Holocsy Krisztina
(* 1975. márc. 15. Komárom) Színésznő. Iskoláit szülővárosában végezte, 1995-től a Komáromi Jókai Színház tagja, közben elvégezte a budapesti Fővárosi Operettszínház hároméves stúdióját. Apácák-beli alakítását Kisvárdán, a Határon Túli Magyar Színházak fesztiválján is díjazták. 2006-tól Ferenczy Anna-díjas. – Főbb színházi szerepei: Hodel (Joseph Stein–Jerry...megnyit →
(* 1975. márc. 15. Komárom) Színésznő. Iskoláit szülővárosában végezte, 1995-től a Komáromi Jókai Színház tagja, közben elvégezte a budapesti Fővárosi Operettszínház hároméves stúdióját. Apácák-beli alakítását Kisvárdán, a Határon Túli Magyar Színházak fesztiválján is díjazták. 2006-tól Ferenczy Anna-díjas. – Főbb színházi szerepei: Hodel (Joseph Stein–Jerry...megnyit →
Részletek
Holocsy Krisztina (SZM)
(* 1975. márc. 15. Komárom) Színésznő. Iskoláit szülővárosában végezte, 1995-től a Komáromi Jókai Színház tagja, közben elvégezte a budapesti Fővárosi Operettszínház hároméves stúdióját. Apácák-beli alakítását Kisvárdán, a Határon Túli Magyar Színházak fesztiválján is díjazták. 2006-tól Ferenczy Anna-díjas. – Főbb színházi szerepei: Hodel (Joseph Stein–Jerry Bock–Sheldon Harnick: Hegedűs a háztetőn); Lea nővér (Dan Goggin: Apácák); Noémi (Jókai Mór: Az aranyember); Eszter (Szabó Magda: Kiálts, város!); Ágika (Örkény István: Tóték); Ilma (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde); Mariane (Jean-Baptiste Molière: Tartuffe); Francia királylány (Kacsóh Pongrác: János vitéz); Eliza Doolittle (Alan Jay Lerner–Frederick Loewe: My Fair Lady); Lizi kisasszony (Jókai Mór: A gazdag szegények); Menyasszony (Federico García Lorca: Vérnász); Margaret (Charlotte Keatley: Anyám azt mondta, hogy ne!); Örzse (Kodály Zoltán–Paulini Béla–Harsányi Zsolt: Háry János); Helén (Müller Péter–Seress Rezső: Szomorú vasárnap); Maggie (Ken Ludwig: Primadonnák); Dada, 3. sárkánytestvér (Csukás István–Bergendy István: Süsü, a sárkány); Olga (Anton Pavlovics Csehov: Három nővér); Drusilla, depressziós lány (Vajda Katalin–Fábri Péter–Valló Péter: Anconai szerelmesek); Mimóza, öltöztetőnő (Békeffi István–Lajtai Lajos: A régi nyár); Nelli (Ladislav Ballek–Ondrej Šulaj: A hentessegéd); Manci (Móricz Zsigmond: Sári bíró); Janicsár Vilma, aki egy égi lélek (Szász Péter–Aldobolyi Nagy György–Verebes István: Whisky esővízzel); Osztrigás Mici (Georges Feydeau: Egy hölgy a Maximból); Feleség (Spiró György: Príma környék). – Díjak, elismerések: Ferenczy Anna-díj, 2006 – Ir. Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Kulisszák, ünnepi kiadás (2002).
holokauszt
Népirtás a második vh. idején, amely a zsidóságot sújtotta. Az első bécsi döntés következtében mintegy 40 ezer zsidó került vissza az anyaországhoz. A visszacsatolt területeken a legnagyobb létszámú zsidó közösségek Dunaszerdahelyen, Érsekújvárott, Komáromban, Ipolyságon, Léván és Kassán voltak. Noha a visszacsatolást az érintett területeken élő zsidóság...megnyit →
Népirtás a második vh. idején, amely a zsidóságot sújtotta. Az első bécsi döntés következtében mintegy 40 ezer zsidó került vissza az anyaországhoz. A visszacsatolt területeken a legnagyobb létszámú zsidó közösségek Dunaszerdahelyen, Érsekújvárott, Komáromban, Ipolyságon, Léván és Kassán voltak. Noha a visszacsatolást az érintett területeken élő zsidóság...megnyit →
Részletek
Holokauszt (I)
Népirtás a második vh. idején, amely a zsidóságot sújtotta. Az első bécsi döntés következtében mintegy 40 ezer zsidó került vissza az anyaországhoz. A visszacsatolt területeken a legnagyobb létszámú zsidó közösségek Dunaszerdahelyen, Érsekújvárott, Komáromban, Ipolyságon, Léván és Kassán voltak. Noha a visszacsatolást az érintett területeken élő zsidóság is örömmel fogadta, az 1939-ben elfogadott második, majd az 1941-es harmadik zsidótörvény, valamint az 1939-es honvédelmi törvény által bevezetett munkaszolgálat miatt életük nehezebbé vált. A zsidó lakosság jogfosztása és üldözése Mo. 1944. márc.-i német megszállása után gyorsult fel, s ápr. folyamán megkezdődött a gettósításuk is. A visszacsatolt területeken Dunaszerdahelyen (kb. 3 ezer fő), Galántán, Érsekújvárott, Komáromban (2 ezer fő), Léván és Kassán (12 ezer fő) hoztak létre nagyobb létszámú gettót. A magyar zsidóságnak Auschwitzba, de más koncentrációs táborokba való deportálása 1944. máj. 15-én kezdődött meg. A Kassa környéki és a bodrogközi zsidóság deportálására máj. 15. és jún. 7., a székesfehérvári és miskolci csendőrkerületbe besorolt csallóközi, mátyusföldi, honti, barsi, nógrádi és gömöri zsidóság deportálására pedig jún. 11. és 16-a között került sor. A vidéki zsidóság deportálása 56 napig tartott, melynek során több tízezer zsidót deportáltak a felvidéki területekről. A legnagyobb veszteséget Dunaszerdahely városa szenvedte, ahonnan több mint háromezer személyt hurcoltak el, s alig ötszázan tértek haza. – Az első bécsi döntés után Szl.-ban maradt magyar zsidóságra a Mo.-hoz kerültekhez hasonló sors várt. Az autonóm, majd független Szl.-ban több ún. zsidótörvényt, ill. zsidóellenes rendeletet hoztak. 1942 márc.-ában pedig megkezdődött a szlovákiai zsidók deportálása, amelynek két fázisa alatt a szlovákiai zsidók többségét, összesen mintegy 70 ezer zsidót vittek koncentrációs táborokba. Ekkor pecsételődött meg véglegesen a pozsonyi zsidó közösség sorsa is. A magyarországi és szlovákiai holokauszt következtében a felvidéki magyar zsidóság döntő többsége elpusztult. A túlélők jelentős része a második vh. utáni kivándorlási mozgalmak következtében elhagyta az országot, így D-Szl.-ban csupán néhány kisebb zsidó közösség maradt. – Ir. Sas Andor: A szlovákiai zsidók üldözése 1939–1945 (1993); Lang, Tomáš–Strba, Sándor: Holokaust na južnom Slovensku [A Holokauszt Dél-Szlovákiában] (2006); Több tanulmány foglalkozik ezzel a kérdéssel. (Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2014/1, 2015/1–2).
Holota János
(* 1890. jún. 24. Érsekújvár, † 1958. okt. 10. Santiago de Chile [Chile]) Ügyvéd, politikus. Budapesten jogot, ill. rendőrtisztképző tanfolyamot végzett, majd 10 évig az érsekújvári rendőrség munkatársa volt. Csehszl. megalakulása után nyugdíjazták. 1920-ban fordítói irodát nyitott. Részt vállalt az Országos Magyar Kisgazda, Földmíves...megnyit →
(* 1890. jún. 24. Érsekújvár, † 1958. okt. 10. Santiago de Chile [Chile]) Ügyvéd, politikus. Budapesten jogot, ill. rendőrtisztképző tanfolyamot végzett, majd 10 évig az érsekújvári rendőrség munkatársa volt. Csehszl. megalakulása után nyugdíjazták. 1920-ban fordítói irodát nyitott. Részt vállalt az Országos Magyar Kisgazda, Földmíves...megnyit →
Részletek
(* 1890. jún. 24. Érsekújvár, † 1958. okt. 10. Santiago de Chile [Chile]) Ügyvéd, politikus. Budapesten jogot, ill. rendőrtisztképző tanfolyamot végzett, majd 10 évig az érsekújvári rendőrség munkatársa volt. Csehszl. megalakulása után nyugdíjazták. 1920-ban fordítói irodát nyitott. Részt vállalt az Országos Magyar Kisgazda, Földmíves és Kisiparos Pártnak (Magyar Nemzeti Párt) megszervezéséből, amelynek 1925-től az első bécsi döntésig a nemzetgyűlési képviselője, ill. 1923–1938 között Érsekújvár városbírója volt. Kiváló sportember volt – az államfordulat előtt magyar diszkoszvető bajnok –, s egyik alapítója és alelnöke a Csehszlovákiai Magyar Testnevelő Szövetségnek. Az első bécsi döntést követően Budapesten a felvidéki minisztérium munkatársa, majd mint behívott képviselő, a magyar országgyűlés tagja volt. 1945 és 1949 között jelentős szerepet vállalt a Szl.-ból Mo.-ra menekült, ill. telepített magyarok megsegítésében (Szlovákiából Menekült Demokrata Magyarok Tanácsa). 1948 után az emigrációt választotta; 1950-ben Chilében telepedett le.
Holubek László; Holoubek
(* 1925. jún. 22. Pozsony) Színész, népművelő. Iskoláit szülővárosában végezte, majd Budapesten kereskedelmi iskolában érettségizett 1946-ban. Ezután hivatalnok Pozsonyban, 1950-től pedig színész (1959-ig az Állami Faluszínház magyar tagozatában; 1959–1967 között a Magyar Területi Színházban). Később a közművelődésben dolgozott Naszvadon, Gútán, Komáromban. Rendezőként, színészként kivette...megnyit →
(* 1925. jún. 22. Pozsony) Színész, népművelő. Iskoláit szülővárosában végezte, majd Budapesten kereskedelmi iskolában érettségizett 1946-ban. Ezután hivatalnok Pozsonyban, 1950-től pedig színész (1959-ig az Állami Faluszínház magyar tagozatában; 1959–1967 között a Magyar Területi Színházban). Később a közművelődésben dolgozott Naszvadon, Gútán, Komáromban. Rendezőként, színészként kivette...megnyit →
Részletek
(* 1925. jún. 22. Pozsony) Színész, népművelő. Iskoláit szülővárosában végezte, majd Budapesten kereskedelmi iskolában érettségizett 1946-ban. Ezután hivatalnok Pozsonyban, 1950-től pedig színész (1959-ig az Állami Faluszínház magyar tagozatában; 1959–1967 között a Magyar Területi Színházban). Később a közművelődésben dolgozott Naszvadon, Gútán, Komáromban. Rendezőként, színészként kivette részét a műkedvelő színjátszó mozgalomból is.
Hölvény (Hulvínky)
Részletek
1965-ben Nagysallóhoz csatolt község a Lévai járásban, a Kisalföldön, a Garam folyó völgyében, Lévától D–DNy-ra. L: [1921] – 376, ebből 368 (97,9%) magyar; [1961] 411, ebből 224 (54,5%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 321 ref., 48 r. k., 6 izr., 1 ev. – A második vh. után, 1947-ben nagyrészt ref. vallású magyar lakosságának kétötödét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek.
Homolya Éva
(* 1942. máj. 24. Balassagyarmat [Mo.]) Kórusvezető, pedagógus. 1952-ig Magyarországon élt. A bussai nyolcéves alapiskola elvégzése után a Rozsnyói Pedagógiai Szakközépiskolába járt, majd Bodrogszerdahelyen és Ipolyvarbón tanított. A Nyitrai Egyetem Pedagógiai Karán orosz nyelv és ének-zene szakon végzett (1965). 1962−63 között Györkén tanított, majd...megnyit →
(* 1942. máj. 24. Balassagyarmat [Mo.]) Kórusvezető, pedagógus. 1952-ig Magyarországon élt. A bussai nyolcéves alapiskola elvégzése után a Rozsnyói Pedagógiai Szakközépiskolába járt, majd Bodrogszerdahelyen és Ipolyvarbón tanított. A Nyitrai Egyetem Pedagógiai Karán orosz nyelv és ének-zene szakon végzett (1965). 1962−63 között Györkén tanított, majd...megnyit →
Részletek
Homolya Éva (csa)
(* 1942. máj. 24. Balassagyarmat [Mo.]) Kórusvezető, pedagógus. 1952-ig Magyarországon élt. A bussai nyolcéves alapiskola elvégzése után a Rozsnyói Pedagógiai Szakközépiskolába járt, majd Bodrogszerdahelyen és Ipolyvarbón tanított. A Nyitrai Egyetem Pedagógiai Karán orosz nyelv és ének-zene szakon végzett (1965). 1962−63 között Györkén tanított, majd a Kassai Magyar Tanítási Nyelvű Gimnáziumban és Alapiskolában kezdett tanítani, ahol 2002-ig, nyugdíjba vonulásáig tevékenykedett. 1968-ban alapítója a Csengettyű Gyermekkórusnak. 1971-ben részt vettek a Csengő Énekszó országos seregszemlén Érsekújvárott. 1980 és 1998 között a Csengettyű minden alkalommal aranysávos minősítést szerzett. Rendszeresen részt vettek a „Mládež spieva” országos versenyen is Prievidzán és Zsolnán. 1989-ben megalapította a kassai Márai Sándor Gimnázium Leánykarát. Mindkét énekkar sok nemzetközi versenyen és fesztiválon szerepelt. – Ir. Dobi Géza: A szlovákiai zenei élet magyar és magyar származású képviselői (2004).
Homonna (Humenné)
Részletek
Város és járási székhely az Alföld É-i nyúlványában, az Erdős-Kárpátok és a Vihorlát-hegység között, a Laborc folyó völgyében, Nagymihálytól É-ra. L: [1921] – 4218, ebből 2846 (67,5%) szlovák, 693 (16,4%) zsidó, 300 (7,1%) magyar, 76 (1,8%) ruszin; [2011] – 35 053, ebből 27 593 (78,7%) szlovák, 2669 (7,6%) ruszin és ukrán, 818 (2,3%) roma, 191 (0,5%) cseh és morva, 61 (0,2%) magyar, 3 (0,01%) zsidó nemzetiségű A: [2011] – 26 107 (74,5%) szlovák, 3544 (10,1%) ruszin és ukrán, 931 (2,7%) roma, 189 (0,5%) cseh, 88 (0,3%) magyar, 2 (0,01%) jiddis. V: [2011] – 17 765 r. k., 7310 gör. kat., 1805 gör. kel., 316 ev., 141 jehovista, 125 ref., 6 izr. – Egykor országos vásárairól és kézműiparáról neves alföldi jellegű mezőváros volt, amely a 19. sz. második felében elveszített városi rangját 1960-ban kapta vissza. Legjelentősebb műemléke a régi vízivár helyén 1610-ben reneszánsz stílusban épült, majd a 18. sz.-ban barokk, a 20. sz. elején neobarokk stílusban átalakított Homonnai-, majd Andrássy-kastély, amely az 1960-ban alapított járási honismereti múzeum székhelye; parkjában a Kárpátok népi építészetét bemutató skanzen található. R. k. (Urunk színeváltozása) temploma a 14. sz.-ban, a ferencesek később barokkosított temploma és kolostora a 15. sz.-ban gótikus, gör. kat. temploma 1767-ben barokk-klasszicista, zsinagógája 1795-ben rokokó, r. k. (Fájdalmas Szűzanya) temploma 1891-ben szecessziós, ref. temploma a 19. sz. végén neogótikus stílusban épült, gör. kel. templomát 1995-ben emelték. A második vh. utáni erőteljes iparosítás következtében jelenleg jelentékeny vegyiparral, ezenkívül építőanyag- és élelmiszeriparral rendelkezik, s Felső-Zemplén gazdasági és kulturális központja. 1960-ban közigazgatásilag ~hoz csatolták Kurucfalvát (Kudlovce), 1971–90 között hozzá tartozott Várjeszenő (Jasenov), 1971–99 között Lácfalva (Lackovce).
Hontfüzesgyarmat; Füzesgyarmat (Hontianska Vrbica)
Részletek
Hontfüzesgyarmat (GJ)
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság Ny-i lejtőin, a Vág folyó völgyében, a Szikince-patak bal partján, Lévától DK-re. L: [1921] – 1044, ebből 1035 (99,1%) magyar, 8 (0,8%) szlovák; [2011] – 568, ebből 371 (65,3%) szlovák, 177 (31,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 362 (63,7%) szlovák, 184 (32,4%) magyar. V: [2011] – 225 r. k., 113 ref., 96 ev., 4 gör. kat. – A második vh. után túlnyomórészt ref. vallású magyar lakosságának több mint egyharmadát áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. 1423–42 között épült r. k. (Szűz Mária szeplőtelen fogantatása) templomát a 18. sz. első felében barokkosították, 1784-ben emelt ref. templomát a 19. sz. végén építették át. – Ir. Duba Gyula: Vajúdó parasztvilág (1974).
Honti Múzeum és Simonyi Lajos Galéria
Városi múzeum (Ipolyság, 1992). A mai intézmény jogelődje megyei múzeumkén alakult Ipolyságon, de a Trianoni döntést követő államfordulat után megszűnt (1902–1924). Városi intézményként, főleg Danis Ferenc és Csáky Károly munkálkodása által, alakult újjá 1992-ben. 1992-ben megalakult a Honti Múzeum és Galéria Baráti Köre is. Állandó kiállításai Hont megye régészeti...megnyit →
Városi múzeum (Ipolyság, 1992). A mai intézmény jogelődje megyei múzeumkén alakult Ipolyságon, de a Trianoni döntést követő államfordulat után megszűnt (1902–1924). Városi intézményként, főleg Danis Ferenc és Csáky Károly munkálkodása által, alakult újjá 1992-ben. 1992-ben megalakult a Honti Múzeum és Galéria Baráti Köre is. Állandó kiállításai Hont megye régészeti...megnyit →
Részletek
Honti Múzeum és Galéria (FI)
Városi múzeum (Ipolyság, 1992). A mai intézmény jogelődje megyei múzeumkén alakult Ipolyságon, de a Trianoni döntést követő államfordulat után megszűnt (1902–1924). Városi intézményként, főleg Danis Ferenc és Csáky Károly munkálkodása által, alakult újjá 1992-ben. 1992-ben megalakult a Honti Múzeum és Galéria Baráti Köre is. Állandó kiállításai Hont megye régészeti emlékeit, történetét, néprajzát, valamint a szőlészet-borászat eszköztárát mutatják be. Részét képezi (állandó és időszakos tárlatokkal) a korábban Honti Galéria néven, ma Simonyi Lajos Galériaként működő képtár is. – Vezető: Pálinkás Tibor.
Honti Múzeum és Galéria Baráti Köre
Az 1898-ban alakult Hontvármegyei Múzeum-Egyesület tevékenységének, célkitűzéseinek folytatója Ipolyságon. 1992-ben alakult újjá. Kulturális, közművelődési, ifjúsági, oktatási, tudományos, szakmai tevékenységet végez. Célja a Hont-Ipoly menti régió lakosaiban a lokálpatriotizmus érzésének erősítése, a regionális történeti és néprajzi kutatás, a régió néprajzi és helytörténeti emlékeinek kutatása, ápolása,...megnyit →
Az 1898-ban alakult Hontvármegyei Múzeum-Egyesület tevékenységének, célkitűzéseinek folytatója Ipolyságon. 1992-ben alakult újjá. Kulturális, közművelődési, ifjúsági, oktatási, tudományos, szakmai tevékenységet végez. Célja a Hont-Ipoly menti régió lakosaiban a lokálpatriotizmus érzésének erősítése, a regionális történeti és néprajzi kutatás, a régió néprajzi és helytörténeti emlékeinek kutatása, ápolása,...megnyit →
Részletek
Az 1898-ban alakult Hontvármegyei Múzeum-Egyesület tevékenységének, célkitűzéseinek folytatója Ipolyságon. 1992-ben alakult újjá. Kulturális, közművelődési, ifjúsági, oktatási, tudományos, szakmai tevékenységet végez. Célja a Hont-Ipoly menti régió lakosaiban a lokálpatriotizmus érzésének erősítése, a regionális történeti és néprajzi kutatás, a régió néprajzi és helytörténeti emlékeinek kutatása, ápolása, népszerűsítése a régió határain belül és kívül egyaránt, a régió polgáriasodásának elősegítése. Tevékenységi köre: helytörténeti és néprajzi ismeretterjesztő előadások, konferenciák, emléktábla állítás, publikációs tevékenység, ifjúsági táborok, kiállítások, helytörténeti túrák szervezése, helytörténeti és néprajzi kutatás. – Vezető: Bendík Béla.