Kľúčovec
-> Kulcsod (Kľúčovec)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz D-i, csilizközi részén, a Csiliz-patak jobb partján, Nagymegyertől DNy-ra. L: [1921] – 376, ebből 369 (98,1%) magyar, 2 (0,5%) szlovák; [2011] – 368, ebből 344 (93,5%) magyar, 16 (4,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 348 (94,6%)...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz D-i, csilizközi részén, a Csiliz-patak jobb partján, Nagymegyertől DNy-ra. L: [1921] – 376, ebből 369 (98,1%) magyar, 2 (0,5%) szlovák; [2011] – 368, ebből 344 (93,5%) magyar, 16 (4,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 348 (94,6%)...megnyit →
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz D-i, csilizközi részén, a Csiliz-patak jobb partján, Nagymegyertől DNy-ra. L: [1921] – 376, ebből 369 (98,1%) magyar, 2 (0,5%) szlovák; [2011] – 368, ebből 344 (93,5%) magyar, 16 (4,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 348 (94,6%) magyar, 14 (3,8%) szlovák. V: [2011] – 299 ref., 44 r. k., 1 ev., 1 gör. kat. – Ref. temploma 1847-ben épült klasszicista stílusban.
Kmeczkó Mihály
(* 1944. júl. 20. Buzita, † 2004. jan. 21. Komárom), Drámaíró, író, színházi dramaturg, költő. Szepsiben érettségizett (1961), a nyitrai Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet (1965). 1965–1969-ben Nagyszarván tanár, 1969–1972-ben a Tábortűz szerkesztője, 1972–1974-ben a pozsonyi Népművelési Intézet munkatársa, 1975–1991 között a...megnyit →
(* 1944. júl. 20. Buzita, † 2004. jan. 21. Komárom), Drámaíró, író, színházi dramaturg, költő. Szepsiben érettségizett (1961), a nyitrai Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet (1965). 1965–1969-ben Nagyszarván tanár, 1969–1972-ben a Tábortűz szerkesztője, 1972–1974-ben a pozsonyi Népművelési Intézet munkatársa, 1975–1991 között a...megnyit →
Részletek
Kmeczkó Mihály (JSZ)
(* 1944. júl. 20. Buzita, † 2004. jan. 21. Komárom), Drámaíró, író, színházi dramaturg, költő. Szepsiben érettségizett (1961), a nyitrai Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet (1965). 1965–1969-ben Nagyszarván tanár, 1969–1972-ben a Tábortűz szerkesztője, 1972–1974-ben a pozsonyi Népművelési Intézet munkatársa, 1975–1991 között a komáromi Magyar Területi Színház (1990-től Komáromi Jókai Színház) dramaturgja, 1991–1996-ban a Komáromi Lapok főszerkesztője, 1996–2000 között befektetési tanácsadó. Írói pályáját versekkel, kritikákkal kezdte, de írt mesejátékokat és színdarabokat is, életének utolsó éveiben fordult a próza felé. – Fm: Mozdulatok (versek 1971); Mint fű fölé az árnyék (színmű, 1981); köztes hazában (regény, 2004); Postscriptum (elbeszélések, 2006); leÉPÜLÉSEM naplója I.,II. (2010–11). – Kéziratok: színházi írások, drámaelemzések a (cseh) szlovákiai magyar színházi életről, tanulmányok a színházról; naplók. – Ir. Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Kulisszák, ünnepi kiadás (2002); Kmeczkó Mihály: leÉPÜLÉSEM naplója I., II. (2010–11); Tóth László: Lapszél (2005).
Köbölkút (Gbelce)
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság D-i peremén, a Párizs-patak mentén, Párkánytól ÉNy-ra. L: [1921] – 2129, ebből 2066 (97,0%) magyar, 49 (2,3%) szlovák; [2011] – 2218, 1513 (68,2%) magyar, 581 (26,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1668 (75,2%) magyar, 425 (19,2%)...megnyit →
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság D-i peremén, a Párizs-patak mentén, Párkánytól ÉNy-ra. L: [1921] – 2129, ebből 2066 (97,0%) magyar, 49 (2,3%) szlovák; [2011] – 2218, 1513 (68,2%) magyar, 581 (26,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1668 (75,2%) magyar, 425 (19,2%)...megnyit →
Részletek
Köbölkút– az 1848–49-es emlékmű (GJ)
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság D-i peremén, a Párizs-patak mentén, Párkánytól ÉNy-ra. L: [1921] – 2129, ebből 2066 (97,0%) magyar, 49 (2,3%) szlovák; [2011] – 2218, 1513 (68,2%) magyar, 581 (26,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1668 (75,2%) magyar, 425 (19,2%) szlovák. V: [2011] – 1736 r. k., 62 ref., 30 ev., 1 gör. kat. – A határában felosztott nagybirtokra a két vh. közötti földbirtokreform keretében zajló kolonizáció során 1928-ban oroszországi cseh telepesek költöztek. R. k. (Boromei Szt. Károly-) temploma 1747-ben barokk stílusban épült, a 19. sz. elején klasszicista stílusban építették át. A Párizs-patak menti, vízimadarakban gazdag mocsárvilágát 1966-ban 140,5 ha-on természetvédelmi területté nyilvánították (Párizsi-mocsarak). A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Stampay János Alapiskola) rendelkezett. – Ir. Gedai Sándor–Kovács Ferenc: Köbölkút község története (1972); Kovács Ferenc: Szülőföldünk Köbölkút. A keltáktól a 3. évezredig (1998).
Kocsis Aranka
(* 1953. dec. 8. Bálványszakállas) Szerkesztő, néprajzkutató. A komáromi magyar tanítási nyelvű gimnáziumban érettségizett (1972), majd a budapesti ELTE magyar–néprajz szakán végzett 1977-ben (bölcsészdoktorátus: 1995; PhD: 2004). A somorjai Honismereti Ház vezetője (1977), a pozsonyi Állami Területi Levéltár szakdolgozója (1978), majd a Nő szerkesztő-riportere (1982–1989),...megnyit →
(* 1953. dec. 8. Bálványszakállas) Szerkesztő, néprajzkutató. A komáromi magyar tanítási nyelvű gimnáziumban érettségizett (1972), majd a budapesti ELTE magyar–néprajz szakán végzett 1977-ben (bölcsészdoktorátus: 1995; PhD: 2004). A somorjai Honismereti Ház vezetője (1977), a pozsonyi Állami Területi Levéltár szakdolgozója (1978), majd a Nő szerkesztő-riportere (1982–1989),...megnyit →
Részletek
Kocsis Aranka (FI)
(* 1953. dec. 8. Bálványszakállas) Szerkesztő, néprajzkutató. A komáromi magyar tanítási nyelvű gimnáziumban érettségizett (1972), majd a budapesti ELTE magyar–néprajz szakán végzett 1977-ben (bölcsészdoktorátus: 1995; PhD: 2004). A somorjai Honismereti Ház vezetője (1977), a pozsonyi Állami Területi Levéltár szakdolgozója (1978), majd a Nő szerkesztő-riportere (1982–1989), ill. a Csemadok néprajzi szakelőadója és egyik újraindítója s titkára a Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaságnak (1989–1990). A Nő (1991–1992), majd a Tücsök főszerkesztője (1995–1999, 2003-tól). 1999–2003-ban a Kalligram Kiadó munkatársa. Elsősorban népművészettel, társadalomnéprajzzal foglalkozik. – Fm. Zoboralji hímzések (1994); A vajkai szék nemesei. Hagyatéki leltárak a 17–19. századból (1997); A gazda, a családja, a munka és a hatalom (2006); Magyar faluk és magyar falusiak a szlovák fővárosban. Városiasodás és etnicitás a 20. századi Pozsony szélén (2011).
Kocsis Ernő
(* 1937. okt. 22. Párkány) Festő, rajztanár. 1950–1953 között magántanulóként Bánsághi Vincénél tanult festeni. 1963–1967 között rajztanári oklevelet szerzett a nyitrai Pedagógiai Főiskolán; 1980-ban a prágai Károly Egyetemen pedagógiából doktorált, 1986-tól kandidátus. 1976-tól a nyitrai Pedagógiai Főiskola rajz tanszékének adjunktusa. 1985-ben Ausztriában, Svájcban, Németországban,...megnyit →
(* 1937. okt. 22. Párkány) Festő, rajztanár. 1950–1953 között magántanulóként Bánsághi Vincénél tanult festeni. 1963–1967 között rajztanári oklevelet szerzett a nyitrai Pedagógiai Főiskolán; 1980-ban a prágai Károly Egyetemen pedagógiából doktorált, 1986-tól kandidátus. 1976-tól a nyitrai Pedagógiai Főiskola rajz tanszékének adjunktusa. 1985-ben Ausztriában, Svájcban, Németországban,...megnyit →
Részletek
(* 1937. okt. 22. Párkány) Festő, rajztanár. 1950–1953 között magántanulóként Bánsághi Vincénél tanult festeni. 1963–1967 között rajztanári oklevelet szerzett a nyitrai Pedagógiai Főiskolán; 1980-ban a prágai Károly Egyetemen pedagógiából doktorált, 1986-tól kandidátus. 1976-tól a nyitrai Pedagógiai Főiskola rajz tanszékének adjunktusa. 1985-ben Ausztriában, Svájcban, Németországban, 1994-ben Hollandiában volt tanulmányutakon. Több szakmai szervezet tagja. Képzőművészet-elméleti és művészetpedagógiai tanulmányokat is publikál. Festészetéhez a táj adja a legfőbb inspirációt, de készít absztrakt képeket is. Több komáromi és környéki középületet díszítik murális alkotásai. Az utóbbi években karikatúrával is foglalkozik. 1972-től hazai és külföldi csoportos kiállítások rendszeres résztvevője; idehaza és külföldön száznál több egyéni kiállítása volt. Komáromban él.
Kocur László
(* 1977. jún. 16. Komárom) irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő, újságíró, cserkészszövetségi vezető. A Komáromi Magyar Tannyelvű Gimnáziumban érettségizett, felsőfokú tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végezte, magyar–komparatisztika szakon. PhD-képzésben is itt részesült. 2000 és 2004 között a Szőrös Kő kritikai rovatának szerkesztője, 2004-től az Új...megnyit →
(* 1977. jún. 16. Komárom) irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő, újságíró, cserkészszövetségi vezető. A Komáromi Magyar Tannyelvű Gimnáziumban érettségizett, felsőfokú tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végezte, magyar–komparatisztika szakon. PhD-képzésben is itt részesült. 2000 és 2004 között a Szőrös Kő kritikai rovatának szerkesztője, 2004-től az Új...megnyit →
Részletek
Kocur László (FI)
(* 1977. jún. 16. Komárom) irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő, újságíró, cserkészszövetségi vezető. A Komáromi Magyar Tannyelvű Gimnáziumban érettségizett, felsőfokú tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végezte, magyar–komparatisztika szakon. PhD-képzésben is itt részesült. 2000 és 2004 között a Szőrös Kő kritikai rovatának szerkesztője, 2004-től az Új Szó szerkesztője, 2004–2005-ben főszerkesztője, 2012-től a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség Szövetségi Cserkésztanácsának elnöke. Fő érdeklődési területe a kisebbségi irodalmak empirikus kutatása. Szerepelt a Kor/szak/határok (2002) és a Somorjai disputa 1. (2003) c. antológiákban. – Fm. „Az olvasónak pedig joga van játszani a művel”. Koncsol László irodalomkritikusi gyakorlata (mon., 2001); Lakadáré – Az esküvő és a lakodalom vőfélyszemmel (Menyhárt Józseffel és Zalka Lóránttal közösen, 2014).– Ir. Szlovákiai magyar ki kicsoda. (2001); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918–2004. (2004).
Kóczán Mór
(* 1885. jan. 8. Kocs, † 1972. júl. 30. Alsógöd [Mo.]) Atléta, református lelkész. A Pápai Református Kollégiumban szerzett lelkészi oklevelet, s ott kezdett atletizálni is. Előbb a Budapesti Torna Club, majd a Ferencváros sportolója volt. 1907-től Csallóközaranyos segédlelkésze, 1914- től pedig Csilizradvány lelkésze...megnyit →
(* 1885. jan. 8. Kocs, † 1972. júl. 30. Alsógöd [Mo.]) Atléta, református lelkész. A Pápai Református Kollégiumban szerzett lelkészi oklevelet, s ott kezdett atletizálni is. Előbb a Budapesti Torna Club, majd a Ferencváros sportolója volt. 1907-től Csallóközaranyos segédlelkésze, 1914- től pedig Csilizradvány lelkésze...megnyit →
Részletek
Kóczán Mór (FI)
(* 1885. jan. 8. Kocs, † 1972. júl. 30. Alsógöd [Mo.]) Atléta, református lelkész. A Pápai Református Kollégiumban szerzett lelkészi oklevelet, s ott kezdett atletizálni is. Előbb a Budapesti Torna Club, majd a Ferencváros sportolója volt. 1907-től Csallóközaranyos segédlelkésze, 1914- től pedig Csilizradvány lelkésze volt. Olimpiai helyezései: 1908-ban Londonban diszkoszvetésben 6.; 1912-ben Stockholmban gerelyhajításban 3. (Kovács Miklós néven). A államfordulat után csehszlovák állampolgár lett; 1920-ban a Sparta Praha atlétájaként csehszlovák bajnoki címet szerzett. Az 1924-es párizsi olimpián már csehszlovák színekben ért el súlylökésben 6. helyezést. A második vh. után a lakosságcsere-egyezmény keretében Mo.-ra telepítették. Haláláig Gödön élt.
Koczor Gyula
(* 1890. okt. 10. Komárom † ? ) Politikus. Kereskedelmi tanulmányai után különböző ipari cégeknél dolgozott. Az első vh. után bekapcsolódott a szlovákiai magyar politikai élet megszervezésébe, s az Országos Magyar Kisgazda, Földmíves és Kisiparos Párt (Magyar Nemzeti Párt) egyik vezető politikusa lett. 1925...megnyit →
(* 1890. okt. 10. Komárom † ? ) Politikus. Kereskedelmi tanulmányai után különböző ipari cégeknél dolgozott. Az első vh. után bekapcsolódott a szlovákiai magyar politikai élet megszervezésébe, s az Országos Magyar Kisgazda, Földmíves és Kisiparos Párt (Magyar Nemzeti Párt) egyik vezető politikusa lett. 1925...megnyit →
Részletek
(* 1890. okt. 10. Komárom † ? ) Politikus. Kereskedelmi tanulmányai után különböző ipari cégeknél dolgozott. Az első vh. után bekapcsolódott a szlovákiai magyar politikai élet megszervezésébe, s az Országos Magyar Kisgazda, Földmíves és Kisiparos Párt (Magyar Nemzeti Párt) egyik vezető politikusa lett. 1925 és 1929 között a párt országgyűlési képviselője, a parlamenti klub alelnöke. A komáromi politikai élet egyik meghatározó képviselője. Az első bécsi döntést követően a Komáromi járás közigazgatási előadója (vezetője), majd 1938-ban Bars és Hont közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye (közigazgatási reformok) ispánja volt.
Kodály Zoltán Daloskör
Kóruskultúrát ápoló együttes (Galánta, 1956). Az alapítók Ág Tibort kérték fel a kórus irányítására. Az énekkar első lépéseit maga Kodály Zoltán egyengette, hozzájárulását adta nevének viseléséhez, és élete végéig figyelemmel kísérte a kórus tevékenységét. A ~nek megalakulása óta a felvidéki kóruskultúra ápolása a célja....megnyit →
Kóruskultúrát ápoló együttes (Galánta, 1956). Az alapítók Ág Tibort kérték fel a kórus irányítására. Az énekkar első lépéseit maga Kodály Zoltán egyengette, hozzájárulását adta nevének viseléséhez, és élete végéig figyelemmel kísérte a kórus tevékenységét. A ~nek megalakulása óta a felvidéki kóruskultúra ápolása a célja....megnyit →
Részletek
Kodály Zoltán Daloskör (FI)
Kóruskultúrát ápoló együttes (Galánta, 1956). Az alapítók Ág Tibort kérték fel a kórus irányítására. Az énekkar első lépéseit maga Kodály Zoltán egyengette, hozzájárulását adta nevének viseléséhez, és élete végéig figyelemmel kísérte a kórus tevékenységét. A ~nek megalakulása óta a felvidéki kóruskultúra ápolása a célja. Repertoárjában főleg magyar, de más nemzetek művei is szerepelnek. Rendszeres résztvevője a Kodály Zoltán Napoknak, ahol mindig előkelő helyezést, minősítést ér el. A kórus a környező országokon kívül szerepelt Izraelben és Olaszországban is. 2004 jan.-jától polgári társulásként működik, melynek célja világi és egyházi kórusművek magas szintű előadása, a hazai és külföldi kórusok közti kapcsolatok ápolása. – Vezető: Ág Tibor (1956), Chenesz Zsuzsa (1959), Józsa Mónika (1982).
Kodály Zoltán Napok
A (cseh)szlovákiai magyar énekkarok három évente megrendezett országos seregszemléje és minősítő versenye (Galánta, 1969). A Csemadok szervezésében valósul meg. Több évtizede fontos szerepet játszik a szlovákiai magyar énekkari mozgalom szervezésében, népszerűsítésében Szl.-ban és külföldön egyaránt. A fesztiválokon több mint húsz hazai kórus vesz részt, a...megnyit →
A (cseh)szlovákiai magyar énekkarok három évente megrendezett országos seregszemléje és minősítő versenye (Galánta, 1969). A Csemadok szervezésében valósul meg. Több évtizede fontos szerepet játszik a szlovákiai magyar énekkari mozgalom szervezésében, népszerűsítésében Szl.-ban és külföldön egyaránt. A fesztiválokon több mint húsz hazai kórus vesz részt, a...megnyit →
Részletek
Kodály Zoltán Napok (FI)
A (cseh)szlovákiai magyar énekkarok három évente megrendezett országos seregszemléje és minősítő versenye (Galánta, 1969). A Csemadok szervezésében valósul meg. Több évtizede fontos szerepet játszik a szlovákiai magyar énekkari mozgalom szervezésében, népszerűsítésében Szl.-ban és külföldön egyaránt. A fesztiválokon több mint húsz hazai kórus vesz részt, a legjobb énekkarok szakmai minősítést kapnak.