Lexicon

Hontfüzesgyarmat (GJ)

Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság Ny-i lejtőin, a Vág folyó völgyében, a Szikince-patak bal partján, Lévától DK-re. L: [1921] – 1044, ebből 1035 (99,1%) magyar, 8 (0,8%) szlovák; [2011] – 568, ebből 371 (65,3%) szlovák, 177 (31,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 362 (63,7%) szlovák, 184 (32,4%) magyar. V: [2011] – 225 r. k., 113 ref., 96 ev., 4 gör. kat. – A második vh. után túlnyomórészt ref. vallású magyar lakosságának több mint egyharmadát áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. 1423–42 között épült r. k. (Szűz Mária szeplőtelen fogantatása) templomát a 18. sz. első felében barokkosították, 1784-ben emelt ref. templomát a 19. sz. végén építették át. – Ir. Duba Gyula: Vajúdó parasztvilág (1974).

1976- ban Lévához csatolt község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság ÉNy-i részén, a Szikince-patak völgyében, Lévától DK-re. L: [1921] – 435, ebből 397 (91,3%) magyar, 33 (7,6%) szlovák; [1970] 420, ebből 272 (64,8%) szlovák, 145 (34,5%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 349 r. k., 70 ev., 16 ref. – R. k. (Nepomuki Szt. János-) temploma 1777-ben rokokó-klasszicista, nemesi kúriája a 19. sz. első felében klasszicista stílusban épült.

1986-ban Lévához csatolt község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság É-i részén, a Szikince patak völgyében, Lévától ÉK-re. L: [1921] – 336, ebből 250 (74,4%) szlovák, 83 (24,7%) magyar; [1980] 256, ebből 254 (99,2%) szlovák, 2 (0,8%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 204 ev., 75 r. k., 55 ref., 2 izr. – A 18–19. sz.-ban szlovákokkal újranépesített falu a 20. sz. első felében még részben magyar lakossága a sz. közepére szlovákká vált. A Belházy-kúria 1755-ben barokk, ev. temploma 1821-ben klasszicista, ref. temploma 1869-ben késő klasszicista stílusban épült. A Szikince patak völgyének egy része, az ún. Horhi-völgy 1976 óta 313 ha-on természetvédelmi terület.

Község a Vágsellyei járásban, a Kisalföldön, a Nyitramenti-hátság DNy-i peremén, Vágsellyétől É–ÉK-re. L: [1921] – 1455, ebből 1122 (77,1%) magyar, 327 (22,5%) szlovák; [2011] – 1881, ebből 1615 (85,9%) szlovák, 242 (12,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1591 (84,6%) szlovák, 258 (13,7%) magyar. V: [2011] – 1767 r. k., 4 ev., 2 gör. kat. – R. k. temploma 1990–94-ben épült. 1975–90 között közigazgatásilag Mocsonokhoz tartozott.

Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 528, ebből 515 (97,5%) magyar, 6 (1,1%) szlovák; [2011] – 1961, ebből 1531 (78,1%) magyar, 398 (20,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1607 (81,9%) magyar, 323 (16,5%) szlovák. V: [2011] – 1488 r. k., 171 ref., 16 ev., 11 gör. kat. – Magyar lakosainak egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre külföldi és szlovákiai szlovák családok települtek. Ref. temploma 1816-ban klasszicista stílusban épült. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – 1940-ben közigazgatásilag hozzácsatolták Benkepatonyt, 1960-ban Csécsénypatonyt; határának ÉK-i részét 2002-ben Patonyrét néven önálló községgé szervezték.

Felsőszecse − Ref. templom (SzL)

Község a Lévai járásban, a Kisalföld ÉK-i részén, a Garam folyó bal partján, Lévától Ny–DNy-ra. L: [1921] – 660, ebből 594 (90,9%) magyar, 44 (6,7%) szlovák; [2011] – 522, ebből 423 (81,0%) szlovák, 91 (17,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 420 (86,5%) szlovák, 97 (18,6%) magyar. V: [2011] – 137 r. k., 86 ev., 83 testvéregyház-beli, 72 ref., 1 gör. kat. – A második vh. után, 1947-ben túlnyomórészt ref. vallású magyar lakosságának közel egynegyedét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi és szlovákiai szlovákok települtek. Ref. temploma 1789-ben épült barokk-klasszicista stílusban.

1940-ben Jányok néven Alsójányokkal és Bústelekkel egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz É-i részén, a Kis-Duna jobb partján, Szenctől D-re. L: [1921] – 237, ebből 233 (98,3%) magyar, 3 (1,3%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 233 r. k., 3 ev. – R. k. (Jézus szíve) temploma 1914-ben épült szecessziós stílusban, a templom előtt 1921-ben felavatott Szt. Mihály- és Szt. Vendel-szobor Rigele Alajos szobrászművész alkotása.

Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz ÉK-i részén, a Kis-Duna jobb partján, Dunaszerdahelytől K-re. L: [1921] – 629, ebből 629 (100%) magyar; [2011] – 957, ebből 873 (91,2%) magyar, 62 (6,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 904 (94,5%) magyar, 30 (3,1%) szlovák. V: [2011] – 891 r. k., 17 ref., 2 ev. – R. k. (Nepomuki Szt. János-) temploma 1740-ben barokk stílusban épült, a 19. sz.-ban klasszicista stílusban átalakították; kálváriája 1855-ben emelt klasszicista építmény. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. Határának egy része, a Kis-Duna Tőkési-ága és környéke természetvédelmi terület. 1960-ban Vásárúttal egyesítették Vásárvámos (Trhové Mýto) néven, 1990-ben azonban újból önállósult.

Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Dudvág folyó két partján, Galántától D-re. L: [1921] – 3743, ebből 3574 (95,5%) magyar, 33 (0,9%) szlovák; [2011] – 3220, ebből 1953 (60,7%) magyar, 1165 (36,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 2008 (62,4%) magyar, 1097 (34,1%) szlovák. V: [2011] – 1479 r. k., 871 ev., 29 ref., 3 gör. kat. – A második vh. után magyar lakosságának mintegy egyharmadát (több mint ezer személyt) áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. R. k. (Szt. Lőrinc-) temploma egy régebbi templom alapjain 1775-ben barokk-klasszicista, ev. temploma a korábbi, 1785. évi templom átépítésével 1856–61 között klasszicista stílusban épült. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Széchenyi István Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola) rendelkezett. A falu mellett termálfürdő üzemel. – Ir. Danajka Lajos (összegyűjtötte): Felsőszeli története (1993); Szarka László – Tóth Károly (szerk.): Alsó- és Felsőszeli a 20. században I. (2010).