Jó Barátom
Részletek
Szocialista szellemiségű képes gyermeklap (Beregszász, 1927–1929). Aktívabb munkatársai Demjén Ferenc, llku Pál és Farkas Antal voltak. Móra Ferenctől meglepően sok írást közölt. – Szerk. Czabán Samu.
Jó Gazda
Agrárvállalkozók, kertészkedők és állattartók havilapja (Pozsony, 1991). Előbb a Gazda Kiadó jelentette meg, 1994-től a Madách-Posonium Könyv- és Lapkiadó, Agrárgazda Polgári Társulás (2015). Növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozó szakmai írásokat, agrárpiaci és pénzügyi információkat, valamint kertészeti és állattartási szaktanácsokat közöl. – Szerk. Kádek Gábor (1991), T. Szilvássy...megnyit →
Agrárvállalkozók, kertészkedők és állattartók havilapja (Pozsony, 1991). Előbb a Gazda Kiadó jelentette meg, 1994-től a Madách-Posonium Könyv- és Lapkiadó, Agrárgazda Polgári Társulás (2015). Növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozó szakmai írásokat, agrárpiaci és pénzügyi információkat, valamint kertészeti és állattartási szaktanácsokat közöl. – Szerk. Kádek Gábor (1991), T. Szilvássy...megnyit →
Részletek
Jó Gazda (FI)
Agrárvállalkozók, kertészkedők és állattartók havilapja (Pozsony, 1991). Előbb a Gazda Kiadó jelentette meg, 1994-től a Madách-Posonium Könyv- és Lapkiadó, Agrárgazda Polgári Társulás (2015). Növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozó szakmai írásokat, agrárpiaci és pénzügyi információkat, valamint kertészeti és állattartási szaktanácsokat közöl. – Szerk. Kádek Gábor (1991), T. Szilvássy László (2001).
Jócsik Lajos
(* 1910. máj. 4. Érsekújvár, † 1980. dec. 31. Budapest [Mo.]) Szociológus, publicista, író, politikus. Érsekújvárott érettségizett, Pozsonyban és Brünnben jogot végzett. A Sarló mozgalom egyik alapítója, ill. a regös- és szociográfiai vándorlások fő szervezője volt. Együttműködött Az Út c. folyóirattal és később a...megnyit →
(* 1910. máj. 4. Érsekújvár, † 1980. dec. 31. Budapest [Mo.]) Szociológus, publicista, író, politikus. Érsekújvárott érettségizett, Pozsonyban és Brünnben jogot végzett. A Sarló mozgalom egyik alapítója, ill. a regös- és szociográfiai vándorlások fő szervezője volt. Együttműködött Az Út c. folyóirattal és később a...megnyit →
Részletek
Jócsik Lajos (FI)
(* 1910. máj. 4. Érsekújvár, † 1980. dec. 31. Budapest [Mo.]) Szociológus, publicista, író, politikus. Érsekújvárott érettségizett, Pozsonyban és Brünnben jogot végzett. A Sarló mozgalom egyik alapítója, ill. a regös- és szociográfiai vándorlások fő szervezője volt. Együttműködött Az Út c. folyóirattal és később a Magyar Újsággal, 1937–1938-ban a prágai rádió magyar osztályánál szerkesztő. Az első bécsi döntés után Mo.-n élt; 1940–1942 között a Kelet Népe szerkesztője volt. 1945–1948 között a Nemzeti Parasztpárt egyik vezetője, országgyűlési képviselő, államtitkár, egy ideig a csehszlovák–magyar lakosságcserét irányító Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság vezetője volt. 1948 után politikailag nem kívánatos személy lett, kiszorult a politikai és a közéletből. Később rehabilitálták; a környezetvédelem és ökológia egyik magyarországi úttörője lett. – Fm. Iskola a magyarságra (tan., 1939); Idegen igában (tan., 1940); Hazatérés, tájékozódás (tan., 1942); A fekete kecske (reg., 1948); Hét ember meg egy fél (reg., 1965); Öngyilkos civilizáció (környezetvédelmi szaktan., 1971); Egy ország a csillagon (tan., 1977).
jogfosztó intézkedések
Az 1945–1948 közötti időszakban a →kassai kormányprogrammal összhangban Csehszl.-ban kísérlet történt a szláv nemzetállam kiépítésére, aminek fő eszközét a német és a magyar etnikum teljes felszámolásában látták. Akassai kormányprogram által meghirdetett célok eléréséhez az államot ilyen intézkedésekre felhatalmazó jogszabályok kidolgozására volt szükség. Ezek a...megnyit →
Az 1945–1948 közötti időszakban a →kassai kormányprogrammal összhangban Csehszl.-ban kísérlet történt a szláv nemzetállam kiépítésére, aminek fő eszközét a német és a magyar etnikum teljes felszámolásában látták. Akassai kormányprogram által meghirdetett célok eléréséhez az államot ilyen intézkedésekre felhatalmazó jogszabályok kidolgozására volt szükség. Ezek a...megnyit →
Részletek
Az 1945–1948 közötti időszakban a →kassai kormányprogrammal összhangban Csehszl.-ban kísérlet történt a szláv nemzetállam kiépítésére, aminek fő eszközét a német és a magyar etnikum teljes felszámolásában látták. Akassai kormányprogram által meghirdetett célok eléréséhez az államot ilyen intézkedésekre felhatalmazó jogszabályok kidolgozására volt szükség. Ezek a jogszabályok a köztársasági elnök dekrétumaiban (→Beneš-dekrétumok), ill. a →jogfosztó rendeletek által testesültek meg. A ~ következtében a szlovákiai magyarok elveszítették állampolgárságukat, ami a nyugdíj és más állami járulékok megvonását, az állami alkalmazásból való elbocsátást is maga után vonta. A ~nek fontos célja volt a magyar kézben lévő földtulajdon és ipari üzemek megszerzése, valamint a szlovákiai magyarok vagyonfosztása. A rendeletek szinte az élet valamennyi területén hátrányosan érintették a magyarokat. Betiltották a magyar nyelv használatát a közéletben, bezárták a magyar nyelvű iskolákat, kizárták a magyar hallgatókat az egyetemekről, feloszlatták a magyar kulturális egyesületeket, a városokban (különösen Pozsonyban és Kassán) mindennapossá vált a magyarok internálása. A ~ következményeinek részbeni felszámolása csupán 1948 őszén kezdődött meg.
jogfosztó rendeletek
A kassai kormányprogram szlovákiai végrehajtását elsősorban a Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT) rendeletei szabták meg. Ezek a rendeletek céljaikban és tartalmukban legtöbbször megegyeztek a köztársasági elnök dekrétumaival (Beneš-dekrétumok), megszületésüket így részben Prága és Pozsony közötti kompetenciaharc indokolta. Végrehajtása az SZNT által irányított megbízotti hivatalok és...megnyit →
A kassai kormányprogram szlovákiai végrehajtását elsősorban a Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT) rendeletei szabták meg. Ezek a rendeletek céljaikban és tartalmukban legtöbbször megegyeztek a köztársasági elnök dekrétumaival (Beneš-dekrétumok), megszületésüket így részben Prága és Pozsony közötti kompetenciaharc indokolta. Végrehajtása az SZNT által irányított megbízotti hivatalok és...megnyit →
Részletek
A kassai kormányprogram szlovákiai végrehajtását elsősorban a Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT) rendeletei szabták meg. Ezek a rendeletek céljaikban és tartalmukban legtöbbször megegyeztek a köztársasági elnök dekrétumaival (Beneš-dekrétumok), megszületésüket így részben Prága és Pozsony közötti kompetenciaharc indokolta. Végrehajtása az SZNT által irányított megbízotti hivatalok és a Szlovák Telepítési Hivatal hatáskörébe tartozott. Az SZNT magyarellenes rendeleteinek egyik célja a magyar kézben lévő vagyon megszerzése volt, hiszen a rendeletek értelmében nem csupán a magyar nemzetiségű lakosok birtokai, üzemei kerültek lefoglalásra, hanem szlovákiai magyar egyesületek (pl. Hanza Szövetkezeti Áruközpont, Masaryk Akadémia, Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület) vagyona is. Az SZNT német és magyarellenes rendeletei a következők voltak: 4/1945 – a kollaboránsok, a németek és az 1938. nov. 2-a előtt csehszlovák állampolgársággal nem rendelkező magyarok teljes, az 1938. nov. 1-jén csehszlovák állampolgársággal bíró magyarok 50 ha-nál nagyobb birtokának elkobzását kimondó rendelet; 26/1945 – a magyar és német többségu községekben és járásokban nemzeti bizottságok nem hozhatók létre, hanem helyettük a Belügyi Megbízotti Hivatalnak komisszárokat vagy közigazgatási bizottságokat kell kineveznie; 33/1945 – a fasiszta bűnösök, megszállók, árulók és kollaboránsok megbüntetését és népbíróságok létesítését elrendelő dekrétum; 44/1945 – a német és a magyar nemzetiségű közalkalmazottak azonnali elbocsátása, a nyugdíjak, kegydíjak és a neveltetési támogatások leállítása; 69/1945 – a német és magyar nemzetiségű magánalkalmazottak azonnali elbocsátása, a nyugdíjak, kegydíjak és neveltetési támogatások leállítása; 104/1945 – azon társaságok és jogi személyek teljes földtulajdonának elkobzása, amelyek részvényeinek többségét németek vagy magyarok birtokolták; 128/1945 – az elhagyott, zömmel német és magyar tulajdonú földek elkobzása, különös tekintettel a „hontalanokká” vált németek és magyarok birtokaira; 64/1946 – a német és magyar tulajdonban lévő földbirtokok teljes elkobzása, a Központi Konfiskációs Bizottság megszervezése; 89/1947 – az 1938. szept. 28-át követően érvényes szerződéssel német, ill. magyar személyeknek eladott földek elkobzása. – Ir. Janics Kálmán: A hontalanság évei (1979); Szarka László (szerk.): Jogfosztó jogszabályok Csehszlovákiában 1944-1949, (2005); Gabzdilová-Olejníková, Soňa – Olejník, Milan – Šutaj, Štefan: Nemci a Maďari na Slovensku v rokoch 1945–1953 v dokumentoch (2005).
Jóka (Jelka)
Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Kis-Duna bal partján, Galántától Ny–DNy-ra. L: [1921] – 2644, ebből 2346 (88,7%) magyar, 243 (9,2%) zsidó, 21 (0,8%) szlovák; [2011] – 3906, ebből 2314 (59,2%) magyar, 1396 (35,7%) szlovák, 127 (3,3%) roma nemzetiségű. A: [2011]...megnyit →
Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Kis-Duna bal partján, Galántától Ny–DNy-ra. L: [1921] – 2644, ebből 2346 (88,7%) magyar, 243 (9,2%) zsidó, 21 (0,8%) szlovák; [2011] – 3906, ebből 2314 (59,2%) magyar, 1396 (35,7%) szlovák, 127 (3,3%) roma nemzetiségű. A: [2011]...megnyit →
Részletek
Vizimalom, Jóka
Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Kis-Duna bal partján, Galántától Ny–DNy-ra. L: [1921] – 2644, ebből 2346 (88,7%) magyar, 243 (9,2%) zsidó, 21 (0,8%) szlovák; [2011] – 3906, ebből 2314 (59,2%) magyar, 1396 (35,7%) szlovák, 127 (3,3%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 2372 (60,7%) magyar, 1250 (32,0%) szlovák, 197 (5,0%) roma, 1 (0,03%) jiddis. V: [2011] – 3151 r. k., 204 ev., 162 ref., 6 gör. kat. – A második vh. után magyar lakosságának közel egynegyedét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. A 13. sz.-ban emelt román stílusú r. k. (Keresztelő Szt. János-) templomát a 17. sz.-ban barokkosították, barokk stílusú r. k. (Szt. Őrzőangyalok) kápolnája a 18. sz. elején, ref. temploma 1930-ban, ev. temploma 1969–71 között épült; késő barokk kúriáját a 18. sz. végén, klasszicista kúriáját 1800 körül, késő klasszicista kúriáját 1847-ben emelték. A Kis-Dunán a 20. sz. első felében még több hajómalma dolgozott, az 1951-ig működött cölöpös szerkezetű Németh-malmot 1992–94 között felújították és technikatörténeti múzeummá alakították át, mellette a falu egykori gazdálkodó életét bemutató skanzen található. 1997 óta működik ~n a ref. egyház Betlehem Missziós Központja, 2000-től a Jó Pásztor Háza gyermekotthon. A Keresztény Ifjúsági Közösség helyi alapszervezetének kiadásában 1992 óta jelenik meg a Csillagfény c. katolikus havilap, a községi hivatal kiadásában 1998 óta a Jókai Szó c. lap. ~ az 1999-ben alapított Pro Patria Honismereti Szövetség székhelye. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Gregorovits Lipót Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola) rendelkezett. 1960-ban hozzácsatolták a vele teljesen összeépült Újhelyjókát. – Ir. Görföl Jenő (összeállította): A falu története a hozzáférhető emlékek tükrében (1994).
Jókai Alapítvány
Részletek
Kulturális és közművelődési szervezet (Komárom, 1991). Feladata a szlovákiai magyar színházművészet fejlesztése (különös tekintettel a Komáromi Jókai Színházra), a fiatal tehetségek támogatása és időszakos színházi témájú sajtótermékek kiadása. Az évente 5-10-szer megjelenő Kulisszák c. színházi lap kiadója. – Vezető: Dobai Tibor.
Jókai Egyesület
-> Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület
Kulturális társaság (Komárom, 1911). Főként Jókai Mór emlékének ápolásával foglalkozott. Az államfordulat után, már 1919 őszén felújította tevékenységét. Kultúrháza, múzeuma, könyvtára, szépművészeti osztálya volt, s igen sok előadást és kulturális akciót rendezett. Vezetésében keresztény-nemzeti szellem uralkodott. Vezetői közé tartoztak: Alapy Gyula, Erdélyi Pál, Hajdú Lukács,...megnyit →
Kulturális társaság (Komárom, 1911). Főként Jókai Mór emlékének ápolásával foglalkozott. Az államfordulat után, már 1919 őszén felújította tevékenységét. Kultúrháza, múzeuma, könyvtára, szépművészeti osztálya volt, s igen sok előadást és kulturális akciót rendezett. Vezetésében keresztény-nemzeti szellem uralkodott. Vezetői közé tartoztak: Alapy Gyula, Erdélyi Pál, Hajdú Lukács,...megnyit →
Részletek
Kulturális társaság (Komárom, 1911). Főként Jókai Mór emlékének ápolásával foglalkozott. Az államfordulat után, már 1919 őszén felújította tevékenységét. Kultúrháza, múzeuma, könyvtára, szépművészeti osztálya volt, s igen sok előadást és kulturális akciót rendezett. Vezetésében keresztény-nemzeti szellem uralkodott. Vezetői közé tartoztak: Alapy Gyula, Erdélyi Pál, Hajdú Lukács, Fülöp Zsigmond, Szombathy Viktor, Baranyay József, Borka Géza, Gaál Gyula. 1937-ben közadakozásból felállította Jókai szobrát, Berecz Gyula komáromi művész alkotását (1937). Együttműködött a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesülettel. Tevékenysége a 30-as évek végén kibővült, a következő szakosztályai voltak: múzeumi, irodalmi, közművelődési, képzőművészeti, zeneművészeti, könyvtári. Legnagyobb országos rendezvénye az 1925. évi Jókai-emlékünnepély volt. Ebből az alkalomból adták ki a Jókai Emlékkönyvet (szerk. Alapy Gyula és Fülöp Zsigmond, 1925). Az egyesület tevékenysége 1939 és 1944 között élénk volt, az 1945 utáni jogfosztás idején viszont beszüntették. 2000-ben ~ néven polgári társulásként újjáalakult Komáromban. Szénássy Zoltán kezdeményezte és lett a tiszteletbeli elnöke. – Vezető: Beöthy Zsolt (1911); Szijj Ferenc (1922–1945); Keszegh Margit (2000).
Jókai Egyesület Szépművészeti Osztálya (JESZO)
-> Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület
Kulturális társaság (Komárom, 1911). Főként Jókai Mór emlékének ápolásával foglalkozott. Az államfordulat után, már 1919 őszén felújította tevékenységét. Kultúrháza, múzeuma, könyvtára, szépművészeti osztálya volt, s igen sok előadást és kulturális akciót rendezett. Vezetésében keresztény-nemzeti szellem uralkodott. Vezetői közé tartoztak: Alapy Gyula, Erdélyi Pál, Hajdú Lukács,...megnyit →
Kulturális társaság (Komárom, 1911). Főként Jókai Mór emlékének ápolásával foglalkozott. Az államfordulat után, már 1919 őszén felújította tevékenységét. Kultúrháza, múzeuma, könyvtára, szépművészeti osztálya volt, s igen sok előadást és kulturális akciót rendezett. Vezetésében keresztény-nemzeti szellem uralkodott. Vezetői közé tartoztak: Alapy Gyula, Erdélyi Pál, Hajdú Lukács,...megnyit →
Részletek
Kulturális társaság (Komárom, 1911). Főként Jókai Mór emlékének ápolásával foglalkozott. Az államfordulat után, már 1919 őszén felújította tevékenységét. Kultúrháza, múzeuma, könyvtára, szépművészeti osztálya volt, s igen sok előadást és kulturális akciót rendezett. Vezetésében keresztény-nemzeti szellem uralkodott. Vezetői közé tartoztak: Alapy Gyula, Erdélyi Pál, Hajdú Lukács, Fülöp Zsigmond, Szombathy Viktor, Baranyay József, Borka Géza, Gaál Gyula. 1937-ben közadakozásból felállította Jókai szobrát, Berecz Gyula komáromi művész alkotását (1937). Együttműködött a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesülettel. Tevékenysége a 30-as évek végén kibővült, a következő szakosztályai voltak: múzeumi, irodalmi, közművelődési, képzőművészeti, zeneművészeti, könyvtári. Legnagyobb országos rendezvénye az 1925. évi Jókai-emlékünnepély volt. Ebből az alkalomból adták ki a Jókai Emlékkönyvet (szerk. Alapy Gyula és Fülöp Zsigmond, 1925). Az egyesület tevékenysége 1939 és 1944 között élénk volt, az 1945 utáni jogfosztás idején viszont beszüntették. 2000-ben ~ néven polgári társulásként újjáalakult Komáromban. Szénássy Zoltán kezdeményezte és lett a tiszteletbeli elnöke. – Vezető: Beöthy Zsolt (1911); Szijj Ferenc (1922–1945); Keszegh Margit (2000).
Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület
Kulturális társaság (Komárom, 1911). Főként Jókai Mór emlékének ápolásával foglalkozott. Az államfordulat után, már 1919 őszén felújította tevékenységét. Kultúrháza, múzeuma, könyvtára, szépművészeti osztálya volt, s igen sok előadást és kulturális akciót rendezett. Vezetésében keresztény-nemzeti szellem uralkodott. Vezetői közé tartoztak: Alapy Gyula, Erdélyi Pál, Hajdú Lukács,...megnyit →
Kulturális társaság (Komárom, 1911). Főként Jókai Mór emlékének ápolásával foglalkozott. Az államfordulat után, már 1919 őszén felújította tevékenységét. Kultúrháza, múzeuma, könyvtára, szépművészeti osztálya volt, s igen sok előadást és kulturális akciót rendezett. Vezetésében keresztény-nemzeti szellem uralkodott. Vezetői közé tartoztak: Alapy Gyula, Erdélyi Pál, Hajdú Lukács,...megnyit →
Részletek
Kulturális társaság (Komárom, 1911). Főként Jókai Mór emlékének ápolásával foglalkozott. Az államfordulat után, már 1919 őszén felújította tevékenységét. Kultúrháza, múzeuma, könyvtára, szépművészeti osztálya volt, s igen sok előadást és kulturális akciót rendezett. Vezetésében keresztény-nemzeti szellem uralkodott. Vezetői közé tartoztak: Alapy Gyula, Erdélyi Pál, Hajdú Lukács, Fülöp Zsigmond, Szombathy Viktor, Baranyay József, Borka Géza, Gaál Gyula. 1937-ben közadakozásból felállította Jókai szobrát, Berecz Gyula komáromi művész alkotását (1937). Együttműködött a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesülettel. Tevékenysége a 30-as évek végén kibővült, a következő szakosztályai voltak: múzeumi, irodalmi, közművelődési, képzőművészeti, zeneművészeti, könyvtári. Legnagyobb országos rendezvénye az 1925. évi Jókai-emlékünnepély volt. Ebből az alkalomból adták ki a Jókai Emlékkönyvet (szerk. Alapy Gyula és Fülöp Zsigmond, 1925). Az egyesület tevékenysége 1939 és 1944 között élénk volt, az 1945 utáni jogfosztás idején viszont beszüntették. 2000-ben ~ néven polgári társulásként újjáalakult Komáromban. Szénássy Zoltán kezdeményezte és lett a tiszteletbeli elnöke. – Vezető: Beöthy Zsolt (1911); Szijj Ferenc (1922–1945); Keszegh Margit (2000).