Lexicon

Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság K-i lejtőin, az Ipoly folyó jobb partján, Zselíztől DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 651, ebből 638 (98,0%) magyar, 4 (0,6%) szlovák; [2011] – 232, ebből 186 (80,2%) magyar, 28 (12,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] 187 (80,6%) magyar, 23 (9,9%) szlovák. V: [2011] – 159 r. k., 37 ref., 3 ev., 1 gör. kat. – Régebbi alapokon álló r. k. (Szt. Márton-) temploma 1884-ben, ref. temploma 1913-ban épült, a neoklasszicista Bossányi-kastélyt a 19. sz. végén, a Csécsi Nagy-kastélyt a 20. sz. elején emelték. Az 1950–60-as években magyar tanítási nyelvű mezőgazdasági szakmunkásképző iskolával rendelkezett.

Község a Lévai járásban, a Korponai-hegység DNy-i peremén, az Ipoly mellékpatakjának völgyében, Ipolyságtól ÉK-re. L: [1921] – 569, ebből 535 (94,0%) magyar, 3 (0,5%) szlovák; [2011] – 301, ebből 270 (89,7%) magyar, 26 (8,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 274 (91,0%) magyar, 22 (7,3%) szlovák. V: [2011] – 296 r. k. – Barokk stílusú r. k. (Szt. Mihály-) temploma 1757-ben, r. k. (Szűz Mária-) kápolnája 1947-ben épült. Az egykori faluhelyen, az ~ és Palást közötti Kotyinka-völgyben a 13. sz.-ban épült, s 1550 körül elpusztult román kori templom romjai találhatók. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.

Község a Losonci járásban, a Losonci-medence DK-i részén, az Ipoly folyó jobb parti teraszán, Losonctól K–DK-re. L: [1921] – 476, ebből 399 (83,8%) magyar, 27 (5,7%) szlovák; [2011] – 689, ebből 317 (46,0%) magyar, 313 (45,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 368 (53,4%) magyar, 284 (41,2%) szlovák. V: [2011] – 522 r. k., 19 ev., 10 ref., 1 gör. kat. – R. k. (Szűz Mária születése) templomát 1770-ben emelték, 1901-ben építették újjá. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.

Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly jobb oldali mellékvölgyében, Nagykürtöstől DNy-ra, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 204, ebből 168 (82,3%) magyar, 32 (15,7%) szlovák; [2011] – 242, ebből 171 (70,7%) szlovák, 33 (13,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 107 (44,2%) magyar, 92 (38,0%) szlovák. V: [2011] – 188 r. k., 11 ev., 1 ref. – R. k. (Szentolvasó Királynője) temploma 1939-ben épült.

Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly folyó jobb partján, Ipolyságtól K-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 904, ebből 854 (94,5%) magyar, 28 (3,1%) szlovák; [2011] – 633, ebből 456 (72,0%) magyar, 132 (20,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 493 (77,9%) magyar, 93 (14,7%) szlovák. V: [2011] – 574 r. k., 5 ev., 5 ref. – Magyar lakosságának egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. R. k. (Fájdalmas Szűzanya) kápolnája a 19. sz. végén neogótikus, r. k. (Szentolvasó Királynője) temploma 1924-ben szecessziós stílusban épült. Határában hamvasztásos kelta sírokat tártak fel. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű r. k. egyházi alapiskolával (Szt. Rita Magyar Tanítási Nyelvű Egyházi Alapiskola) rendelkezett.

Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly folyó jobb partján, Nagykürtöstől D–DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 380, ebből 312 (82,1%) magyar, 6 (1,6%) szlovák; [2011] – 308, ebből 176 (57,1%) magyar, 112 (36,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 220 (71,4%) magyar, 72 (23,4%) szlovák. V: [2011] – 268 r. k., 9 ev., 1 ref., 1 gör. kat. – R. k. (Fájdalmas Szűzanya) kápolnája a 18. sz.-ban barokk, az Oroszlányi-kúria a 19. sz. második felében neoklasszicista stílusban épült. A falu melletti Kéri-mocsár ritka flórája és faunája miatt természetvédelmi terület.

Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly folyó jobb partján, a Nagy-patak torkolatánál, Ipolyságtól K-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 449, ebből 398 (88,6%) magyar, 26 (5,8%) szlovák; [2011] – 470, ebből 357 (76,0%) magyar, 93 (19,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 411 (87,4%) magyar, 41 (8,7%) szlovák. V: [2011] – 439 r. k., 2 ev. – A Terstyánszky-kúria a 18. sz. végén klasszicista, régebbi alapokon álló r. k. (Nepomuki Szt. János-) temploma 1899-ben neoklasszicista stílusban épült. A templom falán a helyi születésű Ipolyi Arnold (1823–86) nagyváradi r. k. püspök emléktáblája, a falu temetőjében a Tersztyánszkyak neoklasszicista temetőkápolnája látható.

Község az Érsekújvári járásban, az Ipolymenti-hátság K-i lábánál, az Ipoly folyó jobb partján, Párkánytól É–ÉK-re. L: [1921] – 574, ebből 556 (96,9%) magyar, 17 (3,0%) szlovák; [2011] – 386, ebből 357 (92,5%) magyar, 26 (6,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 374 (96,9%) magyar, 9 (2,3%) szlovák. V: [2011] – 353 r. k., 7 ref. – R. k. (Szt. Mihály-) templomának alapja egy 12. sz.-i román stílusú rotunda, amelyet 1800 körül kibővítettek és egybeépítettek az addig különálló román kori harangtoronnyal. Határában kő-, réz- és bronzkori leleteket, 10–11. sz.-i magyar köznépi temetőt és 12–13. sz.-i földvárat tártak fel.

Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly folyó jobb partján, Ipolyságtól K-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 443, ebből 415 (93,7%) magyar, 16 (3,6%) szlovák; [2011] – 419, ebből 292 (69,7%) magyar, 99 (23,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 317 (75,7%) magyar, 77 (18,4%) szlovák. V: [2011] – 377 r. k., 3 ev., 1 ref. – Magyar lakosságának egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovák családok települtek. R. k. (Szűz Mária mennybevétele) temploma 1762-ben barokk stílusban épült.