Göncölkarcsa (Kynceľove Kračany)
Részletek
1940-ben előbb Amadékarcsa, majd 1948-tól Egyházkarcsa néven Amadékarcsával, Egyházkarcsával, Mórockarcsával és Pinkekarcsával egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől DNy-ra. L: [1921] – 117, ebből 117 (100%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 117 r. k.
Görcsös Mihály
(* 1923. aug. 7. Debrőd, † 1999. jan. 29. Debrőd) Tanár, művelődésszervező, népismereti író. A kassai Kereskedelmi Középiskolában érettségizett (1944), majd Budapesten kétéves Kereskedelmi Főiskolát végzett (1949). A pozsonyi Pedagógiai Főiskola levelező tagozatán magyar szakos tanári oklevelet szerzett, a budapesti ELTE BTK-án néprajzból doktorált...megnyit →
(* 1923. aug. 7. Debrőd, † 1999. jan. 29. Debrőd) Tanár, művelődésszervező, népismereti író. A kassai Kereskedelmi Középiskolában érettségizett (1944), majd Budapesten kétéves Kereskedelmi Főiskolát végzett (1949). A pozsonyi Pedagógiai Főiskola levelező tagozatán magyar szakos tanári oklevelet szerzett, a budapesti ELTE BTK-án néprajzból doktorált...megnyit →
Részletek
(* 1923. aug. 7. Debrőd, † 1999. jan. 29. Debrőd) Tanár, művelődésszervező, népismereti író. A kassai Kereskedelmi Középiskolában érettségizett (1944), majd Budapesten kétéves Kereskedelmi Főiskolát végzett (1949). A pozsonyi Pedagógiai Főiskola levelező tagozatán magyar szakos tanári oklevelet szerzett, a budapesti ELTE BTK-án néprajzból doktorált (1979). Elsősorban szülőfaluja gazdaságnéprajzával foglalkozott. 1968-ban megfogalmazta a szlovákiai magyar néprajzi kutatás legfontosabb feladatait, kérdőívet dolgozott ki a térség magyar lakossága népi kultúrájának a feltérképezésére.
Görföl Jenő
(* 1951. márc. 21., Jóka) kultúraszervező, fényképész, a Csemadok országos titkára. A szenci gimnáziumban érettségizett 1969-ben. 1974. máj. 1-jétől a Csemadok alkalmazottjaként tevékenykedik. 1990-1994 között az Együttélés PM szervezőtitkára volt, 1994 óta a Csemadok Országos Tanácsának titkára. Emellett 1996–2003 között a Pátria Rádió hírszerkesztőjeként...megnyit →
(* 1951. márc. 21., Jóka) kultúraszervező, fényképész, a Csemadok országos titkára. A szenci gimnáziumban érettségizett 1969-ben. 1974. máj. 1-jétől a Csemadok alkalmazottjaként tevékenykedik. 1990-1994 között az Együttélés PM szervezőtitkára volt, 1994 óta a Csemadok Országos Tanácsának titkára. Emellett 1996–2003 között a Pátria Rádió hírszerkesztőjeként...megnyit →
Részletek
Görföl Jenő (FI)
(* 1951. márc. 21., Jóka) kultúraszervező, fényképész, a Csemadok országos titkára. A szenci gimnáziumban érettségizett 1969-ben. 1974. máj. 1-jétől a Csemadok alkalmazottjaként tevékenykedik. 1990-1994 között az Együttélés PM szervezőtitkára volt, 1994 óta a Csemadok Országos Tanácsának titkára. Emellett 1996–2003 között a Pátria Rádió hírszerkesztőjeként is dolgozott. Egyik alapítója volt a Pro Patria Honismereti Szövetségnek, amelynek titkára. Rendszeresen fotóz is, elsősorban a felvidéki magyar műemlékeket, az 1848/49-es szabadságharc emlékhelyeit, a szlovákiai magyar szellemi és közélet jeles személyiségeit örökíti meg. Felvételeiből számos kiállítást rendezett Szl.-ban, Mo.-n és Szlovéniában. Kovács László történésszel közösen több könyvet írt a felvidéki középkori templomokról. Fotói különböző kiadványokban, folyóiratokban is szerepelnek. Több helytörténeti könyvet, albumot szerkesztett, illetve állított össze. Jelenleg a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet számára készít dokumentumfotókat. Főszerkesztője a negyedévenként megjelenő Széljárás c. folyóiratnak. Főbb díjai, kitüntetései: Kós Károly-díj (2001); Hungaria Nostra, Podmaniczky-díj (2003); Magyar Érdemrend Lovagkeresztje (2015). – Fm. Középkori templomok a Csallóközben (Kovács Lászlóval, 2002); Középkori templomok (Mátyusföld és Zoborvidék, Kovács Lászlóval, 2008); Középkori templomok (Garam mente – Ipoly mente, Kovács Lászlóval, 2009); Középkori templomok Dél-Szlovákiában (Kovács Lászlóval, 2010); Dél-Szlovákia középkori templomai (Ipoly mente – Gömör – Abaúj-Torna – Bodrogköz – Ung-vidék, Kovács Lászlóval, 2012); Hol sírjaink domborulnak (Kovács Lászlóval, 2013); Biblia pauperum (Kovács Lászlóval, 2015).
Görgő
-> Tornagörgő; Görgő (Hrhov)
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Tornai-karszt DK-i peremén, a Felső-hegy alatt, a Torna-patak völgyében, Rozsnyótól DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 971, ebből 949 (97,7%) magyar, 12 (1,2%) szlovák; [2011] – 1137, ebből 939 (82,6%) magyar, 156 (13,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Tornai-karszt DK-i peremén, a Felső-hegy alatt, a Torna-patak völgyében, Rozsnyótól DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 971, ebből 949 (97,7%) magyar, 12 (1,2%) szlovák; [2011] – 1137, ebből 939 (82,6%) magyar, 156 (13,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
Részletek
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Tornai-karszt DK-i peremén, a Felső-hegy alatt, a Torna-patak völgyében, Rozsnyótól DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 971, ebből 949 (97,7%) magyar, 12 (1,2%) szlovák; [2011] – 1137, ebből 939 (82,6%) magyar, 156 (13,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1003 (88,2%) magyar, 89 (7,8%) szlovák. V: [2011] – 516 ref., 515 r. k., 8 ev., 4 gör. kat. – R. k. (Keresztelő Szt. János-) temploma 1500 körül gótikus, ref. temploma 1785-ben klasszicista stílusban épült. A községtől D-re, a Torna-patak elzárásával 1950–53 között kialakított 280 hektáros mesterséges tavát haltenyésztésre használják. A 21. sz. elején 1–4. évfolyamos vegyes, szlovák–magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Rémiás Tibor (szerk.): Tornagörgő kismonográfiája. Malá monografia obce Hrhov (2004).
Gortva
-> Gortvakisfalud (Gortva)
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegység és a Rima-medence határán, a Gortva-patak völgyében, Rimaszombattól D-re. L: [1921] – 455, ebből 411 (90,3%) magyar, 28 (6,1%) szlovák; [2011] – 528, ebből 414 (78,4%) magyar, 84 (15,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 422 (79,9%) magyar, 81...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegység és a Rima-medence határán, a Gortva-patak völgyében, Rimaszombattól D-re. L: [1921] – 455, ebből 411 (90,3%) magyar, 28 (6,1%) szlovák; [2011] – 528, ebből 414 (78,4%) magyar, 84 (15,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 422 (79,9%) magyar, 81...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegység és a Rima-medence határán, a Gortva-patak völgyében, Rimaszombattól D-re. L: [1921] – 455, ebből 411 (90,3%) magyar, 28 (6,1%) szlovák; [2011] – 528, ebből 414 (78,4%) magyar, 84 (15,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 422 (79,9%) magyar, 81 (15,3%) szlovák. V: [2011] – 441 r. k., 28 ref., 4 gör. kat., 1 ev. – Magyar lakosainak egy részét a második vh. utáni lakosságcsere során áttelepítették Mo.-ra. 1790-ben épült ref. templomát 1911-ben neoklasszicista stílusban újították fel. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Gortvakisfalud (Gortva)
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegység és a Rima-medence határán, a Gortva-patak völgyében, Rimaszombattól D-re. L: [1921] – 455, ebből 411 (90,3%) magyar, 28 (6,1%) szlovák; [2011] – 528, ebből 414 (78,4%) magyar, 84 (15,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 422 (79,9%) magyar, 81...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegység és a Rima-medence határán, a Gortva-patak völgyében, Rimaszombattól D-re. L: [1921] – 455, ebből 411 (90,3%) magyar, 28 (6,1%) szlovák; [2011] – 528, ebből 414 (78,4%) magyar, 84 (15,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 422 (79,9%) magyar, 81...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegység és a Rima-medence határán, a Gortva-patak völgyében, Rimaszombattól D-re. L: [1921] – 455, ebből 411 (90,3%) magyar, 28 (6,1%) szlovák; [2011] – 528, ebből 414 (78,4%) magyar, 84 (15,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 422 (79,9%) magyar, 81 (15,3%) szlovák. V: [2011] – 441 r. k., 28 ref., 4 gör. kat., 1 ev. – Magyar lakosainak egy részét a második vh. utáni lakosságcsere során áttelepítették Mo.-ra. 1790-ben épült ref. templomát 1911-ben neoklasszicista stílusban újították fel. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Gramma Nyelvi Iroda
Tudományos, szakmai, érdekvédelmi, érdekképviseleti, kulturális, tájékoztatási intézmény (Dunaszerdahely, 2001). Célja: az MTA Etnikai és Kisebbségkutató Intézetének kutatóállomásaira vonatkozó feladatok ellátása, társadalomtudományi vonatkozású kutatások szervezése és kivitelezése, nyelvészeti vizsgálatok végzése (nyelvi tervezés, tanácsadás, korpuszépítés). Tevékenységi körébe tartozik a kutatásszervezés, nyelvi tanácsadás, nyelvi tervezés (szakregiszterek kidolgozása,...megnyit →
Tudományos, szakmai, érdekvédelmi, érdekképviseleti, kulturális, tájékoztatási intézmény (Dunaszerdahely, 2001). Célja: az MTA Etnikai és Kisebbségkutató Intézetének kutatóállomásaira vonatkozó feladatok ellátása, társadalomtudományi vonatkozású kutatások szervezése és kivitelezése, nyelvészeti vizsgálatok végzése (nyelvi tervezés, tanácsadás, korpuszépítés). Tevékenységi körébe tartozik a kutatásszervezés, nyelvi tanácsadás, nyelvi tervezés (szakregiszterek kidolgozása,...megnyit →
Részletek
Tudományos, szakmai, érdekvédelmi, érdekképviseleti, kulturális, tájékoztatási intézmény (Dunaszerdahely, 2001). Célja: az MTA Etnikai és Kisebbségkutató Intézetének kutatóállomásaira vonatkozó feladatok ellátása, társadalomtudományi vonatkozású kutatások szervezése és kivitelezése, nyelvészeti vizsgálatok végzése (nyelvi tervezés, tanácsadás, korpuszépítés). Tevékenységi körébe tartozik a kutatásszervezés, nyelvi tanácsadás, nyelvi tervezés (szakregiszterek kidolgozása, szótárkészítés stb.), korpuszépítés (nyelvi adatbázisok építése), nyelvészeti, ill. társadalomtudományi eredmények publikálása. Fontos szerepet vállal a szl. magyar köznyelv vizsgálatában és a szlovákiai közigazgatási nyelv magyar átültetésében. 2016-tól a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet részévé vált. Alelnöke Lanstyák István, titkára Menyhárt József. – Vezető: Szabómihály Gizella.
Grébner Margit; Kucsera
(* 1930. máj. 5. Léva) Zenepedagógus, énekesnő, zeneszerző, karnagy. Általános iskolai tanuálmányait a lévai irgalmas nővérek zárdájában végezte. A zeneiskola megszűnése után Cziczka Angelánál tanult zongorázni. 1947-ben sikeresen felvételizett a Pozsonyi Konzervatóriumra. A diploma megszerzése után az első állomása az eperjesi zenés színház volt,...megnyit →
(* 1930. máj. 5. Léva) Zenepedagógus, énekesnő, zeneszerző, karnagy. Általános iskolai tanuálmányait a lévai irgalmas nővérek zárdájában végezte. A zeneiskola megszűnése után Cziczka Angelánál tanult zongorázni. 1947-ben sikeresen felvételizett a Pozsonyi Konzervatóriumra. A diploma megszerzése után az első állomása az eperjesi zenés színház volt,...megnyit →
Részletek
Grébner Margit (csa)
(* 1930. máj. 5. Léva) Zenepedagógus, énekesnő, zeneszerző, karnagy. Általános iskolai tanuálmányait a lévai irgalmas nővérek zárdájában végezte. A zeneiskola megszűnése után Cziczka Angelánál tanult zongorázni. 1947-ben sikeresen felvételizett a Pozsonyi Konzervatóriumra. A diploma megszerzése után az első állomása az eperjesi zenés színház volt, ahol a színház szólistája lett. Számtalan opera, operett és daljáték főszereplője. Később a Népes énekese és zenepedagógusa. A pozsonyi Pedagógiai Főiskolán levelezősként magyar−zene szakon nyert képesítést. Kórust vezetett és vezényelt, maga is énekelt. 1960. febr. 15-én a lévai zeneiskola igazgatójának nevezték ki. Zeneelméletet tanított és zenés mesejátékokat komponált. 1961-ben a Művészeti Alapiskolát képzőművészeti, tánc- és drámai szakkal bővítette. Alapító tagja volt a pedagógusok járási énekkarának, a Domovinának, és évekig vezette az iskola 60 tagú Kalinka Vegyeskórusát. Tagja volt a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának. 1986-ban vonult nyugdíjba, de azóta is magántanárként oktat. A tanítás mellett gyakran publikál hazai magyar újságokban. 2001-ben a várostól Városi Díjat kapott.
Gregorovce
-> Kisgergelyfalva; Gergelyfalva (Gregorovce)
1924-ben Felsővályhoz csatolt, 1971-től Vályhoz, 1995-től azonban ismét az 1990-ben önállósult Felsővályhoz tartozó község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Rima-medence találkozásánál, a Vály- (Kálosa)-patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [1921] – 87, ebből 87 (100%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 73 ref., 14...megnyit →
1924-ben Felsővályhoz csatolt, 1971-től Vályhoz, 1995-től azonban ismét az 1990-ben önállósult Felsővályhoz tartozó község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Rima-medence találkozásánál, a Vály- (Kálosa)-patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [1921] – 87, ebből 87 (100%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 73 ref., 14...megnyit →
Részletek
1924-ben Felsővályhoz csatolt, 1971-től Vályhoz, 1995-től azonban ismét az 1990-ben önállósult Felsővályhoz tartozó község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Rima-medence találkozásánál, a Vály- (Kálosa)-patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [1921] – 87, ebből 87 (100%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 73 ref., 14 r. k.
Grendel Ágota
(* 1953. szept. 22. Pozsony) Eredeti neve: Sebők Ágota. Újságíró. 1971–1976 között a pozsonyi Komensky Egyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatója volt. 1977–1982 között a Nő szerkesztő-riportere, 1989–1991 között pedig főszerkesztője volt. 1982–1989 között a Barátnő szerkesztőjeként dolgozott. 1991–1993 között a miniszterelnök-helyettes sajtószóvívője volt. 1993-tól öt évig...megnyit →
(* 1953. szept. 22. Pozsony) Eredeti neve: Sebők Ágota. Újságíró. 1971–1976 között a pozsonyi Komensky Egyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatója volt. 1977–1982 között a Nő szerkesztő-riportere, 1989–1991 között pedig főszerkesztője volt. 1982–1989 között a Barátnő szerkesztőjeként dolgozott. 1991–1993 között a miniszterelnök-helyettes sajtószóvívője volt. 1993-tól öt évig...megnyit →
Részletek
GRENDEL ÁGOTA (FI)
(* 1953. szept. 22. Pozsony) Eredeti neve: Sebők Ágota. Újságíró. 1971–1976 között a pozsonyi Komensky Egyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatója volt. 1977–1982 között a Nő szerkesztő-riportere, 1989–1991 között pedig főszerkesztője volt. 1982–1989 között a Barátnő szerkesztőjeként dolgozott. 1991–1993 között a miniszterelnök-helyettes sajtószóvívője volt. 1993-tól öt évig volt a Kalligram Kiadó Visegrád című sorozatának felelős szerkesztője. 1998–1999 között az Új Szó főszerkesztő-helyettese, 1999–2002 között főszerkesztője volt. 2002–2003 között az Új Nő szerkesztő-riportere volt. 2003—2006 között az Ifjú Szívek Magyar Táncegyüttes igazgatója volt. 2006-tól Új Szó munkatársa.