Jovice
-> Jólész (Jovice)
Község a Rozsnyói járásban, a Rozsnyói-medencében, a Szilicei-fennsík É-i lábánál, a Csermosnya-patak völgyében, Rozsnyótól D-re. L: [1921] – 411, ebből 408 (99,3%) magyar, 2 (0,5%) szlovák; [2011] – 726, ebből 546 (75,2%) magyar, 130 (17,9%) szlovák, 21 (2,9%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 572...megnyit →
Község a Rozsnyói járásban, a Rozsnyói-medencében, a Szilicei-fennsík É-i lábánál, a Csermosnya-patak völgyében, Rozsnyótól D-re. L: [1921] – 411, ebből 408 (99,3%) magyar, 2 (0,5%) szlovák; [2011] – 726, ebből 546 (75,2%) magyar, 130 (17,9%) szlovák, 21 (2,9%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 572...megnyit →
Részletek
Község a Rozsnyói járásban, a Rozsnyói-medencében, a Szilicei-fennsík É-i lábánál, a Csermosnya-patak völgyében, Rozsnyótól D-re. L: [1921] – 411, ebből 408 (99,3%) magyar, 2 (0,5%) szlovák; [2011] – 726, ebből 546 (75,2%) magyar, 130 (17,9%) szlovák, 21 (2,9%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 572 (78,8%) magyar, 103 (14,2%) szlovák. V: [2011] – 439 r. k., 80 ref., 51 ev., 1 gör. kat. – R. k. temploma az egykori Cházár-kúria átalakításával épült. A falu határában található Jólészi-tőzegláp 0,8 ha-on védett terület. 1976–90 között közigazgatásilag Rozsnyóhoz tartozott.
Jövőnk
Részletek
Gazdasági, szépirodalmi, társadalmi és ifj. folyóirat (Kassa, 1921. jan. 15.–1922. márc. 31.). Fő munkatársai közé tartoztak: Darkó István, Ölvedi László, Urr Ida. Ez volt az első csehszlovákiai magyar egyetemista lapkezdeményezés. – Szerk. Urr György és Bányai János.
Józsa Mónika

(* 1959. nov. 30. Vága) Egyetemi oktató, karnagy. Általános iskolai tanulmányait Vágán végezte, a Galántai Magyar Tannyelvű Gimnáziumban érettségizett (1978). A galántai zeneiskolában tanult hegedülni (1975−86). A Pozsonyi Zeneművészeti Főiskola Zene- és Táncművészeti Karán karvezetői diplomát (1992), a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen ének−zene...megnyit →

(* 1959. nov. 30. Vága) Egyetemi oktató, karnagy. Általános iskolai tanulmányait Vágán végezte, a Galántai Magyar Tannyelvű Gimnáziumban érettségizett (1978). A galántai zeneiskolában tanult hegedülni (1975−86). A Pozsonyi Zeneművészeti Főiskola Zene- és Táncművészeti Karán karvezetői diplomát (1992), a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen ének−zene...megnyit →
Részletek

Józsa Mónika (csa)
(* 1959. nov. 30. Vága) Egyetemi oktató, karnagy. Általános iskolai tanulmányait Vágán végezte, a Galántai Magyar Tannyelvű Gimnáziumban érettségizett (1978). A galántai zeneiskolában tanult hegedülni (1975−86). A Pozsonyi Zeneművészeti Főiskola Zene- és Táncművészeti Karán karvezetői diplomát (1992), a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen ének−zene tanári, karvezetői oklevelet (2003) és a Pozsonyi Zeneművészeti Főiskola Zene- és Táncművészeti Karán doktori fokozatot („artis doctor” Art.D, 2013) szerzett. 1992-től a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem oktatója. 1979-től 1989-ig a Csemadok alkalmazottja adminisztrátori munkakörben Galántán, majd 1986-tól 1989-ig a Csemadok Központi Bizottságának ének−zenei szakreferense Pozsonyban. 1986-tól 1993-ig az Ifjú Szívek Magyar Művészegyüttes énekkarának karnagya. 1981-től 1994-ig a Galántai Magyar Tannyelvű Gimnázium Leánykarának karnagya. 1972-től szülőfaluja, Vága község katolikus templomának kántora. 1982-től vezeti a galántai Kodály Zoltán Daloskört, 1980-tól a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának énekese, szólamvezetője és karnagya, 2006-tól az énekkar művészeti vezetője. 1992-től a nyitrai Konstantin Egyetem Magyar Kórusának a karnagya. Több tanulmány és cikk szerzője, szinte minden szlovákiai magyar lapban készült vele, illetve róla írás, interjú, méltatás. – Díjak, kitüntetések: V. Csengő Énekszó, a legjobb karnagyi teljesítményért járó díj (1983); Békéstarhosi Zenei Napok – karnagyi különdíj (1989); Radius Hungaricus Chor I. Nemzetközi Kóruskarnagyi Versenye, I. díj (1990); XIV. nemzetközi kórusfesztivál Nagyszombat, karnagyi különdíj (2002); Szlovák Köztársaság Ezüstplakettje (2002); Adventi és Karácsonyi Kórusfesztivál, Prága, karnagyi különdíj (2003); Galánta város polgármesteri díja (2006); a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének díja (2009); Vass Lajos-emlékplakett (2009); Szent László király Érdemkereszt (2011); Mikola Anikó-díj (2011); Cirill-Metód emlékplakett (2013); Magyar Arany Érdemkereszt (2013); Harmónia Szlovákiai Magyar Zenei Díj Életműdíja (2022).
József Attila Ifjúsági Klub – JAIK
A magyar egyetemisták és diákok klubja (Pozsony, 1964). Rendszeres összejövetelein tudományos népszerűsítő előadásokat, műsoros esteket szervezett, foglalkozott az aktuális közéleti kérdésekkel, összefogta a Pozsonyban tanuló hallgatókat, diákokat, az itt élő közéleti értelmiségieket. A hatvanas évek második felében a Népművelés mellékleteként több időszaki kiadványt jelentett...megnyit →
A magyar egyetemisták és diákok klubja (Pozsony, 1964). Rendszeres összejövetelein tudományos népszerűsítő előadásokat, műsoros esteket szervezett, foglalkozott az aktuális közéleti kérdésekkel, összefogta a Pozsonyban tanuló hallgatókat, diákokat, az itt élő közéleti értelmiségieket. A hatvanas évek második felében a Népművelés mellékleteként több időszaki kiadványt jelentett...megnyit →
Részletek
A magyar egyetemisták és diákok klubja (Pozsony, 1964). Rendszeres összejövetelein tudományos népszerűsítő előadásokat, műsoros esteket szervezett, foglalkozott az aktuális közéleti kérdésekkel, összefogta a Pozsonyban tanuló hallgatókat, diákokat, az itt élő közéleti értelmiségieket. A hatvanas évek második felében a Népművelés mellékleteként több időszaki kiadványt jelentett meg (Így Élünk Mi, Hang, Klubfórum). Aktív szervezője volt a Nyári Ifjúsági Táboroknak, a honismereti kerékpártúráknak és a szlovákiai magyar klubmozgalomnak. 1991-ben megszűnt, szerepét a pozsonyi magyar szakmai egyetemi klubok vették át. 2007-től önálló jogi személyként újra működik. – Vezető: Kajla Júlia (1964); Németh István (1965); Duray Miklós (1965); A. Nagy László (1968); Grendel Lajos (1970); Végh László (1971); Samarjay Zoltán (1972); Bába Ildikó (1974); Mihályi Molnár László (1975); Visehradszky Vilmos (1978); Molnár Imre (1979); Zobor Rozália (1980); Braunsteiner Glória (1981); Patus János (1984); Rudas Dóra (1985); Kosár Dezső (1986); Vörös Péter (1988); Somogyi Alfréd (1989); Kosár Dezső (1990–1991); Víglaš Zoltán (2007); Petrik Tamás (2009); Ovšonka Márk (2010); Tóth Kálmán (2010); Rajcsányi Viktor (2012); Reczai Lilla (2013).
Judea
Zsidó hetilap (Pozsony, 1925. márc.–máj.). A Szombat c. korábbi zsidó lap folytatásának tekinthető. Ahhoz hasonlóan a zsidó nemzeti öntudat propagálója, a zsidó állam eszményítője volt, emellett feltétlen lojalitást tanúsított a csehszl. polgári rendszer iránt. Nemzetpolitikai jellegű közleményei nagy részét a szerkesztő írta. Csak zsidó írókat...megnyit →
Zsidó hetilap (Pozsony, 1925. márc.–máj.). A Szombat c. korábbi zsidó lap folytatásának tekinthető. Ahhoz hasonlóan a zsidó nemzeti öntudat propagálója, a zsidó állam eszményítője volt, emellett feltétlen lojalitást tanúsított a csehszl. polgári rendszer iránt. Nemzetpolitikai jellegű közleményei nagy részét a szerkesztő írta. Csak zsidó írókat...megnyit →
Részletek
Zsidó hetilap (Pozsony, 1925. márc.–máj.). A Szombat c. korábbi zsidó lap folytatásának tekinthető. Ahhoz hasonlóan a zsidó nemzeti öntudat propagálója, a zsidó állam eszményítője volt, emellett feltétlen lojalitást tanúsított a csehszl. polgári rendszer iránt. Nemzetpolitikai jellegű közleményei nagy részét a szerkesztő írta. Csak zsidó írókat szerepeltető irodalmi és művészeti rovatában többek között Antal Sándor, Faragó Sándor, Herczeg Gábor, Kaczér Illés, Komlós Aladár, Patai József, Salamon László, Sebesi Ernő, Somlyó Zoltán, Szenes Erzsi, Telekes Béla, Újvári Imre és Újvári Péter írásaival találkozunk. – Szerk. Újvári Péter.
Jugyik
-> Juhász Gyula Ifjúsági Klub – Jugyik
Magyar főiskolások és egyetemisták klubja (Nyitra, 1964). A nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem és a Mezőgazdasági Egyetem magyar hallgatóinak a klubja. A Csemadok égisze alatt működött, s tagja volt a Népművelési Intézet mellett létrehozott klubtanácsnak. 1988-ban alapító tagja volt a Felvidéki Diáktanácsnak, majd 1991-ben a Diákhálózatnak. A...megnyit →
Magyar főiskolások és egyetemisták klubja (Nyitra, 1964). A nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem és a Mezőgazdasági Egyetem magyar hallgatóinak a klubja. A Csemadok égisze alatt működött, s tagja volt a Népművelési Intézet mellett létrehozott klubtanácsnak. 1988-ban alapító tagja volt a Felvidéki Diáktanácsnak, majd 1991-ben a Diákhálózatnak. A...megnyit →
Részletek
Magyar főiskolások és egyetemisták klubja (Nyitra, 1964). A nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem és a Mezőgazdasági Egyetem magyar hallgatóinak a klubja. A Csemadok égisze alatt működött, s tagja volt a Népművelési Intézet mellett létrehozott klubtanácsnak. 1988-ban alapító tagja volt a Felvidéki Diáktanácsnak, majd 1991-ben a Diákhálózatnak. A Szlovákiai Magyar Ösztöndíjtanács tagként részt vesz az ösztöndíjpályázatok elbírálásában. Tagjai számára kulturális programokat, előadásokat, sportrendezvényeket szervez, Akadémia Est c. előadássorozatot, amelyen a hazai és magyarországi előadók ismertetik meg a hallgatókat a magyar kultúrával, történelemmel, irodalommal. A nyitrai magyar kulturális élet egyik fő szervezője. Évente megrendezett főbb rendezvényei közé tartozik a Gímesi Művelődési Tábor, a Jugyik-bál, az Ifjúsági Napok. Színjátszócsoportja a Nyitrai Magyar Egyetemisták Kínjátszó Köre.
Juhász Árpád ; Schäffer

(* 1894. dec. 2. Szepsi, † 1945. Budapest). Író, újságíró. Iskoláit Bécsben, Besztercebányán, Besztercebányán, Rozsnyón, Miskolcon végezte. Kezdetben vidéki városokban újságíróskodott, majd Pestre kerülve a Budapest, a Pesti Napló és a 8 órai Újság munkatársa volt. A Tanácsköztársaság bukása után bejárta csaknem egész Európát,...megnyit →

(* 1894. dec. 2. Szepsi, † 1945. Budapest). Író, újságíró. Iskoláit Bécsben, Besztercebányán, Besztercebányán, Rozsnyón, Miskolcon végezte. Kezdetben vidéki városokban újságíróskodott, majd Pestre kerülve a Budapest, a Pesti Napló és a 8 órai Újság munkatársa volt. A Tanácsköztársaság bukása után bejárta csaknem egész Európát,...megnyit →
Részletek

juhasz arpad
(* 1894. dec. 2. Szepsi, † 1945. Budapest). Író, újságíró. Iskoláit Bécsben, Besztercebányán, Besztercebányán, Rozsnyón, Miskolcon végezte. Kezdetben vidéki városokban újságíróskodott, majd Pestre kerülve a Budapest, a Pesti Napló és a 8 órai Újság munkatársa volt. A Tanácsköztársaság bukása után bejárta csaknem egész Európát, végül szülőföldjén telepedett le. A 20-as években Kassán újságíró, a Kassai Újság és a Renaissance Könyvtár szerkesztője. 1934—1938 között a kassai radio Magyar adásának vezetője volt. A 30-as évek második felében antifasiszta nép-frontos akciókban vet részt, előadásokat tartott a szovjet irodalomról, színházi kérdésekről, cikkeket és verseket közölt a Magyar Napban. – Fm. Gobelin. (elb., 1914); Úri kaszinó. (r., 1926); Búcsúzó (v., 1928); Hamlet, dán királyfi. (r., 1929); Testamentum. (v., 1942); Szabadság himnusza. (r., 1945). – Ir. Sándor Imre: Két kassai regény. (Nyugat, 1926/968-969.); Fábry Zoltán: Úri kaszinó. (A Reggel, 1926.okt.7); Csanda Sándor: Első nemzedék. (tan., 1968); Fónod Zoltán: Üzenet. (mon, 1993). A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918–1995. (1997); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918–2004. (2004).
Juhász Dósa János

(* 1969. Rimaszombat) Színházi szakember, újságíró. A Szabad Újság regionális munkatársa volt. A balogfalai és várgedei alapiskola után a füleki magyar gimnáziumban érettségizett (1987), 1991 és 1997 között a Nemzetközi Előkészítő Intézet munkatársa Budapesten, közben elvégezte az ELTE magyar–színháztörténet szakát (1997). A Tiszavirág Baráti...megnyit →

(* 1969. Rimaszombat) Színházi szakember, újságíró. A Szabad Újság regionális munkatársa volt. A balogfalai és várgedei alapiskola után a füleki magyar gimnáziumban érettségizett (1987), 1991 és 1997 között a Nemzetközi Előkészítő Intézet munkatársa Budapesten, közben elvégezte az ELTE magyar–színháztörténet szakát (1997). A Tiszavirág Baráti...megnyit →
Részletek

Juhász Dósa János (CSA)
(* 1969. Rimaszombat) Színházi szakember, újságíró. A Szabad Újság regionális munkatársa volt. A balogfalai és várgedei alapiskola után a füleki magyar gimnáziumban érettségizett (1987), 1991 és 1997 között a Nemzetközi Előkészítő Intézet munkatársa Budapesten, közben elvégezte az ELTE magyar–színháztörténet szakát (1997). A Tiszavirág Baráti Társaság alapító titkáraként részt vett a Tiszavirág és a NEI-LOM című lapok kiadásában. 1998-tól a rimaszombati Magyar Tannyelvű Speciális Alapiskolában tanít, majd a Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Verseny főszervezője, két évig a Csemadok Rimaszombati Területi Választmányának titkára. 2004 és 2006 között a Vasárnap felelős szerkesztője, egyik alapítója a Gömörország című folyóiratnak és a Szőrös Kő című irodalmi lapnak, 2007 és 2012 között a Gömöri Hírlap, majd a GömöriLap regionális hírportál főszerkesztője. 1999 óta szakmai munkatársként részt vesz az Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztivál munkájában, ill. a Nyújts a kezed! országos roma szavalóverseny szervezésében.
Juhász Gyula Ifjúsági Klub – Jugyik
Magyar főiskolások és egyetemisták klubja (Nyitra, 1964). A nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem és a Mezőgazdasági Egyetem magyar hallgatóinak a klubja. A Csemadok égisze alatt működött, s tagja volt a Népművelési Intézet mellett létrehozott klubtanácsnak. 1988-ban alapító tagja volt a Felvidéki Diáktanácsnak, majd 1991-ben a Diákhálózatnak. A...megnyit →
Magyar főiskolások és egyetemisták klubja (Nyitra, 1964). A nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem és a Mezőgazdasági Egyetem magyar hallgatóinak a klubja. A Csemadok égisze alatt működött, s tagja volt a Népművelési Intézet mellett létrehozott klubtanácsnak. 1988-ban alapító tagja volt a Felvidéki Diáktanácsnak, majd 1991-ben a Diákhálózatnak. A...megnyit →
Részletek
Magyar főiskolások és egyetemisták klubja (Nyitra, 1964). A nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem és a Mezőgazdasági Egyetem magyar hallgatóinak a klubja. A Csemadok égisze alatt működött, s tagja volt a Népművelési Intézet mellett létrehozott klubtanácsnak. 1988-ban alapító tagja volt a Felvidéki Diáktanácsnak, majd 1991-ben a Diákhálózatnak. A Szlovákiai Magyar Ösztöndíjtanács tagként részt vesz az ösztöndíjpályázatok elbírálásában. Tagjai számára kulturális programokat, előadásokat, sportrendezvényeket szervez, Akadémia Est c. előadássorozatot, amelyen a hazai és magyarországi előadók ismertetik meg a hallgatókat a magyar kultúrával, történelemmel, irodalommal. A nyitrai magyar kulturális élet egyik fő szervezője. Évente megrendezett főbb rendezvényei közé tartozik a Gímesi Művelődési Tábor, a Jugyik-bál, az Ifjúsági Napok. Színjátszócsoportja a Nyitrai Magyar Egyetemisták Kínjátszó Köre.
Juhász Ilona
-> L. Juhász Ilona

(* 1960. márc. 18. Rozsnyó) Néprajzkutató. Rozsnyón érettségizett (1979), majd Pozsonyban szakérettségizett népművelésből (1981). A Debreceni Egyetemen néprajzból szerzett oklevelet (2004), ugyanott doktorált (2006, PhD, néprajz és kulturális antropológiai tudományok.) 1990–1994-ben az Érsekújvári Honismereti Múzeum, 1994–1997-ben pedig a komáromi Duna Menti Múzeum Magyar Nemzetiségi...megnyit →
(* 1960. márc. 18. Rozsnyó) Néprajzkutató. Rozsnyón érettségizett (1979), majd Pozsonyban szakérettségizett népművelésből (1981). A Debreceni Egyetemen néprajzból szerzett oklevelet (2004), ugyanott doktorált (2006, PhD, néprajz és kulturális antropológiai tudományok.) 1990–1994-ben az Érsekújvári Honismereti Múzeum, 1994–1997-ben pedig a komáromi Duna Menti Múzeum Magyar Nemzetiségi...megnyit →
Részletek

L. Juhász Ilona (LJ)
(* 1960. márc. 18. Rozsnyó) Néprajzkutató. Rozsnyón érettségizett (1979), majd Pozsonyban szakérettségizett népművelésből (1981). A Debreceni Egyetemen néprajzból szerzett oklevelet (2004), ugyanott doktorált (2006, PhD, néprajz és kulturális antropológiai tudományok.) 1990–1994-ben az Érsekújvári Honismereti Múzeum, 1994–1997-ben pedig a komáromi Duna Menti Múzeum Magyar Nemzetiségi Osztályának munkatársa volt. 1997-től a Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központjának dokumentátora és bibliográfusa, majd etnológusa. Szlovákiai magyar néprajzi bibliográfiái 1995-től kezdődően eddig hét kötetben jelentek meg. 1991-től 1999-ig a Cseh(szlovákiai) Magyar Néprajzi Társaság titkáraként tevékenykedett, valamint technikai munkatársa, majd társszerkesztője volt a társaság Hírharang című tájékoztató füzetének, valamint az Utánpótlás és Adattári Közlemények című kiadványoknak. Jelenleg az Etnológiai Központ Acta Ethnologica Danubiana című évkönyvének szerkesztő munkatársa. Tudományos érdeklődése elsősorban a temetkezési szokások és a temetőkultúra, valamint a nemzeti szimbólumok, emlékjelek, a szokásváltozások és az interetnikus/interkulturális kapcsolatok problémaköreire összpontosul. Főbb díjai, kitüntetései: a Magyar Néprajzi Társaság külföldi levelező tagja (2007); Györffy István Díj (2011); az MTA Arany János Díja (2013); Jedlik Ányos-díj (2016); Turczel-díj (2020). – Fm. Rudna I. Temetkezési szokások és a temetőkultúra változásai a 20. században (mon., 2002); Fába róva, földbe ütve… A kopjafák/emlékoszlopok mint a szimbolikus térfoglalás eszközei a szlovákiai magyaroknál (mon., 2005); Neveitek e márványlapon… A háború jelei. Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai értelmezéséhez (2010); Rítusok, jelek, szimbólumok. Tanulmányok az összehasonlító folklorisztika köréből (2011); A harmincnégyes kőnél… Haláljelek és halálhelyjelek az utak mentén (2013); Mozaikok a komáromi zsidóság történetéből (2013); Örök mementó. A holokauszt emklékhelyei Dél-Szlovákiában (2015); Amikor mindenki a háborús állapotok igája alatt roskadoz… Erdélyi menekültek a mai Szlovákia területén. Adalékok az első világháborús migráció történetéhez (2015; Komárom emlékjelei az államfordulatok és rendszerváltások tükrében (2018).
