Inczinger Ferenc, ifj.
Részletek
(* 1883. jan. 20. Tőketerebes, † 1936. márc. 11. Sztropkó) Költő. A két vh. között Sztropkón volt plébános. A kassai Kazinczy Társaság tagjává választotta. – Fm. Más az imádságom (1924); Vége a mesének (1934).
Indulás 1.
Ifjúsági irodalmi folyóirat (Losonc, 1933–1934). Négy száma jelent meg. A Mi Lapunk hiányát igyekezett pótolni. Munkatársai voltak: Berkó Sándor, Ilku Pál, Lami József, Lóska Lajos, Morvay Gyula, Prerau Margit, Sándor László, Szántó Hugó, Szekeres György, valamint Prohászka István és Lőrincz Gyula képzőművészek. Elődjének tekinthető...megnyit →
Ifjúsági irodalmi folyóirat (Losonc, 1933–1934). Négy száma jelent meg. A Mi Lapunk hiányát igyekezett pótolni. Munkatársai voltak: Berkó Sándor, Ilku Pál, Lami József, Lóska Lajos, Morvay Gyula, Prerau Margit, Sándor László, Szántó Hugó, Szekeres György, valamint Prohászka István és Lőrincz Gyula képzőművészek. Elődjének tekinthető...megnyit →
Részletek
Ifjúsági irodalmi folyóirat (Losonc, 1933–1934). Négy száma jelent meg. A Mi Lapunk hiányát igyekezett pótolni. Munkatársai voltak: Berkó Sándor, Ilku Pál, Lami József, Lóska Lajos, Morvay Gyula, Prerau Margit, Sándor László, Szántó Hugó, Szekeres György, valamint Prohászka István és Lőrincz Gyula képzőművészek. Elődjének tekinthető A középiskolások, ahogy ők látják helyzetüket c. röplap, mely szintén Losoncon jelent meg Kardos Ferenc szerkesztésében, többek közt Krammer Jenő, Dobossy László és Szekeres György írásaival. – Szerk. Balázs Gyula.
Indulás 2.
A Kármán József Irodalmi Kör lapja (Losonc, 1958–1959). Szabó Gyula illusztrációival jelent meg. A lap főként a losonci és környékbeli írók indulását segítette elő, de ápolta a helyi hagyományokat, Ráday Pál, Kármán József, Sükey Károly, Darkó István, Simándy Pál, Berkó Sándor itteni tevékenységének emlékét...megnyit →
A Kármán József Irodalmi Kör lapja (Losonc, 1958–1959). Szabó Gyula illusztrációival jelent meg. A lap főként a losonci és környékbeli írók indulását segítette elő, de ápolta a helyi hagyományokat, Ráday Pál, Kármán József, Sükey Károly, Darkó István, Simándy Pál, Berkó Sándor itteni tevékenységének emlékét...megnyit →
Részletek
A Kármán József Irodalmi Kör lapja (Losonc, 1958–1959). Szabó Gyula illusztrációival jelent meg. A lap főként a losonci és környékbeli írók indulását segítette elő, de ápolta a helyi hagyományokat, Ráday Pál, Kármán József, Sükey Károly, Darkó István, Simándy Pál, Berkó Sándor itteni tevékenységének emlékét is. – Szerk. Ocsovay Imre.
internálótáborok
A második vh. utánijogfosztó intézkedések időszakában Szl.-ban a kitelepítésre ítélt magyarok és németek, valamint a szlovák kollaboránsok számára létesített gyűjtő- és munkatáborok. Az első táborokat 1945 tavaszán hozták létre, számuk mintegy 60 volt. 1945. nov. 1-jén az akkori 50 internálótáborban 21 842 internáltat tartottak...megnyit →
A második vh. utánijogfosztó intézkedések időszakában Szl.-ban a kitelepítésre ítélt magyarok és németek, valamint a szlovák kollaboránsok számára létesített gyűjtő- és munkatáborok. Az első táborokat 1945 tavaszán hozták létre, számuk mintegy 60 volt. 1945. nov. 1-jén az akkori 50 internálótáborban 21 842 internáltat tartottak...megnyit →
Részletek
A második vh. utánijogfosztó intézkedések időszakában Szl.-ban a kitelepítésre ítélt magyarok és németek, valamint a szlovák kollaboránsok számára létesített gyűjtő- és munkatáborok. Az első táborokat 1945 tavaszán hozták létre, számuk mintegy 60 volt. 1945. nov. 1-jén az akkori 50 internálótáborban 21 842 internáltat tartottak fogva, akiknek a 82%-a német, 12%-a magyar, 6%-a szlovák volt. A legjelentősebb internálótábor, amelyben magyarok is raboskodtak, a pozsonyligetfalui, a pozsonyi patrongyári, a pozsonyi Szőlősi úti, a szentgyörgyi, a szeredi, a dunaszerdahelyi, a komáromi, az érsekújvári, a párkányi, a lévai, az ipolysági, a losonci, a szádalmási, a kassai és a késmárki tábor volt. A legnagyobb, pozsonyligetfalui táborban, amelybe a Pozsonyból kitoloncolt németeket és magyarokat internálták, 1945 nov.-ében 1450 magyart őriztek. A táborok nagy részét a német lakosság kitelepítése után és a csehszlovák–magyarlakosságcsere megindulását követően felszámolták, a pozsonyligetfalui tábort 1946. aug. 1-jén oszlatták fel.
Ipeľské Predmostie
-> Ipolyhidvég; Hidvég (Ipeľské Predmostie)
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly folyó jobb partján, Ipolyságtól K-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 904, ebből 854 (94,5%) magyar, 28 (3,1%) szlovák; [2011] – 633, ebből 456 (72,0%) magyar, 132 (20,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 493 (77,9%) magyar,...megnyit →
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly folyó jobb partján, Ipolyságtól K-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 904, ebből 854 (94,5%) magyar, 28 (3,1%) szlovák; [2011] – 633, ebből 456 (72,0%) magyar, 132 (20,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 493 (77,9%) magyar,...megnyit →
Részletek
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly folyó jobb partján, Ipolyságtól K-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 904, ebből 854 (94,5%) magyar, 28 (3,1%) szlovák; [2011] – 633, ebből 456 (72,0%) magyar, 132 (20,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 493 (77,9%) magyar, 93 (14,7%) szlovák. V: [2011] – 574 r. k., 5 ev., 5 ref. – Magyar lakosságának egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. R. k. (Fájdalmas Szűzanya) kápolnája a 19. sz. végén neogótikus, r. k. (Szentolvasó Királynője) temploma 1924-ben szecessziós stílusban épült. Határában hamvasztásos kelta sírokat tártak fel. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű r. k. egyházi alapiskolával (Szt. Rita Magyar Tanítási Nyelvű Egyházi Alapiskola) rendelkezett.
Ipeľské Úľany
-> Ipolyfödémes (Ipeľské Úľany)
Község a Lévai járásban, a Korponai-hegység DNy-i peremén, az Ipoly mellékpatakjának völgyében, Ipolyságtól ÉK-re. L: [1921] – 569, ebből 535 (94,0%) magyar, 3 (0,5%) szlovák; [2011] – 301, ebből 270 (89,7%) magyar, 26 (8,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 274 (91,0%) magyar, 22 (7,3%)...megnyit →
Község a Lévai járásban, a Korponai-hegység DNy-i peremén, az Ipoly mellékpatakjának völgyében, Ipolyságtól ÉK-re. L: [1921] – 569, ebből 535 (94,0%) magyar, 3 (0,5%) szlovák; [2011] – 301, ebből 270 (89,7%) magyar, 26 (8,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 274 (91,0%) magyar, 22 (7,3%)...megnyit →
Részletek
Község a Lévai járásban, a Korponai-hegység DNy-i peremén, az Ipoly mellékpatakjának völgyében, Ipolyságtól ÉK-re. L: [1921] – 569, ebből 535 (94,0%) magyar, 3 (0,5%) szlovák; [2011] – 301, ebből 270 (89,7%) magyar, 26 (8,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 274 (91,0%) magyar, 22 (7,3%) szlovák. V: [2011] – 296 r. k. – Barokk stílusú r. k. (Szt. Mihály-) temploma 1757-ben, r. k. (Szűz Mária-) kápolnája 1947-ben épült. Az egykori faluhelyen, az ~ és Palást közötti Kotyinka-völgyben a 13. sz.-ban épült, s 1550 körül elpusztult román kori templom romjai találhatók. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Ipeľský Sokolec
-> Ipolyszakállos; Ipolyszakállas (Ipeľský Sokolec)
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság K-i lábánál, az Ipoly folyó jobb partján, Zselíztől K–DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1253, ebből 1151 (91,9%) magyar, 55 (4,4%) szlovák; [2011] – 861, ebből 580 (67,4%) magyar, 232 (26,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 594...megnyit →
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság K-i lábánál, az Ipoly folyó jobb partján, Zselíztől K–DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1253, ebből 1151 (91,9%) magyar, 55 (4,4%) szlovák; [2011] – 861, ebből 580 (67,4%) magyar, 232 (26,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 594...megnyit →
Részletek
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság K-i lábánál, az Ipoly folyó jobb partján, Zselíztől K–DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1253, ebből 1151 (91,9%) magyar, 55 (4,4%) szlovák; [2011] – 861, ebből 580 (67,4%) magyar, 232 (26,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 594 (69,0%) magyar, 162 (18,8%) szlovák. V: [2011] – 709 r. k., 34 ref., 21 ev. – Magyar lakosai mellé a második vh. utáni belső telepítések során szlovák telepeseket költöztettek. A 17. sz.-ban emelt barokk stílusú r. k. (Jézus szíve) templomát 1909-ben két oldalhajóval bővítették; ev.-ref. temploma 1827–32 között klasszicista, kastélya 1888-ban neoklasszicista stílusban épült, tájháza 2002-ben nyílt meg. Határában réz-, kelta és római kori települést, bronzkori földvárat, kelta és 9. sz.-i szláv temetőt tártak fel. ~on kétévente megrendezik a Daloló Ipolyvölgye kulturális találkozót. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Ipoly (Ipeľ)
Részletek
A Duna bal oldali mellékfolyója, határfolyó Szl. és Mo. között. Hossza 254 km. Szlovákiai vízgyűjtő területe kb. 3 649 km², átlagos vízhozama 21 m³/s. A Vepor-hegységben ered. Vilkénél éri el az országhatárt, s innen kb. 140 km hosszan határfolyó. Ipolyságnál lépi át teljesen a határt, Szobnál (Mo.) ömlik a Dunába. Vízhozamát tekintve szélsőségesnek tekinthető, van, amikor szinte teljesen kiszárad, áradáskor azonban a hozzá nem értő számára akár hajózhatónak is tűnhet.
Ipoly mente
Néprajzi tájegység. A Palócföld legnyugatibb tájegysége. Az egykori Hont és Nógrád megye területe, amely a szlovák–magyar nyelvhatár és a magyar–szlovák országhatár között húzódik (mivel az Ipoly hosszú szakaszon határfolyó, szlovákiai szempontból csak az Ipoly jobb partját sorolhatjuk ide). A hosszú, keskeny sávot lakó magyar...megnyit →
Néprajzi tájegység. A Palócföld legnyugatibb tájegysége. Az egykori Hont és Nógrád megye területe, amely a szlovák–magyar nyelvhatár és a magyar–szlovák országhatár között húzódik (mivel az Ipoly hosszú szakaszon határfolyó, szlovákiai szempontból csak az Ipoly jobb partját sorolhatjuk ide). A hosszú, keskeny sávot lakó magyar...megnyit →
Részletek
Ipoly mente − az Ipoly folyó Ipolyságnál (SzL)
Néprajzi tájegység. A Palócföld legnyugatibb tájegysége. Az egykori Hont és Nógrád megye területe, amely a szlovák–magyar nyelvhatár és a magyar–szlovák országhatár között húzódik (mivel az Ipoly hosszú szakaszon határfolyó, szlovákiai szempontból csak az Ipoly jobb partját sorolhatjuk ide). A hosszú, keskeny sávot lakó magyar nemzetiségű (az Ipoly alsó folyása mentén találunk néhány 18. sz.-i telepítésű, mára elmagyarosodott szlovák falut is), r. k. felekezetű lakossága elsősorban földműveléssel és állattartással, részint szőlőtermesztéssel foglalkozott. Az Ipolyság környékén lakókat egyes források huntyiaknak is nevezik, amivel talán a palócoktól való különállóságukat hangsúlyozzák. Elsősorban Hontra jellemzőek az irtványokon kialakult szórványtelepülések. Építkezésében karakterisztikusak a fából, vályogból, téglából kialakított tornácok. Néhány Losonc környéki falu (Kalonda, Rapp, Terbeléd stb.) az 1870-es 80-as években zöldségtermesztésre szakosodott. Főleg paradicsomot, káposztát, uborkát, hagymát termesztettek és terményeiket elsősorban az északi megyékben (Liptó, Turóc) értékesítették. Manga János és Csáky Károly kutatásai révén jól ismert a térség szokásvilága, aminek egyik karakterisztikus mozzanata a kiszehajtás. Az Ipoly alsó folyása mentén elterülő Helemba farsangi maskarázása lassan idegenforgalmi látványossággá válik. A szőlőtermesztésre szakosodott Ipoly menti falvak népe körében virágzik Szent Orbánnak, a szőlősgazdák patrónusának kultusza. – Ir. Botík, Ján (szerk.): Hont. Tradície ľudovej kultúry (1988); Csáky Károly: Honti barangolások (1985); Csáky Károly: Néprajzi-honismereti írások az Ipoly mentéről (2000).
Ipolybalog (Balog nad Ipľom)
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly folyó jobb partján, Ipolyságtól K-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 671, ebből 644 (96,0%) magyar, 20 (3,0%) szlovák; [2011] – 846, ebből 717 (84,8%) magyar, 113 (13,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 763 (90,2%) magyar,...megnyit →
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly folyó jobb partján, Ipolyságtól K-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 671, ebből 644 (96,0%) magyar, 20 (3,0%) szlovák; [2011] – 846, ebből 717 (84,8%) magyar, 113 (13,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 763 (90,2%) magyar,...megnyit →
Részletek
Ipolybalog − Szt. Korona a Szt. Miklós-templom tornyán (SzL)
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly folyó jobb partján, Ipolyságtól K-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 671, ebből 644 (96,0%) magyar, 20 (3,0%) szlovák; [2011] – 846, ebből 717 (84,8%) magyar, 113 (13,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 763 (90,2%) magyar, 69 (8,2%) szlovák. V: [2011] – 812 r. k., 6 ev., 1 ref., 1 gör. kat. – A faluba a második vh. utáni belső telepítések során szlovák családokat telepítettek. Kőfallal övezett, 1100 körül épült, a 18. sz.-ban barokkosított, s 1979-ben kibővített román kori r. k. (Szt. Miklós-) temploma tornyán kereszt helyett a magyar királyi korona mása található, mivel a hagyomány szerint a 14. sz. elején, a Károly Róbert és Vencel király közötti trónviszály idején itt őrizték a Szt. Koronát. Ma a templomban őrzik a Szt. Korona hiteles másolatát is, s évente megrendezik a Szt. Korona-ünnepségeket. Barokk stílusú r. k. kápolnáját és a fa haranglábat a 18. sz.-ban emelték. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Ipolyi Arnold Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola) rendelkezett. – Ir. Cseke László: Balog és a Szent Korona (2005).
Ipolybalog − Szt. Miklós-templom (GJ)
Ipolybalog − Címer és a Szt. Korona a Szt. Miklós-templom kapuján (GJ)