Grendel Lajos
(* 1948. ápr. 6. Léva, † 2018. dec. 18. Pozsony) Író, szerkesztő, egyetemi oktató. Léván érettségizett (1966), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett angol–magyar szakos tanári oklevelet (1973). 1973–1990 között a Madách Könyv- és Lapkiadó szerkesztője, 1990–1994-ben az Irodalmi Szemle, majd a Kalligram főszerkesztője,...megnyit →
(* 1948. ápr. 6. Léva, † 2018. dec. 18. Pozsony) Író, szerkesztő, egyetemi oktató. Léván érettségizett (1966), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett angol–magyar szakos tanári oklevelet (1973). 1973–1990 között a Madách Könyv- és Lapkiadó szerkesztője, 1990–1994-ben az Irodalmi Szemle, majd a Kalligram főszerkesztője,...megnyit →
Részletek
Grendel Lajos (GJ)
(* 1948. ápr. 6. Léva, † 2018. dec. 18. Pozsony) Író, szerkesztő, egyetemi oktató. Léván érettségizett (1966), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett angol–magyar szakos tanári oklevelet (1973). 1973–1990 között a Madách Könyv- és Lapkiadó szerkesztője, 1990–1994-ben az Irodalmi Szemle, majd a Kalligram főszerkesztője, 1994–1997-ben a Kalligram Könyv- és Lapkiadó kiadóvezetője, 1997-től a pozsonyi Comenius Egyetem BTK Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszékének adjunktusa, s oktat a prágai Károly Egyetemen is. – Első elbeszélése 1970-ben jelent meg; csaknem valamennyi műve napvilágot látott szlovák nyelven, de könyvei megjelentek francia, német, lengyel és olasz nyelven is. A kortárs magyar próza kiemelkedő képviselője. Életműsorozatát a Kalligram Könyvkiadó jelenteti meg 1998-tól. – Főbb díjak: Szlovák Írószövetség Díja (1985); a Magyar Írók Szövetségének Artisjus Díja (1987); Déry Tibor-díj (1987); Érdemes művész (1989); József Attila-díj (1990); a Szlovákiai Írószervezetek Társulásának Díja (1990); Madách Imre-díj (1990, 1997); Füst Milán-díj (1995); Ady Endre-díj (1997); Kossuth-díj (1999), Pribina-kereszt I. fokozat (2003); Posonium Irodalmi Díj Fődíja (2003); Szépírók Társaságának Díja (2005); Magyar Művészetért Díj (2005); Talamon Alfonz-díj (2006); Kristal Vilenica-díj (szlovén); Giuseppe Acerbi irodalmi díj (olasz, 2006); Márai Sándor-díj (2007); Hazám Díj (2011); Alföld Díj (2011); Szüllő Géza-díj (2015); Magyar Érdemrend Tisztikeresztje (2018); Anton Srholec-díj (2018). – Fm. Hűtlenek (elb., 1979); Éleslövészet (r., 1981); Galeri (r., 1982); Áttételek (r., 1985); Bőröndök tartalma (elb., 1987); Szakítások (r., 1989); Thészeusz és a fekete özvegy (r., 1991); Elszigeteltség vagy egyetemesség (tan., 1991); Einstein harangjai (r., 1992); Rosszkedvem naplója (publicisztika, 1992); Az onirizmus tréfái (elb., 1993); És eljön az ő országa (r., 1996); Hazám, Abszurdisztán (esszék, tanulm., publicisztika, 1998); Tömegsír (r., 1999); Nálunk New Hontban (r., 2001); A tények mágiája (tan., 2002); A szabadság szomorúsága (vál. és új elb., 2003); Mátyás király New Hontban (r., 2005), A kutya fája (tan., 2006); A modern magyar irodalom története (mon., 2010); Négy hét az élet (r., 2011); Távol a szerelem (r., 2012); Az utolsó reggelen (r., 2013). – Ir. Szirák Péter: Grendel Lajos (mon., 1995); Tőzsér Árpád: Az irodalom határai. Cselényi László és Grendel Lajos művei s a határon túli magyar irodalom kérdésköre (tan., 1998).
Greschik Viktor
(* 1862. márc. 29. Lőcse – † 1946. aug. 16/17. Lőcse) Botanikus, helytörténész, tanár. Iskolai tanulmányait szülővárosában kezdte és a helyi gimnáziumban érettségizett. A szepeshelyi tanítóképzőben szerzett tanítói oklevelet. 1882–1887 között Késmárkon volt tanító, 1887-től Lőcsén a népiskola tanítója, 1901-től 1914-ben történt nyugdíjazásáig az...megnyit →
(* 1862. márc. 29. Lőcse – † 1946. aug. 16/17. Lőcse) Botanikus, helytörténész, tanár. Iskolai tanulmányait szülővárosában kezdte és a helyi gimnáziumban érettségizett. A szepeshelyi tanítóképzőben szerzett tanítói oklevelet. 1882–1887 között Késmárkon volt tanító, 1887-től Lőcsén a népiskola tanítója, 1901-től 1914-ben történt nyugdíjazásáig az...megnyit →
Részletek
(* 1862. márc. 29. Lőcse – † 1946. aug. 16/17. Lőcse) Botanikus, helytörténész, tanár. Iskolai tanulmányait szülővárosában kezdte és a helyi gimnáziumban érettségizett. A szepeshelyi tanítóképzőben szerzett tanítói oklevelet. 1882–1887 között Késmárkon volt tanító, 1887-től Lőcsén a népiskola tanítója, 1901-től 1914-ben történt nyugdíjazásáig az intézmény igazgatója. A Szepesség és a Tátra növényvilágának alapos ismerője és nagyra tartott kutatója volt. Elsősorban az alacsonyabb rendű növényekkel: a zuzmókkal és a mohákkal foglalkozott, később a gombákra szakosodott, de a magasabb rendű növényekről is közölt több dolgozatot. Írásai magyarországi és külföldi lapokban jelentek meg magyarul, németül, franciául, Csehszlovákia megalakulását követően pedig néhány tanulmányt szlovák nyelven is publikált. Több mint 25 ezer példányt számláló, 184 iratcsomóba kötött herbáriumának nagy részét, amely Szl.-ban, Mo.-n, Oroszországban és Ukrajnában gyűjtött növényeket tartalmaz, jelenleg a pozsonyi Comenius Egyetem Természettudományi Karának herbáriumában őrzik, de kisebb kötegek jutottak más szlovákiai múzeumokba és külföldi kutatókhoz is. Több növény- és gombafajt róla neveztek el. A flórakutatás mellett foglalkozott etnobotanikával (népi növénynevek gyűjtésével), valamint pomológiával is. Többször rendezett Lőcsén gyümölcskiállítást. Ezen kívül helytörténeti tanulmányokat közölt a Szepességről és Lőcséről, kiadott egy műemlékeket és természeti érdekességeket bemutató turistakalauzt is (Führer zu den Kunstschätzen und Sehenwürdigkeiten der Stadt Levoča-Leutschau, 1931). 1901–1910 között a lőcsei Zipser Bote folyóirat szerkesztője volt. Szülővárosa növényvilágáról írt munkájának (Flora von Leutschau, 1932) kéziratát, valamint 8 000 kötetet kitevő szakkönyvtárának egy részét a pozsonyi Comenius Egyetem Növénytani Tanszékén őrzik. – Fm. Új adatok Szepes vármegye gombavirányához (1888); Zipser deutsche volkstümliche Pflanzennamens (1889); De fungis esculentis et venenosis. Oenipontinum (1892); Mycotheca-, Bryotheca- et Lichenotheca carpatica (magyarul és németül is, 1894); Die Trüffeln der Hohen Tátra (1898); Alt Levotschau in historischen Darstellungen (kézirat, 1932).
Groh István
(* 1867. jún. 2. Nagyberezna [Ukrajna] – † 1936. márc. 16. Budapest) Művészettörténész, iparművész, restaurátor, a rozsnyói kat. főgimnázium tanára. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán rajztanári oklevelet szerzett. Nyíregyházán kezdte tanári pályáját, majd 1896-iga rozsnyói kat. főgimnázium rajztanáraként tevékenykedett. Eközben a Rozsnyó környéki középkori templomok...megnyit →
(* 1867. jún. 2. Nagyberezna [Ukrajna] – † 1936. márc. 16. Budapest) Művészettörténész, iparművész, restaurátor, a rozsnyói kat. főgimnázium tanára. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán rajztanári oklevelet szerzett. Nyíregyházán kezdte tanári pályáját, majd 1896-iga rozsnyói kat. főgimnázium rajztanáraként tevékenykedett. Eközben a Rozsnyó környéki középkori templomok...megnyit →
Részletek
(* 1867. jún. 2. Nagyberezna [Ukrajna] – † 1936. márc. 16. Budapest) Művészettörténész, iparművész, restaurátor, a rozsnyói kat. főgimnázium tanára. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán rajztanári oklevelet szerzett. Nyíregyházán kezdte tanári pályáját, majd 1896-iga rozsnyói kat. főgimnázium rajztanáraként tevékenykedett. Eközben a Rozsnyó környéki középkori templomok faliképeinek feltárásával is foglalkozott. A munkába tanítványait is bevonta. 1896-tól 1926-ig, nyugalomba vonulásáig a budapesti Iparművészeti Főiskola tanára, 1917–1926 között igazgatója volt. Művészettörténeti kutatásokat és restaurátori munkálatokat is végzett, különösen a magyarországi középkori templomok és műemlékek helyreállítása és konzerválása, a kultúrtörténeti értékű falfestmények lemásolása foglalkoztatta (160 lapos gyűjteménye az Országos Műemléki Felügyelőség tulajdona). 1908-ban a csetneki középkori templomban újabb freskókat tárt fel a mész- és vakolatrétegek alatt. Több más gömöri településen (Martonháza, Gecelfalva, Süvete, Gömörrákos) végzett kutatásokat és restaurálási munkákat. 1901-ben tanítványaival restaurálta az eperjesi Rákóczi-ház sgraffitó díszítését, és elkészítette a lőcsei reneszánszkori Thurzó-ház restaurálási tervét. Tudományos munkássága mellett regényeket is írt és szerteágazó publicisztikai tevékenységet is folytatott. – Fm. Gömör megye középkori falképei (1896); A Gömör megyei népi agyagművesség (1899); Magyar stílusú rajzminták (1904); Gömör megyei csipkék és hímzések (1905); A Sajó vidék népi építészete (1907); Magyar díszítőművészet (I-II., 1908); A bizánci keresztény művészet első emlékei Erdélyben (1933).
Grosschmid Géza
(* 1872. dec. 1. Kassa, † 1934. okt. 12. Miskolc [Mo.]) Ügyvéd, jogi szakíró, politikus. Jogi tanulmányai befejezését követően a kassai jogakadémián tanított és ügyvédi gyakorlatot folytatott. Egy ideig a kassai ügyvédi kamara elnöke volt. Csehszl. megalakulása után egyike az Országos Keresztényszocialista Párt megalapítóinak, s...megnyit →
(* 1872. dec. 1. Kassa, † 1934. okt. 12. Miskolc [Mo.]) Ügyvéd, jogi szakíró, politikus. Jogi tanulmányai befejezését követően a kassai jogakadémián tanított és ügyvédi gyakorlatot folytatott. Egy ideig a kassai ügyvédi kamara elnöke volt. Csehszl. megalakulása után egyike az Országos Keresztényszocialista Párt megalapítóinak, s...megnyit →
Részletek
(* 1872. dec. 1. Kassa, † 1934. okt. 12. Miskolc [Mo.]) Ügyvéd, jogi szakíró, politikus. Jogi tanulmányai befejezését követően a kassai jogakadémián tanított és ügyvédi gyakorlatot folytatott. Egy ideig a kassai ügyvédi kamara elnöke volt. Csehszl. megalakulása után egyike az Országos Keresztényszocialista Párt megalapítóinak, s aktívan bekapcsolódott a kassai városi, ill. az országos politikába is, többek közt elnöke volt a magyar főiskolások szociális támogatását biztosító Társadalmi Nagybizottságnak. 1925-ben és 1929-ben a csehszlovák nemzetgyűlés szenátora; 1932-ben lemondott mandátumáról, és Miskolcra költözött. – Fm. Kisebbségi sors (1930)
Gudmon Ilona; Fülöp
(* 1952. aug. 13. Perbenyik) Néprajzkutató, muzeológus. Királyhelmecen érettségizett (1970), a Komenský Egyetemen szerzett néprajzból diplomát (1975). Azóta az érsekújvári Thain János Honismereti Múzeum néprajzos-muzeológusa, 2005-től az intézmény igazgatója. Kutatási területe a népviselet, a népszokás, valamint a népi gazdálkodás és építészet. Fm: Népi építkezés az Érsekújvári járás...megnyit →
(* 1952. aug. 13. Perbenyik) Néprajzkutató, muzeológus. Királyhelmecen érettségizett (1970), a Komenský Egyetemen szerzett néprajzból diplomát (1975). Azóta az érsekújvári Thain János Honismereti Múzeum néprajzos-muzeológusa, 2005-től az intézmény igazgatója. Kutatási területe a népviselet, a népszokás, valamint a népi gazdálkodás és építészet. Fm: Népi építkezés az Érsekújvári járás...megnyit →
Részletek
(* 1952. aug. 13. Perbenyik) Néprajzkutató, muzeológus. Királyhelmecen érettségizett (1970), a Komenský Egyetemen szerzett néprajzból diplomát (1975). Azóta az érsekújvári Thain János Honismereti Múzeum néprajzos-muzeológusa, 2005-től az intézmény igazgatója. Kutatási területe a népviselet, a népszokás, valamint a népi gazdálkodás és építészet. Fm: Népi építkezés az Érsekújvári járás területén (tan., Liszka Józseffel, 1992).
Guszona (Husiná)
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Losonci-medence K-i peremén, a Bucsony-hegy É-i lábánál, Fülektől É–ÉK-re. L: [1921] – 829, ebből 749 (90,3%) magyar, 69 (8,3%) szlovák; [2011] – 538, ebből 379 (70,4%) magyar, 130 (24,2%) szlovák, 14 (2,6%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 433 (80,5%) magyar, 89 (16,5%) szlovák. V: [2011] – 489 r. k., 13 ev., 2 ref. – R. k. (Sarlós Boldogasszony-) temploma 1787-ben barokk, a Fodor-kúria a 19. sz. elején klasszicista stílusban épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Gúta (Kolárovo)
Részletek
A gútai hajómalom (GJ)
Város a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz K-i peremén, a Kis-Duna és a Vág találkozásánál, Komáromtól É–ÉNy-ra. L: [1921] – 9676, ebből 9479 (98,0%) magyar, 102 (1,0%) zsidó, 63 (0,6%) szlovák; [2011] – 10 696, ebből 8201 76,7%) magyar, 2083 (19,5%) szlovák, 67 (0,6%) roma, 1 (0,01%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 8395 (78,5%) magyar, 1532 (14,3%) szlovák, 112 (1,1%) roma, 1 (0,01%) jiddis. V: [2011] – 7252 r. k., 335 ref., 273 ev., 18 gör. kat., 3 (0,03%) izr. – A kiterjedt tanyavilággal rendelkező (lakosságának egyharmada még a 20. sz. első felében is tanyákon élt) ~ lakóinak fő megélhetési forrása a halászat mellett a gyümölcs- és gabonatermesztés, valamint a szénával való kereskedelem volt. Sokat szenvedett az árvizek pusztításától, városi rangot az 1965. évi árvíz utáni újjáépítését követően, 1967-ben kapott. A második vh. után magyar lakosainak egyötödét, több mint 2000 személyt áttelepítettek Mo.-ra, helyükre magyarországi, főleg mezőberényi és pitvarosi szlovákok települtek. R. k. (Szűz Mária mennybevétele) temploma az 1715-ben elpusztult gótikus templom helyén 1723–24-ben, r. k. (Szt. Rozália-) temetőkápolnája a 18. sz. közepén épült barokk stílusban. A Kis-Duna és a Vág összefolyásánál egy korábbi földvár helyén 1662–64-ben emelt erődítmény alapjai láthatók. A Kis-Dunán egykor számos hajómalom dolgozott, ezek emlékét őrzi a dunaradványi hajómalom 1990-es évek elején elkészített, s ~ mellett a Kis-Dunán múzeumként szolgáló másolata. ~n működik Szl. legmodernebb malma. Malomipara mellett kerékpárok, robogók és autóalkatrészek gyártására szolgáló gépjárműipara jelentős. Határának D-i része az 1955-ben létrehozott 9218 ha kiterjedésű túzokrezervátumhoz tartozik. A 21. sz. elején két magyar tanítási nyelvű alapiskolával (II. Rákóczi Ferenc, ill. Corvin Mátyás Magyar Tanítási nyelvű Alapiskola), magyar tanítási nyelvű speciális alapiskolával, művészeti alapiskolával, 1992-ben alapított nyolcéves r. k. egyházi gimnáziummal (Nagyboldogasszony Nyolcéves Egyházi Gimnázium), 1991-ben alapított szakmunkásképző magániskolával és 2002-ben alapított magán szakközépiskolával rendelkezett. 1996 óta jelenik meg ~n a Gútai Újság c. közéleti és információs lap. ~ határának É-i, mátyusföldi részén 1949-ben alapított Ifjúságfalvát 1954-ben önálló községgé szervezték. – Ir. Fehérváry Magda (szerk.): Gúta hagyományos gazdálkodása a XX. sz. első felében (1992); Juhász Árpád: Gúta és környéke a múlt századokban (1996); Angyal Béla: Gúta és környéke 1848–1849-ben (1997); Angyal Béla:Gúta 1945–1949 (1997); Angyal Béla: Kisalföldi tanyák. Gúta és vonzáskörzetének településnéprajza (2012).
Gúta – fedett híd a hajómalomnál (GJ)
A koncentrációs táborokba elhurcolt gútai lakosok emlékműve (FI)gútai hajómalom
Részletek
A gútai hajómalom (LJ)
Az 1965-ben a turócszentmártoni skanzen raktáraiba került dunaradványi hajómalomnak (vízimalom) a komáromi hajógyárban 1980-ban elkészült rekonstrukciója. 1995 óta a Szlovák Természetvédők Szövetsége biztosítja a gútai Kis-Duna holtágán található objektum látogathatóságát.
Fedett híd a gútai hajómalomnál (GJ)
Gútai Polgári Társulás
-> Rákóczi Szövetség 2.
Mo.-i társadalmi szervezet, amely a csehországi, szl.-i és kárpátaljai magyarság érdekeit képviseli, ill. a Mo.-ra elszármazott felvidéki magyarok és leszármazottaik összefogását segíti (Budapest, 1989–). A ~ Szl.-ban, Kárpátalján és Mo.-n számos helyen hozott létre helyi alapszervezetet. Szl.-i tevékenységének jelentős részét a D-Szl. 25 régiójában...megnyit →
Mo.-i társadalmi szervezet, amely a csehországi, szl.-i és kárpátaljai magyarság érdekeit képviseli, ill. a Mo.-ra elszármazott felvidéki magyarok és leszármazottaik összefogását segíti (Budapest, 1989–). A ~ Szl.-ban, Kárpátalján és Mo.-n számos helyen hozott létre helyi alapszervezetet. Szl.-i tevékenységének jelentős részét a D-Szl. 25 régiójában...megnyit →
Részletek
Rákóczi Szövetség (FI)
Mo.-i társadalmi szervezet, amely a csehországi, szl.-i és kárpátaljai magyarság érdekeit képviseli, ill. a Mo.-ra elszármazott felvidéki magyarok és leszármazottaik összefogását segíti (Budapest, 1989–). A ~ Szl.-ban, Kárpátalján és Mo.-n számos helyen hozott létre helyi alapszervezetet. Szl.-i tevékenységének jelentős részét a D-Szl. 25 régiójában létrehozott ún. célalaphálózat végzi. A ~ céljai hatékonyabb elérése és anyagi hátterének biztosítása érdekében hozta létre 1990-ben a Csehországi és Szlovákiai Magyar Kultúráért Alapítványt (korábban a Csehszlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvány), mely 2000-től kiemelten közhasznú szervezetként támogatja a csehországi, szlovákiai és kárpátaljai magyarság társadalmi, gazdasági és kulturális életét. Az alapítvány a célalapokon keresztül juttatja el anyagi támogatását az adott régiókba. 2000-től az Alapítvány a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségével együtt szervezője a Felvidéken folyó iskolai beiratkozási programnak. Ennek célja, hogy sokrétű szervezőmunkával elérje a magyar iskolába beiratkozó diákok számarányának növelését. Ez a kezdeményezés azóta beiskolázási támogatásként beépült a Magyar Országgyűlés által elfogadott kedvezménytörvénybe is. – Vezető: Dobossy László (1989), Halzl József (1990).
Gútor
-> Gutor; Gútor (Hamuliakovo)
Község a Szenci járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, a Duna partján, Somorjától Ny-ra, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 718, ebből 690 (96,1%) magyar, 22 (3,1%) szlovák; [2011] – 1438, ebből 894 (62,2%) szlovák, 504 (35,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
Község a Szenci járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, a Duna partján, Somorjától Ny-ra, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 718, ebből 690 (96,1%) magyar, 22 (3,1%) szlovák; [2011] – 1438, ebből 894 (62,2%) szlovák, 504 (35,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
Részletek
Község a Szenci járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, a Duna partján, Somorjától Ny-ra, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 718, ebből 690 (96,1%) magyar, 22 (3,1%) szlovák; [2011] – 1438, ebből 894 (62,2%) szlovák, 504 (35,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 844 (58,7%) szlovák, 536 (37,3%) magyar. V: [2011] – 1005 r. k., 60 ev., 9 ref., 3 gör. kat. – A második vh. után magyar lakosainak egynegyedét áttelepítették, több százan a csehországi deportálás elől menekülve távoztak Mo.-ra; helyükre magyarországi, romániai, jugoszláviai szlovákok és szlovákiai belső telepesek költöztek. R. k. (Szt. Kereszt felmagasztalása) temploma a 13. sz. közepén épült román stílusban. 1992-ben ~ és Dunacsún között épült meg a Duna vizének a bősi üzemvízcsatornába való elterelését lehetővé tévő zárógát és duzzasztómű. 2001 óta jelenik meg a Gútori Hírmondó – Hamuliakovský spravodaj c. kétnyelvű közéleti lap. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os közös, szlovák és magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Zsigmond Tibor (összeállította): Hamuliakovo – Gutor (1994).