Ipolynyitra (Nitra nad Ipľom)
Részletek
Község a Losonci járásban, a Losonci-medence DK-i részén, az Ipoly folyó jobb partján, Losonctól K–DK-re. L: [1921] – 442, ebből 385 (87,1%) magyar, 32 (7,2%) roma, 14 (3,2%) szlovák; [2011] – 345, ebből 230 (66,7%) roma, 54 (15,7%) szlovák, 41 (11,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 191 (55,4%) magyar, 96 (27,8%) szlovák, 4 (1,2%) roma. V: [2011] – 261 r. k., 4 ev., 3 ref. – R. k. (Szt. Orsolya-) temploma 1823-ban épült barokk-klasszicista stílusban.
Ipolypásztó (Pastovce)
Részletek
Ipolypásztó – ref. templom (GJ)
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság K-i lábánál, az Ipoly folyó jobb partján, Zselíztől DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1172, ebből 1091 (93,1%) magyar, 65 (5,5%) szlovák; [2011] – 528, ebből 359 (68,0%) magyar, 150 (28,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 373 (70,6%) magyar, 133 (25,2%) szlovák. V: [2011] – 251 r. k., 178 ref., 19 gör. kat., 2 ev. – Járási székhely volt (1919–22). Magyar lakosainak egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre a lakosságcsere keretében magyarországi, a belső telepítések során szlovákiai szlovák családok települtek. A 12. sz.-ban épült, eredetileg román stílusú ref. templomát a 15. sz.-ban gótikus, a 18. sz.-ban barokk stílusban alakították át; r. k. templomát 1994–95-ben emelték. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Zalabai Zsigmond: Mindenekről számot adok (1984); Zalabai Zsigmond: Hazahív a harangszó. Ipolypásztó népélete 1918–1945 (1985).
Ipolyság és Vidéke Célalap
-> Rákóczi Szövetség 2.
Mo.-i társadalmi szervezet, amely a csehországi, szl.-i és kárpátaljai magyarság érdekeit képviseli, ill. a Mo.-ra elszármazott felvidéki magyarok és leszármazottaik összefogását segíti (Budapest, 1989–). A ~ Szl.-ban, Kárpátalján és Mo.-n számos helyen hozott létre helyi alapszervezetet. Szl.-i tevékenységének jelentős részét a D-Szl. 25 régiójában...megnyit →
Mo.-i társadalmi szervezet, amely a csehországi, szl.-i és kárpátaljai magyarság érdekeit képviseli, ill. a Mo.-ra elszármazott felvidéki magyarok és leszármazottaik összefogását segíti (Budapest, 1989–). A ~ Szl.-ban, Kárpátalján és Mo.-n számos helyen hozott létre helyi alapszervezetet. Szl.-i tevékenységének jelentős részét a D-Szl. 25 régiójában...megnyit →
Részletek
Rákóczi Szövetség (FI)
Mo.-i társadalmi szervezet, amely a csehországi, szl.-i és kárpátaljai magyarság érdekeit képviseli, ill. a Mo.-ra elszármazott felvidéki magyarok és leszármazottaik összefogását segíti (Budapest, 1989–). A ~ Szl.-ban, Kárpátalján és Mo.-n számos helyen hozott létre helyi alapszervezetet. Szl.-i tevékenységének jelentős részét a D-Szl. 25 régiójában létrehozott ún. célalaphálózat végzi. A ~ céljai hatékonyabb elérése és anyagi hátterének biztosítása érdekében hozta létre 1990-ben a Csehországi és Szlovákiai Magyar Kultúráért Alapítványt (korábban a Csehszlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvány), mely 2000-től kiemelten közhasznú szervezetként támogatja a csehországi, szlovákiai és kárpátaljai magyarság társadalmi, gazdasági és kulturális életét. Az alapítvány a célalapokon keresztül juttatja el anyagi támogatását az adott régiókba. 2000-től az Alapítvány a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségével együtt szervezője a Felvidéken folyó iskolai beiratkozási programnak. Ennek célja, hogy sokrétű szervezőmunkával elérje a magyar iskolába beiratkozó diákok számarányának növelését. Ez a kezdeményezés azóta beiskolázási támogatásként beépült a Magyar Országgyűlés által elfogadott kedvezménytörvénybe is. – Vezető: Dobossy László (1989), Halzl József (1990).
Ipolyság (Šahy)
Város a Lévai járásban, a Korponai-hegység és a Börzsöny között, az Ipoly folyó két partján, a Korpona-patak torkolatánál, Lévától DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 4698, ebből 2741 (58,3%) magyar, 1375 (29,3%) szlovák, 321 (6,8%) zsidó; [2011] – 7624, ebből 4410 (57,8%) magyar,...megnyit →
Város a Lévai járásban, a Korponai-hegység és a Börzsöny között, az Ipoly folyó két partján, a Korpona-patak torkolatánál, Lévától DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 4698, ebből 2741 (58,3%) magyar, 1375 (29,3%) szlovák, 321 (6,8%) zsidó; [2011] – 7624, ebből 4410 (57,8%) magyar,...megnyit →
Részletek
Ipolyság − Városháza (GJ)
Város a Lévai járásban, a Korponai-hegység és a Börzsöny között, az Ipoly folyó két partján, a Korpona-patak torkolatánál, Lévától DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 4698, ebből 2741 (58,3%) magyar, 1375 (29,3%) szlovák, 321 (6,8%) zsidó; [2011] – 7624, ebből 4410 (57,8%) magyar, 2959 (38,8%) szlovák, 1 (0,01%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 4839 (63,5%) magyar, 2468 (32,4%) szlovák. V: [2011] – 6168 r. k., 221 ev., 142 ref., 16 gör. kat. – 1806-tól 1922-ig Hont vármegye székhelye, 1960-ig járási székhely volt; a 19. sz. második felében elvesztett városi rangját 1960-ban kapta vissza. Zsidó lakosságát 1944-ben koncentrációs táborokba hurcolták; magyar lakosainak egy részét a második vh. után Mo.-ra telepítették, helyükre magyarországi szlovákok költöztek. 13. sz.-i korai gótikus alapokon nyugvó r. k. (Nagyboldogasszony-) templomát 1734-ben barokkosították, s ekkor emelték a premontreiek egykori zárdája helyén a jezsuiták gazdasági épületét is. A copf-klasszicista stílusú egykori vármegyeháza 1827–57 között, a késő klasszicista volt városháza 1888-ban, a historizáló stílusú ev. templom 1900-ban, a kálvária 1907-ben épült. A 20. sz. elején emelt zsinagógája kertjében 2004-ben avatták fel az Átrium Európa-udvart. A város a Középső-Ipolymente, a honti palóc magyarság szellemi és kulturális központja.1967 óta évente itt rendezik meg a Honti Kulturális Napokat, az 1898-ban alapított, de 1922-ben felszámolt Honti Múzeum utódaként 1992-ben nyílt meg a Honti Múzeum és Galéria, s 1997-ben ~on hozták létre a Szlovákiai Magyar Értelmiségi Fórumot. A két vh. között A Hét (1929–34) címmel társadalmi és kulturális folyóirata, az 1950-es években A Haladó Faluért (1952–60) címmel járási hetilapja jelent meg, 1992 óta itt adják ki a Honti Lapok c. havilapot. A 21. sz. elején állami (Pongrácz Lajos Alapiskola) és r. k. egyházi (Fegyverneki Ferenc Egyházi Alapiskola) magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. Magyar tanítási nyelvű állami gimnáziuma 1913-ban, majd 1945-ös bezárását követően 1954-ben nyílt meg, r. k. egyházi nyolcéves gimnáziuma (Fegyverneki Ferenc Egyházi Nyolcéves Gimnázium) 1995-ben, Középfokú Mezőgazdasági Szaktanintézete 1956-ban létesült. ~ közúti határátkelőhely Mo. felé; iparágai közül főként a ruházati, élelmiszer- és bútoripar jelentős. 1980-ban közigazgatásilag hozzácsatolták Pereszlényt, 1986-ban Tesmagot; 1980–98 között hozzá tartozott Gyerk. – Ir. Csáky Károly: Nyolc évtized sorsfordulók tükrében (1913–1993) (1993); Danis Ferenc: Ipolyság. A zsidóság története és emlékei (2002); Danis Ferenc: Ipolyság (2005).
Ipolyság – a Megbékélés kapuja (GJ)
Ipolyság − Nagyboldogasszony-templom (MÁ)
Ipolyszakállas
-> Ipolyszakállos; Ipolyszakállas (Ipeľský Sokolec)
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság K-i lábánál, az Ipoly folyó jobb partján, Zselíztől K–DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1253, ebből 1151 (91,9%) magyar, 55 (4,4%) szlovák; [2011] – 861, ebből 580 (67,4%) magyar, 232 (26,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 594...megnyit →
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság K-i lábánál, az Ipoly folyó jobb partján, Zselíztől K–DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1253, ebből 1151 (91,9%) magyar, 55 (4,4%) szlovák; [2011] – 861, ebből 580 (67,4%) magyar, 232 (26,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 594...megnyit →
Részletek
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság K-i lábánál, az Ipoly folyó jobb partján, Zselíztől K–DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1253, ebből 1151 (91,9%) magyar, 55 (4,4%) szlovák; [2011] – 861, ebből 580 (67,4%) magyar, 232 (26,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 594 (69,0%) magyar, 162 (18,8%) szlovák. V: [2011] – 709 r. k., 34 ref., 21 ev. – Magyar lakosai mellé a második vh. utáni belső telepítések során szlovák telepeseket költöztettek. A 17. sz.-ban emelt barokk stílusú r. k. (Jézus szíve) templomát 1909-ben két oldalhajóval bővítették; ev.-ref. temploma 1827–32 között klasszicista, kastélya 1888-ban neoklasszicista stílusban épült, tájháza 2002-ben nyílt meg. Határában réz-, kelta és római kori települést, bronzkori földvárat, kelta és 9. sz.-i szláv temetőt tártak fel. ~on kétévente megrendezik a Daloló Ipolyvölgye kulturális találkozót. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Ipolyszakállos; Ipolyszakállas (Ipeľský Sokolec)
Részletek
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság K-i lábánál, az Ipoly folyó jobb partján, Zselíztől K–DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1253, ebből 1151 (91,9%) magyar, 55 (4,4%) szlovák; [2011] – 861, ebből 580 (67,4%) magyar, 232 (26,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 594 (69,0%) magyar, 162 (18,8%) szlovák. V: [2011] – 709 r. k., 34 ref., 21 ev. – Magyar lakosai mellé a második vh. utáni belső telepítések során szlovák telepeseket költöztettek. A 17. sz.-ban emelt barokk stílusú r. k. (Jézus szíve) templomát 1909-ben két oldalhajóval bővítették; ev.-ref. temploma 1827–32 között klasszicista, kastélya 1888-ban neoklasszicista stílusban épült, tájháza 2002-ben nyílt meg. Határában réz-, kelta és római kori települést, bronzkori földvárat, kelta és 9. sz.-i szláv temetőt tártak fel. ~on kétévente megrendezik a Daloló Ipolyvölgye kulturális találkozót. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Ipolyszalka; Szalka (Salka)
Község az Érsekújvári járásban, az Ipolymenti-hátság K-i lábánál, az Ipoly folyó jobb partján, Párkánytól É–ÉK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1609, ebből 1568 (97,4%) magyar, 24 (1,5%) szlovák; [2011] – 1052, ebből 960 (91,3%) magyar, 72 (6,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 981...megnyit →
Község az Érsekújvári járásban, az Ipolymenti-hátság K-i lábánál, az Ipoly folyó jobb partján, Párkánytól É–ÉK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1609, ebből 1568 (97,4%) magyar, 24 (1,5%) szlovák; [2011] – 1052, ebből 960 (91,3%) magyar, 72 (6,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 981...megnyit →
Részletek
Község az Érsekújvári járásban, az Ipolymenti-hátság K-i lábánál, az Ipoly folyó jobb partján, Párkánytól É–ÉK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1609, ebből 1568 (97,4%) magyar, 24 (1,5%) szlovák; [2011] – 1052, ebből 960 (91,3%) magyar, 72 (6,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 981 (93,2%) magyar, 46 (4,4%) szlovák. V: [2011] – 976 r. k., 17 ref., 1 ev. – R. k. (Szűz Mária mennybevétele) temploma a 18. sz. második felében épült késő barokk stílusban. Határában az 1960–62 között végzett ásatások során bronz- és vaskori sírleleteket, valamint honfoglalás kori magyar temetőt tártak fel. 1996 óta Szalkai Híradó címmel önkormányzati lapja jelenik meg. ~ közúti határátkelőhely Mo. felé. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Radványi Kálmán: Ipolyszalkai nyelvjárás (1910).
Ipolyszécsényke; Szécsényke (Sečianky)
Részletek
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, Ipolyságtól K–ÉK-re. L: [1921] – 525, ebből 495 (94,3%) magyar, 15 (2,9%) szlovák; [2011] –385, ebből 287 (74,5%) magyar, 62 (16,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 306 (79,5%) magyar, 36 (9,4%) szlovák. V: [2011] – 339 r. k. – Magyar lakosságának egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. A 13. sz. végén késő gótikus stílusban emelt r. k. (Szt. Kozma és Damján-) templomát 1754-ben barokkosították; a rokokó alapokon álló Lipthay-kastély a 19. sz. elején épült klasszicista stílusban. A plébánia mellett klasszicista stílusú kő harangláb áll.
Ipolyvarbó; Varbó (Vrbovka)
Részletek
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medence K-i részén, az Ipoly folyó jobb partján, Nagykürtöstől D–DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 631, ebből 593 (94,0%) magyar, 29 (4,6%) szlovák; [2011] – 363, ebből 304 (83,7%) magyar, 55 (15,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 324 (89,3%) magyar, 33 (9,1%) szlovák. V: [2011] – 347 r. k., 5 ev. – Késő barokk stílusú r. k. (Mindenszentek-) templomát Szentiványi Ferenc országbíró és királyi ítélőmester építtette 1789-ben. A templom kriptájában nyugvó Szentiványi Ferenc emlékére évente megrendezik ~n a Szentiványi Napokat. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Mikszáth Kálmán Magyar Tanítási nyelvű Alapiskola) rendelkezett.
Ipolyvisk; Visk (Vyškovce nad Ipľom)
Részletek
Község a Lévai járásban, a Kisalföld K-i peremén, az Ipoly folyó jobb partján, Ipolyságtól Ny–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1203, ebből 1000 (83,1%) magyar, 115 (9,6%) szlovák; [2011] – 666, ebből 445 (66,8%) magyar, 167 (25,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 467 (70,1%) magyar, 144 (21,6%) szlovák. V: [2011] – 592 r. k., 10 ref., 3 ev. – A 17. sz. végén késő reneszánsz stílusban emelt Koháry-, majd Breuner-kastélyt a 19. sz. közepén klasszicista stílusban alakították át; 14. sz.-i gótikus alapokon álló r. k. (Szt. Margit-) temploma 1700-ban barokk, r. k. (Fájdalmas Szűzanya) kápolnája 1850-ben késő barokk stílusban épült. Határa kő-, réz- és bronzkori leletek gazdag lelőhelye. 1930-ban itt találták Szl. legnagyobb római kori pénzérmeleletét, 1988-ban pedig egy késő avarkori temető 83 sírját tárták fel. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.