Esti Újság Vasárnapja
-> Esti Újság 1.
Nemzeti és keresztény szellemiségű napilap (Kassa, 1919–1921). 1921 jan.-tól Esti Újság Vasárnapja címen irodalmi melléklete volt, ezt Sziklay Ferenc szerkesztette, s többek között Fábry Zoltán, Mécs László, Tamás Mihály és Tilkovszky Béla voltak a munkatársai. A lap 1919 előtt Felvidéki Újság néven létezett; Fischer-Colbrie...megnyit →
Nemzeti és keresztény szellemiségű napilap (Kassa, 1919–1921). 1921 jan.-tól Esti Újság Vasárnapja címen irodalmi melléklete volt, ezt Sziklay Ferenc szerkesztette, s többek között Fábry Zoltán, Mécs László, Tamás Mihály és Tilkovszky Béla voltak a munkatársai. A lap 1919 előtt Felvidéki Újság néven létezett; Fischer-Colbrie...megnyit →
Részletek
Nemzeti és keresztény szellemiségű napilap (Kassa, 1919–1921). 1921 jan.-tól Esti Újság Vasárnapja címen irodalmi melléklete volt, ezt Sziklay Ferenc szerkesztette, s többek között Fábry Zoltán, Mécs László, Tamás Mihály és Tilkovszky Béla voltak a munkatársai. A lap 1919 előtt Felvidéki Újság néven létezett; Fischer-Colbrie Ágost püspök alapította. – Szerk. Katona János, Patak László, Sziklay Ferenc.
ESWS
-> Együttélés Politikai Mozgalom (EPM)

Szlovákiai magyar politikai mozgalom (Pozsony, 1990 márc.–1998). A konzervatív és liberális eszmerendszert egyaránt magáénak valló, nemzeti elkötelezettségű mozgalom. Az 1990-es parlamenti választásokon a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalommal koalícióban vett részt, s öt képviselőt juttatott be a prágai Szövetségi Gyűlésbe (Baculák Veronika, Duray Miklós, Nyitray László,...megnyit →
Szlovákiai magyar politikai mozgalom (Pozsony, 1990 márc.–1998). A konzervatív és liberális eszmerendszert egyaránt magáénak valló, nemzeti elkötelezettségű mozgalom. Az 1990-es parlamenti választásokon a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalommal koalícióban vett részt, s öt képviselőt juttatott be a prágai Szövetségi Gyűlésbe (Baculák Veronika, Duray Miklós, Nyitray László,...megnyit →
Részletek

Az Együttélés Politikai Mozgalom pecsétje (FI)
Szlovákiai magyar politikai mozgalom (Pozsony, 1990 márc.–1998). A konzervatív és liberális eszmerendszert egyaránt magáénak valló, nemzeti elkötelezettségű mozgalom. Az 1990-es parlamenti választásokon a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalommal koalícióban vett részt, s öt képviselőt juttatott be a prágai Szövetségi Gyűlésbe (Baculák Veronika, Duray Miklós, Nyitray László, Gyimesi György, Nieboda Vladilav), hetet pedig a pozsonyi Szlovák Nemzeti Tanácsba (Bauer Edit, Dobos László, Harna István, Hirjak Mikuláš, Mikó Jenő, Szabó Rezső, Rózsa Ernő). 1992-ben a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalommal, ill. a Magyar Néppárttal indult a parlamenti választásokon, s nyolc mandátumhoz jutott a Szövetségi Gyűlésben (Duray Miklós, Bajnok István, Batta István, Boros Zoltán, Pázmány Péter, Andrássy Ferenc, Gawlik Stanislaw, Mihályi Molnár László), kilenchez pedig a Szlovák Nemzeti Tanácsban (Bauer Edit, Dobos László, Duka Zólyomi Árpád, Köteles László, Komlósy Zsolt, Filakovszky János, Fehér Miklós, Harna István, Rózsa Ernő). 1994-től részt vett a Magyar Koalíció munkájában, ennek tagjaként indult a parlamenti választásokon és kilenc mandátumot szerzett (Bauer Edit, Boros Zoltán, Duka Zólyomi Árpád, Duray Miklós, Komlósy Zsolt, Köteles László, Kvarda József, Pásztor István, Rózsa Ernő). 1998-ban a Magyar Koalíció Pártja keretében egyesült a másik két magyar politikai tömörüléssel. – Vezető: Duray Miklós. – Ir. Pogány Erzsébet szerk.: Az Együttélés öt éve. Eseménynaptár és dokumentumgyűjtemény 1990–1995 (?).
Észak Szava
Illegális szlovákiai magyar lap a jogfosztottság idejéből (Rozsnyó, 1946–1948). A lapot a Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség keleti csoportja adta ki. Szerkesztésében többek között Krausz Zoltán, Varró István és Hajdú László vett részt. Igyekezett tájékoztatni a szlovákiai magyarságot az őket ért jogfosztó intézkedésekről, valamint...megnyit →
Illegális szlovákiai magyar lap a jogfosztottság idejéből (Rozsnyó, 1946–1948). A lapot a Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség keleti csoportja adta ki. Szerkesztésében többek között Krausz Zoltán, Varró István és Hajdú László vett részt. Igyekezett tájékoztatni a szlovákiai magyarságot az őket ért jogfosztó intézkedésekről, valamint...megnyit →
Részletek
Illegális szlovákiai magyar lap a jogfosztottság idejéből (Rozsnyó, 1946–1948). A lapot a Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség keleti csoportja adta ki. Szerkesztésében többek között Krausz Zoltán, Varró István és Hajdú László vett részt. Igyekezett tájékoztatni a szlovákiai magyarságot az őket ért jogfosztó intézkedésekről, valamint információkkal és tanácsokkal látta el, hogyan reagáljanak a csehszlovák hatóságok lépéseire. A csupán 1–2 oldalnyi terjedelmű lapot a szövetség tagjai személyesen, ill. postai úton terjesztették.
Ethey Gyula
(* 1878. nov. 18. Dömös [Mo.] – † 1957. okt. 3. Csejte [Čachtice]) Helytörténész. Eredetileg Kraščenič volt a vezetékneve, ezt 1917-ben belügyminiszteri engedéllyel változtatta meg, miután bizonyítani tudta egyenes ági származását az 1681-ben nemességet kapott töbörétei Ethey-Kraščenič (Krascsenits) Jánostól. Jogot végzett és a vármegyei...megnyit →
(* 1878. nov. 18. Dömös [Mo.] – † 1957. okt. 3. Csejte [Čachtice]) Helytörténész. Eredetileg Kraščenič volt a vezetékneve, ezt 1917-ben belügyminiszteri engedéllyel változtatta meg, miután bizonyítani tudta egyenes ági származását az 1681-ben nemességet kapott töbörétei Ethey-Kraščenič (Krascsenits) Jánostól. Jogot végzett és a vármegyei...megnyit →
Részletek
(* 1878. nov. 18. Dömös [Mo.] – † 1957. okt. 3. Csejte [Čachtice]) Helytörténész. Eredetileg Kraščenič volt a vezetékneve, ezt 1917-ben belügyminiszteri engedéllyel változtatta meg, miután bizonyítani tudta egyenes ági származását az 1681-ben nemességet kapott töbörétei Ethey-Kraščenič (Krascsenits) Jánostól. Jogot végzett és a vármegyei közigazgatásban dolgozott, árvaszéki alelnök is volt. Az I. vh. után visszavonult szelezsényi birtokára, de ezt 1945 után elkobozták és ekkor költözött felesége rokonaihoz Csejtére. Folyamatosan gyűjtötte a régi nemesi családokra vonatkozó okiratokat, ezek egy része 1945-ben megsemmisült, de a II. vh. után is folytatta a gyűjtőmunkát, elsősorban Vágújhely és Trencsén környékén. Nemcsak gyűjtötte ezeket, hanem különböző cikkekben feldolgozva publikálta is. Gyűjteményének egy részét 1953-ban a trencséni levéltárnak adományozta, de a legrégebbi okiratok közül számos a birtokában maradt, ezek egy része halála után ismeretlen helyre került. Özvegye a pozsonyi állami levéltárnak is átadott mintegy 50 doboznyi iratot. Munkásságát Csanda Sándor irodalomtörténész egy (kéziratban hátrahagyott) tanulmányban ismertette. Ezt a Fórum Társadalomtudományi Szemlében Csanda Gábor adta közre 2005-ben. Érdeklődése kiterjedt a családtörténet mellett a kastélyok, a vendéglátás, a bortermelés, az egykori közigazgatás stb. történetére is. Több tanulmányt szentelt a vágvölgyi magyarság fokozatos térvesztésének, valamint a nemzetiségi kérdésnek a 19. században. – Fm. Alsószelezsény története (1922); Vágújhely története és a szomszédos várak (németül is) (1926); Vágvölgyi krónika (1936); Zoborvidék múltjából (1936); A vágvölgyi magyarság települése és fogyatkozása, é. n.; A Stibor család építkezései (1943); A csejtei uradalom élete (1943). – Ir. Csanda Sándor: Ethey Gyula helytörténet-írói tudományos munkássága (FTSZ 2005/4.).
Etnológiai Központ
-> Fórum Kisebbségkutató Intézet

Tudományos intézmény (Dunaszerdahely, Galánta, Somorja, 1996–). A Fórum Alapítvány, ill. a Katedra Alapítvány alapította Dunaszerdahelyen a szl.-i magyarok és a Szl.-ban élő kisebbségek életét (szociológia, demográfia, etnológia, történettudomány, politológia, oktatásügy, kultúra, gazdaság, interetnikus kapcsolatok stb.) kutató szakmai intézményként (1999-ig a megnevezése: Fórum Társadalomtudományi Intézet). Elnöke...megnyit →
Tudományos intézmény (Dunaszerdahely, Galánta, Somorja, 1996–). A Fórum Alapítvány, ill. a Katedra Alapítvány alapította Dunaszerdahelyen a szl.-i magyarok és a Szl.-ban élő kisebbségek életét (szociológia, demográfia, etnológia, történettudomány, politológia, oktatásügy, kultúra, gazdaság, interetnikus kapcsolatok stb.) kutató szakmai intézményként (1999-ig a megnevezése: Fórum Társadalomtudományi Intézet). Elnöke...megnyit →
Részletek

A Fórum Kisebbségkutató Intézet székháza Somorján (FI)
Tudományos intézmény (Dunaszerdahely, Galánta, Somorja, 1996–). A Fórum Alapítvány, ill. a Katedra Alapítvány alapította Dunaszerdahelyen a szl.-i magyarok és a Szl.-ban élő kisebbségek életét (szociológia, demográfia, etnológia, történettudomány, politológia, oktatásügy, kultúra, gazdaság, interetnikus kapcsolatok stb.) kutató szakmai intézményként (1999-ig a megnevezése: Fórum Társadalomtudományi Intézet). Elnöke 1996-tól Öllös László. A ~ nonprofit intézmény, működését alapítványi forrásokból, támogatásokból és saját bevételeiből biztosítja. 2002-ben Somorján építette ki központját és székházát, azóta a szlovákiai magyarok és kisebbségek kultúrájával, írott emlékeinek dokumentálásával foglalkozik, fontos szerepet vállal a multikulturális kutatások és a szlovák–magyar interetnikus kapcsolatok vizsgálatában, konferenciák szervez, kísérleti tankönyveket ad ki, 1999-től negyedévente folyamatosan megjelenteti a Fórum Társadalomtudományi Szemle c. tudományos folyóiratot. Fokozatosan alakította ki kutatási profilját és egyes részlegeit: Szociológiai és Demográfiai Kutatások Részlege (igazgatója Lampl Zsuzsanna), Történeti Kutatások Részlege (igazgatója Simon Attila), Etnológiai Központ (igazgatója Liszka József), Digitalizáló és Internetes Adatbázisok Központja (igazgatója Konkoly László), Szlovákiai Magyar Levéltár (igazgatója Végh László), Kiadói Részleg (igazgatója Csanda Gábor), Bibliotheca Hungarica (igazgatója Roncz Melinda). – Jelentős a könyvkiadói tevékenysége, a folyóirata és az évkönyvei mellett évente közel egy tucat szakmai kiadványt jelentet meg (az elmúlt 20 éveben a könyvsorozataiban több mint 180 könyv látott napvilágot). Szerkesztője a Szlovákiai Magyar Adatbanknak. 2019-ben megkapta a Nagyszombat Megye Önkormányzatának díját. – Vezető: Tóth Károly (1996); Simon Attila (2014).
Etreho Kračany
-> Etrekarcsa (Etreho Kračany)
1940- ben Királyfiakarcsához csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny–DNy-ra. L: [1921] – 283, ebből 276 (97,5%) magyar, 3 (1,1%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 270 r. k., 11 izr., 2 ev. – ~ határába, a Bartal család...megnyit →
1940- ben Királyfiakarcsához csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny–DNy-ra. L: [1921] – 283, ebből 276 (97,5%) magyar, 3 (1,1%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 270 r. k., 11 izr., 2 ev. – ~ határába, a Bartal család...megnyit →
Részletek
1940- ben Királyfiakarcsához csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny–DNy-ra. L: [1921] – 283, ebből 276 (97,5%) magyar, 3 (1,1%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 270 r. k., 11 izr., 2 ev. – ~ határába, a Bartal család felosztott nagybirtokára az első csehszlovák földbirtokreform keretében zajló kolonizáció során 1929-ben, majd pedig a második vh. utáni belső telepítések keretében szlovák telepesek költöztek.
Etrekarcsa (Etreho Kračany)
Részletek
1940- ben Királyfiakarcsához csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny–DNy-ra. L: [1921] – 283, ebből 276 (97,5%) magyar, 3 (1,1%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 270 r. k., 11 izr., 2 ev. – ~ határába, a Bartal család felosztott nagybirtokára az első csehszlovák földbirtokreform keretében zajló kolonizáció során 1929-ben, majd pedig a második vh. utáni belső telepítések keretében szlovák telepesek költöztek.
Eurozug – Gombaszög Társulás
Kulturális, közművelődési, ifjúsági, környezetvédelmi szervezet (Gombaszög, 1999–2004). Célja kulturális és natúrpark kialakítása volt a Gömbaszögi völgyben, mely egyben kulturális aktivitásoknak adott volna otthont. Feladatának tekintette a gombaszögi műemléképületek felújítását, a turisztikai és kulturális információszolgáltatást, nyári táborok szervezését, lebonyolítását. Fejlesztési tervet dolgozott ki a völgy...megnyit →
Kulturális, közművelődési, ifjúsági, környezetvédelmi szervezet (Gombaszög, 1999–2004). Célja kulturális és natúrpark kialakítása volt a Gömbaszögi völgyben, mely egyben kulturális aktivitásoknak adott volna otthont. Feladatának tekintette a gombaszögi műemléképületek felújítását, a turisztikai és kulturális információszolgáltatást, nyári táborok szervezését, lebonyolítását. Fejlesztési tervet dolgozott ki a völgy...megnyit →
Részletek
Kulturális, közművelődési, ifjúsági, környezetvédelmi szervezet (Gombaszög, 1999–2004). Célja kulturális és natúrpark kialakítása volt a Gömbaszögi völgyben, mely egyben kulturális aktivitásoknak adott volna otthont. Feladatának tekintette a gombaszögi műemléképületek felújítását, a turisztikai és kulturális információszolgáltatást, nyári táborok szervezését, lebonyolítását. Fejlesztési tervet dolgozott ki a völgy fenntarthatóságára, de ezt a tervet nem sikerült megvalósítania.
evangélikus egyház
A trianoni békeszerződés következtében a volt Mo. mintegy 400 ezer ágostai evangélikus polgára került Csehszlovákiába. Mivel az evangélikusok többsége szlovák anyanyelvű volt, és jórészt a cseh–szlovák egység híve, a csehszlovák kormányzat a kezdetektől fogva kiemelt támogatásban részesítette a Szlovák Egyetemes Evangélikus Egyházat. Az új...megnyit →
A trianoni békeszerződés következtében a volt Mo. mintegy 400 ezer ágostai evangélikus polgára került Csehszlovákiába. Mivel az evangélikusok többsége szlovák anyanyelvű volt, és jórészt a cseh–szlovák egység híve, a csehszlovák kormányzat a kezdetektől fogva kiemelt támogatásban részesítette a Szlovák Egyetemes Evangélikus Egyházat. Az új...megnyit →
Részletek
A trianoni békeszerződés következtében a volt Mo. mintegy 400 ezer ágostai evangélikus polgára került Csehszlovákiába. Mivel az evangélikusok többsége szlovák anyanyelvű volt, és jórészt a cseh–szlovák egység híve, a csehszlovák kormányzat a kezdetektől fogva kiemelt támogatásban részesítette a Szlovák Egyetemes Evangélikus Egyházat. Az új egyházszervezeti beosztás szerint Szlovákia területét két egyházkerületre (nyugatira és keletire) osztották, amelyek élére a Csehszlovák Köztársaság megalapításában jelentős szerepet játszó szlovák püspököket helyeztek. A 20 ezres létszámot valamivel meghaladó szlovákiai magyar evangélikusok nemzeti alapokon szerveződő egyházszervezetet szerettek volna létrehozni, de a külön magyar esperesség megalakítása végig csak szándék maradt. Részben ezt pótolta az 1922-ben Léván megalakított Szlovákiai Magyar Evangélikusok Szövetsége. Vezetői között az olyan lelkészek mellett, mint Bándy Endre, Smíd István Lehel, a kor vezető magyar politikusai közül pedig Szent-Ivány József és Törköly József is ott voltak. A szövetség annak ellenére is jelentős munkát végzett, hogy az egyházi főhatóság joghatóságát sohasem ismerte el. A szövetség Evangélikus Lap címmel kéthetenként megjelenő lapot adott ki. Az első bécsi döntést követően a szlovákiai magyar evangélikusok egy része (elsősorban a csallóközi és a gömöri egyházközségek) Mo.-hoz került. A sok esetben szórványban élő magyar evangélikusokat a második vh. utáni események (jogfosztottság) hatványozottan sújtották. A lakosságcsere-egyezmény következtében egész egyházközségek szűntek meg, mások pedig jelentősen megfogyatkoztak. Néhány helyen ekkor vált szlovák nyelvűvé az istentisztelet nyelve. 1948 után a szlovákiai ~ is szigorú állami ellenőrzés alá került, s szabadon csak 1989 óta fejthet ki tevékenységet. Egyházszervezetét két püspökség és tizenhárom szeniorátus alkotja. A 2001-es népszámlálás során 372 299 személy vallotta magát Szl.-ban evangélikusnak. A mintegy 12 ezer magyar ajkú evangélikusnak nagyobb egyházközségei Pozsonyban, Somorján, Kassán, Mátyusföldön és Gömörben találhatók. – Ir. Fazekas József–Hunčík Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában. Összefoglaló jelentés (2006), Csanda Gábor–Tóth Károly (szerk.): Magyarok Szlovákiában. Kultúra (2006).
F. Kováts Piroska
(* 1938. aug. 28. Budapest [Mo.] † 2023. okt. 25. ) Tanár, műfordító, szerkesztő. A pozsonyi Pedagógiai Főiskolán magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett (1960). 1960–1974 között Rozsnyón, majd Komáromban volt középiskolai tanár. 1974–1992 között a Madách Könyv- és Lapkiadó szerkesztője. 1978 óta fordít szépirodalmat...megnyit →
(* 1938. aug. 28. Budapest [Mo.] † 2023. okt. 25. ) Tanár, műfordító, szerkesztő. A pozsonyi Pedagógiai Főiskolán magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett (1960). 1960–1974 között Rozsnyón, majd Komáromban volt középiskolai tanár. 1974–1992 között a Madách Könyv- és Lapkiadó szerkesztője. 1978 óta fordít szépirodalmat...megnyit →
Részletek
(* 1938. aug. 28. Budapest [Mo.] † 2023. okt. 25. ) Tanár, műfordító, szerkesztő. A pozsonyi Pedagógiai Főiskolán magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett (1960). 1960–1974 között Rozsnyón, majd Komáromban volt középiskolai tanár. 1974–1992 között a Madách Könyv- és Lapkiadó szerkesztője. 1978 óta fordít szépirodalmat cseh és szlovák nyelvből. – Díj: Madách Imre-díj (1978); többször jutalmazták nívódíjjal. – Fm. Levélbe öltözik a fa. XV–XVI. századi cseh szerelmes versek (2008).
