Lexicon

Község a Losonci járásban, a Losonci-medence Ny-i részén, az Ipolyba ömlő Jelsőc-patak alsó folyása mentén, Losonctól DNy-ra. L: [1921] – 420, ebből 404 (96,2%) magyar, 15 (3,6%) szlovák; [2011] – 310, ebből 265 (85,5%) szlovák, 31 (10,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 242 (78,1%) szlovák, 46 (14,8%) magyar. V: [2011] – 246 r. k., 4 ev., 4 ref. – R. k. (Magyarok Nagyasszonya) temploma 1907-ben szecessziós stílusban épült.

Nyitragerszeg – r. k. templom (GJ)

Község a Nyitrai járásban, a Nyitramenti-hátság DK-i peremén, a Zoboralján, a Nyitra folyó jobb partján, Nyitrától É–ÉNy-ra. L: [1921] – 1146, ebből 1010 (88,1%) magyar, 122 (10,6%) szlovák; [2011] – 990, ebből 919 (92,8%) szlovák, 48 (4,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 861 (87,0%) szlovák, 102 (10,3%) magyar. V: [2011] – 846 r. k., 4 ev., 2 gör. kat., 1 ref. – Eredetileg gótikus stílusban épült r. k. (Szt. Mária Magdolna-) templomát 1733-ban barokkosították. Határában, az 1950-es években végzett ásatások során gazdag neolitikum, réz-, bronz- és vaskori régészeti leleteket tártak fel.

Község a Losonci járásban, a Losonci-medence Ny-i részén, az Ipolyba ömlő Jelsőc-patak alsó folyása mentén, Losonctól DNy-ra. L: [1921] – 420, ebből 404 (96,2%) magyar, 15 (3,6%) szlovák; [2011] – 310, ebből 265 (85,5%) szlovák, 31 (10,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 242 (78,1%) szlovák, 46 (14,8%) magyar. V: [2011] – 246 r. k., 4 ev., 4 ref. – R. k. (Magyarok Nagyasszonya) temploma 1907-ben szecessziós stílusban épült.

Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence D-i részén, a Cseres-hegység ÉK-i lábánál, a Macskás-patak jobb partján, Rimaszombattól DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 281, ebből 279 (99,3%) magyar; [2011] – 211, ebből 205 (97,2%) magyar, 2 (0,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 208 (98,6%) magyar, 2 (0,9%) szlovák. V: [2011] – 83 ref., 81 r. k., 1 ev. – Gótikus eredetű ref. templomát 1903-ban szecessziós stílusban építették át.

Község a Szobránci járásban, az Alföldön, Szobránctól D–DK-re, a szlovák–ukrán határ közelében. L: [1921] – 713, ebből 488 (68,4%) szlovák, 195 (27,4%) magyar; [2011] – 453, ebből 431 (95,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 431 (95,1%) szlovák. V: [2011] – 191 r. k., 135 ref., 54 gör. kat., 2 ev. – R. k. (Szt. István-) temploma 1770-ben barokk-klasszicista, ref. temploma 1903-ban neoklasszicista, nemesi kúriája a 19. sz. elején klasszicista stílusban épült.

Község a Szobránci járásban, az Alföldön, Szobránctól D–DK-re, a szlovák–ukrán határ közelében. L: [1921] – 713, ebből 488 (68,4%) szlovák, 195 (27,4%) magyar; [2011] – 453, ebből 431 (95,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 431 (95,1%) szlovák. V: [2011] – 191 r. k., 135 ref., 54 gör. kat., 2 ev. – R. k. (Szt. István-) temploma 1770-ben barokk-klasszicista, ref. temploma 1903-ban neoklasszicista, nemesi kúriája a 19. sz. elején klasszicista stílusban épült.

Feled – A szabadságharc emlékműve (FI)

Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence DNy-i részén, a Rima-folyó jobb partján, a Gortva-patak torkolatánál, Rimaszombattól D–DK-re. L: [1921] – 1031, ebből 896 (86,9%) magyar, 121 (11,7%) szlovák; [2011] – 2193, ebből 1104 (50,3%) magyar, 658 (30,0%) szlovák, 240 (10,9%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 1224 (55,8%) magyar, 653 (29,8%) szlovák, 132 (6,0%) roma. V: [2011] – 1369 r. k., 162 ref., 41 ev., 6 gör. kat. – 1794-ben klasszicista stílusban átalakított r. k. (Sarlós Boldogasszony-) temploma 1730–37 között barokk, ref. temploma 1898-ban neoklasszicista stílusban épült. A klasszicista Vécsey-kúria reneszánsz alapokon a 19. sz. közepén, a késő barokk Vécsey-kúria a 18. sz. végén épült. ~ temetőjében nyugszik De la Motte francia ezredes, II. Rákóczi Ferenc tüzérségének megalapítója. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Szombathy Viktor Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola) és művészeti alapiskolával rendelkezett. Vasúti csomópont, 1951-ig járási székhely volt. – Ir. G. Kovács Gyula: Feled története (1998); Varga Gabriella: Fejezetek Feled néprajzához (2000).

Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegység K-i részén, a Macskás-patak völgyében, Rimaszombattól D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 253, ebből 252 (99,6%) magyar; [2011] – 186, ebből 168 (90,3%) magyar, 18 (9,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 178 (95,7%) magyar, 7 (3,8%) szlovák. V: [2011] – 174 r. k., 7 ref., 2 gör. kat.

Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegység K-i részén, a Macskás-patak völgyében, Rimaszombattól D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 253, ebből 252 (99,6%) magyar; [2011] – 186, ebből 168 (90,3%) magyar, 18 (9,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 178 (95,7%) magyar, 7 (3,8%) szlovák. V: [2011] – 174 r. k., 7 ref., 2 gör. kat.