebből 378 (53,8%) magyar, 283 (40,3%) szlovák, 17 (2,4%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 398 (56,7%) magyar, 195 (27,8%) szlovák, 84 (12,0%) roma. V: [2011] – 605 r. k., 19 ref., 12 ev. – A faluba a két vh. közötti földbirtokreform keretében zajló kolonizáció, majd az 1945 utáni belső telepítések során szlovák családokat telepítettek. R. k. (Szt. Anna-) temploma a 18. sz. első felében barokk, a Jekelfalussy-kastély a 19. sz. közepén késő klasszicista stílusban épült.
Lórándy Lóránt; Kautz
(* 1898. szept. 15. Pozsony, † 1927. ápr. 10. Pozsony) Újságíró, író. Középiskolai tanulmányait hadiérettségivel befejezve 1916-ban bevonult katonának, s az albániai és az orosz fronton harcolt; közben cikkei és versei jelentek meg a Belgrádi Hírekben. 1919 és 1922 között az Árkádia tagjaként a Korzóban, a Tavaszban,...megnyit →
(* 1898. szept. 15. Pozsony, † 1927. ápr. 10. Pozsony) Újságíró, író. Középiskolai tanulmányait hadiérettségivel befejezve 1916-ban bevonult katonának, s az albániai és az orosz fronton harcolt; közben cikkei és versei jelentek meg a Belgrádi Hírekben. 1919 és 1922 között az Árkádia tagjaként a Korzóban, a Tavaszban,...megnyit →
Részletek
(* 1898. szept. 15. Pozsony, † 1927. ápr. 10. Pozsony) Újságíró, író. Középiskolai tanulmányait hadiérettségivel befejezve 1916-ban bevonult katonának, s az albániai és az orosz fronton harcolt; közben cikkei és versei jelentek meg a Belgrádi Hírekben. 1919 és 1922 között az Árkádia tagjaként a Korzóban, a Tavaszban, a Revüben, a Színházban és a Híradóban publikált. Az Elkáel álnevet és az LKL szignót is használta. Cikkei, tárcái népszerűek voltak a pozsonyi közönség körében. 1926-ban fegyvergyakorlaton meghűlt, s a szerzett betegségébe belehalt.
Lőrincz Gyula
(* 1910. jan. 16. Magyardiószeg, † 1980. dec. 14. Pozsony) Festő, publicista, politikus. Dunaszerdahelyen polgári, Pozsonyban kereskedelmi iskolát végzett. 1928-ban Gustáv Mallý pozsonyi és Harmos Károly komáromi magániskolájában, 1928–1933 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult. Kapcsolatban állt Kassák Lajos Munka Körével, részt vett a...megnyit →
(* 1910. jan. 16. Magyardiószeg, † 1980. dec. 14. Pozsony) Festő, publicista, politikus. Dunaszerdahelyen polgári, Pozsonyban kereskedelmi iskolát végzett. 1928-ban Gustáv Mallý pozsonyi és Harmos Károly komáromi magániskolájában, 1928–1933 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult. Kapcsolatban állt Kassák Lajos Munka Körével, részt vett a...megnyit →
Részletek
Lőrincz Gyula (FI)
(* 1910. jan. 16. Magyardiószeg, † 1980. dec. 14. Pozsony) Festő, publicista, politikus. Dunaszerdahelyen polgári, Pozsonyban kereskedelmi iskolát végzett. 1928-ban Gustáv Mallý pozsonyi és Harmos Károly komáromi magániskolájában, 1928–1933 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult. Kapcsolatban állt Kassák Lajos Munka Körével, részt vett a Sarló mozgalomban. 1935-től a Magyar Nap grafikusa, együttműködött az Az Úttal. Publicisztikai tevékenysége is jelentős. Tagja volt a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaságnak, 1935-ben a Társaság aranyérmével tüntették ki, annak ösztöndíjával pedig Párizsba utazott tanulmányai folytatására. A baloldali politikai és művészeti élet tevékeny résztvevője; 1936-ban a kommunista párt megbízásából Marseille-ben támogatja a spanyol polgárháború megsegítésére érkező nemzetközi brigádokat. 1938-ban Párizsba ment, majd 1939-től Budapesten, rendőri felügyelet alatt élte át a második vh. éveit. 1946-ban visszatért Pozsonyba, itt 1948–1955, valamint 1968–1975 között az Új Szó főszerkesztője; 1949–1968 és 1972–1980 között, haláláig a Csemadok KB országos elnöke. Magas párt-, szakmai és társadalmi tisztségeket viselt, 1954-től parlamenti képviselő volt. Művészete ugyanabból a világnézeti elkötelezettségből táplálkozott, mint politikai tevékenysége. Festői kompozícióira, rajz- és grafikai sorozataira modern, expresszív kifejezésmód jellemző. – Díjak: Munkaérdemrend (1960); Érdemes művész (1975); Klement Gottwald Állami Díj (1978): Nemzeti művész (1980); A Magyar Népköztársaság Rubinokkal Ékesített Zászlórendje (1980). Halála után – egészen a rendszerváltásig – galéria viselte a nevét Dunaszerdahelyen. – Fm. Emlékezés (grafikai album, 1946); Dózsa katonái – Kosúti sortűz (grafikai album, 1973); Ez a háború (képzőművészeti album, 1981). – Ir. Szíj Rezső: Lőrincz Gyula (mon., 1972); Saučin, Ladislav: Lőrincz Gyula (1981); L. Gály Olga: Ördöglakat. Lőrincz Gyula ifjúsága (1990); Orbanová Irena–Kontárová Judita: Lőrincz Gyula (personálna bibliografia, 1996).