Hokovce
-> Egeg (Hokovce)
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság DK-i részén, a Selmec-patak völgyében, Ipolyságtól ÉNy-ra. L: [1921] – 582, ebből 487 (83,7%) magyar, 61 (10,5%) szlovák; [2011] – 534, ebből 296 (55,4%) szlovák, 220 (41,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 278 (52,1%) szlovák, 239 (44,8%) magyar....megnyit →
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság DK-i részén, a Selmec-patak völgyében, Ipolyságtól ÉNy-ra. L: [1921] – 582, ebből 487 (83,7%) magyar, 61 (10,5%) szlovák; [2011] – 534, ebből 296 (55,4%) szlovák, 220 (41,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 278 (52,1%) szlovák, 239 (44,8%) magyar....megnyit →
Részletek
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság DK-i részén, a Selmec-patak völgyében, Ipolyságtól ÉNy-ra. L: [1921] – 582, ebből 487 (83,7%) magyar, 61 (10,5%) szlovák; [2011] – 534, ebből 296 (55,4%) szlovák, 220 (41,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 278 (52,1%) szlovák, 239 (44,8%) magyar. V: [2011] – 488 r. k., 21 ev., 2 ref. – R. k. (Szt. Péter és Pál-) temploma 1260-ban épült korai gótikus stílusban, 1744-ben barokkosították. Klasszicista nemesi kúriáját a 19. sz. közepén, az 1957 óta ~hez, korábban Felsőszemerédhez tartozó Királyfia pusztán található későbarokk Földváry-Oberndorf-kastélyt 1763-ban emelték, 1830-ban klasszicista stílusban alakították át. – Ir. Danis Ferenc: Egeg (1996)
Holbay László; Hlavicska
(* 1923. dec. 30. Érsekújvár, † 2015. ápr. 23. Érsekújvár) Pedagógus, író, költő. Szülővárosában érettségizett (1943), levelezői tagozaton elvégezte a pozsonyi Pedagógiai Főiskolát (1959). Naszvadon és Érsekújvárott tanított. – 1945–1948-ban egykori diáktársaival irodalmi kört hozott létre, és írógéppel sokszorosított versfüzetet is összeállított (Erzsikék). Az...megnyit →
(* 1923. dec. 30. Érsekújvár, † 2015. ápr. 23. Érsekújvár) Pedagógus, író, költő. Szülővárosában érettségizett (1943), levelezői tagozaton elvégezte a pozsonyi Pedagógiai Főiskolát (1959). Naszvadon és Érsekújvárott tanított. – 1945–1948-ban egykori diáktársaival irodalmi kört hozott létre, és írógéppel sokszorosított versfüzetet is összeállított (Erzsikék). Az...megnyit →
Részletek
(* 1923. dec. 30. Érsekújvár, † 2015. ápr. 23. Érsekújvár) Pedagógus, író, költő. Szülővárosában érettségizett (1943), levelezői tagozaton elvégezte a pozsonyi Pedagógiai Főiskolát (1959). Naszvadon és Érsekújvárott tanított. – 1945–1948-ban egykori diáktársaival irodalmi kört hozott létre, és írógéppel sokszorosított versfüzetet is összeállított (Erzsikék). Az 1990-es évektől kezdve publikál rendszeresebben. – Fm. Reggeli Londonban – Üzenet a föld alól (kisr., 1996); Elhallgatott énekek (v., 1997); Megőszült éjszakák (2000); Francia táska (r., 2001); Költő a Grand Canyonnál (útirajz, 2002); 111 vers (v., 2003); Margaréta (v., 2003); 112 vers (2007); Rendkívüli világnap (2007); Egy ismeretlen veréb mennybemenetele (elb. 2011).
Hölgye István
Részletek
(* 1937. dec. 17. Csiliznyárad) Gimnáziumi tanár, tankönyvszerző. Tanulmányait a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán végezte, magyar–történelem szakos tanári oklevelét 1960-ban szerezte. 1962-től nyugdíjazásáig a dunaszerdahelyi magyar gimnázium tanára volt. Irodalomnépszerűsítő előadásokat tartott, középiskolai tankönyvek, módszertani kézikönyvek társszerzője volt.
Holiare
-> Gellér (Holiare)
1940-ben Alsógellér és Felsőgellér egyesítésével létrejött község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz K-i részén, Nagymegyertől DK-re. L: [2011] – 468, ebből 421 (90,0%) magyar, 14 (3,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 424 (90,6%) magyar, 12 (2,6%) szlovák. V: [2011] – 259 ref.,...megnyit →
1940-ben Alsógellér és Felsőgellér egyesítésével létrejött község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz K-i részén, Nagymegyertől DK-re. L: [2011] – 468, ebből 421 (90,0%) magyar, 14 (3,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 424 (90,6%) magyar, 12 (2,6%) szlovák. V: [2011] – 259 ref.,...megnyit →
Részletek
1940-ben Alsógellér és Felsőgellér egyesítésével létrejött község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz K-i részén, Nagymegyertől DK-re. L: [2011] – 468, ebből 421 (90,0%) magyar, 14 (3,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 424 (90,6%) magyar, 12 (2,6%) szlovák. V: [2011] – 259 ref., 94 r. k., 1 gör. kat. – Határában az 1952–55 között végzett ásatások során 600 síros 7–8. sz.-i avarkori temetőt, 25 hamvasztásos kelta sírhelyet és Árpád-kori sírokat tártak fel. 1971–94 között közigazgatásilag Bogyához tartozott.
Holice
-> Gelle (Holice)
1940-ben Beketfa, Csallóközpósfa, Egyházgelle és Ógelle egyesítésével létrejött község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny-ra. L: [2011] – 1897, ebből 1694 (89,3%) magyar, 184 (9,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1743 (91,2%) magyar, 136 (7,2%) szlovák. V: [2011] –...megnyit →
1940-ben Beketfa, Csallóközpósfa, Egyházgelle és Ógelle egyesítésével létrejött község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny-ra. L: [2011] – 1897, ebből 1694 (89,3%) magyar, 184 (9,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1743 (91,2%) magyar, 136 (7,2%) szlovák. V: [2011] –...megnyit →
Részletek
1940-ben Beketfa, Csallóközpósfa, Egyházgelle és Ógelle egyesítésével létrejött község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny-ra. L: [2011] – 1897, ebből 1694 (89,3%) magyar, 184 (9,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1743 (91,2%) magyar, 136 (7,2%) szlovák. V: [2011] – 1699 r. k., 26 ref., 7 ev., 4 gör. kat. – A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. 1960-ban hozzácsatolták Cséfalvát, Csentőfát, valamint a Nagybudafa és Kisbudafa egyesítésével létrejött Budafalvát.
Szent Péter és Pál templom, Egyházgelle
Holiša
-> Ipolygalsa; Galsa (Holiša)
Község a Losonci járásban, a Losonci-medence DK-i részén, az Ipoly folyó jobb parti teraszán, Losonctól K–DK-re. L: [1921] – 476, ebből 399 (83,8%) magyar, 27 (5,7%) szlovák; [2011] – 689, ebből 317 (46,0%) magyar, 313 (45,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 368 (53,4%) magyar,...megnyit →
Község a Losonci járásban, a Losonci-medence DK-i részén, az Ipoly folyó jobb parti teraszán, Losonctól K–DK-re. L: [1921] – 476, ebből 399 (83,8%) magyar, 27 (5,7%) szlovák; [2011] – 689, ebből 317 (46,0%) magyar, 313 (45,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 368 (53,4%) magyar,...megnyit →
Részletek
Község a Losonci járásban, a Losonci-medence DK-i részén, az Ipoly folyó jobb parti teraszán, Losonctól K–DK-re. L: [1921] – 476, ebből 399 (83,8%) magyar, 27 (5,7%) szlovák; [2011] – 689, ebből 317 (46,0%) magyar, 313 (45,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 368 (53,4%) magyar, 284 (41,2%) szlovák. V: [2011] – 522 r. k., 19 ev., 10 ref., 1 gör. kat. – R. k. (Szűz Mária születése) templomát 1770-ben emelték, 1901-ben építették újjá. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Holló Ferenc
Részletek
(* 1877. nov. 10. Eger, † 1952. ? Szomotor) Író. R. k. teológiát végzett, s egy ideig plébános, esperes volt. 1920-ban kilépett a papi rendből és újságíró lett. A kassai Felvidéki Szemle, majd a Felvidéki Újság szerkesztője volt. – Fm. Bál után (elb., 1904); Az arany amulett (r., 1925).
Holnap
Részletek
Szépirodalmi folyóirat (Lőcse, 1919. aug.–szept.). Két száma jelent Szécsey Zsolt szerkesztésében. Munkatársai Tilkovszky Béla kivételével alkalmi próbálkozók voltak.
Holocsy István
(* 1950. febr. 18. Illésháza, † 1996. júl. 27. Komárom) Színész, színházigazgató, rendező. Pozsonyban érettségizett 1967-ben. 1973-ban színészi oklevelet szerzett Budapesten, majd a komáromi Magyar Területi Színház tagja lett (1981-től művészeti vezető). Az 1990-es évek elején, Beke Sándor igazgatása idején, kapcsolata a színházzal lazábbá...megnyit →
(* 1950. febr. 18. Illésháza, † 1996. júl. 27. Komárom) Színész, színházigazgató, rendező. Pozsonyban érettségizett 1967-ben. 1973-ban színészi oklevelet szerzett Budapesten, majd a komáromi Magyar Területi Színház tagja lett (1981-től művészeti vezető). Az 1990-es évek elején, Beke Sándor igazgatása idején, kapcsolata a színházzal lazábbá...megnyit →
Részletek
Holocsy István (GJ)
(* 1950. febr. 18. Illésháza, † 1996. júl. 27. Komárom) Színész, színházigazgató, rendező. Pozsonyban érettségizett 1967-ben. 1973-ban színészi oklevelet szerzett Budapesten, majd a komáromi Magyar Területi Színház tagja lett (1981-től művészeti vezető). Az 1990-es évek elején, Beke Sándor igazgatása idején, kapcsolata a színházzal lazábbá vált, vállalkozásba kezdett, ám egy-egy szerepre ezután is visszatért színházához. 1994. jún. 1-jétől a Komáromi Jókai Színház igazgatója lett. Váratlan halála azonban megakadályozta tervei véghezvitelében, pályája kiteljesedésében. 1968 óta állandó szereplője volt a pozsonyi rádió magyar adása műsorainak, gyakran közreműködött különböző rendezvények műsorvezetőjeként. Szlovák és magyar filmekben játszott kisebb szerepeket; forgató- és szövegkönyveket írt műsoros estekhez, színpadi összeállításokhoz. Néhány színházi rendezése is ismert. – Főbb színházi szerepei: Caligula (Háy Gyula: CAliguLÓ); Ádám (Madách Imre: Az ember tragédiája); Jágó (William Shakespeare: Othello); Hlesztakov (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: A revizor); Bicska Maxi (Bertolt Brecht–Kurt Weill: Koldusopera); Fadinard (Eugène Labich–Marc Michele: Olasz szalmakalap); Vibra Gyuri (Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője); Ocskay László (Jókai Mór: Szeretve mind a vérpadig); Hunyady lászló (Vörösmarty Mihály: Czillei és a Hunyadyak); Noszty Feri (Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival); Lopahin (Anton Pavlovics Csehov: Cseresznyéskert); Petúr bán (Katona Jóozsef: Bánk bán); Diadalov (Vlagyimir Vlagyimirovics Majakovszkij: Gőzfürdő); Zápolya János (Háy Gyula: Mohács). – Főbb színházi rendezései: Batta György: Töklámpás; Ugo Betti: Bűntény a Kecske-szigeten; Bernard Slade: Jövőre veled, ugyanitt. – Díjak, elismerések: Erzsébet-díj (1991); Nyitott Európáért Díj (posztumusz, 1997); Pro Cultura Hungarica emlékplakett (posztumusz, 1998). – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László (Filep Tamás Gusztávval közösen): A (cseh)szlovákiai magyar színjátszás nyolcvan éve 1918–1989 (1999); Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Kulisszák, ünnepi kiadás (2002); Tarics Péter: A tűzkeresztségtől a kereszttűzig 1952–1997 (1997); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000).
Holocsy Katalin
(* 1976. aug. 14. Komárom) Színésznő. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd a Veszprémi Hittudományi Főiskola hallgatója volt, miközben színészi képesítést is szerzett a budapesti Theátrum Színiakadémián. 2003-ban a pozsonyi Színművészeti Főiskolán végzett színészként. Ettől kezdve a Komáromi Jókai Színház művésze, ahol Parti Nagy Lajos Ibusárjában...megnyit →
(* 1976. aug. 14. Komárom) Színésznő. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd a Veszprémi Hittudományi Főiskola hallgatója volt, miközben színészi képesítést is szerzett a budapesti Theátrum Színiakadémián. 2003-ban a pozsonyi Színművészeti Főiskolán végzett színészként. Ettől kezdve a Komáromi Jókai Színház művésze, ahol Parti Nagy Lajos Ibusárjában...megnyit →
Részletek
Holocsy Katalin (JSZ)
(* 1976. aug. 14. Komárom) Színésznő. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd a Veszprémi Hittudományi Főiskola hallgatója volt, miközben színészi képesítést is szerzett a budapesti Theátrum Színiakadémián. 2003-ban a pozsonyi Színművészeti Főiskolán végzett színészként. Ettől kezdve a Komáromi Jókai Színház művésze, ahol Parti Nagy Lajos Ibusárjában már 2001-ben, főiskolásként bemutatkozott. – Főbb színházi szerepei: Amália (Parti Nagy Lajos: Ibusár); Hamupipőke (Romhányi József–Fényes Szabolcs: Hamupipőke); Júlia (Hubay Miklós–Vas István–Ránki György: Egy szerelem három éjszakája); Csicsonka (Jókai Mór: A gazdag szegények); kinsky (Szomory Dezső: II. József); Bonacieux-né (Alexander Dumas: Három a testőr); Lujza (Friedrich Schiller: Ármány és szerelem); Maggie (Arthur Miller: Kanyargó időben); Feleség (Federico García Lorca: Vérnász); Kati (Szép Ernő: Patika); Grusenyka (Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Karamazov testvérek); Szunyog Rozi (Gárdonyi Géza: A bor); Lisbeth (Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja); Stázi (Kálmán Imre–Stein Leo–Jenbach Béla–Gábor Andor–Békeffi István–Kellér Dezső: Csárdáskirálynő); Mária Lujza (Kodály Zoltán–Paulini Béla–Harsányi Zsolt: Háry János); Iszméné (Szophoklész: Antigoné); Nimfa (Niccolo Machiavelli: Mandragora); Gondos Magdolna (Tamási Áron: Énekes madár); Audrey (Ken Ludwig: Primadonnák); Natalja Ivanovna (Anton Pavlovics Csehov: Három nővér); Viktoria, szőke kislány debrecenből (Vajda Katalin–Fábri Péter–Valló Péter: Anconai szerelmesek); Olivia, gazdag grófnő (William Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok); Aa revüszínház görlje (Békeffi István–Lajtai Lajos: A régi nyár); sarlotta Ivanovna, nevelőnő (Anton Pavlovics Csehov: Cseresznyéskert); Mici (Vaszary Gábor–Fényes Szabolcs–Szenes Iván: Az ördög nem alszik); elza (Csiky Gergely: Lumpok). – Vendégjátékok: Anna Vojnicevova (Anton Pavlovics Csehov: Platonov); Színművészeti Főiskola, Pozsony. – Film, TV: Let bocianov, r. M. Repka; Báthory, r. J. Jakubisko. – Ir. Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Kulisszák ünnepi kiadás, Komáromi Jókai Színház (2012).