Lexicon

A felsőszemerédi templom bejárata (GJ)

Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátságon, a Selmec-patak völgyében, Ipolyságtól ÉNy-ra. L: [1921] – 851, ebből 513 (60,3%) magyar, 281 (33,0%) szlovák; [2011] 610, ebből 314 (51,5%) szlovák, 276 (45,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 318 (52,1%) magyar, 260 (42,6%) szlovák. V: [2011] – 547 r. k., 4 ev. – R. k. (Mindenszentek-) temploma a 13. sz.-ban román-gótikus stílusban épült, 1458-ban késő gótikus, később barokk stílusban alakították át, késő gótikus kapujának kőgerendáján 1482-ből származó rovásírásos emlék látható. Az 1763-ban barokk stílusban épült, majd klasszicista stílusban átalakított Hellenbach-Wilczek-kastély ma romokban áll. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os közös, szlovák–magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Tipary László: Gyöngyszemek Palócországból. Felsőszemeréd és rovásírásos emlékei (1995), Püspöki Nagy Péter: A felsőszemerédi rovásemlék (1971).

1940-ben Nyárasd néven Alsónyárasddal egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz ÉK-i részén, a Kis-Duna jobb partján, Dunaszerdahelytől K-re. L: [1921] – 751, ebből 749 (99,7%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 739 r. k., 10 izr., 2 ref.

Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság K-i peremén, a Korpona-patak bal partján, Ipolyságtól É-ra. L: [1921] – 583, ebből 519 (89,0%) magyar, 51 (8,7%) szlovák; [2011] – 605, ebből 379 (65,6%) magyar, 211 (34,9%) szlovák nemzetiségű; A: [2011] – 405 (66,9%) magyar, 180 (29,8%) szlovák. V: [2011] – 560 r. k., 8 ev., 4 ref. – Az 1693-ban reneszánsz stílusban emelt r. k. (Szt. Jakab-) templomát 1865-ben átépítették. A Pongrácz család két kúriája közül a reneszánsz a 17. sz. közepén, a klasszicista stílusú a 19. sz. közepén, a klasszicista Nedeczky-kúria és a neoklasszicista Móser-kúria a 19. sz. elején épült.

1944-ben Kétfegyvernek néven Alsófegyvernekkel egyesített község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság Ny-i peremén, a Szikince-patak bal partján, Zselíztől É–ÉK-re. L: [1921] – 501, ebből 397 (79,2%) magyar, 96 (19,2%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 363 r. k., 108 ref., 18 izr., 11 ev.

Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, a Duna partján, Dunaszerdahelytől DNy-ra. L: [1921] – 518, ebből 498 (96,1%) magyar, 10 (1,9%) szlovák; [2011] – 1236, ebből 965 (78,1%) magyar, 247 (20,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1000 (80,9%) magyar, 203 (16,4%) szlovák. V: [2011] – 1049 r. k., 15 ref., 9 ev., 1 gör. kat. – Határába az első vh.-t követő csehszlovák földbirtokreform során, az 1920-as években cseh-morva és szlovák kolonistákat, a második vh. után szlovákiai és magyarországi szlovákokat telepítettek. R. k. (Szt. István-) temploma 1778-ban épült barokk-klasszicista stílusban egy középkori gótikus templom helyén. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Batthyány-Strattmann László Magyar Tanítási nyelvű Alapiskola) rendelkezett. 1960-ban ~hoz csatolták Sülyt, 1960–88 között hozzá tartozott Nagybodak.

1975-ben Verebélyhez csatolt község a Nyitrai járásban, a Garammenti-hátság Ny-i lábánál, Verebélytől É–ÉK-re. L: [1921] – 833, ebből 731 (87,8%) magyar, 102 (12,2%) szlovák; [1970] 746, ebből 547 (73,3%) magyar, 197 (26,4%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 833 r. k. – R. k. (Szt. Imre-) temploma az 1749. évi barokk kápolna kibővítésével 1958-ban, a közeli szőlőhegyen álló r. k. (Szt. Orbán-) kápolna 1867-ben épült.

Község a Lévai járásban, a Garammenti-hátság K-i részén, Lévától DNy-ra. L: [1921] – 454, ebből 414 (91,2%) magyar, 24 (5,3%) szlovák; [2011] – 279, ebből 145 (52,0%) szlovák, 104 (37,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 144 (51,6%) szlovák, 103 (36,9%) magyar. V: [2011] – 156 r. k., 61 ref., 4 ev. – Ref. temploma 1837–38-ban épült klasszicista stílusban.

1940-ben Tőnyeistál, 1945-től Alistál néven Alistállal és Tőnyével egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől DK-re. L: [1921] – 293, ebből 274 (93,5%) magyar, 17 (5,8%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 148 ref., 135 r. k., 3 izr., 2 ev. – Ir. Presinszky Lajos: Múltunkról a jelennek. Alistál, Felistál, Tőnye (2004).

1944-ben Barsvárad néven Alsóváraddal egyesített község a Lévai járásban, a Kisalföld ÉK-i részén, a Garam folyó jobb partján, Lévától DNy-ra. L: [1921] – 226, ebből 214 (94,7%) magyar, 3 (1,3%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 153 ref., 69 r. k., 3 izr., 1 ev.