Gutor; Gútor (Hamuliakovo)
Részletek
Község a Szenci járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, a Duna partján, Somorjától Ny-ra, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 718, ebből 690 (96,1%) magyar, 22 (3,1%) szlovák; [2011] – 1438, ebből 894 (62,2%) szlovák, 504 (35,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 844 (58,7%) szlovák, 536 (37,3%) magyar. V: [2011] – 1005 r. k., 60 ev., 9 ref., 3 gör. kat. – A második vh. után magyar lakosainak egynegyedét áttelepítették, több százan a csehországi deportálás elől menekülve távoztak Mo.-ra; helyükre magyarországi, romániai, jugoszláviai szlovákok és szlovákiai belső telepesek költöztek. R. k. (Szt. Kereszt felmagasztalása) temploma a 13. sz. közepén épült román stílusban. 1992-ben ~ és Dunacsún között épült meg a Duna vizének a bősi üzemvízcsatornába való elterelését lehetővé tévő zárógát és duzzasztómű. 2001 óta jelenik meg a Gútori Hírmondó – Hamuliakovský spravodaj c. kétnyelvű közéleti lap. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os közös, szlovák és magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Zsigmond Tibor (összeállította): Hamuliakovo – Gutor (1994).
Gwerk Ödön
(* 1885. febr. 15. Selmecbánya, † 1956. dec. 4. Selmecbánya) Festő, író. 1914–1918 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult; nagy hatás tett rá a nagybányai művésztelep, melynek kétszer is a résztvevője volt (1915, 1918). Budapesten tagja a Galilei Körnek, 1919-ben részt vett a Tanácsköztársaság...megnyit →
(* 1885. febr. 15. Selmecbánya, † 1956. dec. 4. Selmecbánya) Festő, író. 1914–1918 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult; nagy hatás tett rá a nagybányai művésztelep, melynek kétszer is a résztvevője volt (1915, 1918). Budapesten tagja a Galilei Körnek, 1919-ben részt vett a Tanácsköztársaság...megnyit →
Részletek
Gwerk Ödön (Önarckép)
(* 1885. febr. 15. Selmecbánya, † 1956. dec. 4. Selmecbánya) Festő, író. 1914–1918 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult; nagy hatás tett rá a nagybányai művésztelep, melynek kétszer is a résztvevője volt (1915, 1918). Budapesten tagja a Galilei Körnek, 1919-ben részt vett a Tanácsköztársaság eseményeiben, emiatt kiutasították Mo.-ról, és hazatért Selmecbányára. 1920 és 1934 között többször járt Olaszországban, Bécsben, Münchenben, Berlinben, Párizsban, Spanyolországban. 1938–1942 között a Comenius Egyetemen művészettörténetet és esztétikát hallgatott. Sokoldalú művész: a festészet mellett filozófiai, esztétikai tanulmányokat, műkritikát és verseket írt, s mind a csehszlovákiai magyar, mind a szlovák sajtóban publikált. A két vh. közötti időszakban mind művészetével, mind baloldali politikai tevékenységével magára vonta a figyelmet. Részt vett a Sarló mozgalomban is, 1932-től a kommunista párt tagja volt, a második vh. idején bekapcsolódott az antifasiszta mozgalomba. A második vh. után szinte teljesen felhagyott a festészettel, politikai pályára lépett, és a magyar kulturális élettel is megszakította kapcsolatait. – Ir. Brogyányi, K.: Festőművészet Szlovenszkón (1931); Bakoš, Oliver: Gwerk Ödön (mon., 1961); Kubičková, K.: Pastely a kresby ~. Výtvarný život, 1979/6.
Gyékényes
-> Kisgyékényes; Gyékényes (Rohožnica)
1960-ban Nagygyőröd (Veľký Ďur) néven Alsógyőröddel és Felsőgyőröddel egyesített község a Lévai járásban, a Garammenti-hátság K-i részén, Lévától Ny-ra. L: [1921] – 339, ebből 295 (87,0%) szlovák, 28 (8,3%) magyar; [1930] 394, ebből 352 (89,3%) szlovák, 40 (10,1%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 323...megnyit →
1960-ban Nagygyőröd (Veľký Ďur) néven Alsógyőröddel és Felsőgyőröddel egyesített község a Lévai járásban, a Garammenti-hátság K-i részén, Lévától Ny-ra. L: [1921] – 339, ebből 295 (87,0%) szlovák, 28 (8,3%) magyar; [1930] 394, ebből 352 (89,3%) szlovák, 40 (10,1%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 323...megnyit →
Részletek
1960-ban Nagygyőröd (Veľký Ďur) néven Alsógyőröddel és Felsőgyőröddel egyesített község a Lévai járásban, a Garammenti-hátság K-i részén, Lévától Ny-ra. L: [1921] – 339, ebből 295 (87,0%) szlovák, 28 (8,3%) magyar; [1930] 394, ebből 352 (89,3%) szlovák, 40 (10,1%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 323 r. k., 13 izr., 3 ev.
Gyenes Gábor
(* 1984. ápr. 10. Kassa) Grafikus. A pozsonyi Műszaki Egyetem építész karán kezdte főiskolás tanulmányait. Az alapszint elvégzését követően 2006-ban felvételt nyert a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola grafika szakára, ahol Vojtech Kolenčík volt a mestere. A Rovás Polgári Társulás és a Szlovákai Magyar Képzőművészek Társaságának tagja....megnyit →
(* 1984. ápr. 10. Kassa) Grafikus. A pozsonyi Műszaki Egyetem építész karán kezdte főiskolás tanulmányait. Az alapszint elvégzését követően 2006-ban felvételt nyert a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola grafika szakára, ahol Vojtech Kolenčík volt a mestere. A Rovás Polgári Társulás és a Szlovákai Magyar Képzőművészek Társaságának tagja....megnyit →
Részletek
Gyenes Gábor (SZM)
(* 1984. ápr. 10. Kassa) Grafikus. A pozsonyi Műszaki Egyetem építész karán kezdte főiskolás tanulmányait. Az alapszint elvégzését követően 2006-ban felvételt nyert a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola grafika szakára, ahol Vojtech Kolenčík volt a mestere. A Rovás Polgári Társulás és a Szlovákai Magyar Képzőművészek Társaságának tagja. Digitális és klasszikus grafikai technikákat egyaránt alkalmaz, objektumokat is készít, legjellemzőbbek azonban a nagyméretű, színes mélynyomású grafikái. Könyvillusztrációval is foglalkozik. – Fontosabb egyéni kiállításai: 2008: (Kovácspatak); 2010: (Pozsony); 2010: (Selmecbánya); 2011: (Győr). – Csoportos kiállítások: 2008: Szlovákiai magyar illusztrációs biennálé, „legszebb könyv díj“ (Dunaszerdahely); 2008: Vörös terem, Millenáris (Budapest); 2009: Niebelungok gyűrűje (Komárom, Fülek); 2010, 2011: Győri Nemzetközi Művésztelep kiállítása (Győr); 2011: Miskolci nemzetközi grafikai triennálé (Miskolc); 2011: Énekek éneke (Fáj). – Illusztrációk: Mátyás királysága (2007); Juhász János: Pókhálóban (2007); Szászi Zoltán: Kamasz (2009); Keresetlen szavak (2010); Karikatúrák, Új Szó (2006–2011); Hizsnyai Ildikó, Marianna Sitárova Husárikova: Magyarnyelv kezdőknek (2010). – Ir. Irodalmi Szemle, 2010/febr.
Gyepü Hangja
Részletek
Illegális szlovákiai magyar lap (Lédec és Pozsony, 1945–1946). A lapot a Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség nyugati csoportja adta ki. Összesen több mint húsz száma jelent meg. Célja az volt, hogy tájékoztassa a szlovákiai magyarokat az őket sújtó jogfosztó intézkedésekről. – Szerk. Hentz Zoltán.
Gyerk (Hrkovce)
Részletek
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátságon, az Ipoly folyó jobb partján, Ipolyságtól ÉNy-ra. L: [1921] – 579, ebből 553 (95,5%) magyar, 9 (1,5%) szlovák; [2011] – 293, ebből 153 (52,2%) magyar, 124 (42,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 159 (54,3%) magyar, 119 (40,6%) szlovák. V: [2011] – 246 r. k., 7 ev., 4 gör. kat., 3 ref. – A második vh. után magyar lakosságának egyharmadát áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. R. k. (Szt. Katalin-) temploma 1770-ben barokk stílusban épült, 1808–09-ben klasszicista stílusban alakították át. 1980–98 között közigazgatásilag Ipolysághoz tartozott. – Ir. Tipary László: Gyerk község az Ipoly mellett 1156–2006 (2006).
gyermekfolklór
Azon műfajok, jelenségek, közösségi hagyományok összessége, amelyek, ha nem is kizárólag, de jellemzően a kiskorúak körében élnek. A gyermekfolklór egyik markáns jellegzetessége az alkotóelemek, műfajok rendkívül erős összefonódottsága. A gyermekfolklórt kitevő egyes műfajok, jelenségek eredetüket tekintve lehetnek a felnőttek gyermekeknek szánt alkotásai, a felnőttek...megnyit →
Azon műfajok, jelenségek, közösségi hagyományok összessége, amelyek, ha nem is kizárólag, de jellemzően a kiskorúak körében élnek. A gyermekfolklór egyik markáns jellegzetessége az alkotóelemek, műfajok rendkívül erős összefonódottsága. A gyermekfolklórt kitevő egyes műfajok, jelenségek eredetüket tekintve lehetnek a felnőttek gyermekeknek szánt alkotásai, a felnőttek...megnyit →
Részletek
Azon műfajok, jelenségek, közösségi hagyományok összessége, amelyek, ha nem is kizárólag, de jellemzően a kiskorúak körében élnek. A gyermekfolklór egyik markáns jellegzetessége az alkotóelemek, műfajok rendkívül erős összefonódottsága. A gyermekfolklórt kitevő egyes műfajok, jelenségek eredetüket tekintve lehetnek a felnőttek gyermekeknek szánt alkotásai, a felnőttek kultúrájából a gyermekvilágba „leszállott” kultúrjavak, ill. lehetnek a gyermekek körében keletkezett alkotások. A gyermekek és a felnőttek folklórja közt nincsen éles határ, bizonyos műfajoknak (mese, találós stb.) vannak felnőtteknek, ill. gyermekeknek szánt típusai is. Ide szokás sorolni a különféle ügyességi gyermekjátékokat is (mancsozás, pilickézés, pitykövezés stb.). A többi folklórműfaj kutatásához képest a magyar gyermekfolklór iránti tudományos érdeklődés valamivel később bontakozott ki. Kis Áron gyermekjáték-gyűjteménye az első, amely nemzetközi párhuzamok fölvillantásával országos áttekintést ad (Magyar gyermekjáték-gyűjtemény. Budapest 1891). Bár elszórt folyóiratbeli közlésekként korábbi gyermekmondóka-adatokkal is rendelkezünk, az első, térségünket érintő, módszeres gyermekjátékgyűjtés Bakos József nevéhez fűződik. Az érsekújvári gimnázium tanáraként, 1939–1945 között, önképzőkört vezetve, diákjaival is gyűjtetett ilyen szövegeket, majd ezeket, saját gyűjtéseivel ötvözve, külön kötetben is megjelentette. Erőssége, hogy a mátyusföldi magyar mellett, összehasonlításként (jórészt saját gyűjtésű) mátyusföldi szlovák anyagot is közöl. Bakos munkáját néhány évtizeddel később, részben az általa kutatott területet is lefedve, részben attól kissé nyugatabbra Gágyor József folytatta, és végezte el a gyermekjátékok összegyűjtését. Ily módon a szlovákiai magyar nyelvterületnek ebből a nyugati szegletéből igazán példás adatközlésekkel rendelkezünk. B. Kovács István baracai közlését kell itt megemlíteni, valamint Géczi Lajos Ung-vidéki publikációit. Ir.: Bakos József: Mátyusföldi gyermekjátékok (1953); Gágyor József: Megy a gyűrű vándorútra. Gyermekjátékok és mondókák I–II. (1982); Gágyor József: Kislibáim, gyertek haza! Népi mondókák és gyermekjátékok (1999).
Gyermekvilág
Részletek
Képes gyermeklap. 1920-ban mindössze 15 száma jelent meg Pozsonyban Wenczel Etelka és Bernátsky Rózsi szerkesztésében. Konzervatív szellemiség jellemezte. Munkatársai között találjuk Kersék Jánost, Ölvedi Lászlót és Sík Sándort.
Gyimesi György
(* 1935. okt. 2. Királyhelmec) Orvos, vadászíró, politikus. Orvosi oklevelét a kassai egyetemen szerezte (1960). 1964–1990-ben a királyhelmeci kórház főorvosa, majd igazgatója. 1990–1992-ben a prágai szövetségi gyűlésben az Együttélés Politikai Mozgalom képviselője és a párt alenöke. 1992-től vállalkozó. 1996-ban a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS)...megnyit →
(* 1935. okt. 2. Királyhelmec) Orvos, vadászíró, politikus. Orvosi oklevelét a kassai egyetemen szerezte (1960). 1964–1990-ben a királyhelmeci kórház főorvosa, majd igazgatója. 1990–1992-ben a prágai szövetségi gyűlésben az Együttélés Politikai Mozgalom képviselője és a párt alenöke. 1992-től vállalkozó. 1996-ban a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS)...megnyit →
Részletek
(* 1935. okt. 2. Királyhelmec) Orvos, vadászíró, politikus. Orvosi oklevelét a kassai egyetemen szerezte (1960). 1964–1990-ben a királyhelmeci kórház főorvosa, majd igazgatója. 1990–1992-ben a prágai szövetségi gyűlésben az Együttélés Politikai Mozgalom képviselője és a párt alenöke. 1992-től vállalkozó. 1996-ban a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) néppárttal együttműködő kisebbségi pártot alapított (Magyar Népi Mozgalom a Megbékélésért és a Jólétért), de tömegbázist nem tudott kialakítani. Könyveit hazai és külföldi vadászélményeiről írta. – Fm. Az Ördöngöstől a Hortobágyig (1973); A Meru lankáin (1975); A Kárpátok bércein (1990); Bedrótozott Afrika (2003).
Gyiva (Diva)
Részletek
1976-ban Sárkányfalvához csatolt község az Érsekújvári járásban, a Kisalföld K-i részén, a Párizs-patak mentén, Párkánytól ÉNy-ra. L: [1921] – 297, ebből 289 (97,3%) magyar, 1 (0,3%) szlovák; [1970] 153, ebből 149 (97,4%) magyar, 4 (2,6%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 288 r. k., 8 izr., 1 ref.